Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-20 / 113. szám
1969. május 20. 3 Kedd a BNV-n Minden esztendőben sok látogatója van a könnyűipari pavilonnak, mivel — érthetően — sokan kíváncsiak a különböző divatcikkekre. Noe, a könnyűipar az idén is sok újdonsággal rukkolt ki. örvendetes, hogy ebből megyénk ipara is kivette a maga részét. Első képünkön a Gyulai Szabók Ktsz tetszetős modelljét: a kaza- kos nőd ingruhát mutatjuk be. Következő felvételünkön az End- rődi Cipész Ktsz itthon is, külföldön is keresett női cipőit láthatjuk, amelyeknek már az első napon igen sok volt a nézője. A pavilon szép színfoltja a Békéscsabai Kötöttárugyár kiállítása. A kötöttárugyáriak többek közt — harmadik képünk — nyomott frottír női strandruha összeállítást: oldalt gombos napozó bolerót, bő szárú nadrágot és miniszoknyát mutatnak be. Ott látható a bolyhos bébi akril ruházati garnitúra is, amely a Kiváló áruk fórumán is megfelelt, a így ezt a terméküket a második félévben már ezzel a jelzéssel hozzák forgalomba. (Fotó: Deményí ÉRDEKEK ÉS INFORMÁCIÓK A DIVATOS HASZNALATÜ j SZAVAK rangjáig nőtt manapság az információ. Ez a szó tulajdonképpen valamilyen ismeretlen vagy kevésbé ismert termelési és értékesítési folyamat tanulmá-1 nyozását fedd, tájékozódás szempontjából. A kereskedelem a központosított gazdaságirányítás időszakában is tájékozódott a piaci helyzetről, a vásárlók igényéről, s azután értékesítette mindazt, amit az ipar vagy pedig a mezőgazdaság megtermelt: eszi, nem eszi, nem kap mást alapon. Ez a „korszak” vodt a szocialista építésnek az a szakasza, amikor a piactól, mint közgazdasági kategóriától egyesek el szeretlek volna tekinteni. Végül is mennél jobban tagadták a piac szükséges, ségét, annál nagyobb erővel lépett elő. követelt magának marxista értelmezést, szocialista gyakorlatot. Ma már senki sem vitatja a piac szerepét, az ipari és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt. hatását. Sőt, ma már ta- j nulmányozzuk a piacot! Mindezt! azért tesszük, hogy a vásáriók ] igényét megismerve, ennek kielé-! gitésére szervezzük az ipari és a mezőgazdasági termelést, A piaci helyzet tehát a termelés olyan iránytűje, melynek segítségével j egyszerűen nem lehet eltévedni i az egyre sokrétűbbé váló gazda- j ■sági életben. A gazdaságirányítás mad rend-! szere megtanította az üzemek | vehetőit arra. hogy a termelésbe fektetett anyagi eszközöket ho- j gyan kell gyorsabban forgatni a j minél nagyobb jövedelem elére-1 sére. A pénzügyi politikában al- ! kalmazott anyagi ösztönzés is eb- j be az irányba hat. Érthető tehát] a különbség a mai piacra való termelés és a tegnapi raktárra termelés között. A mezőgazdaság helyzete sajátos. Eltér az iparétól és a kereskedelmétől. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a mezőgazdaság ma és talán a közeli jövőben sem tud annyi árut termelni, amennyi a lakosság tényleges szükséglete. Tejre, húsra, tojásra, kenyérgabonám mindenkor Szükség volt és a jövőben is szükség lesz. A kérdés csupán az, hogy az agró- és zootechnikai módszerek alkalmazásával menynyit tud és a legfejlettebb eljárások birtokában — ami nagyon lényeges — mennyit tudna előállítani. Az információ megszerzése, vagyis a különböző termelési módszerek megismerése, ezek ha. tékonyságának értékelése elsősorban ezért szükséges. Az IPAR ÉS A KERESKEDELEM egyre normalizálódó puacij kapcsolata eredményeként mind kevesebb az olyan cikk, amelyik hónapokon át a raktárt üli. A ] közös cél: a termelésre fordított i anyagi eszközök gyorsabb forgási sebességének elérése most már napjaink programjába került. Eltűnőben van a közélet porondjá-; ról: az eszi. nem eszi, nem kap mást szemlélet. Helyébe a tessék választani került és még valami:j tessék megrendelni. A kívánt] cikket a vevő igényéhez gyártja j az ipar. Vagyis az ipar informáBabamérleg kölcsönözhető az UNIVERZÁL Kisker, jaminai kölcsönző boltjában. Békéscsaba, Orosházi út 49 lóddk a vevők óhajáról és azt! megkülönböztetett módon ki isj elégíti. A piaci igény egyre javuló kielégítése új . technológiákat szül. Ennek megalkotása, termelésbe állítása mind megannyi tapasztalat összegyűjtésével és' a műszaki színvonal szakadatlan növelésével érhető el. így van ez a nagyüzemi mezőgazdaságban is. Napjainkban ezért is járják az országot megyénk tsz-eiből, hogy a helyenként elért, igen tekintélyes műszaki színvonalról vizuálisan is tájékozódjanak. Az AGROKEIt azért rendezi a mezőgazdasági gépek bemutatóját, hogy az új vagy kevésbé Ismert régebbi gépek teljesítményéről, sokoldalú felhasználásáról információt adjon a tessék választani kereske-l délmi szemlélet kibontakoztatásához A TERMELTETŐ VÁLLALATOK, a felvásárló szervek elsősorban a sajátos, vállalati érdek alapján igyekeznek befolyásolni a mazőgazadsági termelést. Üzletelnek. A gazdálkodás szei-vezésében korábban tapasztalt merevségek tehát oldódnak. Ezzel az oldódási] folyamattal azonban szövetkezeti vezetőink nem egészen elégedet-] tek. Azt mondják, hogy a tsz to- j vábbra is ki van szolgáltatva aj vállalatoknak, mivel a termelés- j szervezéshez szükséges információk jelentős része vállalati eredetű. Helytelen lenne történetesen azt kívánni valamelyik vállalattól, hogy a termelési szerződés kötésekor saját érdeke ellen beszéljen. vagyis olyan információt adjon egyes cikkek termelésére, felvásárlására — jó előre —, amelyek huzamos időre is elvehe- tik a termelő kedvét. A termeltető vállalat sohasem fog önmaga ellen beszélni. Banális is lenne ezt kívánni. Vannak üzleti ügyek, melyek megszerzésére, megismerésére a mezőgazdaságnak feltétlen szüksége lenne. Ezek megszerzésére elsősorban az érdekképviseleti szervek hivatottak. Nekik lenne kötelességük bizonyé« ssűkebb értelemben vett termeltetői érdek feltárása és a tagszövetkezetek tájékoztatása, esetleg alternatívák ajánlása. Igen ám, de a tsz-ek szövetségei és a Termelőszövetkezetek Országot Tanácsa egyelői-e nem rendelkezik ilyen speciális munkára felkészített apparátussal. Mi is volt a szövetségi munka eddigi gyakorlata? A termeltetési szerződések véleményezése. Ez azonban ma már nem elégíti kj a tsz-ek információs igényét. Többet kérnek. Ezért is hívta ösz- sze a TOT Orosházára a tiszántúli megyék tsz-sizövetségeinek vezetődi, több tsz-elnököt, hogy számítást tehessen egy esetleges információt szolgáltató osztály létrehozására, szövetségen belül pedig a tag-tsz-ek kellő tájékoztatásának szervezésére. A mező- gazdaságban így tehát kétoldalúvá válhat a tájékozódás, vagyis a szűkebb értelemben vett vállalati érdeket képviselő termeltetők véleménye mellé odakerülhet a TOT és a tsz-szövetség értesülése is. EZEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL körültekintő döntések, állásfoglalások születhetnek, s talán a műszaki fejlődés is erőteljesebbé válhat, mert a termelés korszerű eljárásainak megismerését szorgalmazó TOT vagy újszövetség — mint érdekképviseleti szerv — ajánlásaival, friss és megbízható információival legtöbbet tehet a tagszövetkezetek érdekében. Dupsi Károly Táiértekezlet Szegeden az építőipar Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete és az Építőipari Tudományos Egyesület tájértekezletet rendez május 22-én, csütörtökön Szegeden, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A tanácskozáson az építőipar IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési koncepcióit ismertetik, maid zze! összefüggésben fejlesztéséről megvitatják az építőipar fejlesztésének kérdéseit. Az értekezleten Szathmáry László, az ÉVM Műszaki Fejlesztési Főosztályának vezetője tart előadást. Ezután a felkért hozzászólók — megyénkből a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályánál:, a Békés megyei Állami Építőipari i Vállalat és a Békés megyei Ta- ! nács Építőipari Vállalat képviselője — mondjak el elképzelései- i két. JÖHET VIHAR, ORKÁN, LEGYEN KÉZNÉL OrkcmUabát! 3ó barát! Kapható szűkületekben, áruházakban és ÁFÉSZ boltokban. Az egész ország területére szállít a Férfi, és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalai, BUDAPEST, V., Arany János u. 27.
