Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-13 / 134. szám
MW. június 13. 3 Péntek Táborozni hív a KISZ! Ezzel a jelszóval az idén első ízben rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága a dolgozó és a tanuló fiatalok első országos kempingtalálkozóját Az ifjúsági tábor színhelye a Tenkesalja híres fürdőhelye — Harkány — lesz, július 10-től 13-ig, Ekkor tartják ugyanis itt a III. Magyar Camping Ralley-t és ennek eseményeihez kapcsolódik majd a fiatalok négynapos kempingtalálke- zója. Tésztagyár Okányban Harminchét okányi nőnek március óta biztos keresetet adó munkája van. Harminchét fehér köpenyes lány és asszony március óta tésztát készít. A helyi Petőfi Tsz, társulva a körösladányi Magyar— Vietnam Barátság Termelőszövetkezettel, „összekötni kellemeset a hasznossal” elv alapján hívta életre a kis üzemet Fazekas Béla, a termelőszövetkezet elnöke biztosra veszi, hogy a tésztagyár ebben az esztendőben legalább 150 000 forint tiszta jövedelmet hoz. Persze, az sem mellékes, hogy az itt dolgozók átlagkeresete meghaladja az 1600 forintot. Enyhült valamit a község foglalkoztatási gondja is, hiszen az üzemben nemcsak a termelő- szövetkezetek tagjai dolgoznak. Bővítésre a mostani helyen nincs lehetőség, de az innen kikerülő levestészták olyan kelendőek, hogy a gazdaság vezetőd már most egy nagyobb üzem kialakítását tervezik. Az ügyes kezű okányi asszonyok naponta 120 kilogramm lisztből és 1000 tojásból hatféle tésztát készítenek, amelyet aztán 10—20 dekagrammos csomagokba rakva sok városban és községben árusítanak. Nyolctojásos termékeik közül különösen népszerű a cérnametélt és a csigatészta. A község lakóit a helyi kenyérbolt uátja el levestésztával (br) Az országos átlagnál kedvezőbb a kertészet közgazdasági helyzete és fejlesztésének lehetősége Békés megyében Plenáris ülés az akadémiai napok keretében A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Kertészeti Bizottsága és a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének rendezésében tegnap délelőtt plenáris üléssel folytatódtak az akadémiai napok Békés megyében. A plenáris ülést Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében Csatári Béla vb-alnökhelyettes nyitotta meg. Köszöntötte az agrártudományok neves képviselőit, közöttük dr. Somos András akadémikust, dr. Kozma Pált, az akadémia levelező tagját, a Kertészeti Egyetem rektorát, dr. Mészöly Gyulát, az akadémia levelező tagját, a Duna—Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóját, dr. Ormos Imrét, a mezőgazdasági tudományok doktorát, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárt, dr. Gyúró Ferencet, a mező- gazdasági tudományok kandidátusát, egyetemi docenst és dr. Tompa Bélát, a MÉM kertészeti osztályának vezetőjét. A plenáris ülésen megjelent Zalai György, a párt Békés megyei bizottságának titkára. Csatári elvtárs megnyitójában arról beszélt, hogy a kertészeti üzemágnak milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a megyében, s hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, munkája milyen módon kapcsolódik a megye fejlődő élelmiszeriparához. A plenáris ülés előadója, dr. Somos András akadémikus volt. Részletesen beszélt Békés megye kertészeti termelésének közgazda, sági helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Felvázolta a történelmi múltat. Evlia Cselebinek magyarországi utazásairól készített feljegyzései a török hódoltság utáni időben már arról tanúskodnak, hogy Gyula környékén fejlett volt a zöldségtermesztés. Tessedik Sámuel ás felesége Szarvas környékén hintette el a zöldségtermesztés jelentőségét és fontosságát az emberi táplálkozásban. A múlt században Berecz- ki Máté nemzetközileg is eliskülönösen azokkal, akik látomásaikról voltak híresek. A környék babonás öregasszonyai, olvassuk az egykori tudósításban, segítették Jolán asszony „látnoki” képességének kifejlődését. Ez abban állt, hogy a gyászoló családtagoknak hírt adott az elhunytak túlvilági életéről, sorsáról. Zavaros, semmitmondó szavaiért pénzt fogadott el, emiatt meggyűlt a baja a hatóságokkal. Ilyenkor mindig rohamai támadtak. Végül kezelésre szorult és megállapították a diagnózist: hisztériás pszichopata (idegbeteg!). A Heves megyei Markazon 1967-ben keltett feltűnést egy „szellemidéző” asszony. Szintén a „túlvilággal” keresett kapcsolatot. de mivel „közbenjárásáért” nem kért pénzt, nem indítottak ellene eljárást. A legfrissebb ilyen ügy, az ásotthalmi „boszorkányper”, még mindany- nyiunk emlékezetében éL Csak néhány esetet említettünk és hozzátehetjük: a babona különféle formái másutt is megtalálhatók napjainkban. „A középkori boszorkányság feléledt, rohamosan elterjedt és megszokottá vált Angliában” — írta 1965-ben a Daily Mirror című lap. A Vorvártsből pedig nemrégen arról értesültünk, hogy Nyugat-Németországban mintegy százezer nőt tart környezete „boszorkánynak”, tízezernél több „varázsló” működik az NSZK-ban, minden negyedik ember hisz a csillagjóslásban, és „minden tizedik életében komoly szerepet játszik a jövendőmondás valamelyik formája”. A látnokság & boszorkány hit a vallásos képzeletvilág része, He „virágkorukat” élik a tudományosság látszatával fellépő babonák. A legrégibb és talán legelterjedtebb az asztrológia, a csillagjóslás. Az asztrológia képtelenségét két tudományos tény bizonyítja. 1. A horoszkóp ma is hét égitest állására alapozza a jóslást, mint az asszírok és a babilóniaiak idejében holott azóta még két bolygót fedeztek fel. (Mellékesen: ez az áltudomány csillagnak nevezi a bolygókat és a Holdat is, pedig naprendszerünk egyetlen csillaga a Nap és ennek a saját fényű égitestnek a hatása mellett még csupán a Holdé befolyásolja a földi folyamatokat, mint az időjárást, az ár-apály jelenségét vagy az élőlények idegműködését.) 2. Az ember „sorsára” semmi jelentőséggel sem bír a születés órája; a fogamzást követő percekben dől el a testmagasság, a haj és a szem színe, vagy a hajlam bizonyos betegségek iránt, s ezek a tulajdonságok sem „sorsdöntő- ek” az ember értelméhez és a későbbi környezeti hatásokhoz viszonyítva. Az asztrológia: üzlet a hiszékenységgel. Éppen úgy, ahogy nyugaton üzlet a félelemmel a „sugárzást elhárító” készülékek tömege. Az emberek félnek a radioaktív sugárzástól, félnek az atomháborútól. Lelkiismeretlen szélhámosok pedig mutatós dobozokat árusítanak, belül drótok. elektromos alkatrészek zűrzavara látható, és azt állítják, hogy a szerkezet megvéd minden ártalomtól. Akik ezeket készítik és forgalomba hozzák, nem hisznek a „gépesített csodákban”, viszont sok pénzt keresnek vele. (Folytatjuk) Gyenes István 'mert gyümölcsfajta gyűjteménye, 'majd Stark Adolfnak, a Csaba- : gyöngye szőlőfajta nemesi tőjének j nevét említette a jelentősebb kö- vetésre méltó hagyományok kö- ! zott. Hangoztatta: a múltból ránk ! maradt értékek köteleznek ben- 1 nünket a megye kertészeti hagyo- i mányainak ápolására és a kínál- ! kozó, kedvező lehetőségek megfe- ; lelő kiaknázására. Somos akadémikus ezután át- | tekintést adott a megye kertészeti helyzetéről. Megállapította, hogy Békés megye a kertészeti növények termesztéséhez kedvező természeti és közgazdasági adottságokkal rendelkezik. Földrajzi fekvése lévén a tavaszi felmelegedés korábban történik, mint a tőle északabbra levő megyékben. A megyében megtalálhatók azok a kiváló minőségű, könnyen felmelegedő talajok, melyek a kertészkedéshez nélkülözhetetlenek. Jók az öntözési lehetőségek. A Békéscsabai Konzervgyár és a Hűtőház jelenlegi kapacitása már most is igen jelentős nyersanyagbázist igényel. Az előző évek vetésterületi adataiból megállapítható — mondotta többek között —. hogy 1964-ben csaknem 4 ezer holddal több volt a zöldséggel és a zöldségmaggal hasznosított terület, mint tavaly. Semmi sem indokolta és indokolja ezt a területcsökkenést. A termesztés színvonalát a fontosabb zöldségfajok összehasonlításának eredménye mutatja. Zöldborsóból, vöröshagymából, paradicsomból, és görögdinnyéből a megyei átlagtermés 1967-ben nagyobb volt az országosnál. Ugyanakkor zöldpaprikából, uborkából és zöldbabbal az országos átlag alatti hozamot érték el. A termesztés színvonalának további jelentős értékmérője az egyes ágazatok belterjességi foka. A rendelkezésre áldó adatok szerint 1968-ban 765 ezer négyzet, méter volt az üveggel és a fóliával fedett terület. Ez az országos területnek majdnem 10 százaléka, fóliánál pedig 7,6 százaléka. A zöldséghaj tatásra az igen kedvező éghajlati adottságokon kívül jónak mondható a fűtőenergia- helyzet is. A termálvíz, a földgáz és az olaj egyaránt megtalálható. Ezek árát mérsékelni kellene, hogy mind több üzem jövedelmezően hasznosíthassa. Somos elvtárs foglalkozott a megye gyümölcstermesztésével is. Megállapította, hogy a termesztés lehetőségeit nem használjuk ki kellően, emiatt a megye lakosságának gyümölcsfogyasztása a kívántnál kedvezőtlenebb. Külön hangsúlyozta a csemegeszőlő telepítésének jelentőségét, s azt, hogy a megye bátran szervezze meg önellátását. Kitért a házi- és zártkertekre, az ezekben folyó munka hatékonyságának növelésére. Beszélt a dísznövény-termesztésről megemlítette a szarvasi Arborétumot és azt, hogy Békés megye városaiban, községedben az országos átlagtól elmaradnak parkosításban, ligetek kialakításában. A kertészet színvonalának fontos értékmérője a területen foglalkoztatott szakemberek létszáma és képesítésük foka. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Békés megyében kevés kertészeti szakember dolgozik. A terület nagyságához viszonyítva kevés az egyetemi végzettségű, a közép. és felsőfokú technikus és a szakmunkás. Az előadó ezután a kertészeti termesztésben mutatkozó elmaradottság okait elemezte. Bírálta a fejlesztés lassú ütemét, az értékesítési árpolitikát, amely a nagy távolságokra (belföldön) szállított áru értékesítését is magas jövedelmezőséggel biztosítja. Ugyanakkor a konzervgyár és a hűtőipar központi elhelyezése, a termelt áruk feldolgozása és ilyen formán való értékesítése hátrányos helyzetben marad. Szóvá tette azt is, hogy a földvédelmi törvény bizonyos mértékig szintén a rosszabb területekre szorítja a kertészeti növényeket. Ennek hatása kifejezésre jut a kis arányú szőlő, és gyümölcstelepítésben is. A fűtőanyagok beszerzési ára viszonylag magas. E fogyatékosság ellenére igen sok rejtett tartalékkal rendelkezik Békés megye kertészetének korszerűsítéséhez. A munkafolyamatok gépesítésével, a vegyszeres gyomir- tószerek használatának kiterjesztésével, a jobb munkaszervezésben rejlő lehetőségek, a műanyag, fóliás termesztő berendezések fel- használásával egyik évről a másikra is igen sokat fejlődhetne a gazdálkodásnak ez az ágazat®. Somos András ezután a termesztés fejlesztésének főbb tennivalóit elemezte. Arra kérte a plenáris ülés résztvevőit, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a termésátlagok növelésére, öntözéssel, trágyázással, korszerű növényvédelemmel, és a nagy termőképességű fajták használatával. Ajánlotta, hogy a kertészeti kultúrákkal hasznosított területet növeljék— elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztésben — a lakosság jobb ellátására. A korai szabadföldi termesztés helyett, vagy ezzel párhuzamosan indokolt előnyben részesíteni a műanyag fóliás hajtatást. Beszélt a zöldségpalán- ta-nevelés koncentrálásának fontosságáról (ebben a munkában a tótkomlósi Viharsarok Tsz élenjár). A mélyhűtésben szerzett tapasztalatok feltétlen indokolttá teszik a hűtőház bővitését. Megemlítette még azt is, hogy a felsőfokú mérnökképzést bővítik. Termesztési, tartósítási és tájrendezői szakembereket nevelnek. Ez szükségessé teszi a közép- és felsőfokú technikusképzés, valamint a szakmunkásképzés eddigitől gyorsabb fejlesztését is. Dr. Somos András akadémikus előadását a plenáris ülés részvevői nagy tetszéssel fogadták, majd elkezdődtek a szekció megbeszélések. Délután 15 órakor a szekció ülések eredményeként a plenáris ülés folytatta munkáját, s határozati javaslatokat terjesztettek elő a kertészeti üzemág továbbfejlesztésére. Dupsi Károly Nagy a túljelentkezés a felsőoktatásban A felsőoktatási intézményekben lezárultak a jelentkezések, az 1969—70-es tanév első évfolyamára. Az eddig elkészült összesítések tanúsága szerint az idén is többszörös a túljelentkezés, s a korábbi évekhez hasonlóan meglehetősen nagyok az eltérések — a jelentkezők számát illetően — az egyes karok, illetve szakok között. A fiatalok közül sokan előnyben részesítették az úgynevezett divatos szakokat, s így önmaguknak nehezítették meg a bekerülést az egyetemre. A tapasztalatok szerint az idén is nagyobb arányú a jelentkezés a húr mán képzést nyújtó felsőoktatási intézményekbe, s alacsonyabb a pályázók száma egyes felsőfokú technikumokba. Országosan ösz- szesen 45 996-an nyújtották be pályázatukat a nappali, esti, illetve levelező tagozatra. Nappali tagozatra a következő tanévben 13 590 fiatalt tudnak felvenni a jelentkezők száma pedig csaknem 32000. Az egyetemekre és főiskolákra pályázók 50,7 százaléka nő, a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya 39,2 százalék, a tavalyi 41,3 százalékkal szemben. Vasárnap tábornyitás 30900 fiatal segíti a népgazdasági feladatok megoldását Vasárnap ünnepélyesen megnyílik a Kommunista Ifjúsági Szövetség 36 központi és öt egyetemi építőtábora. Már lezárultak a jelentkezések, augusztus 23-ig mintegy 30 000 fiatal részvételére számítanak. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nagy keletje volt a „beutalóknak” s több helyütt az okozott gondot, hogy a jelentkezők közül kikre essék a választás. Már megismerkedtek tennivalóikkal a leendő táborparancsnokok is, pedagógusok, ta- aárszakos egyetemi hallgatók, Ifjúsági vezetők. A KISZ képviselői és több környező szocialista ország ifjúsági szervezetének illetékesei a közelmúltban megállapodásban rögzítették az idei cseretáborozások programját. A tervek szerint" a nyári hónapokban több száz egyetemista és főiskolás érkezik hazánkba a Szovjetunióból, Lengyel- országból, Bulgáriából és a Német Demokratikus Köztársaságból. A vendégek a KISZ központi jellegű munkaakcióiban vesznek részt, fáradozásaikat, látogatásukat hasonló számban viszonozzák a magyar fiatalok. Négyszázan utaznak például szovjet ifjúsági táborokba, s hat hetet töltenek Irkutszkban. Alma-Atában, Moszkvában, Le- ningrádban, Kijevben vagy Lvovban. Külföldi vendégeket vár a KISZ nemzetközi ifjúsági építőtábora is, amelyet az idén Kiskunhalason rendeznek meg. Ide 70— 80 fiatal érkezik a világ minden tájáról. Menyasszonyi ruha és gazdaságosság Megyénk 32 szövetkezeti köl- csönzóboitja közül a békési bonyolítja le a legnagyobb forgalmat Tavaly több mint 100 ezer forintért kölcsönöztek a lakosoknak különböző háztartási gépeket, edényeket, kerti szerszámokat. Csita Ferenc boltvezető elmondotta. hogy jelenleg 180 ezer forint értékű a raktárkészlet és leginkább a falfestő hengert, a permetezőt és a babamérleget keresik. Tavaly volt egy hűtő- szekrényük is, de azt hónap számra senki sem kérte. Egyébként hét mosógép, két porszívó, valamint egy-egy padlókefélő, centrifuga alkotja a háztartási elektromos készülékek válasz- téklistáját. Porcelán edényből 1400 teríték van, ám a bolti keresletet mérsékli az, hogy jó néhány termelőszövetkezet is kölcsönöz tányérokat, jóval alacsonyabb áron. A kis üzletben találtunk még néhány menyasz- szonyi ruhát is, de ezek jobbára csak a raktárnak válhatnak díszére nem pedig egy menyasz- szonynak. A békési kölcsönzőbolt forgalmán is érezhető az az általánosan ható tendencia, mely szerint a lakosság egyre kevésbé veszi igénybe a kölcsönzők amúgy sem túl modern eszközeit. (A kereskedelemben csaknem minden megkapható részletre.) Nehezíti a boltok gazdaságos működését, hogy szezoncikkek után is eszközlekötési járulékot kell fizetni. A járulék másfél százalékos kulcsának használata — és ebben a szakemberek is egyetértenek — a kölcsönzőkben nem látszik indo-' koltnak.
