Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

1#6». május 1. 12 Csütörtök A „Fekete Párduc99 ed&ésbemuíatója Békéscsabán Háromszázan voltak kiváncsiak Grosics Gyulára Hétfőn délután mintegy 150 labdarúgó szakember, edző és ugyanennyi érdeklődő halgatta végig Békéscsabán Grosics Gyula hatvanegyszeres válogatott kapus elméleti és gyakorlati előadását a kapusok korszerű edzéséről. Ott volt a hallgatók soraiban me­gyénk különböző osztályú csapa­tainak számos kapusa is. — Nem oktatni jöttem, hanem azokat a tapasztalatokat szeret­ném átadni, amelyeket sportolói pályafutásom alatt szereztem és meg vagyok győződve annak eredményességéről — kezdte elő­adását az egykori „Fekete Pár­duc”. — Egy-egy hosszabb időszak mindig „terem” kivételes tudású kapusegyéniségeket. Így volt ez az angol Hobinsontól-Jasinig. A kapus soha nem a 11. játékos a csapatban, hanem ennél lényege­sen több, — különleges feladatot teljesít. Éppen ezért edzését jó­val komolyabban és szakszerűb­ben kell végezni, mint ahogy azt teszik. Feltétlen szükséges, hogy hetenként legalább egyszer hosz- szabb ideig külön is foglalkozza­nak vele, összetett védési gya­korlótok formájában — mondatta. Ugyancsak rendszeresen szere­peltetni kell a kapust mezőnyjá­tékosként is. Nagyon sok hasznos A »Fekete Párduc”, azaz Grosics Gyula megbeszél egy gyakorlatot Huszárral. Mö­götte Kucsera Miska álL Néhány arc a lelátón helyet foglaló 300 szakember és érdek­lődő közül. Az első sorban Benedek Gyula, Kőszegi László, Putnoki Elemér, mögöttük Szita László, Mitykó András, Sipos András, feljebb Kisfalvi Laci figyeli a bemutatót. (Fotó: Baranyai Kálmán) tapasztalatot szereztem a mezőny­ből. (Köztudott, hogy Grosics szinte „negyedik hátvédet” ját­szott). A kapuvédők edzésadagját min­dig egyénre kell méretezni — hangsúlyozta Grosics Gyula Egy megyei II. osztályú edző megkérdezte. — Ha nehéz fizikai munkát végiez a játékos, hogyan alakuljon a terhelés? — A megterhelést csak addig lehet fokozni, amíg az fáradtságot nem okoz. Rendszeres edzéssel úgy is emelkedik a teljesítőké­pesség, — hangzott a válasz. A sok egyéb mellett ez is helyet kap a hallgatók jegyzetfüzeté­ben. Ezután előkerültek a labdák és a meghívott kapusokkal elkezdő­dött a gyakorlati bemutató. Be­melegítés után páros ruganyos­ság és erőfejlesztő gyakorlatok következtek, majd éles szögből közelről-távolról kellett védeni Grosics bombáit. Egy érdekes összetett gyakor­lat a sok közül: kapura ívelt, ma­gas labda hárítása úgy, hogy a kapus a lövés pillanata előtt már kiindul a kapuból, tehát vissza­felé vetődve kell védenie. Az értékes bemutató után szá­mos kérdés hangzott el a látot­takkal kapcsolatban^ melyre a neves sportember részletesen vá­laszolt. — fá — r Értekeztek a szakmaközi bizottságok titkárai A közelmúltban megyénk 29 i nagyobb községének és városá- (nak szakmaközi bizottsági titká- ' rai részére rendeztek értekezle- I tét a Szakszervezetek Megyei Ta- | nácsánál. Kosznál János megnyitója után ! Hajdú Antal tartott tájékoztatást | az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, valamint a soron kö­vetkező, legfontosabb feladatok­ról. Kiss István a gazdasági fel­adatokkal kapcsolatos ismertetője után Dömény Ferenc, a szakma­közi bizottságok előtt álló sport- feladatokat ismertette, örvendetes, hogy megyénk vá­rosaiban és nagyobb községeiben már 'az elmúlt években is ered­ményes munkát végeztek a szak­maközi bizottságok, a tömegsport munka kiszélesítése érdekében. A bizottságok az 1969-es évben még nagyobb részt kívánnak vállalni az alapfokú versenyek szervezésé­ben, rendezésében. Munkájukhoz sok sikert kívá­nunk! . Asztalitenisz Bcs. Konzerv.—Szegedi Vasas 16:0. NB Ill-as férfi csapatmérkőzés. A fi mai nap kiemelkedő sporteseményei Labdarúgás. NB III. Szalvai SE —Bcs. VTSK, Kórház u. 16.30 (Ungi). Barátságos mérkőzések. Békési Spartacus-—SZEOL 16.30 Mező herényi Spartacus—M ezoko- vácsházi Petőfi 16.30. Endrődi Spartacus—Szegedi Dózsa 16.30 Doboz—Bcs. Vasas 16.30. Röplabda. Május 1 Kupa, Gyo- ma, ligeti sporttelep. Asztalitenisz. Területi férfi-női DC csapatverseny, Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium, 9 ó. ökölvívás. Az MTS járási taná­csának meghívásos egyéni verse­nye Békés, községi sporttelep, 14 ó. Konzervgyáriak Horváth nélkül is fölényesen verték Szegeden a sereg­hajtó Vasas együttesét. A két csapat közti tudáskülönbségre jellemző, hogy a 16 csabai győzelemből 14 vég­ződött 2:0-ás eredménnyel, s mind­össze két mérkőzésen nyertek egy- egy játszmát a vendéglátók. A Konzerv ezzel a győzelmével a tabella élére került. Győzött: Bara- csi, Botyánszki, Lőrincz, Sajben 4—4. Május 11 és 18-án a konzervgyá­riak pályaválasztóként fogadják a Kecskeméti Spartacus, illetve a Szol­noki MÁV együttesét. A Magyar Aviatika úttörőinek kiemelkedő alakja Dobos Istvánra emlékezünk Daidalos, a görög mondavilág remeklő kézművese szülőföldjéről menekülni volt kénytelen. Kréta szigetén élt fiával, Ikarosszal. Itt sem várt jobb sors rájuk. Hogy elmenekülhessenek,' át a tengeren, mesterséges szárnyakat készítet­tek maguknak. Repülés közben hiába intette Daidalos fiát, Ika­rosz vaikmerő magasságba ívelt viasszal bevont szárnyaival. A nap közelsége leolvasztotta a szár. nyak védőrétegét és Ikarosz a tengerbe hullt. Az emberiség ókori álma a hu­szadik század első évtizedében vált valóra és a motorral hajtott légcsavaros gépekké] elkezdődött a tényleges repülés. Az egyes or­szágokban aviatikái egyesületekbe tömörültek a kísérletezők. Ha­zánkban Pest mellett, Rákos me­zején épültek hangárok és sze­rény körülmények között indult meg a gépépítés, valamint a repü­lési kísérlet. A magyar sportrepü­lés hajdani fanatikusai között hat Békés megyei nevet találunk, a szarvasi Székely Mihályt, a békés, csabai ös Lajost, Kvasz Andrást, Botyánszky Mihályt, Osgyán Pált és a gyulai Dobos Istvánt. A békés megyei aviatikusok kö. zül az első nagy sikert Székely Mihály érte el, aki Bécsújhelyről Budapestre repült 1911. július 19- én. 1911 szeptemberében Békés­csabán a helybeli Kvasz András tartott két alkalommal repülőna­pot, amit néhány hét múlva kö­vetett Gyulán Dobos István be­mutatkozása. A BÉKÉS „Repülés Gyulán” címmel írja: „ ... Irigy­kedve néztünk Csaba felé az el­múlt hetekben, ahol Csaba gyer­meke, Kvasz András több ízben felemelkedett a levegőégbe, félel­metes nagy madarán. __A repü­l és láza minket is megfogott, mert Gyulának is van egy aviatikusa, ki a Rákosi versenytéren már szá. mottevő sikereket ért ei saját ta- lálmányú gépével. ... Dobos Ist­ván magyar aviatikus, városunk szülötte (október) 15-én felszáll a Galbács-téri katonai gyakorlóté­ren. A város minden rendű és rangú polgára készülődik a nagy, nevezetes napra.” A hazai premi­er közepesen sikerült, mivé] kb. 100 métert repült 10 méter ma­gasságban, többet ugyanis gép­hibája nem engedett. 1912-ben Dobos István tovább folytatta sikeres felszállásait egy­re nagyobb magasságokat elérve. Augusztusban 50—60, majd 70— 80 méter magasságban körözött Rákoson, sőt szeptember végén 180—200 méterig emelkedett acél monoplánjával. Még az ősz folya­mán hazaérkezett, hogy az előző évinél sikeresebb felszállást mu­tasson be a repülőnap keretében. Október 13-án, vasárnap több ez­res tömeg előtt 40—50 méter ma­gasságban repült a Galbácskert fölött. A kezdeti eredményeiket nagy sikerű repülések követtek. 1913 tavaszán a 21 éves Dobos István letette a pilótavizs. gát és sorrendben a hetedik ma­gyar polgári pilóta lett. Augusz­tus folyamán a BÉKÉS-ben a kö­vetkező beszámoló jelent meg. „A Szent István napi nagy repülőver­senyen mindhárom pilótánk részt vett, s mint a fővárosi napilapok írják, kiváló szép eredménnyel, főképpen Dobos István, városunk szülötte aratott nagy és maradan­dó sikert. Egy első és két máso­dik helyet szerzett. A zsűri ítélete szerint 1700 Korona díjat, Székely 800 Koronát kapott...” Év közben a lassan közismerté váló pilótánk egy sor vidéki vá­rosban — Kecskeméten, Kalocsán, Szekszárdon, Mohácson, Mezőtú­ron, M ezőberén yben, Gyomén — végzett felszállásokat nagy közön­ségsikereket aratva. Október fo­lyamán ismét Gyulán tartott re­pülést, majd másnap Aradra szállva 10 ezer néző előtt emelke­dett 1400 méterre. Hasonló tömeg előtt szállt föl a Sárrét összegyűlt közönsége előtt Szeghalmon is, nagy ünneplésben részesülve. Jog­gal jegyezte meg a BÉKÉS beszá­molója közben: „Tagadhatatlan, hogy hazánkban az aviatika terén a legnagyobb sikereket a Békés megyei pilóták érték el. Székely. Dobos és Kvasz. Hol vagyok? Közbevetőleg arról — Dobos el­beszélése alapján —, miként járt egyik dunántúli útja közben. Élté. vedt és kényszerleszállást hajtott végre az. egyik falu mellett. A nép kiszaladt a mezőre, de mintegy 100 méterre megállt a géptől. Nem merészkedtek közelebb, Dobos er­re megindult a tömeg felé, de azok hátráltak — az ördöggel cimbo­ráié ember elől. Dobos nagyot ki. áltott: „Hol vagyok?” Mire visz- szakiáltotta amonnan valaki a so­sem látott ruhás embernek: „A földön!” 1914- ben folytatja sikeres repü­léseit és előkelő külföldi ajánlato­kat utasít vissza, választva az itt­honi kínos anyagi gondokat. 1915 februárjában Prodom monoplán­jával megdöntötte a magyar ma­gassági rekordot 2000 méterre emelkedve. Érdekes és jellemző volt az akkori magyar aviatikus viszonyokra, hogy a magassági re­kord megdöntéséhez szükséges benzint kölcsönkért pénzen sze­rezte be. Még február folyamán baleset éri egyik repülés alkalmával 30 méterről lezuhanva gépével, me­lyet szerencsésen túlélt. A történ­tek nem vetették vissza, hiszen továbbra is rótta a kilométereket a fellegek országútjain. 1915- ben a háború kiterjedése­kor besorozzák és hadipilóta lesz. A világháború után 1919-ben a Tanácsköztársaság egyik közis­mert eseményének volt részese, mivel Szamuely Tibort ő vitte ki repülőgépen május 24-én Moszk­vába Leninhez és hozta haza 31- én. 1937. júliusában, 47 éves'korá­ban érte el a végzet. „Lezuhant" és szörnyet halt a magyar aviati­ka úttörője, a gyulai születésű Dobos István” — kezdi beszámo­lóját a BÉKÉS a repülés hősének tragédiájáról. „Csütörtökön dél­után 5 óra 45 perckor a mátyás­földi repülőtéren a műegyetemi sportrepülő-egyesület M. 19. típu­sú sportgépe a berepülésnél Dobos István pilótává] lezuhant. A zu­hanás oka túlhúzott forduló volt. A pilóta meghalt... Mikor a tria­noni békeparancs Magyarországot megfosztotta attól, hogy a repülés ügyét szolgálhassa, Dobos István ama kevesek közé tartozott, akik oda álltak a sportrepülés ügye mellé. A legújabb magyar sport­repülők mind az ő irányítása mel­lett tanultak. „Óriási részvét mel­lett temették el Gyulán. A Szép utca 13. szám alatti gyászház úgy­szólván eltűnt a fekete gyászoló tömeg között. ... A szertartás vé­gén lass^p leeresztik a koporsót a sírba, fent a magasban lassú tisz­teletköröket ír le a Budapestről érkezett egyetemi sportrepülők repülőgépe. Így adják meg a ma­gyar repülők elhunyt baj társuk­nak a végtisztességet.” if}. Christián László (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom