Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-23 / 142. szám

1969. június 22. 12 Vasárnap TT *Ax'^# K. » c7^—A*R* K°d MMWSUUMHWmMUMMHmMmUHHmwniWUUmHHHHMSHMUUVWHMMHMMIMMMMMMMMHMHHMMtHMHMHVHMMUHUMUUHU' 4 krapek így látja Apámék elmentek hazulról, a tv nem krimit játszik, ilyenkor a moziban ülnek. Tegnap az asz­talnál az öreg hangosan felol­vasta a mozi statisztikát, tíz év alatt negyvenmillióval esett a mozinézők száma. Az öregnek régebben már volt olyan dilije, hogy őt figyelik, most moziba jár, jó pontot akar szerezni. Én is kaptam, ahogy az ajtón belép­tem, a néném lekevert egyet. Eltörtem a táskarádióját. Magam részéről szeretek harc nélkül győzni, nem veszem észre, mi történt, odaülök a tv-hez. Egy ideig gyötörnek a gondolatok a képernyő előtt. Agresszió esetén minden világszervezet tök sü­ket. Hajtok utánuk. Ha a néném szakszervezti tag: összehívatom a döntőbizottságot. Később be­nyögte, hogy az anyám szülői értekezleten volt, ott összehaver­kodott a matek tanárnővel, leg­alább negyedórát tárgyaltak. A téma bizonyára a nemzetközi helyzet. Ez a szöveg kiborított, a baj nem jár egyedül. Decem­berben még nem olyan cikisek ezek a szülői értekezletek. De májusban eltörölném ezt a szo­kást. Egyes befolyásolható szülők hajlamosak ilyenkor, komolyan venni a tanerők szövegét. Anyá- mék a Zorbát nézték, remélem a szirtaki kiverte a fejéből a sö­tét gondolatokat. Egy ilyen szülői értekezlet nyomán nem teljesen alaptalan némely következtetés. Magam részéről helyzetemet úgy értékelem, hogy az olyan köze­pes. Ha például égy kocsikísérő annyit tud matekból, mint én, írásba adják neki, hogy jó fej. Ez a relativitás kérem, amely el­mélet lényegét ennek ellenére értem. A sorsnak köszönöm, hogy máig is eltévesztem az egyszer­egyet, rajtam bizonyítható, hogy aki a régi matekot nem tanulta meg, az fel tudja fogni a modern fizikát. Ez is valami. Kornélom ugyanakkor a nyelvet, a srácok csak húzzák a nyakukat, mikor jön az orosz. Én feszítek ezen az órán. A franciát rázom a kis- ujjamból. Nem tudom, ki alapí­totta ezt a nyelvet, de le a ka­lappal. Hello, mister alkohol, ezt úgy mondom angolul, hogy a Bánickinek kimered a szeme. Az orosztanár veregeti az öreg vál­lát, ha találkoznak, számomra nyelvpótlék sehol. Nem értem anyámat, haverkodik a tanárnő­vel, aki szúr engem. Ettől elte­kintve a magam értékelése nem reménytelen. Pusztán családvé­delmi okokból mégis megszüntet­ném ezeket a tavaszi értekezlete­ket a szülőkkel. Szöveg az egész, ott a baj, az öregem nagyon tud­ja magát hergelni. Azt frankón bírnám, ha az anyám jó maga­san kezdené. Akkor van remény, hogy az öreg berobban, jó, jó, nem süket ez a gyerek. Engem még soha meg nem vágtak. A néném arcán látom, hogy valami bántja, -de nem tartom figyelem­re méltónak, csak rágja magát. Szeretem a harc nélküli győzel­met. Ami a zsebpénzt illeti, at­tól tartok, hogy szabályozzák a jövedelmem. Az egész galeriből csak négyen nem járnak suliba. A Bánicki, a Mazura, a Táltos. A Vida már átkeveredett az érettségin. A töb­bi mind jár valahova. Ilyenkor május környékén inkább eljár­nánk falat bontani. Szép mester­ség. Volt már arról szó, hogy május egy menő hónap. Jó fej lehetett, aki ezt kezdte terjesz­teni, megvonnám tőle a prémcsit Idegroncs az egész banda. Két fronton folyik a bruszt, a suli­ban meg otthon, ilyen helyzet­ben csak elbukni lehet,. Ránk is ez a sors vár. Volt már erre pél­da, néhányan közülük bekerül­tek a történelembe, róluk csak otthon emlékeznek meg, családi körben. Könyv nélkül fújják minden évben a május végi me­sét. Inkább elmegyünk falat bon­tani. Idegroncs az egész banda, mind másodikos, harmadikos. A Bánicki ül azzal a flegma pofá­jával, a foga közt a pipa, az egészből semmit sem ért. Nem! neki találták ki ezt a nyomott hangulatot, mi a parkban ülünk kilencig, néha tízig. Van remény. Ilyenkor a szülők már ágyban vannak, söprés haza. A Bánioki szövegel, mit ültök itt? Ennyi idő alatt meg lehet fejteni egy tiz- ismeretlenes egyenletet. Szép ügy. Állandóan szövegel, kevés a szabad ideje. Négykor lelép, más­nap reggelig semmi meló. Én lelépek négykor, ötkor kezdhe­tem élőiről. Nem kell számoló­gépet importálni a tengeren túl­ról hogy kiszámítsa, mennyi idő alatt nyiffan ki az ember. Szép a május. Közben senki nem veszi észre, a sulikban kikészül az egész krapek társadalom. Majd megbánják még. Birom azt a humoristát,, jó fej, röhög az osz­tály. Nálunk kérem, senki nem röhög. A tanár röhög. Feljegy­zem, fiam ezt a marhaságot. Meg­írom valamelyik lapnak, ezen rö­hög majd az egész ország. Hát csak röhögjenek. Itt senki se rö­hög. Otthon megy a szöveg, mi­ért nem eszel. Ez se nem eszik, se nem tanul, csak bámul. Mi volt az iskolában. Nincs ezen mit röhögni. Mi kérdeztük a taná­rokat. A biológiai tanár nem ol­vasta a legutóbbi jelentést a ri- bomiklein savról. Le van marad­va egy brosúrával. Fát kapott. Csak annyit tud, ami a tankönyv­ben van. Az ma már semmi. Van még példa. Szerintem havon­ta változik az ábra. Ezek a tu­dósok úgy dolgoznak, mint a gü- zü. Marhán tömik őket, egy ha­lom dohányt kapnak. Maszek alapon foglalkozunk májbiológiá­val, fizikával, csillagászattal, a napfoltokkal. Mindent nem soro­lok fel. Az egész társaság sok mindenről értesül, ami nincs a könyvben. Tőlünk csak a köny­vet kérdezik. Tavaly bukás nem volt, kettes annál több. A Schle- singernek hét, a Kelemennek öt, a Mandelnak három, nekem és a Klanpárnak kettő. A Kun Vilinek nem volt. Az viszont nem taunl, csak utánozza a tanárt. Semmit nem ért, de szó szerint azt mond­ja, amit ott hall. Ez legalább olyan szomorú, mint a mi ese­tünk. A Schlesinger viszont már bejelentette, az idén leg­alább kettőből meghúzzák. Meg­nyugtató, mint a tájékoztatás az influenzajárványról. Ügy ül a vaskorláton, mintha választania kellene a Nobel-díj és a Térd- szalagrend között. Nagy igazság, ami a haladást és a felvilágoso­dást illeti, a suli frankón lema­radt. Az egésznek az a háttere, hogy nálunk a suliban általában szemléletesen oktatnak, már amit, kivéve a felvilágosítást. Ért | engem? Amit a tanár nálunk | mondd, csak akkor szent, ha mu­tatja is. Láthatatlan ügyekben és csodákban mi frankón nem hi­szünk. Maradiak nem vagyunk. Itt van például a fizika, az a ré­sze, amit a modem fejek találtak fel. Ebből kiderül, hézagos az ügy az egész archimedesi buli, ezenkívül a Galileinek is nagy zűrt csapnak. Minek ennyire visszamenni, mikor az újat se értjük. Történelemből is elég az utolsó 30 éve. Épp elég történt ez alatt a 30 év alatt, sokan még ebből sem tanultak. A lényeg, ezt legalább szemléletesen mutogat­ják, van fénykép, itt-ott egy film, kivéve a felvilágosítást. Er­ről senki nem szövegel egyene­sen. Ábra ninc§, pedig frankón az se csúnyább, mint a háború. A könyveket dugják. Az ember hall valamit, suttognak innen-on- nan. Az újságok írják, mindenkit fel kell világosítani. Én mondom, nincs itt nagy szava az újságnak, hiába írnak, a felvilágosítás al­ma. Az ember lopja a könyvet. Egymás közt cserélgetjük, ez is az én ötletem. A legjobb könyvet mégis a néném tői fújtam meg. Mi ugyanis elhatároztuk, nem nö­vünk fel tudatlanságban. Kerekes Imre A távolsági vona­ton egy fekete hajú, alacsony, ideges em­berke volt a szom­szédom. Hosszasan gyűrögette kezében az újságját, majd odadobta nekem és mondta: — Olvassa csak el, az ilyenen csak ne­vetni lehet. Megnéztem az új­ságot, ahová bökött és csendesen meg­kérdeztem: — Mi nevetségeset talál ebben? — Csak nézze meg! — válaszolta, és fennhangon felolvas­ta, hogy Moszkvában az emberi emlékezet­tel foglalkozó tudó­sok sympoziumot tartanak. — Hogy ön is tud­jon róla — mondtam büszkén —, véletle­nül én is erre a sym­póziurnra utazom, hogy előadást tart­sak. — Ügy, szóval ma­ga teoretikus? — kérdezte rosszallóan. — Igen — vála­szoltam méltóságtel­jesen. — Én pedig egy vasat sem adnék az önök összes teóriá­jáért — mondta. — Kicsoda maga tulajdonképpen? — érdeklődtem egy kis lenéző mosoly kísé­retében. Herbert Kamukidse: Elmélet és gyakorlat Az emberke ekkor felugrott, az egyik utastól elkért egy könyvet, vaktában felütötte, szemei vé­gifutottak a sorokon, majd a könyvet át­adta nekem és az egész oldalt elmond­ta kívülről. — Meg van elé­gedve? — kérdezte mosolyogva. — Semmi különös. Remek mechanikus emlékezőtehetsége van — állapítottam meg angol hidegvér­rel. — Nemcsak remek, hanem páratlan is — mondta öntelten. — Fellépéseimen muta­tom be tehetségemet. Van mivel dicseked­nem. Én a gyakor­latban bizonyítom az emberi emlékező ké­pesség lehetőségeit. Ugyanakkor önök te- oretizálnak, ami sen­kinek sem kell. — Azt, hogy sen­kinek sem kell, nem lehet csak úgy kije­lenteni — mondtam nyugodtan. — De igen. Senki­nek sem kell — is­mételte meg, s egy nagyot csapott a tér­dére. — Mondja csak, ha elolvasná ezt az oldalt, képes lenne egy bekezdést meg­jegyezni? Kénytelen voltam szomszédomnak meg­magyarázni a dolog lényegét. — Igen tisztelt op­ponens úr — mond­tam neki egy sajnál­kozó mosoly kísére­tében —, amit maga nekem mondott, az részemre nulla. A te­ória a mélybe kell hogy hatoljon, meg kell találnia a helyes következtetéseket a gyakorlat számára. Az elmélet, kedve­sem, elveket, alap­igazságokat, koncep­ciókat dolgoz ki. — Ügy látom, a beszámolóját akarja nekem megtartani — jegyezte meg a kis fekete szarkasztiku­son. — Inkább arról beszéljen, hogy sze­mélyesen hol tudta hasznosítani elméle­teit.? — Kétségtelen tény, hogy segített fejlesz­teni emlékezőtehetsé­gemet. Bár a mecha­nikus készség nálam nem olyan fejlett, a lényegest sohasem kerülöm el. Gondo­lom, azért önt érdek­li a sympozium, kü­lönben nem mondta volna le utolsó fel­lépését. A színlapo­kon láttam arcképét. Ma lépett volna fel utoljára. — Bocsásson meg mondta tömény iró­niával. Tegnap volt az utolsó fellépésem. Ma ugyebár hatodika van? — Elnézést, de ma ötödiké van. Nézze meg a mai újságot! Barátunk egyik ke­zével a fejéhez, a másikkal már a bő­röndjéhez kapott. — O, ez az átko­zott agyérelmeszese­dés! — kiáltotta. Minden jegy elkelt. Botrány! — Nyugodjon meg — csitítottám. — A következő állomáson leszáll és az ellenvo­nattal visszamegy. Kikísértem a kocsi peronjáig. nyugtat­gattam. Egy kis meg­állóhelyen szállt le. Moszkvában azon­nal a postára rohan­tam és táviratoztam a feleségemnek. „A beszámolót otthon felejtettem, végem van, az esti gyors el­ső kocsijának kalau­zával küldd! Fordította: Butsi Róbert Televízió Rádió VASARNAP BUDAPEST: 8.30 A művészet vilá­gából. „Hotel Rossia”. Közvetítés Moszkvából. 8.58 Hétmérföldes ka­mera. 9.15 Csillagok, csillagok szé­pen ragyogjatok. VI. 10.35 Varázs­pálca. — Lengyel rajzfilm. 11.00 Veszprémi Vasas—FTC női kézilabda­mérkőzés. 17.35 Trupi úrfi. 12. (ism.). 18.00 Tudományos tudakozó — önma­gunkról. Ételünk és életünk. 18.50 Nótaszó. Ifj. Magyari Imre muzsikál. 19.10 A világ térképe előtt. 19.20 Esti mese. 19.30 Vidocq. 12. „önön a sor, Vidocq úr!’* 20.00 Tv-híradó. 20.20 Maigret legnagyobb esete. Magyarul beszélő nyugatnémet bűnügyi film. 21.45 Az érem harmadik oldala. 21.55 Tv-híradó — 2. kiadás. BUKAREST: 10.45 Szimfonikus hangverseny. 15.00 Magazin-műsor. 16.30 Dinamo Bucuresti—Steaua lab­darúgó-mérkőzés. 19.00 Népzenemű­sor. 19.45 Rajzfilmek. 20.00 Lengyel film. 20.30 Zenés, táncos műsor. 21.50 Tv-sport, BELGRAD: 9.00 Magyar nyelvű adás. 9.30 Népi muzsika. 10.00 Föld­művelőknek. 10.50 Húsz híres. 11.35 Andersen meséi. 15.00 Evezősverseny. 18.00 Rajzfilmek. 18.15 „Huligánok vára” — jugoszláv film. 20.35 A dol­gozó nép születése. 21.20 Videofon. 21.35 Sportszemle. HÉTFŐ BUKAREST: 16.35 Gyermekek vi­lága. 16.50 Francia nyelvlecke. 17.15 Irodalmi találós kérdések. 17.45 A népi zene ifjú művésze. 18.00 Ifjúsá­gi tv-újság. 19.15 Könnyűzenei ver­seny. 20.15 Faulkner: Hosszú, forró nyár (folyt, tv-regény). 21.40 Nemzet­közi újdonságok. BELGRAD: 17.15 Magyar nyelvű adás. 17.45 Nagy meséldécske. 18.00 Kis világ. 18.20 A tudomány és mi. 18.50 Szórakoztató zene. 19.20 Tv- posta. 20.35 A cselédlány — Tv-drá- ma. 21.35 Alakok az irodalomban. 22.05 Utazzék velünk^ Kossuth rádió: 6.10 Kellemes vasár­napot! 7.20 Séta a bölcsőhelyem körül. 8.10 Édes anyanyelvűnk. 8.15 A vissz­hang titka. Rádiójáték gyermekeknek. 8.50 Rádióreklám. 8.55 Szerkesztői üze­netek. 9.05 Szivárvány. 10.30 Vasárnapi koktél. 12.10 Jó ebédhez szól a nóta. 13.00 Egy korty tenger. 13.10 Zenésjá- ték-részletek. 13.40 Afrika nagy vadjai között. Riportműsor. 14.00 Művészleme­zek. 14.40 Pillantás a nagyvilágba. Ra­j bat. 15.08 Berlini slágerkoktél. 15.40 Herczeg Jenő és Komlós Vilmos szere- i peiből. 16.10 Beethoven-hangverseny. 17.45 Olvasónaplómból. 18.05 Nótacso­kor. 18.30 Mérkőzések percről perc­re. 19.20 A vezérkari főnök. Dokumen­tumdráma két részben. 21.03 Népzene. 21.35 Alkotóműhelyoen. 21.40 A Stúdió 11 játszik. 22.20 Üj hanglemezek. 23.05 Versek. 23.20 Könnyűzene. 23.45 Ritkán hallott operákból. Petőfi rádió: 7.00 A református egy­ház félórája. 7.30 Orgonaművek. 8.10 Népzene. 8.31 Operakalauz. 9.31 Pipa­csok a tengeren Rádiójáték. 10.23 Le­mezek közt válogatva. 10.53 Százados szenzációk, il.23 Üj lemezeinkből. 12.50 Toportyán Tódor a mezei könyvnapon. Mesejáték. 14.00 Táskarádió. 15.00 Tes­sék, a mikrofon! 15.30 Mit hallunk? 16.05 Dallal-tánccal Franciaországban. 16.45 Mit üzen a rádió? 17.20 Mérkő­zések percről percre. 18.20 Földgömb vagy földtányér? 18.36 Birgit Nilsson Verdi-áriákat énekel. 19.10 Nóták. 20.10 Operettdalok. 20.25 A Magyar Vonós­négyes hangversenye. Közben: 21.35 Alkotóműhelyben. 22.20 könnyűzene. 23.10 Mozart: Esz-dúr zongoraverseny. 23.45 Tánczene. SZOLNOKI STÜDIÖ: a 222,38 m hullámhosszon 18—19 óráig Sporttur­mix. Az utolsó tavaszi fordulón. 6 HÉTFŐ | Kossuth rádió: 8.15 Mit üzen a Rá­dió? 8.50 Kedvelt régi melódiák- 9.25 A hét előadóművészei: Claudio Muzi, Pro Arte vonósnégyes. 10.05 Rossini; Otelló. Háromfelvonásos opera. 11.19 Adilióval a Cupari vadonában. I. 11.49 Fúvószene. 12.30 Tánczenei koktél. 13.15 Vörös Kálmán népi zenekara játszik. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Édes anyanyelvűnk. 14.05 Prokofjev: VII. „Ifjúsági” szimfónia. 14.39 Olva­sók között. 15.10 Zeneiskolások ze­nekara játszik. 15.19 Rajta, fenség! Rá­diójáték gyermekeknek. 15.50 Gisella May énekel. 16.05 Mahier-dalok. 16.20 Kalauz nélkül. Mikrofonunk előtt: a BKV vezetői. 16.40 Vörös Sári nótá­kat énekel. 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.20 Mozart: Esz-dúr szimfónia. K. 543. 17.45 Látogatóban nyugat-európai üz­letfeleinknél. 18.00 Húszas stúdió. 19.25 Női tőrvívóbajnokság. 19.35 Qffenbach- est. Közben kb. 20.10 Versek. 21.00 Karnyóné^ vagyis a vénasszony szerel­me. Rádiójáték. 22.20 Szabadság és kötöttség a zenében. 23.20 Slágerek ABC-ben. Petőfi rádió: 8.05 Népzene. 8.25 Schumann: III. „Rajnai” szimfónia. 11.45 Bérelt szakasz. Vidám jelenet. 12.00 Népdalexpedíció. 12.24 Liszt-zon- goraművek. 13.05 Adni jó. 13.20 Bach: I. brandenburgi ver^ny. 14.00 Kettő­től hatig a Rádió és Televízió Üjság hangos kiadása. 17.00 ötórai tea. 18.10 Chopin zongoraművek. 18.37 Nyugaton a helyzet változatlan. Rádiójáték. 20.28 Az Állami Népi Együttes és a KISZ Központi Művészegyüttes műsorából. 21.15 Nőkről — nőknek. 21.45 A hét elő­adóművészei. 22.30 Könnyűzene. 23.10 Bundschuh István citerázik. 23.00 Ze­nekari muzsika. SZOLNOKI STÜDIÖ: a 222,38 m hullámhosszon 18—19 óráig: Alföldi krónika. A túrkevei cigányegyüttes műsorából. Szakmunkásgondok. Zenés autóstop. Sport. Mozi VASÁRNAP Békési Bástya: A riporterek gyön­gye. Békéscsabai Brigád: A Roche- fort-i kisasszonyok, előadások kezde­te : léi 6 és háromnegyed 8 órakor, csabai Szabadság: Alfa Rómeó és Jú- és Júlia. Békéscsabai Terv: Átutazók paradicsoma. Gyulai Erkel: A riporte­rek gyöngye. Gyulai Petőfi: Két csen­getés között. Mezökovácsházi Vörös Október: Kémek randevúja. Orosházi Béke: Bilfnes és mosoly, előadások kezdete: fé- 6 és háromnegyed 8 óra­kor. Orosházi Partizán: A kiskatona és a fehér ló. Szarvasi Táncsics: Az örökös. Szeghalmi Ady: A betyárok bosszúja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom