Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
1969. május 22. 5 Cs fi tört öl. Tojás-rejtvény Egy háziasszony panaszolta, hogy a minap három tojást vásárolt a békéscsabai Szabadság téri 129-es számú fűszer-csemege boltban és ezek közűi kettő záp volt, egyben pedig csirkeembriót talált. Érdeklődésünkre Illés Gábor, a bolt vezetője azt válaszolta, hogy a Baromfiipari Országos Vállalat (BOV) békéscsabai gyár egységéből kapják a tojást. A panasszal kapcsolatban is e vállalat tud felvilágosítást adni. Elmentünk tehát a BOV-hoz és Halápi Balázs igazgatótól megtudtuk: friss, egynapos, lám- pázott tojást szállítanak a boltokba, melyek minőségét 72 óráig szavatolják. Az információt kiegészítendő, röviddel később felkereste a szerkesztőséget Klein Dezsőné, az üzem meosa és Neller János értékesítési előadó. Velük együtt mentünk át ismét az élelmiszer— Nem gondoltuk, hogy baj lesz belőle, hiszen csak 3 reklamációt kaptunk — így a boltvezető. Kissé furcsáljuk, hogy Illés Gábor szerint három reklamáció az „csak". De még furcsább, hogyan fejlődhetett ki csirkeemb- rió a harmadik tojásban Köztudott ugyanis, hogy a BOV-tól származó tojás alkalmatlan a keltetésre. Erre a fogas kérdésre nem sikerült kielégítő választ kapnunk. A 129-es számú élelmiszer üzletet — sok-sok v ásárlóval j együtt — úgy ismertük meg, ; mint ahol figyelmes a kiszo’galas és a lehetőségekhez képest I gazdag az áruválaszték. Kár lenne, ha megismétlődnének a mostanihoz hasonló panaszok, és meg kellene változtatnunk jó i véleményünket. Az igazgató utasítása „A lap április 10-én megjelent cikkére közlöm, hogy a békéscsabai Mokry utca bölcsőde részére kért távbeszélőállomás felszerelésének lehetőségét megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a bekapcsolásnak műszaki akadálya nines. A felszerelés időpontját azonban nem áll mó- dombna közölni, mert a békéscsabai Távközlési Üzemnél munkatorlódás van. Tekintettel az állomás fontosságára, utasítottam az üzemet, hogy a munkát sorolja be és a szerelést mielőbh végezze el.” A fentieket Dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese írta, Most már „csak” a békéscsabaiaknak kell elvégezni az utasításnak megfelelően a munkát, és akkor végre eltűnik lapunkból az „örökzöld" telefon-téma. A dobozi vásárlók kérési boltba. Itt aztán kiderült, hogy a 129-es számú üzlet április 3-án kapott utoljára 1080 tojást, s ezt árulták május közepéig. Holott Klein Dezsőné szerint két hétig hasznosítható ugyan a tojás, de ' helytelen tárolás esetén ezen a határidőn belül is a héjához la- : pul a sárgája, vagy bezápul. (Az MSZ 6824. sz. szabványrendelet ; szerint a kiskereskedelmi tojás- tárolás a kiszállítástól legfeljebb 7 napig tarthat!) — Miért rendeltek annyi tojást, amennyit egy héten belül nem tudnak értékesíteni? — kérdeztük. — Azt hittük, hogy az ünnepek alatt sokkal nagyobb forgalmat bonyolítunk le, esetleg közbelép a piac, és hiánycikk lesz a tojás — válaszolta Illés Gábor boltvezető. — A vállalat kicserélte volna a megmaradt mennyiséget — szólt közbe Klein Dezsőné. Aki bírja, marja? A Szerkesszen velünk rovat J címére érkezett névtelen levél írója sokak nevében fordul hozzánk: „Sok-sok asszonytársam nevében felhívom a figyelmüket arra a lehetetlen körülményre, mely a békéscsabai piacokon folyik. A hetipiac reggelenként tele van kofákkal, akik (Tudósítónktól) Dobozon az ABC-áruház szombaton 12.30 órakor zár, s ezt követően csak hétfőn reggel 7 órakor nyit. A község lakossága sokszor joggal kifogásolja a szombati korai zárást, mely főleg a termelőszövetkezeti tagoknak, asszonyoknak okoz kellemetlenséget. De azoknak is, akik vidéken dolgoznak, s csak szombat délután jönnek haza. A korai zárás miatt nem tudják beszerezni a vasárnapra szűr. séges élelmiszert és egyéb árut. Könnyebb azoknak a dolguk, akik a gyermekeikre bízhatják a bevásárlást, bár ez sem mindig megoldás, mivel például a kenyér reggel a tanítás ideje előtt még nem érkezik meg, s mire vége van az első órának, akkorra már el is fogy. A húsellátásban is fennakadások mutatkoznak, éppen szombaton. A húst ugyanis legtöbbször pénteken késő este vagy éjszaka hozzák, s mire szombaton reggel — mivel elő is kell készíteni — megkezdhetik az árusítást, addigra hatalmas sorban gyűlnek össze az emberek. Ez a tömeg persze már közvetlen nyitás után ott tolong a húsárusító fülke közelében, mégpedig bent az üzletben. Terme- | szelesen ezzel akadályozzák a többi vásárlót, illetve a bolt forgalmát. Viszont aki nem áll oda idejében, annak később már Szerkesztői csak karaj jut, mert tudvalevő, hogy elsősorban az olcsóbb húsokat vásárolják. A doboziak kérése az, hogy változtassanak a szombati zárási időn. mert a lakosság ellátása ezt kívánja. Van a megyében jó néhány olyan üzlet, ahol ezt megoldották és teljes mértékben folyamatosan biztosítják a jó ellátást. Miért lenne ez alól kivétel éppen Doboz? * A Szövetkezetek Békés megyei Szövetségétől kértünk választ a címben feltett kérdésre. E szerint a doboziak gondját a községi tanács és a gyulai szövetkezet vezetői orvosolhatják, mivel ők állapították meg a most sérelmesnek talált dobozi ABC-áruház korai szombati zárását. Rajtuk múlik tehát, hogy tudósítónkkal együtt meddig fognak még bosszankodni a dobozi háziasszonyok. Lassan épül a bisztró ..A Békés megyei Népújság '96.9. május 15-én megjelent számában, a „Szerkesszen velünk” című rovatban a Békés megyei Vendéglátóipar! Vállaiat által építtetett bisztró lassú építését Is kifogásolták. A Mokry utcai bisztróval kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást tudjuk adni: minden aprójószágot felvásárolnak az amúgy is csekély felho- zatalbód, úgy, hoizy a helyiek képtelenek e&y-egy baromfihoz jutni. Szerintem helyes lenne, ha 9 óra után vásárolhatnának a kofák.” A békéscsabai városi tanács kereskedelmi csoportjától olyan tájékoztatást kaptunk, hogy kö-1 zületeknek és magánkereske- j dőknek tanácsi határozat tiltja, hogy 9 óra előtt felvásároljanak. I Sajnos, csak az iparral rendel- j kező viszonteladókat és a kö- j zületeket tudják ellenőrizni, J azokat, akik távoli vidékről i jönnek vásárolni, szinte lehetetlen, mert minden eszközt fel- 1 használnak arra, hogy céljukat elérjék. Ennek ellenére a beje-. lentése alapján még fokozzák az ellenőrzést. 1 üzenetek Szász Imre, Körőstarcsa. A i MÁV kollektív szerződésének! idevonatkozó pontja értelmében csak annak jár nyereségrészesedés, aki a teljes naptári évet ledolgozta. ön azért nem kapott nyereségrészesedést, mert mun- J kaviszonya év közben szűnt meg. Hídvégi Imréné, Békés. A fi- ! zetés nélküli szabadság a munkaviszonyt nem szakítja meg, azonban az éves szabadság csak j a ledolgozott időre jár. Hogy a nyereségrészesedést csak idő-! arányosan vagy a teljes naptári j évre megkapja-e fizetés nélküli szabadság esetén, ezt a vállalat kollektív szerződésének idevonatkozó pontja szabályozza. Az üzlet építését a Békéscsabai Építőipari Ktsz vállalta el 1969. április 30-i határidőre. Mindent megtett a határidő betartása érdekében, de építőanyag beszerzési nehézségek miatt egy hónapi késedelmet szenved a befejezés. Engelhardt György műszaki 'ezetö személyes Ígérete alapján május 30-ig az épületet átadjak vendéglátóipari vállalatnak. Amennyiben az építőipari ktsz eleget tesz ígéretének, az átadást követő időpont után 14 nappal a fogyasztók rendelkezésére áll az új egység. A bisztró egyik része állófo- íyasztást biztosít, az elválasztott ész asztalai mellett pedig 60 enidég foglalhat helyet.” Purcsi János, a vendéglátóipari vállalat igazgatója Bál a Savoyban Két hétre a „a múzsák neveletlen gyermeke” vert tanyát a Békés megyei Jókai Színházban. Abrahám Pál: Bál a Savoyban című operettjének felújítását mutatták be a színház művészei. Az operett ellen és mellett sok szó esett az utóbbi időkben. Vitatták létjogosultságát, elemezték a közönség ízlését és igényét — de a műfaj egyelőre a magyar színházkultúra szerves fésze maradt. A lesikon szerint „operett —- eredetileg kis operát, operács- kót jelent, de már régóta csak olyan víg színházdarabot, akár bohózatot, amelyben sok énekszám van — természetesen könynekoratív díszleteket (különösen jó a második felvopás színpadképe), a színek harmóniáját. A rendező, Máté Lajos megteremtette az előadás egyensúlyát: a látványosság és a kulturált színészi játék egysége kellemes színházi estét szerez a nézőknek, i melyben aktív része van a zene- j karnak is. Muzsikájuk évek óta nem szólt ilyen plasztikusan árnyaltan, s ez a karmester, Sza- latsy István munkáiét dicséri, aki , nagy művészi igénnyel vezényli a Zenekart. Nagyon tetszett Madleine alakítója, Mártha Edit, a szegedi színház tagjának játéka; tiszta Jelenet a/, operettből: Mustafa bej (Széplaki Endre) és kar. a táncnyűzene, amely hamar népszerű lehet.” Ábrahám Pál háromórás revü-operettje is bővelkedik énekben, táncban, vidámságban és természetesen könnyűzenében, melynek számait már ismerősként üdvözölhetjük, hamar népszerűvé lettek. A történet, amely lehetőséget ad az előbbiekre, röviden ennyi: Madleine. az ifjú és szerelmes feleség véletlen folytán értesül férje hűtlenség; szándékáról. , Elhatározza, megleckózteti, s inkognitóban ő is részt vesz a Savoy hagyományos bálján. Természetesen még gok egyéb fs történik: találkozunk a diplomata Mustafa bej baklövéseivel és volt feleségeivel, az élete nagy kalandját kereső ügyvédbojtárral, Celestin-nel. a tűzrőlpattant Daisy-vel, aki mellesleg világhírű zeneszerző. Az operett szabályai szerint végül minden elrendeződik, mindenki rá- és visz- szatalál párjához, míg a közönség remekül szórakozik, élvezi a pergő cselekményt, a finom eszközökkel komédiázó színészek játékát, a fölbemászó muzsikát, a darab mozgalmasságát, és újszerűségét (például Daisy és Mustafa bej kettőse a nézőtéren hangzik fel), a ruhák eleganciáját, a j szopránjával, pikáhs kedvességé- | vei méltán érdemelte ki a közön- i ség tapsát, és Gálfy László Henry szerepében, aki finom iróniával játszotta el a saját csapdájába eső „megcsalt”, majd megbékített férjet. Felkai Eszter remekelt Daisy szerepében: dinamikus tánca, sallangmentes játéka kellemesen illeszkedik Szép- laky Endre (Mustafa bej) bővérű komédiázásához, sokszínűségéhez. Kedves őszinteséggel alakítja Ce- lestin-t Kardos Gábor. Rövid, de jól megformált szerepében élményszerű. Barcza Éva temperamentumos Tangolitája, Cserényi Béla és Szerencsi Hugó epizód- szerepei egyaránt kivívják a közönség tetszését. Az ének- és tánckar kevésbé, mozgásuk darabos, őszintétlen, bár a koreográfia (koreográfus Sallay Eta) pergő, mozgalmas. Suhi Antal díszlettervező és Vágvölgyi Ilona jelmeztervező impozáns, hangulatos színpadképet teremtett. Vidámság, humor, zene, tánc; jó színészi alakítás ég ízlés jellemezték a pergő, látványos előadást, mely az operett létjogosultsága mellett bizonyított, Lipták Judi. Hhhérlevél és as orosházi menyasszonyok A századfordulón nagy divat volt Orosházán, hogy ha a vőlegény több-kevesebb ingatlannal rendelkezett, hitbér ^levelet irt alá tanúk előtt az eljegyzés napján. Aranyszegélyes, okmánybélyeggel ellátott, megsárgult hitbérlevelek egész sora tanúskodik arról, hogy melyik menyaszony mennyi móringot kapott jövendőbelijétől. Kun Rozália eljegyzése például 1900 októberében volt, s ő 400 forint- ról szóló móringlevelet kapott vőlegényétől, Horváth Mihály- tói. A móringlevél leszögezi azt is, hogy ha az ifjú férj elhalás lazna, az örökségből is megilleti a hitvestársat az eljegyzéskor kikötött összeg. \