Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
ISm. június 30. 5 PéntekAz akadémiai napok után Három vonatkozásban tulajdonítunk jelentőséget a múlt héten rendezett Békés megyei Akadémiai Napoknak. Talán a legfontosabb: a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés eredményeit prezentáló üzemlátogatások és tanácskozások alkalmával megismerhették a kertészeti tudomány művelői eddigi erőfesz!té- aeink lényegét, célját a Körösök térségében működő élelmiszer- ipar továbbfejlesztésére. Másodsorban e néhány napon, de azóta la, a társadalmi érdeklődés középpontjába sikerült állítani a kertészkedést Harmadszor és nem utolsósorban túlzás nélkül állíthatjuk: a Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottsága egy kicsit felfedezte Békés megyét, a kertészet fejlesztésére aranyat érő csapód— békési löszhátat és a Sárrét megváltozott világát, e tájon élő emberek szorgalmát, szépérzékét. Jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy a megyében évek óta eredményesen működik a tótkomlósnak termálvizes hajtatóháza, ahofL az egyetemen tanított gondolatot, a központosított palántanevelést egy egész körzetre szólóan valósították meg. Dr. Mészöly Gyula, az akadémia levelező tagja ezért mondotta Gráf Antal kertészmérnökről, hogy jó tanítvány. Dr. Kozma Pál, a kertészeti egyetem rektora, a szőlőtermesztés nagy szakértője még a szervezés időszakában azt kérte dr. Somos András akadémikustól, a kertészeti bizottság elnökétől, hogy mentse fel a kétnapos program alól Békés ugyanis nem szőlőn megye. Az akadémiai napok szekció-ülésén Kozma professzor úgy belemelegedett az előadóéba és a kérdésekre adott válaszolásba, hogy észre sem vette, elbeszélte az ebédidőt Dr. Protoocskai Endre rektorheiyettes a szikes talajok gyűrűjében áüó füzesgyarmartl Vörös Csillag Tsz- gyümölcsöséről ezt mondotta: „Csak külföldi programban mutatnak be ennyire szépéül. Elismeré*>en, fű tanácsban nem voít hiány. Tény, hogy ez akadémiai napok részvevői helyeslő véleményükkel jó irányba befolyásolták és erőteljesebb fejlesztésre javasolták a Békés megyed kerteszkedést. A gaadasághúínyftás rendszerének sarktétele: ott termeljünk mindent, ahol kis befektetéssel nagy Jövedelem érhető d. végighúzódott valamennyi rendezvényen. Bizonyos értelemben érezhető volt, hogy az ennyire hatékony gazdaságszervezés útjába áll földtörvényünk néhány bekezdése. amely búzatermő vidéken tatja a gyümölcsös telepítését A hűtőház ellátására meggyeseket kellene telepíteni. Ez az ügy évek éta nem jut előrébb. Emiatt jelentős tőkés piactól esik el a népgazdaság. A törvény „merev” előírásain nyilván változtatni kellene és akkor, ha nem is egy csapásra, de folyamatosan megoldódna a hűtőháziak egyik legégetőbb gondja. De ugyanezt mondhatjuk a konzervgyár gyümölcsellátásáról is. Az is örvendetes — az akadémiai napokon került nyilvánosságra —, hogy a megye szervezze meg saját termésű csemege- szőlőből a lakosság ellátását. Ezek a példáik jól érzékelik a gazdálkodás szervezésében bekövetkezett szemléleti változást Békés megyéből eddig csak búzát, sertést és baromfiterméket várt az ország Gyümölcsös és szőlőskert létrehozásáról szó sem lehetett. A megye most új arcáról, a szocialista építő munkában önálló ágazattá fejlődött kertészetéről mutatkozott be. Az elismerést felső fokon kapta, ami az eddigi munka szervezett és eredményes továbbfejlesztésére a legméltóbb bátorítás. Dupsi Károly Nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást Békéscsabán a keltára „frontjainak” I — mint ahogyan azt a párt városi ! zetközl rangot kapott; 1970-től végrehajtó bizottsága legutóbbi ] folklór-találkozót rendeznek Szoltanácskozásán hangsúlyozta —, ! nokkal párhuzamosan. A város összpontosítani szükséges az erő-! kulturális életének fellendülését két, hogy a kultúrában is vonzó szolgálták az újratelepítésének Állandó kiállításra készül az orosházi múzeum A fennállásának 225. évét ünneplő Orosháza álladó múzeumi kiállításra készül, amelyet a tervek szerint a nemrég átalakított orosházi múzeum négy földszinti termében állítanak ki. „Nyolc" nemzedék Orosházán” címmel. A 400 ezer forintos költséggel berendezett komplex gyűjtemény helytörténeti irat-, valamint tárgyi dokumentumokkal, néprajzi és ipartörténeti anyagokkal rep- T*ezen tálja Orosháza történetét 1744-től napjainkig. A kiállítás ünnepélyes megnyitója október 6-án, a város felszabadulásának évfordulóján lesz. A Szarvasi Óvónőképző Intézet szerepet vállal az óvónők továbbképzésében. A továbbképzési formák — a megyei művelődési osztályok irányításával — igen sokfélék (önképzés, tanulókörök, szemináriumok, levelezés, tapasztalatcserék, konferenciák stb.). A szarvasi intézet oktatói évenként sok alkalommal tartanak előadásokat az intézethez tartozó megyék lés városok továbbképzési rendezvényein. Az intézet egyik legjelentősebb ilyen tevékenysége a körzeti felügyelők részére szervezett bentlakásos tanfolyam. Ilyen — az érintett megyék művelődésügyi osztályaival egyetértésben rendezett — kettős tanfolyam a napokban fejeződött be Szarvason. Az egyiken Hajdú, Szolnok megye és Debrecen város körzeti felügyelői vettek részt. Az előadások témái a közösségi, az anyanyelvi és a testi nevelés módszertani problémái és körzeti felügyelet Időszerű kérdései voltak. A módszertani témák előadói Elek László és Kunos Andrásné intézeti oktatók, a közösségi nevelés és a felügyelet időszerű kérdéseivel és a készülő új óvodai program ismertetésével Bakonyi Pálné OPI tudományos munkatárs, illetve Buri Lászlómé MM. óvodai főelőadó, valamint Benőik Endre Intézeti oktatók foglalkoztak. A párhuzamosan szervezett tanfolyam hallgatói, Békés megye körzeti felügyelői és vitavezető óvónőd külön program szerint — többek között — az érzelmek szerepe a személyiség formálásában, I a nevelőmunka tervezése az óvodában. az iskolára előkészítés helyzete, a továbbképzés elvi és i Ha valaki látogatóba jön Békéscsabára, a régi mezővárosból a korszerű városba való „átváltás” kavargását látja. Miközben a társadalmi, gazdasági „váltás” következtében betölti mint megyeszékhely az ipari, a kereskedelmi, a közlekedési, a köz- igazgatási centrum szerepét, a művelődés feltételeiben nem volt Ilyen mérvű „váltás”. A Jövőben gyakorlati kérdésed, a készülő új óvodai nevelési program bevezetésével kapcsolatos felügyelőd feladatok témakörében cserélték ki gondolataikat. A tanfolyam idején mindkét továbbképzési csoport szaros kapcsolatban volt az intézet gyakorló óvodájával, megvalósítva az éknél et és a gyakorlat egységét. A három kelet-magyarországi megyéből jött óvónők továbbképzési találkozója hasznosan szolgálta az egyes megyék speciális óvodai problémáinak megismerését és a megyéken túlra terjedő kortársi kapcsolatok erősödését is. Az intézetben június 21-én, szombaton az elmúlt tíz évben végzett és Békés megyében dolgozó óvónők találkozóját rendezik meg, vasárnap délelőtt 11 órakor pedig dlplomekiosztó tanácsülést tartanak. Ezen búcsúztatják az intézet két nyugalomba vonuló tanárát, Baka Jánost és Christiám Lászlót is, az új diplomásokat pedig Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözli. Békéscsabának. A közoktatással kapcsolatban megállapította a végrehajtó bizottság, hogy 1960 óta sokat fejlődött; erősödött a tantestületek eszmei—politikai—pedagógiai egysége, az iskola és a társadalom kapcsolata javult. Az általános Iskolákkal összefüggésben, melyeknek feladata korszerű alapműveltséget nyújtani, kiemelte, hogy az Iskolareformból fakadva kívánatos a tanyai felső tagozat megszüntetése. Ennek megvalósulása megrekedt, mert nincs elegendő diákotthoni hely. Anyagidologi vonatkozásban is van fejlődés. egyebek közt öt év alatt 27 tanteremmel bővült a hálózat, de ez nem elegendő, a 186 általános iskolai tanteremből még mindig tizennégy szükség-tanterem. Ha a tárgyi feltételeket javítani akarják, akkor ezeket fel kell számolni, követelmény továbbá a váltakozó tanítás megszüntetése, a körzetesítés befejezése. Az igazgatók most már joggal türelmetlenkednek: teremtsék meg az olyan feltételeket, hogy adminisztrátor vagy gondnok hiánya ne gátolja a munkájukat. Ez a jogos követelmény már 1967-ben felmerült, de a városi tanács művelődési osztályán ezeknek az ügyeknek a „gazdája”, és a felügyeletet gyakorló tanácselnök helyettes érdemileg vajmi keveset tett ezért. A pedagógus pártszervezetek politikai tevékenysége mind erőteljesebb; a jogaikkal is kezdenek bátrabban élni, gyakrabban számoltatják be az iskolavezetést, bár sok még ebben a spontán elem. Jobban szükséges élniök az elemzés én az ellenőrzés lehetőségeivel. A középiskolák a megnövekedett tanuló létszám miatt túlzsúfoltak. Sok a szükség-tanterem, korszerűtlenek a tanműhelyek, kevés a diákotthoni hely. Szükségen lenne legalább egy 12 tantermes új középiskolára és egy 200 tanulót befogadó diákotthonra. A szakember-ellátottságot vizsgálva olyan ipari-népgazdasági ágazatokban, ahol 26 ezer ember dolgozik, tízezernek van valamilyen végzettsége. Egyetemi és főiskolai végzettségű 1968-ban kétszáz volt; az 1963. évi 570 technikusi szám 1083-ra nőtt 1968- ra. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy nem elég tervszerű még a szakmunkás-képzés, s nem általános a szakmai színvonal fejlesztését szolgáló feladatok megjelölése. A város kultúr-centrummá válását jól szolgálják a megyei intézmények: a Jókai Színház, a Megyei Könyvtár, a múzeum, a Megyei Művelődési Ház, s az országos hírű együttesek. Az 1968- ban rendezett bábfesztivál nem250., s a várossá nyilvánításának 50. évfordulójának ünnepségei 1968-ban. A népművelés SOk bajjaigonddal küzd. Évek óta sikertelen az a próbálkozás, hogy az állami és a szakszervezeti kultúrotthono- kat egységes irányítás alá vonják, pedig az élet igazolta már, hogy csak az anyagi és szellemi erők összpontosításával lehetséges gyorsabban előre lépni. Egyedül a tégla- és cserépipari vállalat fordított nagyobb összeget, 903 ezer forintot a kultúrotthon tárgyi feltételeinek a javítására. A MÁV Művelődési Otthon elhanyagolt. Ugyancsak gondokkal küzd az Építők Kultúrotthona. A Megyei Művelődési Ház hasznosan működteti a» Ifjúsági klubot, a gyermekek, a nyugdíjasok, a szocialista brigádvezetők klubjait; művészeti csoportjai jól szolgálják az ízlésfejlesztést. Különben a mind jobban lüktető-pezsgő életet a művelődési házban az is mutatja, hogy 1968-ban csaknem 100 ezer látogatója volt, másfélszerese az 1967-es látogatói létszámnak. Megoldásra vár, hogy hatékonyabb módszertani támogatóst nyújtson a város művelődési otthonainak; erősítenie, szélesítenie szükséges az üzemekkel kapcsolatait. Nem szükséges külön hangsúlyozni a könyvtárak jelentőségét. Ezekből van egy_ központi* egy Ifjúsági, négy belterületi fiókkönyvtár és három fiók jellegű könyvkölcsönző. S éppen az épülő új lakótelepekkel kapcsolatban merült fel, hogy nem kapnak könyvtári helyiséget, pedig a könyvkölcsönzést jól ellátni csak a fiókhálózat javításával lehetséges. A fiókkönyvtárak mostoha sorsához az is hozzátartozik, hogy nincs hírlapolvasó, melyet a város valamelyik forgalmas pontján kellene létrehozni. Ez a „lapozgató” lehetőséget adna, hogy könyvtári tagság nélkül olvashatnák a legjelentősebb hazai és külföldi lapokat, folyóiratokat A megyei hatáskörű kulturális intézmények a város művelődési életében gazdagítóan hatnak, de beillesztésük a város kulturális vérkeringésébe, akadályokba ütközik. Az „ágazati” szemlélet miatt a kapcsolatok elégtelenek, hiányzik egyebek között a városi tanács művelődési _ osztályának koordináló munkája. Bár a művelődéspolitikának ezt a szféráját nem szabad csak „szakmai’* ügynek tekinteni, nagyobb figyelmet kíván ez a tanács elnökhelyetteseitől és elnökétől is. Volt ugyan koordinálás 1969-ben is, de ez mér csak utólagos egyeztetése volt az elképzeléseknek. A városi program a közö3 céloknak megfelelően kell hogy készüljön a jövőben. Sikeres próbálkozás volt ilyen irányban Békéscsaba újjátelepftésének 250. és várossá nyilvánításának 50. évfordulójának programja. Hindont egybevetve: külön gondot kell fordítani a kulturális szférákban dolgozó párt- szervezetek munkájára, hogy az ott dolgozó kommunisták eleget tudjanak tenni hivatásuknak. Ezenkívül feltétlen szükséges, hogy a kultúra „frontjai” nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást kapjanak. Textilszakmában jártas férfit anyag- és áruforgalmi munkakör betöltésére ken» AZ OROSHÁZA ÉS KORNYÉKE HÁZIIPARI SZÖVETKEZET. Jelentkezés, Orosháza, Thék Endre utca 18. Erősítik a Fekete-Körös partjait A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság uszályán több tonna követ szállítanak a Fekete-Körös partjainak megerősítésére. Fotó: Béla Ottó Óvodai felügyelők továbbképzése és diplomaosztás a Szarvasi Óvónőképzőben Cserei Pál
