Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

1*69. május 10. 9 Szombat Sportvezetők fóruma Napirenden: Lapunk oldalszám-növelé­se lehetővé tette, hogy sport- rovatunk a korábbiakhoz ké­nest sokkal bővebb terjede­lemben foglalkozzon a megye sporteredményeivel, az NB-s, megyei, járási versenyek, mérkőzések tudósításaival, közlésével, kommentálásával. Mód és lehetőség nyílik ar­ra, hogy ezentúl ne csak az eredmények, események köz­lésére kerüljön sor, hanem bekerüljenek a sportrovat hasábjaiba azok a fontos ren­delkezések, határozatok, ame­lyeket a Magyar Testnevelé­si- és Sportszövetség Orszá­gos Tanácsa, az MTS Békés megyei Tanácsa, vala­mint a járási, városi TS-ek adnak ki. A jövőben „Sportvezetők fóruma” címmel új rovatot indítunk, s itt közöljük azo- üat a közérdekű rendelkezé- ■ seket, amelyek jelentősen se­gítik a sportköri vezetők, a szakszövetségi aktívák, a versenybírók, a társadalmi munkások tevékenységét. Természetesen beszámolókat, a sportvezető szervek határo­zatait sportrovatunk más na­pokon is közli, s bízunk ab- bon, hogy e közleményekkel, valamint a sportvezetők fóru­ma rovat megindításával elő­segítjük Békés megye testne­velési sportjának továbbfej­lődését. A sportegyesületek vezető, irányító munkája H jövőben a hazai nemzetközi labdarúgó-mérkőzések bevétele után sportfejlesztési járulékot kell fizetni A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Elnök­sége a hazai nemzetközi lab­darúgó-mérkőzések bevétele után sportfej lesz.tésl járulék fizetésé­ről — 'a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — az alábbiak sze­rint határozott: 1. Sportfejlesztési járulékot kell fizetni: a) az országos válogatottak csapata, továbbá b) NB I. és NB I/B osztályú csapat részvételével és külföldi ellenféllel megrendezett labdarú­gó-mérkőzés bevétele után. 2. A sportfejlesztési járulék mér­téke a mérkőzés teljes (bruttó) jegybevételének 30 százaléka, amelyet a mérkőzés rendezője a 234/1968. Orsz. Ein. számú hatá­rozattal újra szabályozott Sport­fejlesztési Alapba tartozik befi­zetni. 3. A sportfejlesztési járulék fize­tésére kötelezett sportszervezet a mérkőzések bevételi terve alap­ján tervezi meg a sportfejlesztési járulék várható összegét Ezt az előirányzatot az MTS Országos Tanácsánál a 03. rovat Közterhek 4. tételén, a sportegyesületeknél, valamint az MTS területi taná­csainál a 04. rovat Nemzetközi Sportrendezvények 4. tételén kell megtervezmi. A költségvetés készítésekor elő­re nem látott és így nem is ter­vezett találkozók sportfejlesztési járulék összegét a nemzetközi mérkőzések egyedi költségvetésé­ben. kell a fentiekben közölt té­telen megtervezni. 4. Sportfejlesztési járulék fizeté­sére kötelezett sportszervezet a teljes jegybevételt minden ne­gyedévet követő hónap 20-ig, a IV. negyedévben megrendezett mérkőzések teljes jegybevételét pedig december 20-ig köteles az MTS Országos Tanácsa pénzügyi és gazdasági osztályának e hatá­rozat melléklete szerint bejelen­teni, és egyidejűleg a sportfej­lesztési járulékot a Sportfejlesz­tési Alapba befizetni. 5. A sportfejlesztési járulék szám­viteli elszámolását a kettős köny­velést vezető sportszervek a számlarend, a pénztámaplót ve- sportszervek a pénztámap­16 vezetésére előírt módon köte­lesek végrehajtani. 6. Ez a határozat 1969. január 1- én lépett hatályba. Egyidejűleg az 56/1966. számú körlevél és a 38 901/1965. szám alatti intézke­dés hatályát veszti. Az MTS megyei tanácsa elnök­sége az elmúlt napokban tartotta a munkaterv szerinti rendes ülé­sét. Baranyai Kálmán, az MTS megyei tanácsa szervezési főelő­adója előterjesztése alapján meg­tárgyalták a sportegyesületek ve­zetői, irányító munkáját. E napi­rendi pont tárgyalásán részt vet­tek az MTS járási—városi taná­csainak elnökei is. A felmérésnek, jelentésnek alapjául szolgált döntően az a tény, hogy a testnevelés és sport, fontos szerepet tölt be a társa­dalom életében, s ennél fogva e munka nagy felelősséggel járó, de ugyanakkor komoly követelmé­nyeket támasztó társadalmi ügy, és ebben alapvetően fontos fel­adatokat látnak el a sportegye­sületek vezetői is. A jelenlegi felmérés alapján j megyénkben 180 sportegyesület ; működik, melyből üzemi 34, me­zőgazdasági üzemi 21, tsz- és köz­ségi 68, főiskolai 2, kisipari szö- I vetkezeti 8, belügyi 1, honvéd 4, középiskolás 31, iparitanuló- iskolai 7, sportiskola 2 és egyéb 2. A 180 sportegyesületen belül 424 szakosztály működik 14113 Szülői értekezlet a Békéscsabai Városi Sportiskolánál A Békéscsabai Városi Sportis-: szombaton 15.00 ódakor a labda- kóla vezetősége a szakosztályai- i rúgok tartják meg szülői ertekez- ban sportoló fiatalok szülei szá-, létükét. mára szülői értekezlet sorozatot rendez a Kanzinczy utcai 10 sz. általános iskolában. Az értekez­leten tájékoztatást kívánnak ad­ni a gyerekek sportbeli és ta­nulmányi fejlődéséről, az edzése­ken végzett munkáról, valamint a nyári táborozási lehetőségek­ről. A szülői értekezletek sorát ma délután 3 órakor a tornász szak­osztály nyitja meg, hétfőn, május 12-én 18.00 órakor a kézilabdá­zók, csütörtökön, .május 15-én 18.00 órakor az atléták, 17-én, Sokan érdeklődtek a közel­múltban, hogy a sportiskola szak. osztályai az 1959-ben született gyerekek részére hol, mikor tart-! szakosztályok munkáját figyelem, ják edzéseiket. A kérdéseknek mel kísérik és irányítják a sport­szakosztályi taggal és 701 sport- csoport működik 17 012 taggal. A sportegyesületi vezetésben társadalmi életünk legkülön­bözőbb területeiről vannak képviselve a tisztségviselők. Az utolsó másfél évben a sportegyesületi vezetésben sta­bilizálás tapasztalható. Megállapítható az is, hogy a sport, köri vezetés összetétele megyénk területén úgy politikai, mint er­kölcsi és szakmai szempontból megfelelőnek és jónak mondható. A sportegyesületi vezetés hiá­nyosságaként lehet említeni, .hogy az elnökségi tagok állandó jelle­gű, rendszeres munkát csak 60— 70 százalékban'végeznek. Igen komoly erőfeszítések tör­ténnek már hosszú évek óta me­gyénkben a sportvezetők képzése és az utánpótlás nevelése szem­pontjából is. A sportegyesületek kapcsolata is mindinkább javul a különböző szervekkel, örvendetes tény, hogy a megye minden területén első­sorban a párt. és tanács-szervek minden évben értékelik a sport­vezetés munkáját, a testnevelés és sport helyzetét. Határozatokat hoznak, amelyek a sportegyesületi vezető-munka megjavítására, az aktív sportolás elősegítésére, a sportlétesítmények és anyagi jel­legű kérdések rendezésére is szolgálnak. A sportköröknek a bázis szer­veikkel való kapcsolata is lé­nyegesen megjavult. Emellett a szakszervezetek és a KISZ- szervek is hatékonyan segítik a sportkörök munkáját. A sportegyesül etekben folyó tervszerű munka is sokat javult az utóbbi években. Munkájukban a tervszerűség a jellemző. Elnök­ségeik rendszeresen üléseznek, a Személyi változások A Magyar Testnevelési és Sport, szövetség Országos Tanácsa hatá­rozatot hozott az MTS Országos Tanácsa és Elnöksége kiegészíté­séről. A Magyar Testnevelési és Sport, szövetség Országos Tanácsa az MTS Országos Elnöksége előter­jesztésére. Erdős Józsefet, az Országos El­nökség tagját — kérésére — ta­nácstagságának meghagyása mel­lett e tisztsége alól felmenti; Rév Lajost, az OK1SZ elnökét és Szabó Bélát, a Népsport főszer­kesztőjét az MTS Országos Taná­csa tagjává kooptálja, egyben Rév Lajost az Országos Elnökség tagjává megválasztotta. Füzesgyar maion tartja meg elnökségi ülését má­jus 15-én az MTS Szeghalmi Já­rási Tanácsa. A kihelyezett járási elnökségi ülésen megtárgyalják a Füzes­gyarmati TSZSK munkáját, vala­mint a nyári sparlakiád verse­nyekre való felkészülés prog­ramját. eleget téve — most közöljük az edzésbeosztást. Labdarúgás. VTSK-pálya, szer­da. csütörtök, szombat 16—18 óráig. Edző: Félix József testne­velő. Csányi utcai MAV-pálya, kedd. szerda, péntek, 14.30-tól 16.30- ig. Edző: Hankó György ok­tató. Kézilabda. MAV-pálya. (A leá­nyoknak.) Hétfő, szerda, péntek, 14.30- tól 16.30-ig. Edző: Ancsin Mihályné oktató, aki a magyar válogatott tagja volt 1949-ben, akkor, amikor együttesünk meg­nyerte a nagypályás világbaj­nokságot. Ruhagyár-pálya (fiúk) kedd, csütörtök, szombat 14—16 óráig. Edző: Sál ka László oktató. Atlétika. MAV-pálya (leányok). Hétfő, szerda, szombat, 14.30-tóű 16.30- ig. Edző: Sallai Lajosné test. nevelő. MAV-pálya (fiúk). Hétfő, szerda, szombat 14.30-tól 16.30-ig. Edző: Sallai Lajos testnevelő. Torna. Előkészítő csoport (leá­nyok). Űj Gimn. Hétfő, szerda, péntek 15—17 óráig. Edző: Rácz Lukácsné oktató. Az I. évfolyamú leányok is ugyanebben az idő­pontban edzenek az Üj Gimnázi­umban. Előkészítő csoport és az első évfolyam edzései (fiúk) 10. sz. isk., hétfő, szerda, péntek 15— 17 «óráig. Edző: Horváth Béla ok­tató. körökben dolgozó szakvezetők munkáját. A kisebb snortegyesü- letekre azonban mindezek még nem jellemzők. A szakvezetés színvonalának emelése terén még sok a tenni­való. A 180 sportkörben a külön­böző sportágakban 253 szakosí­tott és 285 gyakorló oktató végez munkát. A vizsgázott játékveze­tőknek, versenybíróknak száma 915, akik a különböző sportágak­ban az egyesületeken belül is vé­geznek munkát. Különösen né­hány sportágban; atlétika, úszás, torna, ökölvívás. Nagy szükség van a szakember utánpótlásra. A meglevő szakembereknél javítani kellene az egyetértést, a munka- kapcsolatot. A sportegyesületek gazdasági tevékenysége is sokat javult az utóbbi években. Az állami támo­gatások csökkenésével egyidőben fokozatosan növekednek a helyi erőforrások mindjobb kihasználá. sai. A pártszervek, tanácsok, szak- szervezetek egyre több helyen a legmesszemenő segítséget adják a sportegyesületek számára ilyen vonatkozásban is. A szeghalmi járásban például közel 200 ezer forintot, a gyu­lai járásban pedig százezer forintot fordítanak a sportlé­tesítmények fejlesztésére. A működési költségekre is jelen­tős anyagi segítséget adnak a helyi szervek a sportköröknek. A TS-ek és a sportegyesületek viszonya is javult. A sportegye­sületek elfogadják a TS-szervek véleményét. A TS-ek járási—vá­rosi szinten egyaránt jelentős se­gítséget adnak a sportegyesül etek munkájához. A számvizsgáló bizottságok munkáját, s rendszeres tevékeny­ségét illetően még igen sok a ja­vítanivaló. Különösen a kisebb sportegyesületeknél hanyagolják el a rendszeres ellenőrzéseket a számvizsgáló bizottságok. Az MTS megyei tanácsa elnök­sége a sportegyesületek vezető, irányító munkájáról készült elő- - terjesztést alaposan megvitatta és határozatokat hozott a még meg­levő hiányosságok fokozatos fel­számolására. A második napirendi pont ke­ltetőben értékelték a Gyulai MEDOSZ SC tevékenységét. Er­ről legközelebb részletes tájékoz­tatást fogunk adni. A Magyar Testnevelési- és Sportszövetség Országos Tanácsának határozatából Módosították az MTS Fegyelmi Szabályzatát A Magyar Testnevelési és Sport- szövetség Országos Tanácsa a 6/1964. (MTS. É. 6.) Orsz. Tan. számú határozattal kiadott Fe­gyelmi Szabályzatot a követke­zőkben módosítja: 1. A Fegyelmi Szabályzat 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Fegyelmi vétséget követ el az, a) aki a vezető szervek határo­zataiban foglalt kötelező rendel­kezéseket nem tartja be. b) aki a verseny- és játéksza­bályokat súlyosan megszegi vagy egyéb sportszerűtlenséget követ el, c) aki magának vagy másnak bármilyen módon jogtalan előnyt Varga Gábor (Sarkadi Kinizsi) két mérkőzésen nem szerepelhet A labdarúgó NB III. Délkeleti csoportjában minden héten törté­nik egy-két kiállítás. A 7. fordu­lóban Kuba János (Bcs. VTSK) került a kiállítás sorsára, amiért két mérkőzéstől tiltották el, de az ítéletet hathónapi próbaidőre felfüggesztették. Most, a 8. fordulóban Batke Lászlónak (Bcs, VTSK) és. Var­ga Gábornak (Sarkadi Kinizsi) kellett idő előtt elhagyni a játék­teret. Ügyüket most tárgyalták Szegeden. Ennek során Batke László dor- á'ásban részesült, míg Varga Gábor két soron következő mér­kőzésen nem szerepelhet csapata színeiben. szerez vagy igyekszik szerezni, továbbá, aki másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy igyekszik nyúj­tani, d) aki bűncselekmény elköveté­sével, botrányos vagy erkölcstelen életmóddal vagy egyéb módpn sportolóhoz nem méltó magatar­tást tanúsít.” 2. A Fegyelmi Szabályzat 4. § (4) bekezdésének utolsó mondata, valamint a 21. § (2) bekezdése — mely szerint sportegyesületi fe­gyelmi bizottság csak a sport- egyesület elnökségének előzetes hozzájárulásával alkalmazhat fe­gyelmi büntetésként sportegyesü­letből való kizárást — hatályát veszti. 3. A Fegyelmi Szabályzat 4. § (8) bekezdésének utolsó mondata — mely szerint öt évnél hosszabb időtartamra sporttevékenységtől való eltiltást fegyelmi büntetés­ként nem lehet alkalmazni — ha­tályát veszti. 4. A Fegyelmi Szabályzat 12. § (1) bekezdés b) pontja a követ­kező kiegészítéssel módosul: Az MTS országos és területi ta­nácsainak fegyelmi bizottsága jár az első fokon: ,,b) a sportegyesületek elnökei­nek, elnökhelyetteseinek, továbbá a sportági szakszövetségek elnö­keinek, főtitkárainak és az elnök­ség tagjainak fegyelmi ügyében.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom