Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-02 / 124. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JÜNIUS U VASÁRNAP Ara: 1,89 Ft XXIV. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM MAGASODIK A HÁZ Fotó: Demény Befejeződött a konferencia Az Orosházi Városi Tanács, a Magyar Építőművészek Szövetsé­ge és a TIT rendezésében, csü­törtökön megnyílt városfejleszté­si konferencián került sor az orosházi főreferátumra. Mihály András, a városi tanács vb-elnö- ke, foglalkozva Orosháza történel­mi múltjával, elmondotta, hogy az ipar, a mezőgazdaság jelenlegi fejlettségi fokától bizonyos mér­tékig elmaradt az urbanizáció. Az úthálózat, valamint a közművek fejlesztéséről megállapította, hogy az elmúlt években több millió fo­rintot fordítottak azok moderni­zálására. A konferencia pénteken Szen­tes, Hajdúböszörmény, Jászbe­rény, Kiskunhalas, Cegléd, Sárvár referátumaival folytatódott, majd szombaton délben ért véget A tanácskozás tapasztalatairól dr. városfejlesztési Orosházán Major Máté akadémikus, tanszék- vezető egyetemi tanár, a konfe­rencia alelnöke a következőket mondotta: — A mezőgazdasági kisvárosok problémáit tárgyaló megbeszélés színhelyéül nem véletlenül vá­lasztattuk a fennállásának 225. évfordulóját ünneplő Orosházát. Ez a város rendelkezik talán a legnagyobb „falusi” múlttal. A mezővárosok születésük pillana­tától kezdve hátrányos helyzetben vannak, hiszen egykori falvakból, szétszórt települési egységekből alakultak várossá. Óriási munka ezt a hátrányt pótolni. A konfe­rencia nyomán természetesen nem lesznek már a jövő héten to­ronyházak. de a tanácskozás jó alapot teremtett az urbanizációs szemlélet szélesítéséhez és a vá­rosiasodáshoz. Ma nyílik meg Békéscsabán a csehszlovák képzőművészek tárlata A Békéscsabai Városi Tanács dísztermében gyűjteményes kiál­lítás nyílik ma délelőtt fél 12-kor. A szlovák képzőművészek Zivot (Élet) csoportja alkotóinak mint­egy 56 képét mutatják be a Cseh­szlovák Kultúra, a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront és a Megyei Művelődési Ház rendezésében. A Zivot 1962-ben alakult és a Szlovák Képzőművészek Szövet­sége keretében működő képzőmű­vészeti csoport. Alkotói rendsze­resen állítanak ki hazájukban és külföldön is, tavaly például a moszkvai Művészeti Aakadémián, Gorkijban és a leningrádi Ermi- tázsban rendeztek műveikből ki­állítást. A csoportnak jelenleg 36 tagja van — köztük nemzeti és érdemes művészek különböző ál­lami-díjak és érdemrendek kitün­tetettjei. „A szlovákiai képzőművészek jelenlegi rétegződésében a csoport tagjainak alkotó munkássága a modem realizmusnak azt az áramlatát képviseli, amely nem szigetelődött el az élettől, hanem merít gazdag forrásaiból és a kép­zőművészet formanyel'-Nán igyek­szik tolmácsolni a korUVsak ér­zésvilágát.” — írja Stefan Bednár a kiállítás művészeit ismertető prospektus előszavában. A ma nyíló tárlaton ízelítőt kaptunk művészetükből, reperto­árjuk gazdagságából. A kiállítást Babák György, a városi tanács vb- elnökhelyettese nyitja meg, me­lyen megjelenik a Csehszlovák Kultúra helyettes igazgatója, Jan Gotte, az alkotócsoport képvise­letében Frantisek Gajdos festő­művész, Ottokar Sebeste zongora- művész és Jan Ribasik előadó- művész. Tizenhéfezer szakmunkás­tanuló vesz részt kedvezményes nyári üdültetésben Pedagógusok kitüntetése Békéscsabán A Munkaügyi Minisztérium az idén is kéthetes kedvezményes üdültetéssel bővíti a szakmunkás- tanulók nyári pihenésének prog­ramját. A tanulásban és a KISZ- munkában jeleskedő és a szociá­Békéscsabán a megyei ta­nács üléstermében rendezték meg tegnap délelőtt 11 órakor a hagyományos pedagógusnapi ünnepséget, melyen Nagy Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese köszöntötte a kitünte­tésben részesülő pedagóguso­kat. Hangsúlyozta a nevelői hi­vatás fontosságát és arra kérte a kitüntetetteket, hogy gazdag pedagógiai tapasztalataikat ad­ják át fiatalabb kollégáiknak, hogy minél teljesebben megva­lósíthassuk oktatásügyünk cél­jait. A köszöntő szavak után át­adta a kitüntetéseket. Az Ok­tatásügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapott: Győré József igazgató Orosháza, Rákóczi te­lep; Rajtár János igazgató Ge­rendás; Endrédi Károly igazga­tó Kötegyán; Bokor József ta­nár Békéscsaba 1. sz. ált .isk.; dr. Fejérváry Gézáné napközi otthon csoportvezető, Gyula 2. sz. ált. isk.; Borbély Gyuláné tahító Vésztő; Rondó József ta­nár Kondoros; Mitykó János továbbképzési felügyelő Békés­csaba, megyei tanács; Kiss László tanulmányi felügyelő Békés, járási tanács; Csausz Vilmos igazgató Sarkad. Mi­niszteri Dicsérő Oklevélben ré­szesült Korcsog Ferenc gépla­katos szakkörvezető, Kaszaper; Soltész Istvánné tanító Gyula 2. sz. ált. isk.; Sárréti István ta­nító Füzesgyarmat; Pávai Ist­vánné vezető óvónő Mezőbe- rény. Kiváló Dolgozó kitünte­tést kapott Dina József né konyhavezető Békéscsaba, köz­ponti konyha; Benkő István |szakmunkás Gyula ált. isk.; és ! nevelőotthon és Seres Jánosné I adminisztrátor Békéscsaba, me­gyei tanács művelődésügyi osz- j tály. A kitüntetetteket ezután a megyei tanács vb, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Pedagógus Szakszervezet me­gyei bizottsága látta vendégül. Szombaton délelőtt a Fegyve­res Erők Klubjában Mihalik György, a KISZ Megyei Bi­zottságának első titkára adott át kitüntetéseket pedagógusok­nak. KISZ Érdemérmet kapott Mázán Mátyás tanár, aranyko­szorús KISZ-jelvényt Krizsán Anna, Fábri Pál és Réthy István. Kiváló Űttörővezető ki­tüntetést tízen, Kiváló Ifivezető kitüntetést szintén tízen kap­tak. lis támogatásra szoruló fiatalok, kereken tizenhétezren vesznek részt a kedvezményes nyaraltatáSi akcióban, A magyar tenger part­ján a balatonboglári, a siófoki, a balatonlellei, a balatonszemesi nagy üdülők és a balatonkenesei kemping várja a fiatalokat. Fel­újították az újhutai üdülőt, s a Bakonyban, Kardosréten sátortá­bort vertek. Ezenkívül az ország 11 városában idényüdülőnek ren­deztek be 14 szakmunkástanuló­otthont. A szakmunkásképző-iskolák sa­ját szervezésében hatezer fiatal — a tavalyinál ezerrel több — in­dul gyalogosan, kerékpáron vagy evezős csónakon kéthetes vándor­túrára. A tervek szerint több mint 300 fiatal, elsősorban a szakma kiváló tanulói és a tanulmányi versenyek idei győztesei vehetnek részt külföldi csereüdülésen Len­gyelországban, az NDK-ban és a Szovjetunióban. A külföldi csere- partnereket Siófokon és Budapes­ten látják vendégül. (MTI) i! pedagógusokat ■ n* an .