Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
M69. június 18. 5 SzerBk Liszt-díjas művészek ergenahangversenye A tavalyi nagy sikerű orgonahangverseny után a békéscsabai közönség az idén két alkalommal is részese lehet e különleges zenei eseménynek. Első ízben június 21-én, szombaton este 8 órai kezdettel három fővárosi Liszt-díjas művész, a Szendrei—Karper házaspár és Gergely Ferenc orgonaművész ad hangversenyt a katolikus templomban. Ágai Karola, a Budapesti Állami Operaház és a Metropolitan magánénekesnője, először szerepel Békéscsabán. Az orgonahangverseny műsorában Bach, Pergolesi, Grieg, Schubert, Kodály, Liszt, Bartók es Farkas művei szerepelnek. Bankett húsz ÚJSÁGHÍR: Az orosházi mezőgazdasági középiskolában az 1048—49-es tanévben érettségizett diákok szombaton, június 14-én megtartották húszéves találkozójukat. • Amikor húsz évvel ezelőtt az érettségiztető bizottság befejezte munkáját, az osztály Gyopároson ütött tanyát. Bankett volt, búcsú az iskolától, a tanároktól és egymástól. S akkor — bár régen volt, így nem emlékszem pontosan — de mintha megfogadtuk volna, hogy 24. életévünk betöltése előtt nem nősülünk meg. Vagyis az ötéves találkozón nőtlen emberkék minőségében veszünk részt. Persze, voltak akik a női ostromnak nem tudtak ellent- állni, megnősültek. A talállsa- zóra feleségük tudta nélkül, titokban jöttek vagy pedig távolmaradtak. A fogadalom megsértőit méltán elmarasztaltuk. Az osztály azonban közfelkiáltással szavazott némi megbocsátást a tékozlóknak. Így azután nem okozott különösebb gondot a tízéves találkozó, mert mindenki kötelmek nélkül hozhatta feleségét, menyasszonyát, kedvesét. A tizenötéves találkozón már természetes volt, hogy az egykori diák feleségének gyámkodása alatt jelent meg. Szombaton, a húszéves találkozón viszont Sebestyén Pista — mi csak Daginak hívtuk — szép fiatal lánnyal állított be. Valamennyiünket meglepett az eset. Gondoltuk, fiatalított. Tévedtünk, mert bankett-partnere, felesége távollétében, gyermeke volt. S amit akkor, tizenöt évvel ezelőtt pimaszul elhallgatott, most már nem bírta tovább, hát bemutatta. Nagy Samu bácsit akkor kooptáltuk osztályfőnökünkké, amikor Wéber Tóni bácsi meghalt. Az élet deresre festette haját, felesége viszont semmit sem változott. Pedig húsz év az csak húsz év. Bele keli nyugodnunk abba az elvitathatatlan ténybe — állapította meg közülünk valaki —, hogy a nők feje fölött nem jár el az idő. A férfi öregszik, a nő pedig, ha betölti a harminc évet, huszonhat marad élete végéig De félre a tréfával, hiszen szeretett osztályfőnökünk ezen a húsz évvel későbbi banketten ismerte be az osztály nyilvánossága előtt, hogy a Kómár- ikreket csak a negyedik évfolyam időszakában tudta megkülönböztetni. Mi töredelmesen bevallottuk a hajdani matematika órák csínyjeit. Számtanból gyakran csak az egyik Kómái- készült. Mindegy volt, hogy melyiket szólította, Sándort vagy pedig Jóskát. Az egyik, amelyik készült, felállt és felelt. A két Kómár közötti különbség megtételét egy Sand- ri nevű kosnak köszönhettük. Egy tangazdasági gyakorlat alkalmával úgy felzaklatták szerencsétlen állatot, hogy az dühében nekiment az egyik Kó- márnak és kiverte a metszőfogát, Ezután műfogat csináltatott fémből. Az egész tanári kar csak ekkor sóhajtott fel, mert Negyedmilliónál több betegrendelés A békési járás egészségügy:, ellátottsága a tanácsülés napirendjén BÉKÉSEN A MAI TANÁCSÜLÉS egyik fontos napirendje lesz a járási egészségügyi ellátottsága és az egészségügyi intézmények munkája. A járásban 19 körzeti orvosi állás van, amelyből jelenleg négy | hely betöltetlen és 19 körzeti ápo- ! lónő tevénykedik a jobb betegellátás érdekében a körzeti orvosok j mellett. Három községben: Békésen, Mezőberényben és Köröstar- csán vau központi orvosi rendelő. Sajnos a betegforgalom emelkedése miatt a békési rendelőkévvel később most már mindenki különbséget tudott köztük tenni. * Jót derültünk azon is. hogy Búzás Jancsi számtan dolgozatait az előtte ülő Horváth Béláéról puskázta. A tétel megoldásába mindent beleadott, már ami a puskát illeti, de jelest egyszer sem szerzett. Egy alkalommal, amikor Samu bácsi a dolgozat eredményét ismertette, így szólt: Horváth Béla egyes, Búzás még másolni sem tud, így hármas. Mi tagadás, az elmúlt húsz esztendő rakott fánk néhány kilót. Farkas Pista azonban most j is ugyanolyan kondícióban van, mint akkor volt. Ö na-! gyón ügyel arra, hogy felesleges súlyt ne cipeljen. Soványan is — már ami az osztály többségének kondícióját illeti — cit- j romkúrán él. A további hízás j ellen jól bevált receptjét ajánlotta Búzásnak, mire az any- nyit mondott. „Végre ehetek, te meg le akarsz a jó falat öröméről beszélni? Hát nem! Nekem nagyon megfelel ez a 106, kiló, s ha kell, hát adok belőle | néhányat” — ezzel kezét Far-1 kas Pista vállára ejtette. Az majd összecsuklott. * Szöllősj Bélát már diáknak is rendes fiúnak tudta az egész osztály. Most azonban némi turpisságra derült fény. Amikor [ sorolta élete alakulását, egy gondolat kimondásánál megbotlott a nyelve. A következőt jelentette be., „és van két. illetve egy feleségem”. Hahota, derültség. Hiszen tudjuk Béláról, hogy csak egy asszonyt ismer ezen a világon, Hát ezt meg hogy csináltad, hogy még nem jött rá hivatali főnököd? Egy kis tapasztalatot adhatnál, és egyebek röpködtek pajkos huncutsággal a levegőben ugyanúgy, mint húsz évvel ezelőtt egy-egy bakinál. * nyen ja hangulatú volt ez a mostani bankett is. A diákévekből húsz esztendő kevés emléket mosott el. A Java most Is előkerült, s hogy összejöttünk, Jőt nevettünk. Dupsi Károly ben, várókban nagy a zsúfoltság. Remélhetően, ez a helyzet rövidesen megszűnik, mer mór épül Békésen az új, tíz munkahelyes szakrendelő, amelyet rövidesen átadnak rendeltetésének. Igaz, hogy ez egyúttal lakásprobléma elé állítja a községi tanács vezetőit, mert a majd ott dolgozó orvosoknak és középkádereknek lakásokat kell biztosítani. Jellemző a szinte emberfeletti munkára, hogy az elmúlt évben a körzeti orvosi rendelőkben 266 200 beteg jelent meg. Békés egészség- ügyi ellátásának javulását célozza, hogy rövidesen elkészül az iskolai fogorvosi rendelő és váró. A fogorvosok sem panaszkodhatnak a tétlenség miatt, mert a járásban mindössze nyolcán látják el a hozzájuk forduló betegeket. Az elmúlt évben több mint 6 ezer fogat húztak és 2 ezret tömtek be. Az iskolafogászatnál 9 hónap alatt több mint 2000 tanulót vizsgáltak át. Mindezek ellenére a fogszakorvosi ellátás jónak mondható. Ugyancsak kielégítő az anya- és gyermekvédelem. A járásban egy szülész-nőgyógyász szakorvos, egy gyermekgyógyász dolgozik egy assisztenssel és 17 védőnővel, A terhes anyák részére hetenként két tanácsadást tartanak Békésen és a járás községeiben is. GONDOT OKÓZ. hogy a járás több helyén nincs külön tanácsadó-helyiség és ísy az anyák és az egészséges gyermekek viszgá- lata abban a helyiségben történik. ahol a betegrendelés. Ebben az évben adják át a tarhosi új tanácsadó-helyiséget és Mezőme- gyer is önálló orvosi körzetté alakul. A jó gondozás eredménye, hogy az élve születések száma különösen a gyermekgondozási se- segélyrendszer bevezetése óta egyenletesen gyarapodik. Míg 1967-ben a járásban 661 születés volt, ez a szám 1968-ban 749-re emelkedett. A járásban levő két szülőotthon jelenleg megoldja feladatát. A járás településeinek általános tisztasága, rendezettsége nem kielégítő. Hasonlóan elhanyagoltak és gaztól fedettek a csapadékvíz- levezető árkok. Ezek takarítására, karbantartására nem fordítanak kellő gondot a községi tanácsok. KIELÉGÍTŐ A HELYZET jár- ványvédelmi szempontból. Évek óta nem volt jelentősebb járvány, bár a fertőző megbetegedések közül vérhas és a járványos máj- gyulladás elég nagy számban fordul elő minden évben, míg a gyermekeknél a kanyaró és vör- heny. JÓNAK MONDHATÓ a bölcsődei ellátás is, azonban a növekvő szülések száma miatt időszerű lenne új bölcsődék létrehozása, vagy a meglevők bővítése. A járás területén egy szociális otthon van, ahol az elhelyezett gondozottak ellátása biztosított, a gondozottak megelégedettek. C ikkünk első részében bemutattuk az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének sajátos arcú tudományos munkáját és ismertettük egyik nagy jelentőségű vizsgálódásuk, a tanácsok tevékenységével kapcsolatos széles körű kritikai elemzés néhány új gondolatát, következtetését. Igen érdekes és tanulságos megállapításokhoz vezetett az intézet másik nagy kutatási témájának, a munkásosztály helyzetének — a tanácsi munka vizsgálatához hasonlóan sokoldalú — felmérése is, A sokféle és sok helyen végzett vizsgálatok gazdag eredményét mutatják azok az értékes tudományos tanulmányok, amelyek egyebek között a munkásosztály fogalmát, a magyar munkásosztály tőkés korszakbeli fejlődésének fő vonásait, a mai munkásifjúság helyzetét és társadalmi szerepét, a munkásnők élet- és munkakörülményeit, vagy a dolgozók lakásviszonyait elemzik. M int Illés János, a Társadalomtudományi Intézet egyik tudományos szakvezetője mondja, a Csepelen és másutt végzett felmérések, vizsgálódások egyik tanulsága, hogy bár sokat irtunk és beszéltünk a munkásosztályról, megbízható tudományos szinten mégis viszonylag keveset tudtunk a munkásság összetételéről, mai jellegzetességeiről, demográfiai viselkedéséről, gyermekeinek pályafutásáról, jövedelmének és lakásviszonyainak alakulásáról, fogyasztási szokásainak új vonásairól. A vizsgálatok megmutatták, hogy a szocializmus jelentősen átformálta a munkások nagy rétegeit s alaposan megváltoztatta magát a munkás fogaimét is. Az ipari és társadalmi fejlődés lényegesen átalakította a nagy munkásrétegek tevékenységének jellegét. így már kezd korszerűtlenné válni a munkások még ma is alkalmazott hagyományos kategorizálása, szakmunkásokra, segédmunkásokra és betanított munkásokra történő csoportosítása. A különböző automata gépek kezelői például változatlanul szakmunkásnak tekintik, holott már csak részben hasonlítanak a régi szakmunkásokra. Munkájukban lényegesen nagyobb részaránnyal van jelen a szellemi tevékenység, mint a hagyományos értelemben vett szakmunkásokéban. A változás mutatja, hogy 1930-ban a magyar ipari dolgozók 40 százaléka nyolc, szinte teljesen kézműves jellegű — asztalos, cipész, szabó, fodrász stb. — szakmában dolgozott, s csak 11 százalékukat foglalkoztatták a modernebb technikával kapcsolatban levő fémipari, gépipari és villamosipari szakmák, 1963-ban viszont az előbbi iparágakban már csak a munkások 20, az utóbbiakban pedig 38 százalékuk dolgozott. A tudományos és technikai haladás s a különböző szakmák és iparágak struktúrájának, a fizikai munka jellegének változása új viszonyokat teremt a munkásosztály összetételében, s rétegeinek életkörülményeiben is. Fokozatosan a munkások kategóriájába kerülnek például az új technikai követelmények ellátására specializálódott, műszakilag magasabban kvalifikált rétegek is, s ez távlatilag közelebb hozza egymáshoz a dolgozó társadalom különböző csoportjait, fokozatosan elmossa az osztály jellegű különbségeket. A munkásosztály helyzetének vizsgálata a szembetűnő fejlődés tényei mellett néhány változást Igénylő jelenségre is felhívta a figyelmet. Bár jelentősen nőtt a munkásság általános és szakmai műveltsége, tény, hogy a mai munkások 60 százaléka nem végezte el a nyolc általánost, Ezek zömét ugyan az idősebbek teszik ki — a tizennyolc-huszonöt év közöttieknek 82 százaléka végezte el az általános iskolát — mégis feltűnő, hogy az iskolaköteles munkásgyerekeknek évente 14 százaléka hagyja abba a tanulást. még a nyolc általános befejezése előtt. A munkásosztály helyzetével kapcsolatos kutatások, felmérések azzal a tanulsággal is szolgának, hogy alaposabban tanulmányozni kell a munkássá válás lépcsőit, szakaszait, mert a folyamatok, jelenségek jobb ismereté megkönnyítheti közeledésünket a megszokott életmód változása miatt önmagában is gondokkal, problémákkal, sokszor belső vívódásokkal küszködő emberekhez, jobban szót értünk velük, ha ismerjük életkörülményeik sajátosságait, a munkássá válás folyamatának ellentmondásait. Különösen a vidék, a falvak élő problémája ez. A mezőgazdasági lakosság több közbeeső, átmeneti fokon, köztük az ismert „kétlakiság” állomásán megy keresztül, míg véglegesen, szokásaiban, általános műveltségében, szabad idejének felhasználási módjában, a kultúra befogadásának formáiban, táplálkozásának struktúrájában, társadalmi aktivitásában, egyszóval gondolkodásában is munkássá válik. De nemcsak a munkásosztály összetételében, hanem a falu életében is észrevehető változásokat teremt a földművelőből munkássá válás folyamata, mert nemcsak a falu népe árad a város felé, hanem a városi szokások és életmód, az ipari kultúra — és velük együtt ezek igénye — is ezer és ezer csatornán át áramlik a városból, az iparból a falu, a föld népe felé. M indezeket, s a tudományos analízis által feltárt Képzőművész szakkor* Eleken Sikeresen zárta az évet az eleki művelődési ház képzőművészeti szakköre. A lelkes, rajzszerető gimnazistákból alakult kör hét éve működik, négy éve Szikes Péterné, az általános iskola rajztanára vette át a vezetését. A mintegy 6500 lakosú községben népművelés szempontból is igen jelentős ez a szakkör, mert nemcsak lehetőséget ad a tehetséges fiatalol összefogására, továbbképzésére, műveik kiállt' tásával, bemutatásával felkelti a képzőművé szét iránti érdeklődést is. A művelődési házba: időszakonként megrendezett tárlatokon kívü gyakran állítanak ki más községekben. Leg utóbb a békési múzeumban, a megye képzőművész szakköreinek első gyűjteményes kiállításán mutatkoztak be nagy sikerrel az eleki szakkör tagjai. Sikeres szereplésüket bizonyítja, hogy az itt bemutatott alkotásaikat továbbküldték Debrecenbe, a megyei képzőmüvészkörök országos kiállítására. A szakkör benevezett az Erkel Diákünnepekre is, Nyisztor Magda, Szabó Magda és Zsidó János művei a legjobbak között szerepeltek a gyulai járásban rendezett tárlaton. Nagy gondot fordítanak a fiatalok szakmai fejlődésére, látókörük szélesítésére: módszertani segítséget kérnek és kapnak a Megyei Művelődési Ház béKéscsabai képzőművész körétől és gyakran látogatnak el a megye múzeumaiba. Voltak a XII. Alföldi Tárlat gyulai, és a Dél- tifoldi Tárlat hódmezővásárhelyi megnyitóján is. Iparművészettel is foglalkozik a szakkör, így Járulva hozzá a lakáskultúra fejlesztéséhez. Az ízléses dísztárgyak készítése, texil- és vázafestés, linómetszés gyakorlati oktatása, valamint elméleti előadások (pl. a lakberendezésről; mihez mi illik; a giccsről) egyaránt szerepelnek programjaikban. egyéb problémákat figyelmbe kell venni a társadalom, az állam életének irányításában, a jövő tennivalóinak kidolgozásában. Miután a Társadalomtudományi Intézet az MSZMP Központi Bizottságának Intézete, s annak megbízásából foglalkozik az aktuális társadalmi kérdések vizsgálatával, kutatásainak eredményei szinte közvetlenül hasznosíthatók a társadalom javára. Az Intézet tevékenységével való megismerkedés azzal a megnyugtató érzéssel tölti el az embert, hogy az MSZMP következetesen támaszkodik munkájában a tudomány szubjektív vonásoktól mentes, hiteles eredményeire, a tudományosság igénye hatja át a párt irányitó. jövőt formáló tevékenységét. Szathmári Gábor
