Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

19W. június 26.

5

Csütörtök

100 éve született Martin Andersen Nexő

Közeljárt a nyolcvanhoz, ami- ga Nexő az a Pelle, aki olva- kor a magyar írók vendégeként sottságával, higgadtságával

hozzánk érkezett, de senki nem gondolhatott a korára. Nexő, akinek most ünnepeljük centenáriumát, fiatalos frisseséggel, lelkes kíváncsisággal járt-kelt Budapesten és az országban. Ismerkedett a magyar munkásokmeglepi környezetét, értelmiségi barátait. Pelle is cipészszövet- kezetet alakít. El akarja pusztítani a szegénységet. Olyan forradalom, olyan világ álmával barátkozik, amely minden ember számára lehetővé teszi a

kai, parasztokkal, az írókkal és harmonikus életet. Pelle-Nexő

a művészekkel. Az aggastyán lelke ifjú maradt. Talán azért, mert nehéz, küzdelmes élete volt. Dán kőfejtő fiaként, tíz testvére között nevelkedett, a szegényemberek mindennapjaiban, szegénységben, hányattatásban. ötéves korában már pénzt keres, rikkancsként dolgozik, Aztán nyájat őriz, béres, cipészinas, majd kőműves. De nemcsak dolgozik, hanem tanul is. Gyermekkorának és ifjúságának emlékeit novellái őrzik, amelyek 1898-ban jelentek meg. Ekkor még alig figyelnek a pro- letáríróra. 1910-ben jelenik meg Hódító Pelle című regénye, amely ismertté, híressé teszi Nexőt. Hőse jellegzetesen dán proletár, akinek sorsában milliók ismerhettek a maguk életére, küzdelmeire. Hódító Pelle a skandináv munkásmozgalomban olyan szerepet töltött be, mint Gorkij Az anya című regénye Oroszországban.

Számos nyilatkozat mellett mindenekelőtt a mű árulkodik Hódító Pelle önéletrajzi jellegéről. Az író saját élettapasztalatait emeli művészi szintre. Mavoltaképpen békés természet, de mindketten tudják, hogy a béke és a testvériség holnapjáért ma kemény harcot kell vívni.

Nexőt nemcsak a társadalom, az osztályok harcában helytálló forradalmár alakja érdekli. Pel- lében a gazdag lelki életű, szerelmében, baráti kapcsolataiban, műveltségigényében kiteljesedő személyiséget is finoman árnyaló lélekrajzzal ábrázolja. Pelle írni akar. S amikor barátja megkérdezi tőle, mi lesz regényének címe, így válaszol: Hódító Pelle; Nexő nem volt szerénytelen. Ez a cím, a hódító jelző valóban kifejezi szerepét, művészi és emberi jelentőségét. Másik kiemelkedő műve a filmről is ismert Szürke fény, ugyancsak milliók olvasmánya lett Európa-szerte. Akárcsak a Hódító Pelle, magyar fordításban is megjelent, s a magyar olvasóknak is kedvencévé vált. Martin Andersen Nexő születésének századik évfordulóján a forradalmár, a szocialista békeharcos jó barát alakja mellett a magyar olvasói köztudatban is fontos szerepet játszó dán proletár-íróra és élő műveibe emlékezhetünk. ü.

Gyulán jártak a megye

rr

m u vészvendégei

A békéscsabai lálkozó vendégei haza jöttek. Nagy részük a megyéből indult el a művészeti élet különböző területeinek meghódítására, s váltak ismert, neves alkotókká.

Jakuba János képzőművész, az Iparművészeti Főiskola helyettes főigazgatója Békéscsabán született, de a megyeszékhelyről indult el Cs. Pataj Mihály festőművész is. Vári Ferenc zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola tanára kitűnő kalauza volt a gyulai városnézésnek, hiszen itt született, 1947-ben a szarvasi születésű Borgulya András zeneszerzővel együtt került fel Pestre, a főiskola zeneszerzői tanszakára. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész is jó ideig élt Gyulán. Gorka Géza Kossuth-dí- jas keramikus, s a jugoszláviai écskai művésztelep képzőművészei. Mandics Zdravkó és Wonyeck Tivadar is többször jártak már a megyében.

A megyei pártbizottság kezdeményezésére a Békés megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya meghívására egy hetet töltenek a művészeti találkozó vendégei Békés megyében, s nemcsak ismerkednek a megye nevezetességeivel. életével, hanem a megye és a város vezetőivel, művészeti életének reprezentánsaival való baráti beszélgetések során megvitatják az eredményeket, a tennivalókat, a hogyan tovább-ot is. A keddi nap programja is ezt célozta, a művészek nemcsak Gyuművészeti ta- [ la várossal, hanem vezetőivel, dr. tulajdonképpen j Vidó István vb-elnökkel és Be- reczki Sándor titkárral is találkoztak, akik beszámoltak gondjaikról, terveikről, s amelyekhez sok ötletet adtak a művészvendégek.

A program esti részében Békéscsabán .megyénk zenei életét vitatták meg a részvevők, s élénk vita bontakozott ki, hogyan lehetne a művészetek értésére, látására megtanítani a ma és a holnap felnőttjét, hogy meglássa, észrevegye a környező világ szépségét, esztétikumát — és élni is tudjon vele. Nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés is, hogy jövőre, a felszabadulás jubileumi évfordulója tiszteletére Békés megye itt élő, és elszármazott íróinak, zeneszerzőinek, képzőművészeinek alkotásaiból készülne — a tervek szerint — egy gyűjteményes antológia, mely egyrészt propagálná a megye művészeti életét, másrészt rendkívül hasznos ismeretterjesztő funkciót látna el.

A találkozó első napja is bizonyította, hogy művészeti életünk reprezentánsainak meghívása rendkívül hasznos' kezdeményezés volt. Igazolásul talán idézzük Vári Ferenc zeneszerző szavait: ..amiről vitatkozunk, azzal foglalkozunk, és amivel foglalkozunk, azt minél jobban szeretnénk csinálni.”

Megyei tanácstag fogadóórája

A megyei tanács végrehajtó bizottsága vezetőinek szokásos fogadónapját ezúttal június 28- án, szombaton délelőtt 9—12 óráig dr. Kertész Márton vb- titkár tartja Békéscsabán.

WWHWVVVWWWWWWMWWWWWMMnWVWWVWW1

Könyvtárak

a termelőszövetkezetekben

Zenei élményt kínálnak

Elkészült az Ifjú Zenebarátok hangversenyeinek 1969/70-es programja

A megyei művelődésügyi ősz-1 hírű együtteseket (például a Butály — a többi megyéhez hason lóan — már évek óta szervezi nagy sikerrel az Ifjú Zenebarátok hangverseny-bérletét, mely az általános iskolák felső tagozataival párhuzamosan szolgálja az ifjúság zenei nevelését, ízlésfejlesztését. Évről évre színesednek ezek a hangversenyek. Az elmúlt évben például a megyei szimfodapesti Postás és a Belügymi r.isztérium Szimfonikus Zenekarát), Európát bejárt szólistákat (például Lehoczky Évát, Ma&so- pust Rezsőt) és karnagyokat ismerhettek meg az ifjú látogatók. Az összekötő szöveget olyan ismert előadók tartották, mint Fa- sang Árpád. Kollár Endre, Banikus zenekarokon kívül országos i lassa Imre, Kertész Lajos.

szerezz szerszámokat. Meg tanúkat.

Szaveljev dühösen ráncolta homlokát, miközben belebújt a kabátjába:

— Tanúkat, ebben az ordító hidegben? Ki fog rá vállalkozni?

— Ne hőbörögj, a tárgyi bizonyíték érvénytelen tanúk nélkül. Te is tudod. Munkára fel...!

Tyihonov sovány, egyenes tar- tású lányba ütközött a folyosón: az engedély-osztály inspektorába.

— Jó estét. Galocska — mondta. — Épp magához készültem. Ellenőrizte Szavaljev leletét?

— Szép kis munkát adott nekünk az ön Szaveljevje — mondta a lány. — Fordított sorrendben kellett ellenőriznünk mindent, hiszen csak azokat a puskákat tartjuk nyilván, amelyekhez fegyvertartási engedély is van. Az önt érdeklő puska nem szerepel a nyilvántartásban. Holnap megküldöm az írásbeli jelentést is.

„így ésszerű — gondolta Tyi- hinov. — Aligha dob el valaki egy nyilvántartott fegyvert. De a tulajdonost mégis elő kell kerítenünk, bármi történik is. Ez most a legfontosabb!”

Tyihonov belépett irodájába, felkattintotta az asztali lámpát. A gyenge világításban nem tűnt olyan barátságtalannak a helyiség. Jegyzetfüzetet vett elő az asztalfiókból, fellapozta, a telefonkagylóért nyúlt.

— Halló, központ? Kapcsolja kérem, Tulát. Hohlovot kérem a bűnügyi rendőrségtől.

Hohlov máris a vonalban volt, mintha csak a hívást várta volna.

