Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
!ftS9. május 23. Péntek Új növényvédő gépek A budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregységében több új növényvédő géptípus készült el. Ezek közül ä tavaszi szőlő-, gyümölcs és szántóföldi növényvédelemre kiválóan alkalmas ún. RSL gépből 150 db-ot gyártanak. E növényvédő gép első szériája már elhagyta a gyárat. Rövidesen sorozatgyártásra kerül az istállók és más mezőgazdasági épületek fertőtlenítésére alkalmas meszelőgép, valamint a Minitox, amely a D—1—K típusú traktorhoz kapcsolva gyümölcsösben és szőlőben alkalmazható. Képünkön: a meszelőgép prototípusa. Június«végén várható javulás a szifonpatron ellátásban Az utóbbi időben több tájékoztatás jelent meg a szifonpatron gyártásáról, ellátásról. Elhangzott egyebek között a kijelentés, hogy a répcelaki gyár már teljes kapacitással dolgozik, minden igényt kielégít Patron viszont továbbra is csak időnként kapható. Mi a valóságos helyzet? A kérdésre a belkereskedelmi minisztérium és a Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékes főosztályán válaszoltak. Az együttes tájékoztatás szerint a patrontermelés — egyelőre ki-„ zárólag import széndioxidból — nagy erővel megindult Répcelakon, s az üzem négy hete — április 28. óta — szállít is a kereskedelemnek. Az import nem mindig folyamatos. Mindent egybevetve, az elmúlt négy hét alatt összesen másfél millió doboz patront kapott a kereskedelem, a tavalyinak pontosan a felét. Emiatt kezdetben csak a fővárosnak jutott patron, s később is csak a megyeszékhelyek kaptak. A jövő hétre a répcelaki üzem mintegy 700 000 doboz patront ad, s ez már megközelíti a tavalyi gyártása szintet. Figyelembe véve azonban, hogy a múlt évben 3ß0 ezer új szifonkészülék került forgalomba, az akkori patronmeny- nyiség eleve nem elegendő. A répcelaki gyár mihályi üzemének júniusi munkábaállításával lehet további javulásra számítani. Az igények teljes kielégítésére azonban még várni kell, hiszen hosszú idő szükséges a házi. a kereskedelmi és az ipari készletek feltöltéséhez. (MTI) Citrom, narancs és társai A szezon lényegében befejeződött. Ezért kérdeztük meg az illetékes kül- és belkereskedelmi szakembereket, mi újság déligyü- mölcs-ügyben? — Rekord-szezon volt — mondta dr. Barta István, a Déligyümölcs és Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója. — Soha eny- nyi déligyümölcs még nem fogyott ei az - országban, mint ebben az évben. — Érdekes néhány számadatot összehasonlítani — vette át a szót Dergács Ferenc, a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója. — Citromból 1958- ban 13 ezer tonna fogyott, 1968- ban 24 500 tonna. S az év első negyedének eredménye elérte a 14 500 tonnát. Narancsimport 10 évvel ezelőtt ötezer tonna volt, tavaly 16 ezer és az idei terv 20 ezer tonna. Grape-fruit 1958-ban még egyáltalán nem hoztunk be, tavaly 500 tonnát importáltunk és egy grammig elfogyott. A banán 195.8-ban 127 tonna, 1968-ban 2 ezer tonna. Ez évben pedig ezer tonnával növeltük a megrendelést — mondta. — Ennél jóval nagyobb a banán-kereslet — vetettük ellen. — Valóban. Ahogy javul az ország deviza-helyzete, úgy emelkedhet majd a banán-import is — válaszolták a külkeresek. A citrom a déligyümölcsök között a legfontosabb, megszűnt már idénycikk lenni. Egész évben kapható az ország minden részében. Hogyan biztosítják a zavartalan ellátást? — A világon valahol mindig érik citrom. Ennek ellenére számunkra csak az európai kontinens jöhet számításba, mert különben a szállítási költségek rendkívül megemelnék a citrom fogyasztói árát is. Elsősorban Olasz-, Görög-, Törökországból érkezik a citrom. Meglehetősen nehéz biztosítani az egyenletes ellátást, mert a citromfogyasztás nagyon sok tényezőtől függ, olykor szinte egyik napról a másikra megduplázódik az igény: az időjárástól, az influenza-járványig sok minden erős hatást gyakorol a keresletre. — A citrom minősége gyakran változó. Néhány évvel ezelőtt szó volt az osztályozásáról: hiszen van vastag héjú, kevés létartalmú és vékony héjú, bőlevű citrom. Ára mégis azonos. — Évente háromszor valóban elkerülhetetlenül gyöngébb a citrom minősége — válaszol kérdésünkre a DÉLKER igazgatója. — Október közepétől november végéig, május—június időszakában és augusztustól szeptember végéig. Ez az időszak a citrom érésében az úgynevezett primőr-idő, mivel a citrom azokban az országokban, ahonnan vásároljuk, különböző időszakban érik meg. — Miért nem érvényesítik ezt a citrom árában is? — Változtathatnánk a citrom árát, de az eredmény a vártnak Jövőjük a falu jövője is Fiatal szakemberek élet- és munkakörülményei a mezőgazdaságban Szocialista brigádok fóruma az Üveggyárban Az Orosházi Üveggyárban 1969- re 30 millió forint értékkel több üveg gyártását tervezték az 1968. évi rekorderedménynél. A tábla- és öblösüveg gyártásánál egyaránt a szocialista brigádokra támaszkodnak elsősorban. 67 brigád több mint ezer tagja küzd a termelékenység emeléséért, a minőség javításáért. A gyárban megszervezték a s2o_ cialista brigádok fórumát, melyen a gyár gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetői, műszaki irányi, tói is megjelennek s a felmerülő kérdésekre helyszínen adnak választ. őszintén megmondják azt is beszélgetés közben, ha valamelyik brigád kérése nem teljesíthető, így feleslegesen nem pazarolják az időt, az energiát. Az elmúlt év januárjában hívták össze a Termelőszövetkezeti Fiatalok Parlamentjét. Negyed- millió mezőgazdaságban dolgozó fiatal küldötteinek tanácskozásáról felhívást adtak ki, mely szerint a fiatalok segítsék a termelőszövetkezetek vezetőit az önálló vállalatszerű gazdálkodásban. Működjenek közre a folyamatosabb foglalkoztatás, a kedvezőbb jövedelemelosztási viszonyok és a korszerű munka- szervezet kialakításában, valamint az ifjúság élet- és munkakörülményeinek további javításában. A KISZ Békés megyei bizottságának kezdeményezésére, a gondolatok jegyében tartottak tanácskozást megyénik agrárifjúságának képviselői. A megbeszé. lést az a felismerés hatotta át, hogy gazdaságaink további fejlődése elképzelhetetlen az ifjúság tudatos részvétele nélkül. A mezőgazdasági fiatalok aktivitásának legfőbb színhelye a közös gazdaság. Jó néhány termelőszövetkezetnél elöregedett a tagság. Az idősebbeket pótolni kell. A manuális tevékenységet pedig korszerű agrotechnikával kell felváltani. Nem véletlen az, hogy a fiatalok többsége a jól gépesített munkahelyeken dolgozik szívesebben. Vonzza őket a technika, ösztönzi őket a frissen szerzett szakmai képzettség sok helyen még a gazdaságok vezetői sem értették meg a tudás fontosságát és így gyakran maradt kihasználatlanul a fiatal szakemberek hozzáértése, ambíciója. Ennek elkerülésére, illetve megelőzésére készítettek egy több pontból álló javaslatot a békéscsabai tanácskozás résztvevői. Arra hívják fel a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek figyelmét; hogy a közvetlen vezetőségben szavazati joggal képviselje az ifjúságot a KISZ megbízottja, az anyagi és erkölcsi elismerés mércéje ne a kor, hanem a végzett munka legyen, a fiatal ^szakembereket végzettségüknek megfelelően foglalkoztassák, biztosítsanak lehetőséget a kulturális igényeik kielégítésére, és az eddiginél nagyobb figyelemmel kísérjék a KISZ termelési mozgalmait. A javaslatok megszövegezésének időpontjában még nem beszélhetünk azok megvalósulásáról. Ám a szövetkezet jövőjére való hivatkozással már jó néhány helyen felismerték a fiatalokkal való sokoldalú szövetség szükségességét. Pocsai Mária, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz KISZ-titkára arról beszélt a Békés megyei mezőgazdasági fiatalok tanácskozásán, hogy a tsz 40—50 ezer forint hitellel járul hozzá a községben letelepedő ifjú szakemberek lakásépítéséhez Szebegyinszki György elmondotta, hogy a gyulai járás kiszesei nemcsak az üzemek, termelőszövetkezetek vezetőségében képviselik a fiatalokat, hanem a községi és járási tanácsoknál is. Jó kezdeményezés az, mely szerint az agrárifjúsági tanács tagjai, rendszeresen tartanak előadást az általános iskolák nyolcadik osztályában, mivel — véleményük szerint — ez a propaganda hatékonyabb a 14—15 évesek mezőgazdasági orientációjában, mint a tanárok „rábeszélése”. A sarkadi küldött a község kulturális helyzetét méltatva, általános érvényű megállapítást tett: „Minden tsz nem építhet kultúrházat. De közös finanszírozással már színvonalas művelődési intézmény működtethető. Így például nálunk az fmsz, a gépjavító és a termelőszövetkezet fiataljait közös kultúrhóz és program fogja össze.” I tanácskozáson elhangzott néhány negatív előjelű észrevétel is. Az egyik hozizászóló a segédüzemágak labilis helyzetével foglalkozva kifogásolta, hogy a tsz-ek jó része a szakképzett fiataloknak munkát adó segédüzemeket csak addig működteti, amíg azok nagy nyereséget hoznak. Ha csökken a jövedelem, beszüntetik a termelést és az onnan felszabaduló szakemberek általában képzettségüknél alacsonyabb fokú muhka,helyre kerülnek. Tóth Kálmán, a bihar- ugrai és zsadányi fiatalok nevében kért szót. Véleménye szerint a gazdaságvezetők, a KISZ- alapszervezetek nem vonják be a fiatalokat közvetlenül érintő gazdasági döntések meghozatalába. Gondot jelent az is, hogy a húszegynéhány éves emberek nemigen kapcsolódnak be a mozgalmi munkába, holott beosztásuknál fogva is kapcsolatot teremthetnének a dolgozó. ifjúság és a vezetőség között. Lé- nárt Imre, a békési járásban tapasztaltakról szólva a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel foglalkozott. A megyei mezőgazdasági ifjúság tanácskozásának anyagát most dolgozzák föl, a tsz-veze- tők számára készített javaslat viszont már megszövegeződött. Nem várhatunk máról-holnapra látványos intézkedéseket, pusztán csak az elképzelések publikálásától. De arra intenek a Termelőszövetkezeti Fiatalok Parlamentjén elhangzottak is: az adott lehetőségek folyamatos kihasználásával, okos türelmetlenséggel kell harcolni azért, hogy a falu, a termelőszövetkezet ne csak a kor technikai színvonalán álló munkát adjon a fiataloknak, hanem otthont és a városihoz hasonló életkörülményeket. B. 1. pontosan az ellenkezője lenne. Akkor kellene itthon a legdrágábban adni a citromot, amikor lészegény — mert akkor primőr —, és a külkereskedelem kétszer any- nyit fizet érte. A vékony héjú, már beérett termés világpiaci ára jóval alacsonyabb, tehát az említett osztályozás esetén a lényegesen jobb minőségűt kellene olcsóbban adnunk. — Nem léhet készleteket tárolni az olcsó, jó minőségű citromból? — Sajnos, nem. A citrom csak néhány hétig tárolható nagyobb károsodás nélkül, ezért a zavartalan ellátás érdekében nekünk kell alkalmazkodni a világpiaci helyzethez. _ Beszélgetésünk kezdetén elhangzott, hogy néhány év alatt a narancsbehozatal is közel neg>- szeresére nőtt. — Elsősorban a fejlődő országoktól vásárolunk. Algéria, Marokkó, Kuba új beszerzési piacaink közé tartozik, de kedvelt a spa- nyol és a görög' narancs is. A kubai naranccsal még nem egészen barátkoztak meg a vevők. Sokan reklamálnak a barnás-foltos héja miatt, hogy nem rothadt-e? — A „barátságtalanság” valóban a küllemnek szól — mondják a DÉLKER képviselői. — Létartalma azonban eléri a „sárga narancsokét, külföldön különösen kedvelik, többnyire kifacsavra isz_ szák. Az egyébként, hogy elüt az itthoni megszokottól — árában is megmutatkozik, 8 forinttal olcsóbb kilója. __Magyarországon miért idényc ikk a narancs? Európa számos országában az év minden szakában kapható. __ A növényvédelem csak december elsejétől február 28-ig engedélyezi a narancs behozatalát, mert félti a hazai puha húsú gyümölcsöket a földközi-tengeri légy és egyéb növényi kártevők fertőzésétől — mondta Dergács Ferenc. — Az engedélyezett terminuson kívül csak 21 napos hűtőházi karantén után hozhatjuk forgalomba. Ezt a 21 napos hűtést azonban nem bírja ki a gyümölcs. Másodsorban kereskedelempolitikai szempont — a gyümölcsökben gazdag ország lévén — a déligyümölcs elsősorban hiányt pótló szerepet töltsön be a téli és a tavaszi időszakban. — Milyen lehetőségek kínáikoz. nak a narancsszezon meghosszabbítására ? — A kubai narancsimport meg. nyújtja az idényt, mert a Földközi-tenger környékéről szármázó gyümölcsöktől eltérően nem rejti magában a fertőzöttség veszélyét. Amíg Kubában érik a narancs, hozzánk is eljuthat. — S a citrom nem cipeli be a Földközi-tengeri legyet? — Nem, mert a savanyú gyümölcsben nem telepszik meg ez a kártevő. — A narancs minősége sem egyforma. Ismerünk szinte „csu- pahéj” narancsot, fonnyadtat meg kiválót. — Indokoltnak tartom a narancs-árak differenciálását — mondja a Menimpex vezérigazga. tója —, de eddig az első számú feladat a mennyiség-igények kielégítése volt. Ha ez sikerül — felmérések alapján mintegy 25 ezer tonna a jelenlegi országos igény —, akkor véleményem szerint sor kerülhet a minőségi osztályozásra is.
