Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
1968, Jűnfus 14. 5 Szombat A Hazafias Népfront és a könyvtári Munka A gyulai járásban gyakorlatban sikerült megoldani, hogy a Hazafias Népfront legszélesebb tömegszervezetként segítsen a könyvtári munka hatékonyabbá léteiében. Évek óta járási szántén kialakult munkakapcsolat kisugárzása jelentkezik a 16 községben. Az újjászervezendő „Könyvba- rát”-mozgalom összefogója és további munkájának irányítója a Hazafias Népfront helyi bizottságÄ. Eddig főként író—olvasó-, szakíró—olvasó-találkozók szervezésében, a részt vevők mozgósításában vette ki részét a helyi népfront tömegmozgalmi vezetősége. Arra Is volt példa, hogy a népfront vezetősége. A rendezvények ülésén nyomatékosan kérték a könyvtár által igényelt célok megvalósításéhoz szükséges anyagi fedezet biztosítását. Néhány gyakorlati emlék a közelmúltból. Gyulaváriban író—olvasó-, szakíró—olvasó-találkozó szervezésénél sokat segített a népfront vezetősége. A rendezvények egyik sikere az volt, hogy a tömegszervezeti vezetők az előadás utáni beszélgetésben is aktívan részt vettek. Geszten az Arany Já- nos-emlékszoba megvalósításában kezdettől részt vettek a népfrontvezetők. Nem csupán a tárgyalásokon, de csákányt ragadva az épület alapjának felkutatásában is. Az Arany-emlékszoba kialakítása mellett, a községi könyvtár otthonosabbá és helyben olvasásra alkalmasabbá tételében is ott volt a helyi népfront mind politikai és mind gazdasági támogatásával. A népfront és a községi könyvtár hasznos kapcsolatára örömmel jelezhető a mezőgyáni példa. Évekig nehéz helyzetben volt a könyvtár a községben. Most két utcai helyiségében helyben olvasásra is kialakított lehetőséggel rendelkezik. Az együttműködés távlati célja az, hogy minden községi könyvtár megfelelő alapterületű és berendezésű legyen, csakugyan második otthonává váljon a bővülő szabad idővel rendelkező dolgozóknak. A Hazafias Népfront, járási bizottságában és annak elnökségében a járási könyvtár két dolgozója vesz részt. Népfronti megbízásukat a geszti és sarkad- keresztúri lakosság bizalmából látják el. Dr. Némedi Endre könyvtárigazgató, Gyula Egyesülés szokatlan időszakban példás segítő szándékkal Ritka, mondhatnánk egyedi eseti dő sem ígér semmi jót: 400 hold a szövetkezeti mozgalomban az, hogy két közös gazdaság hónapokkal a gazdasági év megkezdése után, a legfontosabb tavaszi munkák közben egyesüljön. Az általános szokás az volt eddig, hogy .az erőiket összevonni akaró szövetkezetek még az őszi munkák előtt vagy közben egyeztek meg s a búza-vetéstervhez már a közös terv alapján láttak hozzá. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány és a ref.-kovácsházi Dózsa Tsz-nek az eddigi szokástól eltérő, vagyis április végi, május elei egyesülését részben a kényszerhelyzet, részben a megértés és a segíteni akarás szorgalmazta. A kényszerhelyzet Párttag és pártonkívüli szövetkezeti gazdák küldöttsége kereste fel a ref.-kovácsházi Dózsa Tsz-ből az Űj Alkotmány Tsz vezetőit. Segítséget kértek, egyesülést sürgettek, mert úgymond, szövetkezetük a szakadék szélére jutott. Annyira kiürült a közös kassza, hogy hat hónap óta nem tudják kifizetni a tagság járandóságát. A múlt esztendőt 400 ezer forint alaphiánnyal zárták. Ez az észténTárlat a szerkesztőségiben A Tanácsköztársaság Művészeti Szemlen aranyérmet nyert két szarvasi KISZ-fiatal, Horgost Klára és Szabó Judit alkotásaiból nyílott kiállítás Békéscsabán, a Békés megyei Népújság Szerkesztőségében. A fiattal művészek festményeit, dekoratív fali szőnyegeit elismeréssel fogadták az érdeklődők. Képünkön a kiállítóé egy részletét mutatjuk be. /VWVWWWW/WVWSA^AWWWVSAWVWWW IVVVSMWÍVVVWVVVVVVVVVVVVVI No, megint egy gyarázat... Jucika! írunk!.,. Készen van?... Akkor kezdjük: „Kedves Déli Hírlap! Olvasom az „írjunk együtt” rovatban, hogy azért nem lehet tavaszi nyehörkét kapni, mert a Ny. V. V. (Nyehörke Végérlelő Vállalat) muti- kaerö-hiánnyal küzd, ke. vés a műhely és az érleléshez szükséges tálca. Remélem, hogy az igen tisztelt Rovatvezető Elv. társ ezt a magyarázatot csak elrettentő példaként közölte. Mi más lehetne egy olyan nyilatkozat, amelyből csak az világos, hogy a Ny. V. V. általam igen tisztelt vezetői — bántam a világért sem akarom őket, de az őszinte, demokratikus kritika szellemében ezt le kell írnom — tehetetlenségüket objektív nehézségekkel akarják takarni. Hát csalogassák ügyesebben a dolgozókat, s egy csapásra megoldódik a munkaerőprobléma. Építsenek új írjunk együtt műhelyeket, alig egy-két millióba kerül. Amt pedig a tálcahiányt illeti, még javaslatot sem kívánok tenni, annyira nevetséges kifagóis. íme te. hát, ha a Ny. V. V. vezetői megértették volna az áj mechanizmust — bántó szándék nélkül mondom —, máris kóstolgathatnánk elegendő mennyiségben a friss, ta. vaszi nyehörkét! Dátum, aláírás.” Ne menjen még, Jucika, még egy levelet írunk! „Kedves Reggeli Hírlap! A „Mindenki írhat” rovatban kifogásolja egy olvasójuk, hogy nem le. hét elegendő kugligolyót kapni és ami van, az sem gömbölyű, hanem szögletes. Remélem, hogy az igen tisztelt Rovatvezető Elvtárs ezt a panaszos levelet csak elrettentő példaként közölte. Bár a demokratikus szellemben fogant kritikát mindig szívesen fogadom és eszembe sem jut gátolni, de ezt az írást, amelynek semmi köze az igazi bírálathoz, vissza kell utasítanom. Ebből ugyanis csak az világos, hogy az általam igen tisztelt panasztevőnek fogalma sincs a kugligo- lyó-gömbölyítés rej tel. metrói és objektív nehézségeiről. Munkaválla. lóink száma csökken, a legjobb gömbölyítő szakmunkásokat magasabb bérrel elcsábítják tőlünk. Kénytelenek vagyunk elengedni őket, elvégre a bérszint nincs gumiból, és arra, ugye, vigyázni kell. Műszaki vezetőnk tűrhetetlen kő. rülmények között dolgozik, egy alig hatszor-tíz méteres kis lukban, a Főhivatal pedig nem ad rongyos százhúszezer forintot a, bővítésre. Pedig tudhatnák, hogy a vállalatfejlesztési alapból új kétemeletes épületet kell emelnünk a régi egyeme. Utes helyett, igazgatói irodának és kapcsolt részeinek. Ami pedig a kugligolyók szögleteinek legömbölyítéséhez szükséges gróblik beszerzési gondjait illeti, nem is ki. vánok nyilatkozni, any- nyira közismert. íme tehát, a panasztevő végiggondolta volna ezeket a rajtunk kívülálló problé. mákat, nem írhatott volna a demokratikus kritika örve alatt ilyen — bántó szándék nélkül mondom —j szövetkezetünk tekintélyét rontó, úgynevezett panaszos levelet. Helyreigazító írásom közlését várva maradtam a Rovatvezető Elvtársnak teljes tisztelettel: Objek Tivadar, a Kugligolyó Gömbölyítő Ktsz műszaki vezetője.” Köszönöm, J ucika, most már teljesen készen vagyunk!... —a —s föld még szántatlan, a vetéshez szinte hozzá sem láttak. Az erő- és munkagépek többsége nincs kijavítva. mert nincs pénz alkatrészre, de még üzemanyagra sem. Amint csökkent a megdöbbenés a nehéz helyzeten és a csodálkozás a szokatlan időbeni egyesülési indítvány felett, megkérdezték az Alkotmány Tsz-beliek, hogy miért nem a szövetkezet vezetői jöttek el tárgyalni a Dózsából? Már akkor, a később még inkább kitűnt, hogy a tsz párt- és gazdasági vezetői hallani sem akartak az egyesülésről. Mi több, akadályozták. Sorra-rendre elhallgatták, eltitkolták a tagok előtt a növekvő gazdasági bajokat. Különösen attól az időtől kezdve, amikor mind jobban kezdett előtérbe kerülni Mezőkovácsháza és Ref.-kovácsháza egy közigazgatás alá vonása. Nem a hibák turkálása, hanem a megfelelő tanulság levonása késztet bennünket arra, hogy néhány vonással bemutassuk a Dózsa Tsz pártvezetőségének megalkuvó magatartását. Mintha csak nem is lettek volna ott, olyan nemtörődömséggel szemlélték a gazdaságvezetés hibahalmoeását. Az ellen sem lépett fel a pártvezetőség, hogy miközben a tagok többsége a múlt évre tervezett járandóságnak csak a 75 százalékát kapta meg, egyes vezetők a magukét kiegészítették természeti „járandósággal”, vagyis terménnyel, malaccal stb-vel, A segíteni akarás Az Űj Alkotmány Tsz párt- és gazdasági vezetői — mint minden fon tos kérdést — a ref. -kovácsh ázi szövetkezeti gazdák kérését is előbb a párttagok elé tárták. Nagyon őszintén sorolták fel az ottani bajokat, az egyesüléssel esetleg járó nehézségeket. Mondanivalójuk gyakran ismételt refrénje azonban nem az volt, hogy mindaz a refiek gondja-baja, hanem az Űj Alkotmány Tsz-nek van ereje — ezt előre felmérték és részletes tervbe is rögzítették — arra, hogy egy időben hozzálássanak a Dózsa Tsz földjeinek szántásához, vetéséhez, erő- & munkagépeinek kijavításához. Meg van a mód — mondották — az alaphiány kigazdálkodásához is, úgy-annyi- ra, hogy az egyesülés aligha csökkenti az ez évre tervezett jövedelmet. Az ilyen aggodalmak eloszlatása után az Alkotmány Tsz tagsága egyet értett az egyesüléssel. Egyrészt abból a megfontoltságból, hogy nem az ottani szövetkezeti gazdák hibája miatt jutott a szakadék szélére a Dózsa Tsz. Azok olyan szorgalmas emberek, akik megérdemlik a segítséget. Másrészt összefüggő területről volt szó, peg arról is, hogy folyamatban van a két község összevonása. Az egyesülési kérelem vitája tovább gyűrűzött az Alkotmány Tsz-ben brigádonként és végül a küldött közgyűlésen, s a hétszáz küldöttből csak tizenegyein szavaztak az egyesülés ellen . Nem „szállták meg” a Dózsa Ttz-t Az egyesülés Űj Alkotmány néven történt. A volt Dózsa Tsz területe harmadik üzemegységként illeszkedik azóta a nyolcezer holdas gazdaságba. Itt is külön párt- alapszervazet működik helybeli vezetőségi tagokkal, párttitkárral. A brigádvezetők a régiek maradtak. A változás csupán annyi, hogy bentről kihelyeztek egy gépcsoport-vezetőt és egy más községből nemrég munkára jelentkezett szakembert neveztek ki oda üzemegységvezetőnek. A termelőszö- szövetkezet pártalapszervezetének csúcsvezetőségébe két elvtársat választanak be a hármas üzemegységből. Amint az eddig működő hét különféle bizottság — vezetőségi, háztáji, verseny-, kulturális, szociális stb. bizottság — tartja üléseit, úgy egészítik ki soraikat a Dózsa üzemegységből. Mindemellett az is bizonyítja, hogy egyesülésről és nem egyesek által félremagyarázott „megszállásról” van szó, hogy az egyesülés óta a Dózsa üzemegységben is éppen annyi járandóságot, napi 80—90 forintot kapnak a rendszeresen dolgozók, mint az Űj Alkotmány Tsz korábbi tagjai. A Dózsa volt vezetőinek is szívesen adtak volna képességeiknek megfelelő munkakört, de az elnök, a fóagronómus és a főkönyvelő az egyesülés néhány más ellenzőivel együtt, máshol vállalt munkát. Az Űj Alkotmány Tsz-ben mindenféle megrázkódtatás, s különösebb súrlódás nélkül megy az élet. Ügy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna a szokatlan időbeni egyesülés. Tavaly négy brigád nyert szocialista címet. Az ő példájukon felbuzdulva, most tizennyolc brigád versenyez érte. Ezek közül Takács Imre és Békés István növénytermesztő brigádja a Dózsa üzemegységből nevezett, be. Jók a termés- kilátások a szövetkezetben, s eltűnt vagy eltűnőben van az aggodalom az egyesülést ellenző kevesekben is. Rájöttek: ez is egy a sok új termelési eljáráshoz hasonló közül. Kezdetben ugyanis féltek a cukorrépa és a cirok szememként! vetésétől, most örülnek, hogy könnyebben tudják művelni. Szinte termesztésnek veszik, hogy az idén először repülőgép szórta, permetezte a műtrágyát és a gyomirtó vegyszert a kalászosokra. Olyan egyenletesen fejlődnek a gabonatáblák, hogy a termésbecslést a korábbi tizenvalahány mázsa helyett húszon valahány mázsában fejezik ki. Nem ellenzik azt sem. hogy 270 hold cukorrépa többségét géppel takarítják be. akárcsak az 1355 hold közös kukoricát, Nem -ellenzik, mert tudják, hogy a szövetkezet vezetősége folyamatosan újabb és újabb munkaalkalmakról gondoskodik a felszabaduló kézi munkaerőnek Nem féltik megélhetésüket sem, hiszen az Üj Alkotmány Tsz tavaly a tervezett 15 millió helyett 16,3 millió forint jövedelmet osztott a jelentős elemi csapások ellenére. Az idén a kedvező időjárás és a szorgalom hatására bizton számíthatnak munkájuk bőséges gyümölcsére. Kukk Imre A termelőszövetkezetek patronálásának 10. évfordulóját ünnepelték a gyulai járásban Tegnap, a gyulai járási pártbizottság ünnepségre hívta meg a gyulai járás termelőszövetkezeteinek patronáló üzemeit, vállalatait, abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt kezdték meg a fiatal vagy a gyenge adottságokkal küszködő közös gazdaságok hathatósabb segítését. Az ünnepi megemlékezésre a gyulai járási vos János elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője méltatta azt a sokoldalú támogatást, amit a megye, az ország üzemei adtak az elmúlt évtizedben a gyulai járás termelőszövetkezeteinek. Az ünnepség után a részvevő* megtekintették Sarkad, Gerla, Szabadkígyós és Üjkígyós szövetkezeti határának egy részét. Ezt pártbizottság székházában került követően meghallgatták Csík Pésor. Arany Tóth Lajos elvtársnak a járási pártbizottság első titká- I iának megnyitó szavai után Bobter tsz-elnök tájékoztatóját az újkígyóst Aranykalász Termelőszövetkezet ez évi munkájáról.
