Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-12 / 106. szám
SW# KOROST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET M ű v e 1 f s é g és korszerűség A társadalmi fejlődés minden szférájának — így a kulturálisnak is — megvannak a sajátos fejlődéstörvényei, s ezek vizsgálata és állandó összevetése a mindennapi gyakorlat tapasztalataival a vezetés fontos feladata. Így került sor a társadalom műveltségviszonyainak átfogó vizsgálatára is: egy esztendje csaknem ötszáz tudós, alkotóművész és gyakorló népművelő bevonásával több mint húsz munkabizottságban folyik a munka. A vizsgálat első szakasza befejeződött, elkészültek a résztanulmányok első fogalmazványai. A teleírt oldalak száma meghaladja az ezret, és ezek az oldalak az eredményekről és problémákról egyaránt tudósítanak. A tanulmányokban leginkább vitatott és egymásnak leginkább ellentmondó vélemények abban a kérdésben fogalmazódtak meg hogy milyen legyen a műveltség mérésének módja, és mit jelent napjainkban a korszerűség követelménye, amely egyaránt megfogalmazódik a tartalom, az eszközök és módszerek területén és nem kevésbé a művelődési intézmények összefüggésében. Alapvetően szemléleti, műveltségfelfogás változásról van szó. A cél, amit magunk elé tűztünk a kulturális forradalom megindulásának kezdetén, ma is megállja helyét: a szocializmus építésének, a szocialista ember kialakulásának előmozdítása a kultúra eszközeivel. A feladat azonban mindig konkrét, történelmileg is, és a megoldás sorrendiségében is. A társadalmi fejlődés (gazdasági, politikai és kulturális egyaránt), most megköveteli a művelődés egész folyamatának összhangba hozását az elért eredményekkel és a célkitűzésekkel. A műveltség általános szintje kulturális forradalmunk jelenlegi szakaszában egyrészt következménye a társadalom anyagi életében végbemenő változásoknak, másrészt feltétele is ezeknek. A műveltség belső tartalmának átalakítása és átalakulása tehát nem a szubjektív óhajok következménye, hanem az általános társadalmi haladás függvénye. A műveltség összetevői és arányai közös rendező elvek alapján változhatnak: korunk általános jellemzője a tudományos-technikai forradalom, vagyis az, hogy a kulturális értékrendszer piramisának a csúcsára a tudomány kerül. Mindez nálunk a szocialista társadalom építésének történelmileg adott szakaszában megy végbe. A művelődés és műveltség szembesítése karunk és szocialista építőmunkánk követelményeivel elvezet bennünket a még mára is érvényben levő és ható régi műveltségfelfogás bírálatához. Ebben a szembesítésben elkerülhetetlen a régi és az új következetes szem- beállítása. A társadalmi valóság legfontosabb tényei közül, amelyek ma meghatározzák a művelődés irányát, az új korszerű műveltség-eszményünk tartalmát, az első és legfontosabb, hogy az általános emberi érték fogalma egyre gyorsabban közeledik a gyakorlati tevékenységhez. A szocializmusnak az a törvényszerűsége fejeződik ki ebben a folyamatban, hogy egyre csökken a munka és kultúra közötti távolság, a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbség. A társadalom termelési struktúrája, a műveltség tartalma és szerkezete szempontjából, mint alapvető meghatározó tényező lép fel. A második az a tény, hogy a szellemi kultúra alap értéke egyre inkább a tudomány, és ez egyben meghatározza a műveltség tartalmának belső arányait is. A világ tudományos látása — mind a természeté, mind a társadalomé — a ma embere számára nem egyszerűen Koszta Rozália lehetőség, hanem korszükséglet. Mint tény köztudottá tudomány és technika növekvő térhódítása, de kevésbé feltárt a műveltség belső arányainak alakulására gyakorolt hatása. Pedig itt sem hagyható figyelmen kívül a dialektikának az a törvénye, hogy a mennyiségi felhalmozás minőségi ugráshoz veszi figyelembe, hogy a vezet. Itt a mennyiségi ol- kulturális forradalom a kordalt a tudományos ismeret szerű szocialista társada- és a technika képviseli, lom életében bekövetke- amelynek növekvő mértéke zett, egyik legfontosabb és megváltoztatja a műveltség ugyanakkor legsokrétűbb belső tartalmát. Ezen az változást jelenti. A műveltalapon kell vizsgálni a mű- ség szintjét elsősorban azon veltségen belül a tudomá- lehetőségek alapján kell nyok, a technika és a mű- számonkérni, amelyet az vészetek mai helyzetét. Ko- anyagi feltételek biztosíta- rumk átlagembere, a nagy nak, és amely ezekből a feltömegek egyaránt felhasz- tételekből fakadhat, nálják a villanyt, a tele- a korszerűség tártaimá- font, a rádiót, a hűtőszek- nak leírásánál tehát nem a rényt, a magnót, a repülőgé- kultúra felhalmozott érté- peí, a rakétát is fogják keiből kell kiindulni, hanem használni — és élvezik a a társadalom anyagi életéművészetek alkotásait, ame- bői. Tehát nem jelszavak, lyek őt ábrázolják érzelmei- nem kinyilatkoztatást* és vei és gondolataival, ebben okos cikkek hanem a gazdag és sokszínű élet- az anyagj (cUéte,ek ala. ^Mindez elvezet egy ma kulása irányítja az emmár általánosan elfogadott kér művelődését igazsághoz, hogy a művelt- (társadalmi és egyéni érte- ség tartalmáról, korszerűsé- lemben), amelyben él. A géről, magas vagy alacsony felvilágosítás természetesen színvonaláról nem lehet szerepet játszik abban, hogy egyszerűen a növekvő szá- megmutassa a megváltozott mok vagy azon az alapon feltételeket, a cselekvés új dönteni, amit erről szubjek- körülményeit, segítheti anCsendélet tív elképzelések alapján mondanak vagy írnak. A korszerűség kapcsán a hangsúly a gyakorlati hasznosságra, felhasználhatóságra helyeződik. Minden számszerűség csak akkor ítélhető egyértelműen Zsadányi Lajos: X Simogasd a föld hasát rügyek ti hangtalan zöldöklű csecsemők bújjatok a fényre mocorgó kapák hnlljon le rólatok a rozsda piros jelszavaitokat tisztítsátok ki ünnepek csikólábú szelek fussátok be a mezőket madarak körözzetek nagy ívben és rakjatok fészket eröstüdejfi fák ágain nak megértéséhez vezető út megkönnyítését és lerövidítését. A műveltség ilyen értelmezéséből következik, hogy a korszerű műveltség tartalmi követelményeinek megfogalmazásában, az új műveltségideál meghatáro- pozitívnak vagy negatívnak, zásában — mint feltételből ha azok belső tartalmát az és mint következményből adott társadalmi szükségle- — helyesen az anya© élet tekkel szembesítjük. termelésével közvetlenül A művelődés számainak összefüggő feladatokból intanulmányozása napjaink- dúlhatunk ki. A kívánságo- ban általában kétféle téves kát is csak ebben az össze- megközelítésből történik, függésben fogalmazhatjuk Az egyik, amikor a növekvő meg, ha nem akarunk olyan és ma már milliós nagyság- helyzetbe kerülni, hogy rendű számokat — az olva- mást mondunk és megint sás, színházlátogatás, is- más fakad a társadalom meretterjesztő előadásokon anyagi életéből; Itt is fi- való részvételt, tv-nézés gyelembe kell venni azt az stb. — egyértelműen abszo- alapvető igazságot, hogy ha lútizálva azonosítják a mű- mást mondunk, mást kevertséggel,~ a művelődésért rönk számon, mint ami az folytatott küzdelmek sikeré- életfeltételekből következik, vei. Ebben a szemléletben akkor ez hatástalan marad csak az egyik oldal, a meny- vagy még ennél is rosszabb nyiségi szemlélet alapján eredményre vezet: elfordul- megfogalmazott követel- nak attól, amit erőszakosan ményrendszer van jelen, ki- ki akarunk kényszeríteni, rekesztve belőle a művelt- A szocialista kultúra vol- ség tartalmával kapcsolatos taképp helyes mértéket ke- igényeket. A másik, ezzel rés, s nemcsak tudást és ja- ellentétes véglet, amikor vi- vakat, hanem harmóniát s szont ezeket a számszerű boldogságot is akar teremeredményeket hagyják fi- teni. Azt mondhatnánk te- gyelmen kívül és a valós hát, hogy az igazi művelthelyzetet csak egyoldalúan ség az egyes ember, s a tár- a tartalmi követelmények sadalom, s a legszélesebb oldaláról közelítve igyekez- értelemben pedig egész törnek megállapítani. Mindkét ténelmi korszakok haladá- szélsőség egyben leegysze- sát szolgálja. ■rűsítésl is jelent, mivel nem Vonsik Gyula Vajnai László: Viliódzó tavasz Kinyíltak a kicsi, szürke, barka-pamacsok. Nem voltak szebbek sohasem a tavaszok. Nem vották igézöbbek sosem a reggelek, Tárd ki hát ablakod, vesd le az ingedet, hadd csókolják illatos testedet a szelek. Váciadra leomió fekete hajadat, hadd fényhavazzák be a mllódzó sugarak, s hadd, — áj Eítto, hogy megvonhassam, milyen szép pár hetménk mi ketten: Ha szerelmed, gyújtana szíriemben. Békési Erzsébet:, X Értem üzentek a fák... Értem üzenték a fák a csillár alatt keringett percekig a kavicsszemű üzenet, s mintha a réti sasoktól jött volna felelet míg fülemig visszhangzott a csend , Eltévedt gondolataim dörömböltek az ajtóm előtt ?z értelem elengedte kezemet Fölemelt lelkemmel esküdtem; Már nem megyek veled rózsaszín álomvirágot szedni a nyugtalan délutáni utak mentén a reggeli napsütésben majd én nevetek át könnyeiden hogy úgy mégse fájjon mosolyomon át látod az egymást ölelő hegyek csúcsait a partot is hol kezed gyökérölelésében még engem tartottál Ujjúnkra számoltuk napjainkat sikoltva néztem a halott kövek zuhanását.