— Hogy vagy, Tolja? — kérdezte Sztasz. — Figyelj ide, nagyon fontos és nagyon sürgős kérésem van. Keresd fel kérlek a fegyvergyár kereskeAz 1969—70-es tanévben tovább folytatódik a megkezdett

munka, hogy a diákok zenei élményekben is gazdagon fejezzék be az általános és középiskolákat. A hangversenyek évfolyamai ismét változatos programot ígérnek : az első évfolyamon vonós- és fúvóshangszerekkel ismerkedhetnek a gyerekek, olyan világhírű együttesek segítségével, mint a Weiner vonósnégyes és a Budapesti Fúvósötös. A második év! folyam keretében világjáró művészek hangversenyét hallhatják: | Kocsis Albert hegedű-, Szabó Csilla zongoraművész és Lehocz- ky Éva énekesnő látogat el hozzájuk. A következő évfolyam hallgatóinak is különleges zenei élményben lesz részük: Botka Valéria és Csányi László vezényletével a Magyar Rádió és Teledelmi osztályát. Van nálam egy: vízió Gyermekkórusát, valamint

a Postás Szimfonikus Zenekar hangversenyét hallhatják. Min■>J a '

í:i

puska, TOZ—17 mintájú, a száma: Vera—Borisz 806237. Leg

először is állapítsd meg mikorj évfolyanl ,.aláikozik a megye készült, melyik sorozathoz tar-:

___,___

t

ozik. Azután tudd meg, melyik raktárnak küldték el a sorozatot. A raktárban már köny- nyen rábukkanhatsz a vevőre is. Felírtad a számát? Megteszed? Hát persze, hogy nem most rögtön, értem én. De holnap feltétlenül várom a hívásodat! A raktári másolatot légy szíves, küld el a futárral. Köszönöm, Tolja.

Tyihonov felsóhajtot...

CSÜTÖRTÖK.

„A fegyverszakértői vizsgálat megállapítása szerint a fiatalkorú Gafirovnál talált töltények teljesen megegyeznek azzal a tölténnyel, amelyet február 23-án operáltak ki a jegyzőkönyvben feltüntetett juharfa ágából, de keménységüket és vegyi összetételüket tekintve, különböznek a T. Sz. Akszjono- va holttestében talált golyótól...”

Tyihonov félretolta a fegyverszakértő jelentését. „Minden világos. A fiúk ártatlanok. Nevetséges, de egyelőre ártatlanokat hajszoltunk: Pankovát,

Kazancevet, Murtazát...” (Folytatjuk)

zenekaraival is, márciusban pe dig a felszabadulás jubileumi év. fordulójának tiszteletére rendezett komplex műsort láthatnak, hallhatnak a fiatal zenekedvelők, ahol a megyében született zeneszerzők (Szokolay, Borgulya, Hajdú) és írók (Ladányi Mihály, Darvas József, Szabó Pál) műveivel ismerkedhetnek.

A megye számos iskolája felismerte: a vidéki gyerekek számára felbecsülhetetlen értékűek ezek a rendezvények, ahol személyesen találkozhatnak az ismert zenekarokkal, szólistákkal; tehát propagálják a bérleteket, szervezik a fiatal látogatókat. Doboz, Csorvás. Gádoros, Battonya és még jó néhány község bérleti előadásait mindig telt ház előtt tartják.

Jó volna, ha megyénk minél több községe (itt is említsünk neveket: Dombegyháza, Csanád- apáca, Kétegyháza. Okány, Zsa- dány, Békésszentandrás, Bucsa, Füzesgyarmat, Körösladány) is bekapcsolódna az ifjú zenebarátok táborába — élve az adott lehetőségekkel —, hogy minél több gyermek számára váljon érthetővé a zene csodálatos világa.

gy időben gyakran találkoz■*“* tam a panasszal: könyvügynökök rászedik a mezőgazdasági szakkönyvtárra vágyó termelőszövetkezeteket. Volt a kezemben olyan kötelező erejű papír is, amely szerint francia- magyar kéziszótárat, a finánctőke sajátosságait, magas tudományos szinten elemző művet és távolkeleti országok külkereskedelmi szokásait ismertető könyvveket „rendelt meg” egy olyan tsz (pontosabban megrendeltette a tsz egyik-másik vezetőjével a jutalékra éhes ügynök), ahol senki egy árva szót sem tudott franciául, senkinek sem volt olyan közgazdasági képzettsége, hogy a finánctőke természetrajza érdekelhette volna, ami pedig a távolkeleti országokkal való kereskedést illeti, még csak lázálmaikban sem szerepelt ilyesmi ...

\ zóta az ilyen szervezői ma- nipulációkkal kapcsolatos hírek elhalkultak. így vagy úgy, jól, rosszul kilakultak a tsz-ek zömében a mezőgazdasági szak- könyvtárak. Olyan számban alakultak ki, hogy összetételük, sorsuk nem lehet közömbös azok számára, akik munkaeszközt látnak a mezőgazdasági szakkönyvben, nem pedig afféle „luxus kiadást”, minthogy némely helyen emlegetik a könyvtárfejlesztés költségeit.

E könyvtárak iránti érdeklődés figyelemre méltó munkára késztette a magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének piackutató csoportját. Országos felmérést végeztek a termelőszövetkezetek üzemi könyvtárairól. Az erről szóló jelentés szűkszavú. Jobban bízik a számok, táblázatok gondolatkeltő tulajdonságaiban, mint a kommentátorok befolyásoló erejében.

Nézzük csak a felmérés néhány szembe ötlő tanulságát!

Tizenkilenc megyében összesen 184 tsz könyvállományát vették szemügyre. Közülük 69-ben, tehát az érintett szövetkezetek 37,5 százalékában 200 kötetesnél nagyobb könyvtárra leltek. A 151—200 kötetes könyvállományt birtokló tsz-ek száma 42 volt, tehát a vizsgált tsz-ek 22,8 százaléka. A 184 termelőszövetkezet közül 16-ban nem találtak könyvre Elég tekintélyes kötetszámot kapunk, ha összeadjuk a szóban forgó közös gazdaságok állományát; kereken 46 ezer könyvet.

IV émileg meglepő a felmérés- ’ nek az a tapasztalata, hogy az egyes tsz-ek anyagi helyzete és az általuk fenntartott könyvtár méretei között nem erős az összefüggés. Abban a részlet- •megjegyzésben viszont, hogy a

leggyengébb anyagi helyzetű szövetkezetekben akadtak a legtöbb könyvtár .nélkülire, továbbá, hogy a legmódosabb gazdaságok szerezték be a legtöbb könyvekés végül is az élet egészséges tendenciáinak érvényesülése tapasztalható.

Ez a felmérés sok tekintetben korábbi észrevételeinket igazolta. Egyebek közt azt, hogy még sok helyen nem engedik érvényesülni azt az elvet, hogy a termelőszövetkezetekben elsősorban szakkönyvtárra van szükség. Az esetleg több éve vásárolt 50— 100 kötetnyi szépirodalmi és általános ismeretterjesztő anyag többnyire csak hányódik a tsz irodák szekrényeiben. A községi könyvtárnak átadva legalább kézbekerülnek ezek a könyvek, így azonban olyasféle szellemi lakomát jelenthet 50—100 kötet egy több száz tagú tsz-ben, mintha 50—100 szem sültkrumplival akarnánk jól tartani egy zárszámadási vacsorára egybegyűlt vendégsereget.

\J áltozatlanul szerény mértékben használják a tsz szakkönyvtárát a szakmunkások, vagy a brigádtagok. Márpedig egy baromfitenyésztőnőre legalább annyira ráfér a szakiroda- lom tanulmányozása, mint az egyetemet végzett főállattenyésztőre. Egyelőre a főállattenyésztők sokkal többször folyamodnak a könyvekben tárolt tudományos és gyakorlati tapasztalatokhoz, mint például a szakmunkáslányok.

Dicséretes, hogy mind több helyen oly mértékben tekintik munkaeszköznek a könyvet, hogy állandó használatra adják ki azoknak a tagoknak, akiknek erre szükségük van. Kevésbé megnyugtató, hogy igen sok helyen nem tartják nyilván, hol, kinél, mióta van ez vagy az a könyv. Ha nem is tudós könyvtárosra, de felelős gazdára minden tsz szakkönyvtárának szüksége van, hiszen helyenkint már több tízezer forint értéket jelent.

És a felelős gazda abban is segítene, hogy a tsz ne azt a könyvet szerezze be, amit el akarnak adni neki, hanem azt, ami szükséges.

|V| áris számos jelét tapasztal- juk: mind gyakrabban válik nyilvánvalóvá a felelős tsz-ve- zetők előtt, hogy ez vagy az, az új könyv nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a korszerű termelési eljárásokat eredményesen alkalmazhassák. Talán belátható időn belül addig is eljutunk, hogy a legszükségesebb 100—100 kézikönyv megtalálható lesz az ország valamennyi közös gazdaságában.

Bajor Nagy Ernő