Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-16 / 136. szám

W69. június 15. 3 Vasárnap Miéri csökkeni az újíiások száma a MÁV Szegedi Igazgaióság ieriiieién? Ember és milliárdoh A táj varázslója az ember I (elszabadulás 25. évfordulójára „Az újítómozgalomban élen járó szolgálati hely” versenyt hirdetnek (Szegedi tudósítónktól.) A közelmúltban területi újítási ankétot rendeztek Szegeden a MÁV Igazgatóságon, amelyen ér. tékelték az újítómozgalom múlt évi eredményeit és tapasztalatait Mindenekelőtt megállapították, hogy az igazgatóság területén visszaesést tapasztaltak 1868-ban. Ez abban is megmutatkozik, hogy tavaly 1967-hez képest a benyúj­tott újítási javaslatok száma 4,6, az elfogadottaké 18,1, míg a be­vezetettek száma 11,9 százalékkal csökkent Az újítások alkalmazá­sával a múlt esztendőben csak­nem 687 ezer forint megtakarítást értek el. Ez azonban majdnem 760 ezer forinttal kevesebb, mint 1967-ben volt Tavaly mintegy 66 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Az újítómozgalom visszaesésé­nek okait elemezve megállapítot­ták, hogy eléggé nagy volt a kö­zömbösség, hiányzott a rendszeres szervező és népszerűsítő munka. Ezért ebben az esztendőben jóval több törődést várnak a gazdasági és műszaki vezetőktől, de úgy­szintén a szakszervezetektől is. El leéli érni azt — hangsúlyozták az ankéton —, hogy az újítómozga­lom szerves része legyen a min­dennapi munkának, mert csak így növekedhet a mozgalom haté­konysága. A tanácskozáson elismeréssel szóltak azokról az újítókról, akik a gátló körülmények ellenére sem kedvetlenedtek el, s akik javas­lataikkal sokat tettek a munka és a közlekedés eredményességéért. A megbecsülést jelzi az is, hogy az idén hárman kapták meg a Ki­váló újító kitüntetést, az ankéton pedig huszonnyolcán részesültek jutalomban. Az újítómozgalom fellendítésé­re határozták el, hogy 1969. július 1-től 1970. április 2-ig versenyt hirdetnek. Az újítómozgalomban élen járó szolgálati hely című ver­senyt hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére szer­vezik. Remélik, hogy ez a kezde­ményezés fellendíti majd a tavaly eléggé visszaesett újítómozgalmat. Sziládi Sándor Látogatottak a tanácstagi beszámolók— Együttműködés az állandó bizottságokkal — Kevés a társadalmi munka Az endrödi községi tanács és bizottságainak munkája nemrég került napirendre a Szarvasi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizottsági ülésén. Endrőd a járás nagyköz­ségeihez tartozik, 9 ezer lakosá­val. A tanácstagok száma 55, s az üléseket rendszeresen megtart­ják, sőt a tanácstagokon kívül vendégeket is meghívnak, így biz­tosítják, hogy a választók folya­matosan megismerjék közvetlenül is képviselőiket, a községi tanács munkáját. A beszámolók igen lá­togatottak és népszerűek. Ezeken rendszerint sok értékes javaslat hangzik el a lakosság részéről, melyeket a tanácstagok továbbí­tanak és közülük jó néhány meg­valósításra is kerül. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága mellett öt állandó bizott­ság működik, melynek tagjai rendszeresen kapcsolatot tartanak a vb vezetőivel, s megtartják ülé­seiket is. Az elmúlt évben a vb elé 21 javaslatot terjesztettek, me­lyek közül többet meg is való­sítottak. Az állandó bizottságok révén a községi tanácsok vezetői figyelemmel tudják kísérni a la­kosság egészségügyi, szociális, művelődésügyi és egyéb igényeit és ennek alapján készíthetik el a következő év terveit. Az állandó bizottságok sok segítséget adnak abban is, hogy rendszeresen ellen, őrzik a szakterületeket. Az elmúlt évben 109 alkalommal tartottak különböző helyeken ellenőrzést, elsősorban az áruellátást, a gyer­mek- és ifjúságvédelmet tartják szem előtt. A község vezetői ré­széről helyes módszer, hogy min­den hónapban az egy évre elké­szített terv szerint tartanak fo­gadóórát a hivatali helyiségben. Bár célszerű lenne az is, hogy ha a külterületi lakott helyeken — öregszőlő, Nagylapos —, szintén tartanának fogadóórákat, így még közvetlenebb kapcsolatot teremte­nének a lakossággal. Az ülésen szó volt a társadalmi munkáról,' mely sajnos Endrődön j nem kielégítő. Az elmúlt évben | nz egy lakosra eső társadalmi munka értéke 15,70 forint volt a i járási 36,10 forintos átlaggal szemben. Ezen csak úgy tudnak változtatni, ha a különböző tár­sadalmi szervekkel még szoro­sabb kapcsolatot teremtenek és segítségüket kérik a szervezés­ben, hiszen számos más község­ben ezernyi példa bizonyítja, hogy a lakosság szívesen segít, ha kel­lő felvilágosítást kap arról, hogy A II. tiszai vízlépcső makettje. (MTI fotó — Pálffy György felvétele) Kisköre: Csendes kis alföldi; állomáson keresztül jut az orszá- falu volt, amíg fel nem ébrésztét- gos 120 kilovoltos és a 20 kilo­te az ember alkotó ereje. Már be­leharaptak a száraz, szikes, sava­nyú földekbe a markoló-gépek kiéhezett állkapcsai. Már végig­futottak a tájon a vékony, fény­lő huzalok: s bennük az elektro­mosság, amely megjeszkettette a levegőt, s az emberek szívét is, hiszen ők, az építők, a tervezők, valami nagynak, valami újnak a részesei. Az építkezés első állomása a vízlépcső megépítése lesz. Három egybeépített részből: a duzzasztó­műből, a hajó-zsilipből és a vízi- erő-telepből áll. A kiskőrösi víz­lépcső Kisköre és Abádszalók kö­zötti vasúti híd felett Kisköre ha­tárában létesül A vízierő-telep. évente átlagosan 106 millió kW/ óra villamos energiát termel. Az energia a szabadtéri transzformá­tor-állomáson és a kapcsoló­mit, miért kell megvalósítani. wwwwMwwm«MMMW»wiw»w>Miwtwmimwwiv>»WfiilwwiM%»%»HWWwwwv voltos hálózatba. A hajózsilip ki­egyenlíti a vízszintkülönbséget, segítségével a vízlépcsőn 1350 ton­nás hajók is átemelhetők. De talán a teljes építkezés egyik legimpozánsabb része az óriás víztároló lesz. A tervezett mester­séges tó négyszerese a Velencei tónak, és a Balaton egyötöde. Mintegy 22 ezer kataszteri holdon terül majd ed. Az átlagos vízmély­ség 2 és fél méter lesz. Ha kész lesz az öntözőrendszer, több mint félmillió katasztrális hold szom­júságát oltja majd a víz, a Tisza duzzasztásával 120 kilométeres szakaszon biztonsági hajózást tesz lehetővé. A hatalmas tó mintegy 127 négyzetkilométert kitevő víz­területével üdülési és sportolási lehetőséget teremt az Alföld lakó­inak. Ismerjük, a Tisza rakoncát­lan folyó, oly sokszor lépett ki A „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” elv alapján adom közre ezt az írást. A megyét járó ember kíváncsisága ösz­tönzött a nézelődésre és arra, hogy jegyzeteljek útközben. KEDVETLENÜL A KEDVESBEN A vésztői eszpresszót méltánytalanul nevezték el Kedvesnek. Bár a he­lyiség barátságos és tiszta. A kávé is meg­üti az átlagot. Az alkal­mazottak mégis kedvet­lenek. A feketét, fagylal­tot, süteményt mérő két fiatal nő rosszkedvű. Szinte bántóan morcos. Tudom, hogy a ven­déglátó alkalmazottai nem kötelezhetők fékte­len jókedvre és egyéni gondok, bajok is indo­kolhatják a „mosolyszü- netef’. De akkor változ­tassák meg a presszó nevét. Begyen: Merengő, Búskomor, Ábrándos vagy éppen Szomorúfűz. —• gondoltam. ÓVAKODJ A PIACTÓL! Nemrégen épült meg Békésen az az úti amely az új házak és a csator­Széljegyzetek utazás közben na között húzódik. Aki csak átutazik a közsé­gen, ezen hajt végig, mi­vel így elkerülheti a for_ galmas központot. Időt és bosszúságot takarít meg. Persze csak akkor, ha nincs piac. Keddi napokon akkora a forgalom itt, hogy gép­kocsivezető legyen a tal­pán, aki félórán belül, különösebb baj nélkül át éviekéi a kosarakkal, szatyrokkal felszerelt tö­megen. Nem ártana fi­gyelmeztetni a Békéscsa. ba felől érkező gyanút­lan autósokat, hogy ke­rüljék el a piacot. Egy egyszerű tábla megtenné. Nemcsak a gépkocsiveze_ tök idegeinek kímélése, hanem a balesetveszély miatt is. KIRÁLYI ÉRZÉS. A békéscsabai hang- lemezbolt kirakatában a gitárok, dobverők és le­mezek között reklámfo­tók díszlenek. Az üveg­kalitka legfőbb ékessége a Beatles-fiúk füzetnagy. ságú arcképe. A gomba­fejüek tábornoki fölény. nyel, bajúszosan néznek szembe az utcai járóke­lővel. Tehetik, hiszen akárhogy is vészük, még mindig ők a beat-zene királyai. De, nicsak! A kirakat bal sarkát az Apollo-ze- nekar fotója ékesíti. Aki hallotta már játszani az együttest, az tudja, hogy méltán népszerű a csa­bai tizenévesek körében. De lemezüket hiába ke­resné a boltba tévedő gyanútlan idegen. Az emberben akaratlanul is megfogalmazódik egy kaján megjegyzés: Kirá­lyi érzés lehet a Beat- lesek között szerepelni. Még kirakatban is! SÍPPAL DOBBAL. A tanácselnök széttár­ja a karját, amikor a községi költségvetésről szólva a bevétel egyik tételét mutatja. A papí­ron ez áll: Dobolási díj 1200 forint. — Mit tegyünk — res­telkedik az elnök. — El­romlott a hangosbemon­dónk, de azért a hirde­téseket valahogy csak tudatni kell az emberek­kel. Fogadtunk hát va­lakit, aki csekély díj el­lenében közzé teszi, hol van eladó disznó, ház­hely, vagy más egyéb. Innen az 1200 forintos bevétel. A régmúltat idéző fa­lusi dobolás joggal bősz- szántja az elnököt. Se­hogy sem fér bele a té- véantennás, új kultúr- házas, mai faluképbe a dobot pergető „kisbíró”. EGYEN JOGÜSÁG. A játszóteret minden- délután megszállják a gyerekek. A kicsik ho­mokvárat építenek, a na­gyok pedig fociznak. Illetve — és ez az ér­dekes —, csak a lányok rúgják a bőrt. Kiskapu­ra játszanak és úgy cse­leznek, úgy teszik-ve- szik a labdát, mintha sohasem hallottak volna arról, hogy a labdarúgás a férfiak privilégiuma. A játszótéren teljes az egyenjogúság. Már csak azért is, mert a focipá­lya mellett a fiúk, a gyengébbik nemhez job­ban illő tollaslabdával játszanak. Brackó István medréből, a kiskörei vízlépcső ezen is segít, hisz a zsilipen át le­vezethető egy hirtelen érkező ár­víz is. A négy milliárd forintot fel­emésztő teljes beruházási '980 után fejeződik be. Az első úgy­nevezett kiépítési üzem biztosít­ja 1973-ig a duzzasztómű felépí­tését. Megindul a vízierőmű ener­giatermelése. Természetesen mindez a beépített technika csak akkor hozhat eredményt, ha hasz­nosítására kellőképpen felkészül a mezőgazdaság >s. Elkészülnek az öntözőrendszerek, de az állami gazdaságokban, termelőszövetke­zetekben oly szakemberekre van szükség, akik pontosan ismerik a víz éltető erejét, de tisztában van­nak az öntözés valamennyi veszé­lyével is. Mire teljes üzemben dolgozhat a kiskörei vízlépcső, addigra 10 ezer jól képzett mező- gazdasági szakmunkásra, 400 me­zőgazdasági mérnökre és 800 me­zőgazdasági szaktechnikusra lesz szükség az üzemekben, amelyek­nek földjére eljut a víz. Az építkezésen is, mint az egész országban mindenütt fiatalok is dolgoznak, méghozzá szép szám­ban. Már szinte hagyomány, hogy a KISZ különlegesen fontos mun­káknál, építkezéseknél védnöksé­get vállal, ezzel is bizonyítva, hogy megérti azok fontosságát. A KISZ VII, kongresszusa a kiskörei monstre építkezésen elvállalta a védnökséget. Azt írtuk a címben, a táj va­rázslója az ember, Nem varázs- j vesszővel és nem is égre emelt te­kintettel, hanem munkával. Át­változik a táj kulturális arculata, átváltozik az ember tudata is. A KISZ Központi Bizottság pályá­zatot hirdetett fiatal szakembe­rek részére: keressék azokat a le­hetőségeket, aminek segítségével az öntzőrendszer által érintett te­rületen, ami 8 megyében terül el, miként lehetne az öntözővizet maximálisan hasznosítani. De pá­lyázatot hirdetett népművelőknek, pedagógusoknak is, hogy dolgoz­zák ki azt az elméleti „forgató- könyvet”, mely szerint alkalmaz­kodni lehet a megváltozott viszo­nyokhoz. Természetesen gondokkal is küszködik egy ilyen hatalmas építkezés. Ezek között a legna­gyobb a munkaerőhiány. Mérnö­kök, vasbetonszerelők, gépkeze_ lök, méghozzá jó képzettségűek kellenének, akikben fiatalos vál­lalkozókészség és lendület van, nogy segítsék mielőbb megvaló­sulni a művet, amely átalakítja és gazdagabbá teszi e tájat, az itt élő embereket. Regős István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom