Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

1969. május 22. 5 Cs fi tört öl. Tojás-rejtvény Egy háziasszony panaszolta, hogy a minap három tojást vá­sárolt a békéscsabai Szabadság téri 129-es számú fűszer-cseme­ge boltban és ezek közűi kettő záp volt, egyben pedig csirke­embriót talált. Érdeklődésünkre Illés Gábor, a bolt vezetője azt válaszolta, hogy a Baromfiipari Országos Vállalat (BOV) békéscsabai gyár ­egységéből kapják a tojást. A pa­nasszal kapcsolatban is e válla­lat tud felvilágosítást adni. Elmentünk tehát a BOV-hoz és Halápi Balázs igazgatótól megtudtuk: friss, egynapos, lám- pázott tojást szállítanak a bol­tokba, melyek minőségét 72 óráig szavatolják. Az információt kiegészítendő, röviddel később felkereste a szerkesztőséget Klein Dezsőné, az üzem meosa és Neller János értékesítési előadó. Velük együtt mentünk át ismét az élelmiszer­— Nem gondoltuk, hogy baj lesz belőle, hiszen csak 3 rek­lamációt kaptunk — így a bolt­vezető. Kissé furcsáljuk, hogy Illés Gábor szerint három reklamáció az „csak". De még furcsább, ho­gyan fejlődhetett ki csirkeemb- rió a harmadik tojásban Köz­tudott ugyanis, hogy a BOV-tól származó tojás alkalmatlan a keltetésre. Erre a fogas kérdés­re nem sikerült kielégítő választ kapnunk. A 129-es számú élelmiszer üz­letet — sok-sok v ásárlóval j együtt — úgy ismertük meg, ; mint ahol figyelmes a kiszo’ga­las és a lehetőségekhez képest I gazdag az áruválaszték. Kár lenne, ha megismétlődnének a mostanihoz hasonló panaszok, és meg kellene változtatnunk jó i véleményünket. Az igazgató utasítása „A lap április 10-én megjelent cikkére közlöm, hogy a békés­csabai Mokry utca bölcsőde ré­szére kért távbeszélőállomás fel­szerelésének lehetőségét meg­vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a bekapcsolásnak műszaki akadálya nines. A felszerelés időpontját azonban nem áll mó- dombna közölni, mert a békés­csabai Távközlési Üzemnél mun­katorlódás van. Tekintettel az állomás fontosságára, utasítot­tam az üzemet, hogy a munkát sorolja be és a szerelést mielőbh végezze el.” A fentieket Dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igaz­gatóhelyettese írta, Most már „csak” a békéscsabaiaknak kell elvégezni az utasításnak megfe­lelően a munkát, és akkor végre eltűnik lapunkból az „örökzöld" telefon-téma. A dobozi vásárlók kérési boltba. Itt aztán kiderült, hogy a 129-es számú üzlet április 3-án kapott utoljára 1080 tojást, s ezt árulták május közepéig. Holott Klein Dezsőné szerint két hétig hasznosítható ugyan a tojás, de ' helytelen tárolás esetén ezen a határidőn belül is a héjához la- : pul a sárgája, vagy bezápul. (Az MSZ 6824. sz. szabványrendelet ; szerint a kiskereskedelmi tojás- tárolás a kiszállítástól legfeljebb 7 napig tarthat!) — Miért rendeltek annyi to­jást, amennyit egy héten belül nem tudnak értékesíteni? — kér­deztük. — Azt hittük, hogy az ünne­pek alatt sokkal nagyobb forgal­mat bonyolítunk le, esetleg köz­belép a piac, és hiánycikk lesz a tojás — válaszolta Illés Gá­bor boltvezető. — A vállalat kicserélte volna a megmaradt mennyiséget — szólt közbe Klein Dezsőné. Aki bírja, marja? A Szerkesszen velünk rovat J címére érkezett névtelen levél írója sokak nevében fordul hoz­zánk: „Sok-sok asszonytársam ne­vében felhívom a figyelmüket arra a lehetetlen körülményre, mely a békéscsabai piacokon folyik. A hetipiac reggelen­ként tele van kofákkal, akik (Tudósítónktól) Dobozon az ABC-áruház szom­baton 12.30 órakor zár, s ezt kö­vetően csak hétfőn reggel 7 óra­kor nyit. A község lakossága sokszor joggal kifogásolja a szombati korai zárást, mely fő­leg a termelőszövetkezeti tagok­nak, asszonyoknak okoz kelle­metlenséget. De azoknak is, akik vidéken dolgoznak, s csak szom­bat délután jönnek haza. A korai zárás miatt nem tudják besze­rezni a vasárnapra szűr. séges élelmiszert és egyéb árut. Könnyebb azoknak a dolguk, akik a gyermekeikre bízhatják a bevásárlást, bár ez sem mindig megoldás, mivel például a ke­nyér reggel a tanítás ideje előtt még nem érkezik meg, s mire vége van az első órának, ak­korra már el is fogy. A húsellátásban is fennakadá­sok mutatkoznak, éppen szom­baton. A húst ugyanis legtöbb­ször pénteken késő este vagy éjszaka hozzák, s mire szomba­ton reggel — mivel elő is kell készíteni — megkezdhetik az árusítást, addigra hatalmas sor­ban gyűlnek össze az emberek. Ez a tömeg persze már közvet­len nyitás után ott tolong a hús­árusító fülke közelében, még­pedig bent az üzletben. Terme- | szelesen ezzel akadályozzák a többi vásárlót, illetve a bolt forgalmát. Viszont aki nem áll oda idejében, annak később már Szerkesztői csak karaj jut, mert tudvalevő, hogy elsősorban az olcsóbb hú­sokat vásárolják. A doboziak kérése az, hogy változtassanak a szombati zárási időn. mert a lakosság ellátása ezt kívánja. Van a megyében jó né­hány olyan üzlet, ahol ezt meg­oldották és teljes mértékben fo­lyamatosan biztosítják a jó ellá­tást. Miért lenne ez alól kivétel éppen Doboz? * A Szövetkezetek Békés megyei Szövetségétől kértünk választ a címben feltett kérdésre. E sze­rint a doboziak gondját a közsé­gi tanács és a gyulai szövetkezet vezetői orvosolhatják, mivel ők állapították meg a most sérel­mesnek talált dobozi ABC-áru­ház korai szombati zárását. Raj­tuk múlik tehát, hogy tudósí­tónkkal együtt meddig fognak még bosszankodni a dobozi házi­asszonyok. Lassan épül a bisztró ..A Békés megyei Népújság '96.9. május 15-én megjelent számában, a „Szerkesszen ve­lünk” című rovatban a Békés megyei Vendéglátóipar! Vállaiat által építtetett bisztró lassú építését Is kifogásolták. A Mokry utcai bisztróval kapcso­latosan az alábbi tájékoztatást tudjuk adni: minden aprójószágot felvásárol­nak az amúgy is csekély felho- zatalbód, úgy, hoizy a helyiek képtelenek e&y-egy baromfihoz jutni. Szerintem helyes lenne, ha 9 óra után vásárolhatnának a kofák.” A békéscsabai városi tanács kereskedelmi csoportjától olyan tájékoztatást kaptunk, hogy kö-1 zületeknek és magánkereske- j dőknek tanácsi határozat tiltja, hogy 9 óra előtt felvásároljanak. I Sajnos, csak az iparral rendel- j kező viszonteladókat és a kö- j zületeket tudják ellenőrizni, J azokat, akik távoli vidékről i jönnek vásárolni, szinte lehe­tetlen, mert minden eszközt fel- 1 használnak arra, hogy céljukat elérjék. Ennek ellenére a beje-. lentése alapján még fokozzák az ellenőrzést. 1 üzenetek Szász Imre, Körőstarcsa. A i MÁV kollektív szerződésének! idevonatkozó pontja értelmében csak annak jár nyereségrészese­dés, aki a teljes naptári évet le­dolgozta. ön azért nem kapott nyereségrészesedést, mert mun- J kaviszonya év közben szűnt meg. Hídvégi Imréné, Békés. A fi- ! zetés nélküli szabadság a mun­kaviszonyt nem szakítja meg, azonban az éves szabadság csak j a ledolgozott időre jár. Hogy a nyereségrészesedést csak idő-! arányosan vagy a teljes naptári j évre megkapja-e fizetés nélküli szabadság esetén, ezt a vállalat kollektív szerződésének idevo­natkozó pontja szabályozza. Az üzlet építését a Békéscsa­bai Építőipari Ktsz vállalta el 1969. április 30-i határidőre. Mindent megtett a határidő be­tartása érdekében, de építő­anyag beszerzési nehézségek miatt egy hónapi késedelmet szenved a befejezés. Engelhardt György műszaki 'ezetö személyes Ígérete alap­ján május 30-ig az épületet át­adjak vendéglátóipari válla­latnak. Amennyiben az építő­ipari ktsz eleget tesz ígéreté­nek, az átadást követő időpont után 14 nappal a fogyasztók rendelkezésére áll az új egység. A bisztró egyik része állófo- íyasztást biztosít, az elválasztott ész asztalai mellett pedig 60 enidég foglalhat helyet.” Purcsi János, a vendéglátóipari vállalat igazgatója Bál a Savoyban Két hétre a „a múzsák neve­letlen gyermeke” vert tanyát a Békés megyei Jókai Színházban. Abrahám Pál: Bál a Savoyban cí­mű operettjének felújítását mu­tatták be a színház művészei. Az operett ellen és mellett sok szó esett az utóbbi időkben. Vi­tatták létjogosultságát, elemezték a közönség ízlését és igényét — de a műfaj egyelőre a magyar színházkultúra szerves fésze ma­radt. A lesikon szerint „operett —- eredetileg kis operát, operács- kót jelent, de már régóta csak olyan víg színházdarabot, akár bohózatot, amelyben sok ének­szám van — természetesen köny­nekoratív díszleteket (különösen jó a második felvopás színpadké­pe), a színek harmóniáját. A rendező, Máté Lajos megte­remtette az előadás egyensúlyát: a látványosság és a kulturált színészi játék egysége kellemes színházi estét szerez a nézőknek, i melyben aktív része van a zene- j karnak is. Muzsikájuk évek óta nem szólt ilyen plasztikusan ár­nyaltan, s ez a karmester, Sza- latsy István munkáiét dicséri, aki , nagy művészi igénnyel vezényli a Zenekart. Nagyon tetszett Madleine ala­kítója, Mártha Edit, a szegedi színház tagjának játéka; tiszta Jelenet a/, operettből: Mustafa bej (Széplaki Endre) és kar. a tánc­nyűzene, amely hamar népszerű lehet.” Ábrahám Pál háromórás revü-operettje is bővelkedik énekben, táncban, vidámságban és természetesen könnyűzenében, melynek számait már ismerősként üdvözölhetjük, hamar népszerűvé lettek. A történet, amely lehető­séget ad az előbbiekre, röviden ennyi: Madleine. az ifjú és sze­relmes feleség véletlen folytán ér­tesül férje hűtlenség; szándéká­ról. , Elhatározza, megleckózteti, s inkognitóban ő is részt vesz a Savoy hagyományos bálján. Ter­mészetesen még gok egyéb fs tör­ténik: találkozunk a diplomata Mustafa bej baklövéseivel és volt feleségeivel, az élete nagy ka­landját kereső ügyvédbojtárral, Celestin-nel. a tűzrőlpattant Daisy-vel, aki mellesleg világ­hírű zeneszerző. Az operett sza­bályai szerint végül minden el­rendeződik, mindenki rá- és visz- szatalál párjához, míg a kö­zönség remekül szórakozik, élvezi a pergő cselekményt, a finom eszközökkel komédiázó színészek játékát, a fölbemászó muzsikát, a darab mozgalmasságát, és újsze­rűségét (például Daisy és Musta­fa bej kettőse a nézőtéren hang­zik fel), a ruhák eleganciáját, a j szopránjával, pikáhs kedvességé- | vei méltán érdemelte ki a közön- i ség tapsát, és Gálfy László Hen­ry szerepében, aki finom iróniá­val játszotta el a saját csapdá­jába eső „megcsalt”, majd meg­békített férjet. Felkai Eszter re­mekelt Daisy szerepében: dina­mikus tánca, sallangmentes já­téka kellemesen illeszkedik Szép- laky Endre (Mustafa bej) bővérű komédiázásához, sokszínűségéhez. Kedves őszinteséggel alakítja Ce- lestin-t Kardos Gábor. Rövid, de jól megformált szerepében él­ményszerű. Barcza Éva tempera­mentumos Tangolitája, Cserényi Béla és Szerencsi Hugó epizód- szerepei egyaránt kivívják a kö­zönség tetszését. Az ének- és tánckar kevésbé, mozgásuk dara­bos, őszintétlen, bár a koreográ­fia (koreográfus Sallay Eta) per­gő, mozgalmas. Suhi Antal dísz­lettervező és Vágvölgyi Ilona jel­meztervező impozáns, hangulatos színpadképet teremtett. Vidámság, humor, zene, tánc; jó színészi alakítás ég ízlés jelle­mezték a pergő, látványos elő­adást, mely az operett létjogo­sultsága mellett bizonyított, Lipták Judi. Hhhérlevél és as orosházi menyasszonyok A századfordulón nagy divat volt Orosházán, hogy ha a vő­legény több-kevesebb ingatlan­nal rendelkezett, hitbér ^levelet irt alá tanúk előtt az eljegyzés napján. Aranyszegélyes, ok­mánybélyeggel ellátott, megsár­gult hitbérlevelek egész sora tanúskodik arról, hogy melyik menyaszony mennyi móringot kapott jövendőbelijétől. Kun Rozália eljegyzése például 1900 októberében volt, s ő 400 forint- ról szóló móringlevelet kapott vőlegényétől, Horváth Mihály- tói. A móringlevél leszögezi azt is, hogy ha az ifjú férj elhalás lazna, az örökségből is megilleti a hitvestársat az eljegyzéskor kikötött összeg. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom