Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

1969. június 28. 4 Szombat Sátorbontás Mezőberényben Két évtized a gyomai Dózsa Tsz-ben A mezőberényi úttörőház négy holdas parkjában sátrak maga­sodnak. A békéscsabai KlSZ-lá- bor rekonstrukciója miatt ezen a nyáron itt folyik a megyei ifi- vezftő-képzés. Június 23-án kú­szott fel először a tábor lobogó­ja a zaszlórúdra és hetenként váltva egymást több, mint ezer Békés megyei fiatalt fogad jú­lius, augusztusban a mezőberé­nyi sátor-város. Két héten ke­resztül a járási—városi úttörő- titkárokat oktatják itt, attól kezdve a KISZ-alapszervezetek tagjai vesznek részt továbbkép­zésen. Az első lakók a legfiatalab­bak. A 14—16 éves vörös nyak- kendős pajtások napi hét órán át hallgatnak előadásokat, aktu­ális témákkal foglalkozó ismer­tetéseket. A programból nem hi­ányozhat a reggeli torna, a rendszeres sátorszemle, és ter­mészetesen a dal, a játék. A tá­borvezetőség tagjai: Várai Mi- hályné, a KISZ megyei bizott­ságának osztályvezetője, Lau­ren czy Jenő, a szarvasi úttörő- ház igazgatója és Szabó Erzsé­bet, a megyei úttörőelnökség kultúrosa elismerései szóltak a tábor első lakóiról, hiszen ezek a fiatalok a rendes napi prog­ramon feljil nagy részt vállaltak a park csinosításából. Ottjár- tunkkor a fiúk festettek, a lá­nyok pedig a pázsitot tisztogat­ták. Egy-egy sikeres akció után, vagy éppen a foglalkozások szü­netében hol ennél, hol annál a rajnál hangzott fel a kórusban mondott csatakiáltás. Aztán újra elcsendesült a tábor, csak az előadók magyarázó szava hal­latszott, miközben a golyóstollak szédületes tempóban futottak a jegyzetlapokon. B. I Szabadtéri rajfoglalkozás... Az a biztos, ha leírjuk. Szépül a tábor, a fiúk » toll Helyett ecsetet ragadnak. mindenkori tábornak elmaradüaiatlan programja, a közös Fotó: Béla Ottó Érdekes lenne belelapozni az első zárszámadási közgyűlés be­számolójába. A kíváncsiságot azonban kielégítik most 20 év után az alapi tó-tagok: idős Búza Sándor, idős Bucsi Gábor és még vagy tízen, akiknek a jubileumi ünnepségen elhangzott visszaem­lékeztető szer in: — „Akarata, el­határozása minder politikai vi­hart és küzdelmet kiállt”. A föld birtoklására, a jobb életre való törekvés 27 volt nincstelent ho­zott össze 1949. március közepén. Rizstermesztésre fogtak össze 115 holdon. Vagyoniig mindössze egy ócska vetőgép, egy lőcsös szekér és két kiske) éiepár volt. — Szerencsére akkorára meg­alakult náluT,k is a gépállomás és felszántott^ a földet — emlékszik vissza Lukács Lajos, aki kezde­ményezője volt az egyes típúsú és xtég az év őszén a hármas típúsú szövetkezet megalapításának. Az­tán hét éven keresztül elnöke és elnökhelyettese volt a gyenge adottságú s a későbbiekben egyre fejlődő közös gazdaságnak. — Eleinte egyesekben nagyon gyengén pislákolt a remény és a hit abban, hogy visszük va­lamire — toldja hozzá Liziczai András. — A fejlettebb típusra már csak 24-en szavaztunk. Csak azok, akik bíztak az összefogás teremtő erejében. Hosszú lenne felsorolni, milyen lassan terebélyesedett az elég so­vány földbe ültetett „közös cse­mete”, s hányszor tépte, cibálta vihar és orkán, főleg az első év­tizedben. Még hosszabb lenne fel­sorolni Kovács Gábor, Kocsis Gá- bomé, Kocsis Sándor és a többi alapító-tagok érzelmeit, az első és a következő útszakaszok utáni „vajon jó irányba haladunk-e?!” töprengését. Kellemesebb most két évtized múltán arról írni, hogy a gyomai Dózsa Tsz taglétszáma 580-ra, földterülete pedig 6800-ra növe­kedett A föld minőségét, termő- képességét már nem lehet a kez­deti, de még a tíz évvel ezelőtti­hez sem hasonlítani. Nem, mert addig még a legnagyobb erőfeszí­tések ellenére sem emelkedett tíz forint fölé egy munkaegység érté­ke. Azóta, vagyis tíz éve egyen­Az év végéig: 4600 új óvodai hely és több mint 700 tanterem A helyi tanácsok tervei szerint ez év végéig országosan, mint­egy 4600-zal gyarapszik az óvodai helyek száma, az iskolai tanter­meké pedig több mint 700-zal. ötven új műhelyterem is épül, az általános iskolai napközi ott­hon-hálózat pedig 560 hellyel bővül. Ezenkívül az idén befeje­zik 485 általános iskolai és 586 középiskolai diákotthoni hely építését. Középiskolával gazdagodik a többi Között Vésztő, Tiszasze- derkény, Dunaújváros, Eger, Nyíregyháza, Tiszavasvári, Zirc, Jánoshalma, Kiskunmajsa. Az újonnan épülő közoktatási intézmények egy részét már az 1969—70-es tanév kezdetére, a többit még az idén átadják ren­deltetésének. (MTI) letesen növekszik a jövedelem, j Azért, mert folyamatosan 4 ezer j hold földet javítottak meg digó- zással és kémiailag. A mostani 35 millió forint közös vagyont sem lehet a 8—9 évvel ezelőttihez ha­sonlítani. Köztudomású ugyanis, hogy az akkori, ennél jóval keve­sebb köztulajdon alacsony hoza­mú állatállományból, széjjelszór- tan épült régi kis épületekből, ló­fogatokra méretezett talajmeg­munkáló és szállító eszközökből állt. A mostani korszerű géppark mellett az ilyen divatjamúlt szükség esetén még használt esz­közök úgy jönnek számításba, mint a kombájn mellett a kézi kasza Az első hat év végén még szinte ájtatosan ejtették ki a bűvösnek számító 3,5 millió forint értékű közös vagyont. Most, a közeljövő­terveként Veres Lajos elnök 13 millió forint költséggel épülő szarvasmarha- és 11 millió fo­rintba kerülő szakosított sertés­telepről beszélt. Amikor a hol­danként! terméshozamokat sorol­ta, akaratlanul is körülnéztünk: valóban Gyomén vagyunk-e? Ta­valy ugyanis már 20 mázsájával fizetett búzatábláik jó része, 22 mázsájával az őszi árpa, 22,7 má­zsa morzsolttal a kukorica, 236 mázsájával a cukorrépa. Veres Lajos elnök jubileumi beszédéből, s az alapító-tagok szavaiból is kitűnt, hogy eddig saját erejüket is, a párt- és az ál­lam sokirányú segítségét is a kö­zös gazdaság megszilárdítására, a jövőbeni jólét megalapozására fordították A tavalyi átlagter­mésekből is többre futotta volna 16 ezer 500 forint tagonkénti jö­vedelemnél. Csakhogy, most nem úgy tekintenek a holnap a jövő elé mint húsz évvel ezelőtt, amikor a termelőszövetkezetnek nem volt alapszabálya, kiforrott célja, csu­pán az az eltökéltség ,hogy a ka­pott lehetőségekkel élve kijussa­nak az azelőtti ínséges körülmé­nyek közül. Gyoma határa ugyan­is olyan gyenge minőgégű volt, hogy az ottani két nagybirtok tu­lajdonosa is elszegényedett a fel- szabadulásig. Elképzelhető a nincstelenek, az egy-két hold szi­kes földdel rendelkezők sorsa. Többen nem is igényeltek földet a reform idején, hanem elvándo­roltak az ország különböző vidé­kére, főleg a jobb termelési adott­ságú Dunántúlra. Az akkori nehéz körülménye­kért, az elmúlt húsz évi küzdelem­ért, helytállásért, s azért, hogy most 580 szövetkezeti gazda él növekvő jólétben a Dózsái Tsz- ben többszörös elismerés illeti az alapító-tagokat, akik közül még nem említettük meg Czeglédi László, F. Kiss János és Tóth László nevét K. I. Nemzetközi vegyszeres gyomirtási tanácskozás és bemutató volt Szarvason CSÜTÖRTÖKÖN, SZARVASON nagyszabású tanácskozást rende­zett a Magyar Agrártudományi Egyesület, az állami gazdaság, az ÖRKI és a Monsanto amerikai cég. Ott volt Henrick Rienstra úr, a cég igazgatója és több külföldi munkatársa, A környékbeli intéz­ményekből, mezőgazdasági üze­mekből vezető szakemberek, tu­dományos kutatók, tanárok, mér­nökök érkeztek Szarvasra mint­egy százan. A mezőgazdaság egyik legizgalmasabb témáját: az öntö­zött viszonyok közötti vegyszeres gyomirtást tárgyalták. A vendégeket a Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumban Nagy József országgyűlési képviselő, az állami gazdaság igazgatója kö­szöntötte. Elmondotta, hogy az utóbbi években hazai és külföldi vegyszerekkel az ÖRKI kisparcel- lás kísérleti telepén, valamint a gazdaság öntözött nagytáblám si­került jó eredményeket elérni, amiről a gyakorlatban is meg­győződhetnek az érdeklődők. DR. SZILVÁSSY LÁSZLÖ, az ÖRKI tudományos kutatója „Vegyszeres gyomirtás új mód­szerei öntözött kukoricával” cim- mel tartott előadást. Tudományos szinten elemezte: az elmúlt évek­ben hazánkban is értünk el ered­ményeket e fontos kultúrnövény vegyszeres gyomirtásában. Az aminotriazinok üzemi alkalmazá­sa azonban felszínre hozta az ide­tartozó készítmények néhány problémáját, mint például az utó­hatás kérdését. Beszélt a különö­sen súlyos gondokat okozó és ne­hezen pusztítható kakaslábfű. félékről, amelyek főként öntözött területen szaporodnak. A megfelelő egyenletes .gyomállomány biztosí­tása érdekében a talajelőkészíté­\ BOV (BARNEVÁL) BÉKÉSCSABAI GYÁRA férfi segédmunkásokat vesz fel Munkásszállás havi 15,— Ft-ért. Hazautazok részére kedvezményes utazás. Minden második szombat szabad. Érvényes egészségügyi vizsgálat szükséges. 67118 sek során mesterségesen gyomo- sítottak kakaslábfű-maggáL A kisparcellás kísérletekben így akartak hű képet kapni a vegy­szerek hatásáról. A kukorica és a cirok vegyszerézékenységét fi­gyelembe véve a leghatásosabb­nak bizonyult eddig a Ramrod + Hungazin kombináció. A Monsanto cég RAMROD és LASSO vegyszereinek összetéte­léről, hasznosságáról, amerikai és európai tapasztalatokról P. M. Vincent mezőgazdasági mérnök adott számot. Elmondotta, hogy csupán Európában több mint egy tucat államban rendezkedtek be vegyszeres kísérletre. A helyi adottságok figyelembevételével ajánlják a gyomirtó-szereket. Angliában, Olaszországban, Svéd­országban, Dániában, Belgium­ban, Franciaországban, Nyugat- Németországban, Csehszlovákiá­ban már egész nagy területeken engedélyezték a RAMROD és a LASSO vegyszerek, illetve a kom­binációk alkalmazását kukorica, cirok, repce, szójabab, káposzta- félék, gumós virágok, zöldség­fajták és egyéb növények gyom­talanítására. Romániával és Bul­gáriával is megteremtették a kap­csolatokat, a magyar tapasztala­tok Szarvason láthatók. A magyar kutatók érdeklődésé­re elmondották, hogy Amerikában is magas a vegyszeres gyomirtás költsége. Ezért legújabban ott már kombinált gyomirtásai is kí­sérleteznek. Sávosan adagolnak vegyszert, s a sorközöket gépekkel művelik. Egyébként rendkívül nagy volt a jelenlevők aktivitása, sok érdekes kérdésre kaptak vá­laszt a kanadai, angol és német szakemberektől. AZ ORKI kísérleti telepén dr. Szilvássy László vezetésével meg­nézték a kisparcellás kísérleteket, az állami gazdaságban pedig Csá_ vás Imre főmérnök kalauzolta a delegációt az öntözött kukorica- táblák között. Mindkét esetben meggyőződtek a jelenlevők a vegyszerkombinációk eredményes hatásáról. Többek között nagy ér­deme az új kombinációnak, hogy egy éves a hatása, így az utóve- teményre nincs káros befolyással. Nem kell ismételni a következő évben a kukoricát, a vegyszere- zett területen, gazdaságosabb le­het a termelés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom