Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

19«. Június 13. 7 Péntek Elegendő a campingcikk és a horgászfelszerelés, hiány a necc-garbó Látogatás a csabai sportboltban A Ideák atban futballcipdk. ser­legek, vívómellény. / Bent a* üzletben mfrtc&g nagy a forgalom. Nem is csoda, hi­szen ez a megye egyetlen sport­szakboltja. Havi forgalma 500 000 forint. Különösen ilyenkor, a nyári idényben emelkedik a bevétel. A tartós jó idő beálltával egyre töb­ben keresik fel hét végén a kör­nyék kirándulóhelyeit, campinge- zők lepik el Szanazugot és a vá­roserdei üdülőtelepet Békés megyében az utóbbi idő­ben fellendült a turisztika. (Je­lenleg 38 szakosztályban 788 ter­mészetjárót tartanak nyilván.) Először a campingcikkek iránt érdeklődünk Nagy János üzlet­vezetőtől. Vajon ki tudják elégi- gíteni az egyre növekvő igénye­ket? — Igen. Nagyon Jő az ellátá­sunk — mondja — A sokat vita­tott hazat sportszergyártás prob­lémája zöld utat kapott. Ez érez­teti hatását az áruellátásban is. Többféle színben és minőségben kapható gumimatrac, naponta 4— 5 „pille”-ágy is gazdára talál, de van elegendő hátizsákból, sátor­ból és különféle sporttáskákból is. Közben alig győzik kiszolgálni a vevőket Fiatalasszony kereszt- pántos vietnami papucsot vásá­rol. Két fiatalember a horgászfel­szereléseket veszi nagy gonddal szemügyre. Motoros-turisták érkeznek. Szinte csak halkan merik meg­kérdezni : „Tollaslabda-felszerelés van-e?” Az igenlő válasz — kel­lemes meglepetés. Utólag elmond­ják, hogy két hete járják az or­szágot, több helyen is érdeklőd­tek már, de sehol sem kaptak. — Most érkezett német villanó, japán és német orsó — folytatja az üzletvezető. — A horgászoknak egyedül a nagyméretű horoggal nem tudnak szolgálni. Megérkez­Egry ifjú vásárló a horgászbotok között válogat. 0Foió; Szeverényi Tamás) Y«ssék választani! Nagy János üzletvezető' ARTKX-labdát mutat az egyik vevőnek. tek viszont a régen várt olcsó va­dászfegyverek. Mezőőrök, figye­lem! A bolt várja a tse-ek és állami gazdaságok megrendelése­it. — Mi az, amit hiába keresnek a vevők? — A legtöbbet a necc labdarú­gómez hiánya miatt bosszankod­nak a vásárlók. Nincs ezenkívül fém magasugróléc és ping-pong- asztal. Egyelőre csak ígéretünk van a Sport Nagyker. Vállalattól, reméljük, a hónap végére érke­zik és akkor alig lesz hiánycikk. — Sok panasz van a különféle mezek és melegítők színösszeállítá­sára, fazonjára. Elkelne a vál­toztatás, újszerűbb szabás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy például a kék-sárga kockás összeállítású labdarúgó-dressz hó­napok óta ott áll a polcon. Látogatásunkkor éppen ott járt Czéman Ferenc, a Békéscsabai Kötöttárugyár áruforgalmi osz­tályvezetője és a téma mindjárt „terítékre” került. Remélhetőleg ennek eredménye már a közeljö- jőben változtat a helyzeten. Búcsúzunk. Űjabb vásárlók érkeznek. És ez így megy reggeltől estig. (fábián) Döntetlen a Gyulai MEDOSZ — Elek férfi asztalitenisz-rangadón Hatalmas érdeklődés előzte meg a megyei I. osztályú férfi asztalitenisz-bajnokság két leg­jobb együttesének, az Eleki TSZSK és a Gy. MEDOSZ gárdá­jának összecsapását. A mérkőzé­sein a MEDOSZ párosai révén 3:1- re elhúzott, majd 7:5-re vezetett az eleki csapat Marschal győzelmé­vel 10:7-re ment el az Elek, ami­kor 3 mérkőzést nyert egymás után a gyulai csapat, és ezzel ki­egyenlített. A mindvégig izgalmas csapat­mérkőzés húsz találkozójának fe­le háromjátszmás volt. A 10:10-es eredmény kialakulásában az ele- kieknél összesen 39, míg a gyulai­aknál nyolc „csuszalabda” segített a pontok megszerzésében. A két csapat a táblázaton továbbra is veretlenül, holtversenyben áll az élen. Minden bizonnyal az NB III-ba való feljutás a késő őszi, eleki vasszavágón fog véglegesen eldőlni. A találkozó győztesei: Békési, Marschal 3—3, Morár 2, Ament és a Békési—Morár pár, ill. Dubányi 3, Balogh—Szemanik 2—2, Balogh—Jankó pár 2 és a Dubányi—Szemanik 2. További eredmények. Gyulai MEDOSZ—Szarvasi HISZ II. 18:2. Békés—Elek II. 10:10. Gy: Körösi, —Hajnal pár, Molnár—Laczó pár, Körösi 4, Hajnal 2, Laczó 2, ill. a Soós—Kotyis, a Borsi—Szelényi pár, Borsi 3, Rótyis 3, Soós, Pig- jler. Elek 1.—Szarvasi HISZ I. 20:0. Gy: Áment—Marschal páros 2, ] Békési, Morár 2—2, Marschal 4, Áment, Morár, Békési 4—4. A bajnokság állása: 1. Eleki TSZSK I. 4 *-----------8 G yulai MEDOSZ 4 4-----------8 3. Bcs. Tipográfia 4 3—16 Szarvasi HISZ I. 5 3—2« 3. Békési Vörös Meteor 3 113 3 Eleki TSZSK U. 4 112 3 7. Orosháza 3 — — 3 — ! 8. Szarvasi HISZ n. 5-------5 — G yulai labdarúgó-palánták, figyelem! A Gyulai MEDOSZ SC sportii kólája az 1958 59. évben születe általános Iskolai tanulók részéi ! a labdarúgó sportágban 16-á: i hétfőn délután 15 órakor felvéte hirdet. A jelentkezők sportfelsz« relést hozzanak magukkal a ví i rosi sporttelepre. Gyula város sportiöriéuelének 100 esziendeje Az iskolai nevetés ügye Az 1888-as országgyűlés által elfogadott Testnevelési Törvény végrehajtási utasítása, mint isme­retes, csak 1899-ben jelent meg. A hosszú késedelem és a mostoha teremviszonyok ellenére, különö- i sen a tavaszi és őszi időszakban, a lehetőségekhez mérten a gyulai i iskolákban rendszeresen folyt aj testnevelés oktatása. Amint azt, látni fogjuk — különösen a szá- \ zaelforduló utáni évektől kezdve — a lehetőségek növekedésével I együtt bővült az oktatás anyaga1 is. 1870 előtt az iskolai testneve­lésről nem maradtak fenn ada­tok, következésképpen nem is valószínű, hogy a testgyakorlást oktatták volna tantervi anyag­ként. Valószínűleg, az 1868-as em­lített Testnevelési Törvény, vala­mint a városban 1869-ben alakult tornaegylet hatására, az 1870— 71-es tanévben a református ele­mi iskolában szerepelt először a tantárgyak között a „Tornászat”, | a IV. osztályban, az iskolai anya­könyv szerint. Érdekes, hogy két tanév eltelte után nem szerepel tovább a tornászat, amit valószí­nűleg a későbbiekben, ebben az iskolában nem kötelező jelleggel tanítottak tovább. A róm. kát, népiskolák harma­dik értesítője az 1879—80-as tan­évben említi első alkalommal a „Testgyakorlat”-ot. Ez csak a III.—IV. osztályban volt, kizáró­lag fiúk részére. Osztályzatot minden tanuló kapott néhány ki­vétellel, akik bizonyára felmentet­tek lehettek. A tárgy oktatója Domokos János tanító volt, aki a 70-es évektől kezdve működött Gyulán. A „B. Gyulai polgári fiútanoda" 1874—75. Az iskola ebben az tanévben kezdte meg működését. „1874. szeptember 24-én Hermann Hugó a torna oktatójául válasz- tatik meg. A tornászati oktatás helyiség hiánya miatt télen szü- netelend.” A kötelező tantárgyak sorában X. a testgyakorlat, heti két órában. A tanév végén a közvizsgák rendjében a testgya­korlat is szerepelt, sőt a legügye­sebbek jutalmat is kaptak: Pus­kás Elemér II. o. egy darab arany-, Szilvásy László I. o. egy darab forintos tallér. Tanévenként rendeztek a nö­vendékek számára majálist a vá­rosi Hosszúerdőben, „holis a fi­úk korukhoz mért mulatsággal: az athletika különféle nemeivel, lap- dázással, tornászással. futással és egyéb erőproduktiókkal töltötték az időt..." Az iskola értesítője fel­jegyzi azt is, hogy 1876-ban „A városi hatóság téli tornahelység készíttetésére kéretik fel.” Ezen kérés ugyan nem teljesült, de az iskola udvarán felállított külön­böző szerek lehetőséget adtak az oktatandó anyag kibővítésére, j amit az értesítőbe szintén részle- | tezve feljegyeztek, I.—II. és III. j —IV. osztályok szerint csoporto­sítva. Az 1879—80-as tanévben Pivár ! ■Iáhos okleveles polgári iskolai tornaigazgató oktatott elődjének elhunyta után egészen az Iskola megszűnéséig — 1907-ig. A polgári leányiskola állami iskola lett, melynek első osztálya az 1904—5-ös tanévben nyílt meg. „Torna” heti két órá­ban szerepelt az állami tanterv szerint. Az oktatást Pivár János látta el, aki a fiú polgári leépíté­sével került át ehhez az iskolá­hoz. (Magyarázatul szolgáljon az •a tény, hogy a gimnázium léte­sítésével a fiú polgári iskolát megszüntették és helyette a leány polgári létesült.) Az 1908—9-es tanévben tanár­nők vették át a testgyakorlás ok­tatását és téli időszakban az is­kola nagytermét a testgyakorlatok rendelkezésére bocsátották. 1914—15-ben, a világháború ki­törésének évében az iskola épü­lete kaszárnya lett. ami felfüg­gesztette az oktatást. A gimnázium Közel százéves törekvése volt Gyulának, hogy gimnázium léte­süljön falai között. A hosszú küz­delem után, 1901, december 9-én történt a végleges alapszerződés megállapítása. Ennek 3/a pontja szerint: „a szóban levő telken építtessék fel a főgimnáziumi épület, tornacsarnok és tartozé­kai”. A 14. pont 1. bekezdése in­tézkedik a tanárok kinevezése ügyében: „Ugyancsak a minister nevezte ki hasonló módozatok mellett a rendes tornatanítót is”. Az 1903—4-es tanévben indult be az első osztály, ahol a testgya­korlás heti két órája mellett ki kell emelni, hogy két óra játék is szerepelt. Az első tanévekben a képesített tanár és a tornaterem hiánya ellenére is komolyan folyt a testnevelés, aminek mozgatója és rendkívül lelkes pártolója Sza­bad Endre igazgató volt. Az iskolai értesítőkben évenként rendszeresen beszámoltak többek között a tárgy oktatásáról és a testi neveléssel kapcsolatos min­den eseményről. Az iskola tanulói közül elsőnek Emandity Virgil, mint a „legjobb tornász” kapta meg az igazgató 5 koronás jutal­mát. Az első tanévtől kezdve rendszeresítették a városerdőben rendezett majálisokat, ami napja­inkban is hagyomány, azzal a kü­lönbséggel, hogy annak idején gyalogszerrel vonult ki az ifjúság. 1905—6-os tanévben a tanítás az új épületben kezdődött el, vagyis az iskola jelenlegi épületében. Az elkészült tornacsarnok 20x9,7 mé­teres. méreteivel megoldotta a rendszeres testnevelés problémá­ját, nagyban elősegítve egyúttal a városi sportélet fellendülését is. Az iskolai évkönyvben a követke­zőket írja az igazgató, „Egészségi állapot: fejlesztő, edző kirándulás, játék, korcsolyázás, fürdés bőven volt. Öraközökben deákjaink a tágas udvaron vígan játszadoz­nak. futkároznak...” A Tomázás, játék című részben kifejtett véle­ménye a következő: „A testi neve­lés szoros összefüggésbe van az erkölcsi és szellemi neveléssel. Igazi műveltséget és életrevalósá­got a kettő együttvéve biztosít... Azt állítom, hogy a sport, a já­ték, a torna valóságos erkölcsi .es szellemi iskola.” A testnevelés ügyének nagy pártolója Szabad Endre igazgató az 1906—7-es tanév közben el­hunyt. 1907-ben lla Tóth József okleveles tornatanítóval szakkép­zett tanár vette át a testgyakor­lás tanítását. Ebben a tanévben 40 tanulóval megtekintették a bé­kési és békéscsabai főgimnáziu­mok tornaversenyeit. Az iskolaév , végi tornavizsgálatot már torna­ünnepéllyé bővitették ki. sőt a következő esztendőktől kezdve egyre komolyabb formában ren­dezték meg. Az első nagyobb ver­seny 1909. május 16-án Békésen volt, ahol 24 főből álló csapat vett részt a békési, békéscsabai és gyulai főgimnáziumok közös tornaversenyén. A legeredménye­sebb tanuló az összetett verseny­ben második helyezést elért Emandity Virgil volt. 1909—10-es tanév végén Békéscsabán verse­nyeztek a tanulók szerény helye­zéseket elérve a békési, hódme­zővásárhelyi, nagyszalontai és csabai diákok mellett. Az elért kisebb eredményeket nem követ­hették komolyabb sikerek, hiszen mindent félbeszakított a világhá­ború kitörése, de idővel, mint látni fogjuk, sokkal többre is ké­pesek voltak a gyulai diákok. (Folytatjuk) Ifj. Christian László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom