Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
IMS. május 7. 5 Szerda A jogról mindenkinek Megvertek egy kisfiút A csendes kisváros főutcáján a hirtelen keletkezett 20—30 főnyi csődület közepéből a szolgálatot teljesítő rendőrőrszem „emelt ki” egy 10—12 év körüli síró kisfiút. Mint csakhamar kiderült: a fiúcskát megverte egy idősebb ember. Nemcsak a siránkozás volt a bizonyíték, hanem a gyerek feldagadt, vércsíkos szája is. „Esküszöm — hebegte a síró kisfiú —, hogy nem loptam a vasat. Gyűjtöttem a házunkban és a MÉH-be akartam vinni a mamám szatyrában. Az a bácsi fogta rám, hogy tolvaj vagyok és mindjárt agyba- főbe ütött...” Sajnos, az ilyen eset nem egyedülálló. Nemrég Budapesten, a 25-ös villamoson — amely hirtelen indult el a megállóból — néhány középiskolás fiú megingott, s egyikük a kapaszkodó helyett véletlenül a csengőt kapta el. A kocsi leállt, a vezető megfordult, hogy megtudja, mi a baj. A fiú — ez is bizonyítja, hogy nem bosszantás volt a célja — még mindig kezében tartotta a csengő szíját. Hiába: a távoli kis faluban, ahonnan a diákok Pestre jöt_ tek víkendezni, nincs villamos... Elég az hozzá, hogy a villamos jól megtermett vezetője hátrarohant a kocsiba, akkora pofont adott a gyanútlan diáknak, hogy annak nyomban eleredt az orra vére, feldagadt az arca. Aztán — mint aki a világ legtermészetesebb dolgát cselekedte — a vezető visszaült a helyére és indított. Törvényeink szigorúan üldözik az önbíráskodást, még akkor is, ha valaki bűnös emberrel szemben alkalmazza. A szóbanforgó példák szenvedő alanyai joggal követelik az elégtételt. Miután a diákra támadt villamosvezető sze. mélye ismeretes, a hatóságok felelősségre vonták: 2000 forintra büntették a pofonért. (Súlyosabb esetekben le is csukják azokat, akik a testi sértés eszközeihez folyamodnak). De a kisfiú ott maradt az utcai csődület közepén, jogos igazságérzetével a szivében, s egy durva ember pofonjainak nyomaival az arcán, a támadója pedig elmenekült. Mindenkinek volt véleménye az utcai csődületben. Csak egy dologról feledkeztek meg, hogy a jogtalan verekedőt ott tartsák ad_ dig, amíg nem jön a rendőr. Természetesen a jogtalan pofonok nem mindig az utcán csattannak. TávoM településeken, tanyákon, eldugott kis falvakban, kint a me. zőn, ahoi nincs kéznél a rendőr. Tanúja azonban rendszerint akad az ilyen ü eveknek is. Ha két tanú bizonyítja, ráadásul az orvosi látlelet meg is erősíti, hogy valakit megütöttek, megvertek, a többi már a hatóság dolga. A hatáságé, amely 5000 forintig teri~dhető pénzbírsággal vagy 30 napi elzárással is büntetheti az önbírásko- dókat. K. F. Megyénk képzőművészei a Dél-Alföldi Tárlaton Vasárnap délben Hódmezővásárhelyen Képzőművészek Szövetsége Dél- Magyarországi Területéhez tartozó képzőművészek hagyományos tavaszi kiállítása, az V, Dél-Alföldi Tárlat. A kiállítást Szentes váro6 tanácsa vb-ehiöke nyitotta meg és adta át Hézső Ferencnek, a város által alapított Koszta József emlékplakettet. Hézső Ferencet Békés megyében is jól ismeri a tárlatiátogató közönség, műveinyílt meg I vei rendszeresen szerepel az al- a Magyar földi tárlatokon, illetve egyéb kiállításokon. Munkássága elismeréseként a közelmúltban kapta meg a Békés megyei alapítású Munkácsy Emlékérmet is. Az V. Dél-Alföldi Tárlaton Békés megyei alkotók is kiállítottak, Koszta Rozália, Alexin Andor, Mladonyiczki Béla, Ezüst György, Lipták Pál és Miklós István alkotásait elismeréssel és értéssel fogadta a műértő közönség. Földhasznosítás - a NEB előtt •HIHINIlMmiHHIHHIIM nért megvett 25 golyót is elveszti ... Gyilkos száguldás