«ana koszontjuk Hagyomány már, hogy június első vasárnapján a pedagóguso­kat ünnepeljük. Ma is azokat köszöntjük, akik az ország la­kosságának több mint egytize- dét kitevő tanulóifjúságot neve­lik, akiknek keze alatt formá­lódik a legértékesebb anyag, az ember. Érthető hát, ha munká­jukat az egész társadalom fi­gyelemmel kíséri, s nagyra érté­keli. Az egymást követő tanévek csak a külső szemlélők számára egyformák, válójában azonban minden esztendő új, az előzőktől eltérő. Szerencsére a most zá­ruló iskolév sikeresnek mond­ható, hiszen a tapasztalatok sze­rint mind körülményeiben, mind pedig tartalmában jobb, gazda­gabb lett a tavalyinál vagy a tavalyelőttinél. Különösen sokat javult a hely­zet az általános iskolákban, ahol a reform régebbi befejezése kö­vetkeztében már némi, jó érte­lemben vett rutinra is szert te­hettek a pedagógusok. Lecsituló- ban volt a nagy demográfiai hullám, kevesebben jártak egy- egy osztályba, s ezért több idő jutott a diákokkal való egyéni törődésre. Javultak valamicskét a tárgyi feltételek is: az anyagi lehetőségekhez mérten korsze­rűsödtek a szertárak, szaporod­tak az audiovizuális oktatási esz­közök, s néhol még tantermek is felszabadultak napközis szo­bának, ifjúsági klubnak vagy szakköri helyiségnek. S mindezek következtében ál­talában nyugodtaibbá vált az is­kolák légköre, kevésbé idegesek, zaklatottak a tanárok. Az idén a gyerekek mintha jobban élhet­tek volna az életkoruknak meg­felelően, nagyobb volt a megér­tés, a türelem a pedagógusok részéről, határozottabban kü­lönbséget tudtak tenni a jelen­téktelen és a nagyobb rendbon­tások között, nem vettek minden gyerekcsínyt személyes sértés­nek. Röviden: sokat javult eb­ben az esztendőben a nevelői magatartás. S ebből legalább két tanulság mindenképpen ké­zenfekvő. Egyik: az, hogy a nyugodt, rendezett körülménye­ket talán minden más munká­nál jobban igényli a nevelői te­vékenység. Másik: egyértelműen ki kell mondani — az idei tan­év is bizonyította —, hogy az idősebb pedagógusgeneráció a szocialista nevelés híve és ava­tott alkalmazója lett, s a fel- szabadulás után oklevelet szer­zett fiatalabb nemzedék pedig szakmailag már beérett. A következő években a közép­iskolai reform teljes befejezése lesz az egyik legnagyobb fel­adat. Különösen a szakközép- iskolák átalakítása jelent nagy munkát, hiszen itt még az új, korszerűbb tantervek kiadásánál tartanak. S aztán a keretek egy időre nem módosulnak. Persze, mindig változniuk. fejlődniük kell az oktatói és nevelői mun­ka módszereinek. Hiszen éppen az a szép, s egyben nehéz is a pedagógusi tevékenységben, hogy az évenként változó gye­rekanyag a fejlődő társadalmi környezet és életkörülmények hatására, mindig új nevelési szi­tuációk adódnak, amelyek a jobbra törekvés belső kénysze­rével párosulva védelmet nyúj­tanak a sablonok ellen. Ezeket a szituációkat felismerni, hozzá­juk módszerekben és eszközök­ben alkalmazkodni nem könnyű feladat, s ezért állandó nevelői készenlétet, szellemi fisseséget igényelnek. Mit kívánhatnánk hát jobbat a nevelőknek most, a pedagógusnapon mint sikeres tanévzárást, s kellemes pihenési az egész éves hasznos műn' után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom