Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-03 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1969. JÜNTDS 3„ KEDD Ara 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É. S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lapunk íartalmábóh A földön szilárdan járjunk (Cserei Pál riportja) (5. oldal) Lottótárgynyeremény sorsolás (6. oldal) * • • Beszámoló az Előre bravúros győzelméről (7. oldal) Sarkadon tartották az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját „A könyvhétnek felszólító ereje van: propagál és elgondolkoztat. Mert az irodalom az ember hűséges társaként az emberről és az emberért beszél, s mert a könyv a tudást örökíti meg és közvetíti a ma és a holnap emberének.” — mondotta a megyei könyvheti ün_ nepek bensőséges hangú sarkadi megnyitóján Jobbágy Károly, kétszeres József Attila-díjas költő. A községi könyvtár hangulatosan berendezett olvasótermében író—olvasó-találkozón ünnepelték a könyvet a község vezetői és olvasói. Simon Ferenc iskolaigazgató, a járási népfrontbizottság tagjának köszöntő szavai után Jobbágy Károly költő és Csoór István megyei író olvastak fél műveikből, vallottak önmagukról, művészetükről és válaszoltak a hallgatók kérdéseire. A megnyitót követő napon a budapesti és megyei írók—költők részvételével már megkezdődtek a könyvhét ünnepélyes író—olvasó-találkozói: vasárnap délelőtt a békéscsabai Szivárvány klub fiatalsága látta vendégül Jobbágy Károlyt, este Dobozra, másnap Kötegyánba látogatott. Hz építik juniálisa Az építők napját minden év június első vasárnapján ünnepük meg. Az idén a vasárnap éppen június első napjára esett. Szombaton Most is — mint más években — a hivatalos részt már szombaton megtartották. Az Építő-, Fa- és Építőainyagipari Dolgozók Szak- szervezetének Békés megyei Bizottsága a békéscsabai 1-es számú téglagyár klubtermébe meghívta a vállalatok igazgatóit, párt- és szb-titkárait, jó munkájukkal kitűnt szakszervezeti aktivistáit, szocialista brigádvezetőit, dolgozóit és veteránokat. Megjelent Benkó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökheíyettese, Kovács Pál országgyűlési képviselő és Várad Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője is. , Az ünnepséget Lábos András, a MEGYE VIEL igazgatója, a megyei bizottság elnöke nyitotta meg, majd Drienyovszki János, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója tartott beszédet Emlékeztetett arra, hogy az építők napjának megünneplésében kifejezésre jut a dolgozó ember munkájának tisztelete, megbecsülése. A felszabadulás óta eltelt 25 év alatt az építők eredményesen teljesítették a rájuk rótt feladatot. Az építőmunkások mindig tevékeny szerepet játszottak a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején szinte mindnyájan vöröskatonák voltak. Az utánuk jövő generációból is sok forradalmár került ki. És az építők ma is derekasan megállják a helyüket. Ezt bizonyítja, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat az idén elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vádorzászlóját, az Orosházi Üveggyár, a BUBIV gyáregysége, minden építőipari vállalat és más építőipari egység;- is jelentős eredményeket ért el. Drienyovszüíi János ezután ismertette azokat a feltételeket, amelyek a növekvő feladatok megoldásához szükségesek, végül a maga, valamint a többi vállalat vezetői, párt- és szakszervezeti bizottsága nevében köszöntötte a megye építő-, fa- és építőanyagiparának összes dolgozóit. Kitüntetések Az ünnepi beszéd elhangzása után kitüntetések és jutalmak kiosztására került sor. A Békés megyei Tégla- és Cserépdpari Vállalat részéről Lányi Frigyes főmérnök Bieük Jánosnak, Péü Fe- rencnéneb, K. Szabó Károlynónak és Pribolyszki Jánosnak az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető A „Zivot“ alkotóinak gyűjteményes kiállítása Békéscsabán Vasárnap délelőtt nyílt meg Békéscsabán, a városi tanács dísztermében a Szlovák Képzőművészek Szövetsége „Élet” a!ko_ tócsoportjához tartozó öt képző- művészének gyűjteményes kiállítása. Babák György, a városi tanács vb-elnökhelyettesének megnyitó szavai után Jan Gotte, a Csehszlovák Kultúra helyettes igazgatója üdvözölte a vendégeket. A Csehszlovák Kultúra, a városi tanács vb, a Hazafias Népfront és a Megyei Művelődési Ház által rendezett tárlat megnyitóján részt vett Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Wichnál Pál, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, valamint Fran- tisek Gajdos, az alkotócsoport kiállítóművészeinek egyike és Jan Riharik, a Pozsonyi Nemzeti Színház művésze, aki Sladkovic szlovák költő versével üdvözölte a megjelenteket. A KISZ-táborban. jelvényt adta át. Takács János, a Békés megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának vezetője három személynek adott át hasonló kitüntető jelvényt: Farkas Lászlónak, a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalat, Bachman Ferencnek, a Békés megyei Tanács Tervező Vállalat, valamint Komlódi Eleknek, az építési, közlekedési és vízügyi osztály dolgozójának. A Kiváló Dolgozó jelvényt hárman érdemelték ki, az ápítésigazgatás terén kifejtett jó ^munkájukért pedig tízen pénzjutalomban részesültek. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalattól hárman kapták meg az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt: Szabó János, Sipos Zoltán és Zlovszki György. Kneifel Antal, az építők szakszervezete megyei bizottságának titkára tíz választott szakszervezeti funkcionáriusnak adta át a SZOT elismerő oklevelét. A Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta Zelenyánsz- ki Mária a téglaipar, az ezüst fokozatot pedig Kiss György, az állami építőipar és Rácz János, a tanácsi építőipari vállalat dolgozója. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt Papp Lásáló, a BUBIV gyulai gyárának, az Építőipar Kiváló DolgoT zója kitüntető jelvényt pedig Pusztai Ferenc, az állami építőipari vállalat dolgozója érdemelte ki. Vasárnap A szép, napos idő már korán reggel sok családot kicsalt Békéscsabán, a KISZ-táborba, az építők juniálisának hagyományos színhelyére. Azután folyamatosan jöttek az emberek. Kedves vendégként jelent meg Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Gsepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se is. A felállított sátrakban étel, ital várta az érkezőket. A vendéglátó asztalait hamar elfoglalták, akik később érkeztek, azoknak csak a fák alatt, a friss fűre leterített pokrócon jutott hely. A hangszórók kellemes zenét közvetítettek. Nagy sikere volt az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Háza öt tagú Apolló beat-zenekarának. Többen a sportverseny befejező mérkőzésén vettek részt. Az építők napja alkalmából rendezett sporvetélkedőnek (asztalitenisz, (Fotó: Branyai) lövészet, sakk, kispályás labdarúgás) mintegy 200 nem igazolt versenyzője volt. Délben már teljesen benépesedett a liget. Több mint kétezren rendeltek ebédet. Sipiczki Pál, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kilenszeres szocialista brigádjának a vezetője elégedetten állapította meg, hogy évről évre hangulatosabb az Építők juniáüsa. Mindent lehet kapni és a dolgozóknak már jobban jut a keresetükből ételre, italra. Egyre több a magánautó is a kiránduláshoz és csak az ő 32 tagú brigádjában 11 dolgozónak van motorkerékpárja. Brigádjának két legfiatalabbja: Melis Annusika és Kiss Rita. Ketten együtt alig 34 évesek. Először voltak a juniálison. Nagyon jól érezték magukat, egy megjegyzést azonban tettek: „Kár, hogy nincs táncplacc”. Már azért is, mert jó tánczene volt. Gk meg már igazi építők. P. B. A Tisza li. hatásterületén kívül 11 ezer hóid újabb öntözési igény A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztályának dolgozói az utóbbi hetekben ellátogattak több Körös-menti termelőszövetkezetbe, hogy számítás, ba vegyék a következő ötéves tervben megépítendő újabb öntözőművek igényét. A termelőszövetkezetek vezetőinek nyilatkozata alapján nagyobb arányú öntözésfejlesztésre számíthat a Tisza II. hatásterületén kívül eső Békés megyei körzet. Az összesített adatok arról tanúskodnak, hogy az esőszerű öntözés további tízezer, a felületi öntözés pedig mintegy ezer holddal növekszik. Az öntözés ilyen nagy arányú fejlesztésére a Fehér-, a Fekete-, valamint a Sebes-Körös térségében működő szövetkezetek számítanak. Hatmilliós tandij Az év első hónapjaiban, amikor a sajót — lapunk is — bő terjedelemben, s több ízben foglalkozott a cipők, s ezen belül különösen a női csizmák minőségével, joggal fogalmazódott meg a kérdés: hogyan kerülhetnek forgalomba tízezerszámra egészében rossznak bizonyult lábbelik, s vajon a vásárlói panaszok tömegének lesz-e hatásos következménye? A néhány hónapja feltett kérdésre most elégedettséggel olvastuk a választ. A könnyűipari miniszter kezdeményezésére a Központi Gazdasági Döntő Bizottság bírságolási eljárást indított a Bőr- és Cipőkellék Ellátó Vállalat, valamint a Duna és a Tisza Cipőgyár ellen. Határozatában összesen hatmillió forintot kitevő gazdasági bírságot szabott ki a három vállalatra a forgalomba hozott, rossz minőségű műbőr csizmák miatt. Hatmillió forint tekintélyes summa. Főként, ha nem a nyereség számlájára kell írni, hanem a mulasztások tandíjaként befizetni, s a vállalat nyereségét csökkentő veszteségként elkönyvelni! Igaz, a döntőbizottság határozata még nem jogerős. Jogerősnek tekinthető azonban az a fogyasztói ítélet, ami szerint alapos leckét kell kapniuk azoknak a vállalatoknak, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem akarják megérteni, hogy írott és íratlan törvényeink szerint a szocialista gazdálkodás elveinek megsértésével tilos a vállalati hasznot növelni. Az említett három vállalat a lecke megtanulásának tandíját fizeti meg, s a pénzbeni veszteségek mellett a vállalat hírének, nevének erkölcsi csökkenését is viselniük kell. A vásárlói, fogyasztói érdekek védelme sűrűn szerepel a lapok hasábjain, a rádió, a televízió híradásaiban,' ám eddig úgy tűnt, sokkal inkább óhaj, mintsem gyakorlati valóság. Az elmúlt hónapokban azonban hűen a gazdasági reform szelleméhez, s elveihez szemtanúi lehettünk annak, miként növekednek a vásárlót védő biztosítékok — a kiváló áruk fórumának védjegyét visszavonták, bírságot szabtak ki a Szokol rádiók töltőjének rossz minősége miatt, stb. — s most a hatmilliós bírság esetében ismét arról bizonyosodhattunk meg, hogy az állam nem tétovázik, ha a lakosság érdekeiről van szó. A vállalati önállóság, a piaci konkurrencia, az árpolitika nyújtotta lehetőségek jó feltételeket teremtenek a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítésére, ám arra • nem, hogy e lehetőségekkel akár egyetlen vállalat is visszaéljen. A reform kezdetekor, a múlt évben még csak elv volt: a tisztázatlan eszközöket alkalmazó vállalati gazdálkodást — ha a szép szó nem használ — bírsággal kell terelni a helyes útra. A fogyasztónak természetesen öröm, hogy ez az elv ma valósággá kezd válni, a vállalatok pedig — s nemcsak a bírsággal sújtottak — rákényszerülnek, hogy tiszteliék eltartóikat, a vevőket!