Tokiói forgalmát talán két szóval lehet legjobban jellemezni: ijesztő, szédületes. A zsúfolt járdáknál csak az úttest zsúfoltabb. A fővárosban csaknem egymillió gépjármű fut. Több sávban, irányjelzés nélkül száguldoznak, mindenütt előznek. A gyalogos, aki itt lelép a járdáról, az a halál fia. Mégis, hogyan jutnak át egyik oldalról a másikra? A japánok erre nagyon ötletes és egyszerű megoldást találtak: az átkelőhelyek mellett, az űt két oldalán henger alakú tartókban sárga színű zászlók vannak elhelyezve. A gyalogos kézbe vesz egyet, felemeli — erre a forgalom megáll — és akadálytalanul átsétál a túloldalra... A japán autóbuszok elképzelhetetlenek a csinos segédvezetők, az egyenruhás, fehér kesztyűs lányok nélkül. Amellett, hogy minden le- és felszállást megköszönnek, hogy nagyon szépen éneklik a „Sakura, saku- ra...” kezdetű dalt. amely a cseresznyevirágzásról szól. a forgalmi dugóknál sípjelekkel irányítják a vezetőt, aki csak órájuk figyel. Az idegőrlő száguldásban különösen nagy mesterek — nem véletlenül kapták nevüket — a kamikazék, a taxisofőrök. Az őrületes tempó náluk ugyanis létkérdés. A taxi viteldíja a A föld gazdag adakozó, de nincs olyan gazdagság, amit ki né lehetne meríteni. Alapvető termelőeszközünk szüntelen védelmet, gondozást kíván. Különösen itt Békésben, a Körösök yidékén, ahol a talajok minősége igen tarka képet mutat: kiváló szántók váltakoznak szikes, vízállásos területekkel. A megyében csaknem 300 ezer hold, azaz a mezőgazdasági művelés alatt álló terület egyharmada igényli a javítást és csapadékos időjárás esetén körülbelül 70 000 holdat borít el a belvíz. A megyei népi ellenőrzési bizottság az • elmúlt hónapokban megvizsgálta a békési, gyulai, szarvasi és szeghalmi járásban a földhasznosítás, vízrendezés, talajjavítás, talajvédelem helyzetét. Mindenekelőtt a parlagon hagyott földek feltörését, s mező- gazdasági termelésbe való bevonását szolgáló törvény végrehajtását. Legelő vagy szántó? A vizsgálat tapasztalatai szerint a szóban forgó törvény jól szolgálta a mezőgazdasági termelés fejlesztését, sok parlagon hagyott területet, legelőt, rétet szántottak fel a közös gazdaságok. Ezenkívül számottevő nyereség az indokolatlanul nagy tanyaterületek, szérűskertek megszüntetése és sok alacsony értékű szórvány-gyümölcsös felszámolása. Az elmúlt öt évben a megye szántóterülete csaknem 7 ezer holddal, az erdő pedig több mint 3 ezer holddal növekedett. Az érem másik oldala, hogy a megvizsgált 16 közös gazdaság több mint 900 hold mezőgazdaságilag megművelt földdel lett szegényebb az említett időszakban, főleg ipartelepek létesítése miatt. Megyei szinten már több ezer hold a csökkenés és ez elgondolkoztató. Az iparosítás kívánatos, s nem lehet gátat szabni a városok, községek fejlődésének sem. Nem mindegy azonban, hogy értékes szántók esnek-e áldozatul az új üzemnek, a lakásépítésnek vagy csak savanyú füvet adó legelők. Korábban elég sok szabálysértést kellett kiszabni azokra, akik megszegték a törvényt és nem rendeltetésszerűen hasznosították a földet. Az utóbbi időben örvendetesen csökkent az ilyen szabálysértési ügyek száma. Nagy hangsúlyt kapott a vizsgálatot követő ankéton, hogy a legelők feltörése főleg azokban a gazdaságokban hozta meg a kívánt gazdasági eredményt, ahol előzetesen tudományosán megvizsgálták a talajt. Több esetben célszerűbbnek látszott a legelő javítása, mint szántófölddé alakítása, mert a magas fűhozam többet ér, mint esetleg a gyenge termés. A tör- ; vény mechanikus végrehajtása 5 során sajnos előfordult olyan is, S hogy a jelentős költséggel szán- ■ tóvá javított terület vízrendezését | * elhanyagolták, és néhány hónap j ! múlva csak kákát, békanyáiat. kát. Nem lehet eléggé hangsúlyozni tehát, hogy a talajjavítás, vízrendezés, földhasznosítás szorosan összefügg. Csak akkor gyümölcsöznek a befektetett milliók, ha tudományosan megalapozott, komplex-tervek előzik meg a kivitelezési munkát. És itt kell idéznünk néhány elgondolkoztató megállapítást a NEB-vizsgálat anyagából: „Az elkészített talajaz 1965. évi 127 köbméter/se- cundumról 149 köbméter/secun- dumra növekedett. Figyelmet érdemel azonban a népi ellenőrök másik megállapítása is: az összevonás óta a vízgazdálkodási társulatok kissé eltávolodtak a mezőgazdasági üzemektől. Nem veszik figyelembe kellőképpen a helyi problémákat, igényeket. Néha tálén túl sokat Is várnak tőlük a tsz-ek és javítási tervek nem vették figye- ugyanakkor saját maguk keveseb. - ” hí>t fpconob- mini A lembe az üzemek vízrendezési problémáit. A szakvéleményeknek 50 százalékában csak általánosságban utaltak a vízrendezés szükségességére, a többi szakvéleményben pedig említést /sem tettek erről. A tanácsok az utóbbi két évben sem fordítottak kellő figyelmet erre. Befújta az árkot a hó Az állam a korábbiakhoz hasonlóan dotálja a vízrendezést, a meliorációs munkákat. Az idei évre az igényeknél ig és az előző években felhasználtnál is jóval kisebb összeg, 16 millió forint áll a megye rendelkezésére. Ebből azonban a korábbinál többet, 10 millió forintot költenek vízrendezésre. A fejlődést egyébként nem csupán a vízrendezésre szánt forintok szaporodása jelenti, hanem az is, hogy a tervek elkészítésénél az eddiginél jobban figyelembe veszik az egyes mező- gazdasági üzemek igényeit. A közös gazdaságok saját maguk is készítenek tervet, amiben rögzítik a vízrendezés agronómiái feltételeit. Sajnos, a jó elképzelések megvalósítását ma még sokszor hátbet tesznek, mint amennyire képesek lennének. Nem ok nélkül kockáztattuk meg ezt a véleményt. Az idén például az okozta a hosszan tartó belvízelöntést, hogy a vízlevezető árkok zömét befújta, eltorlaszolta a hó. Csökkent a talaj javítás üteme összegezve a tapasztalatokat, a népi ellenőrök egyebek mellett megállapították, hogy az utóbbi években végbement fejlődés ellenére a megyében még mindig nem kielégítő a belvíz elleni védekezés. A csatornák tekintélyes hányada még a régi kisbirtokos rendszerben készült és elavultak a kapcsolódó berendezések is. Még nagyobb erőt kívánna fenntartásuk, fejlesztésük és főleg következetesebb, tervszerűbb munkát mind a vízügyi szervektől, mind pedig a vízgazdálkodási társulatoktól és a közös gazdaságoktól. Hiszen a termelés egyre belterjesebbé válik, s ezzel párhuzamosan évről évre több kárt jelent minden elöntött hold. Bőven van mit tenni a talajráltatják a szűkös anyagi lehető- | javítás terén is. Abba ugyanis ségek. Mint említettük, az állam az idén kevesebb dotációt tud nyújtani a megyének, ráadásul éppen azokban a tsz-ekben csekély a saját erő is, melyekben évről évre a legnagyobb a belvízkár. Előnyösen érezteti hatását, hogy a korábbi 12 vízgazdálkodási társulatot összevonták és hármat alakítottak. Így ugyanis könysenkl sem nyugodhat bele, hogy az üzemi talajjavítás 1968-ban lényegesen kevesebb volt, minta korábbi években. A közös gazdaságok vezetői általában helyesen ismerik fel a talajjavítás fontosságát, de mégis előnyben részesítenek sokszor egyéb beruházásokat. Nagy hiba azon spórolni, ami az egyik legfontosabb feJténagy konkurrencia miatt meglehetősen olcsó, s bizony napjában nagyon sok fuvart kell lebonyolítaniuk, hogy megélhetésüket biztosítsák. (A „mellékesről” számukra teljesen különösen gondoskodnak: csaknem minden taxiban látható 2—3 meztelen női fénykép. Ha a csábító idomok felkeltik valamelyik utas érdeklődését — a cím birtokában — készségesen tulajdonosához szállítják. És ezért, ugyebár, néhány jen neki is csurran-cseppen...) A taxik állandóan menetben vannak — a taxiállomás ismeretlen fogalom —, bárhol leinthetik őket,. Tempójukat lassan mindenki átveszi. Kísérőmmel egyik alkalommal • érmeit, városnéző sétakocsizásra men- ■ tünk. őszintén csodáltam aj»-. pán kislány ügyességét. Kis ; szövetkezetek még jobban meg- Toyopet kocsijával fürge gyík- j nézik mire költik a pénzt, mire l • fnrHífan'ab nmhori óc oóní mim_ nyebb a műszaki fejlesztés, job- a következő évek bő terme- ban ki tudják használni a gépe- | sének. két. A szivattyúkapacitás például I Békés Dezső Vigyázzunk jobban a gyerekekre... A jó idő beálltával az utcákon, i dulásnál, hogy gyermek van a kö- tereken sok a játszadozó gyermek.; zelben. Alig egy métert ment a Ilyenkor a járművezetőktől na- j traktor, amikor gyermeksírást gyobb körültekintést igényel a hallottak. Azonnal megálltak s gyermekíéltés, a felnőttek felelős- Nagy Tibor kétéves kisgyermeket sége. Mezőhegyesen például a találták ott sérülten. Nem élet- 23-as majorban lakott területen j veszélyesen, de nyolc napon túl rakták a trágyamarkolóval a trá- ! gyógyuló sérüléssel úszta meg a gyát a gépjárműre. Szalai József kisgyerek a balesetet. A felelőstraktoros és Bakota András rakodómunkás nem vette észre az ínség megállapítására a rendőrség vizsgálatot folytat. Legelőgazdálkedási mintaüzem Békéscsabán Megyénkben az utóbbi években 15 ezer holdon alakítottak ki mintalegelőt. Ehhez államunk mintegy 20 millió forint dotációt adott. A legelők zöme társulatokhoz tartozik. Az eredmény kiváló, a megyei 8 mázsás átlagos szénatermés helyett az említett területről 20 mázsa felett takaríthatnak ként cikázott az autóáradatban. : fordítanak emberi és gépi mun-l be, de akad zo—dl) mázsás ’* Mikor elismerésemnek hangot • --------------------------------------------------------------------------- ■ men- : ní új mechanizmus viszonyai ‘ között a mezőgazdasági termelőadtam, s ő szerényen közölte, • hogy a dicsérő szavakat még j nem érdemli meg, mert csak egy • hónapja vezet — a közeli park • szépségére hivatkozva —, azon- i nal javasoltam: folytassuk a sé- . tát gyalogmenetben... Az eszeveszett száguldásnak ! nagyon sok áldozata van. To- ■ kióban például közlekedési bal- j eset következtében többen hal- ; nak meg, mint természetes ha- • lállal. Brácsák István j Következik: 3. Nagy tervek — szédítő tempó • DOLGOZÓKAT FELVÉTELRE KERESÜNK gyulai telepünkre szakács, cukrász, konyhai segédmunkás és eladói munkakörbe Jelentkezés. Békéscsaba, Gutenberg u. 3 szám alatt, a személyzeti vezetőnél. Békés megyei Vendéglátóipart Vállalat eredmény is. Csabacsűdön például az öntözött mintalegelön 25 mázsa az évi szénahozam, a nem öntözött, de mintaszerűen ápolt legelőn 10 mázsa, a hagyományos módon kezelt legelőé pedig 4 mázsa. Ebben az esztendőben újabb 7 ezer 390 holdon alakítanak ki mintalegelőt, amihez 4,2 millió forint lesz az állami hozzájárulás. A legelőgazdálkodás javítása érdekében azonban a békéscsabai Szabadság Tsz- ben mintaüzemet jelöltek ki. Itt a legkorszerűbb agrotechnikai eljárást biztosítják az öntözött legelőn. Időnként szakmai bemutatót tartanak s nemcsak Békésről, de a szomszédos megyékből is meghívják a szakembereket, hogy a jól bevált módokat minél nagyobb körben elterjeszthesöék.