Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
tB69. május 10. 7 Szombat Randevú esthajncsl- csillcxggcsl Tudomány — Technika Szovjetunió Tudományos Akadémiájának térfigyelő Központja, amely a Vénusz-rakéták jelzéseit is fogja. Annak ellenére, hogy a Vénusz a Földhöz viszonylag közeli pályán halad, féltékenyen őrzi titkait. A közvetlen távcsöves megfigyelés nehéz, mert az égitestet burkoló vastag, átlátszatlan felhőréteg megakadályozza azt. A légkörben már biztosan kimutattak a széndioxid jelenlétét Az oxigént és a nitrogént csak nyomokban fedezték fel. A több rétegből álló felhőzet jégkristályokból vagy apró vízcseppekből áll, bár a víz jelenlétét még nem sikerült biztosan megtudni. A bolygó felszíni hőmérsékletére és az ott uralkodó nyomásra a különféle feltevések eltérő értékeket adtak. A felszíni hőmérséklet valószínűleg 250—400 C fok között lehet, de az amerikai és szovjet mérések szerint a sarkvidékeken kb. 150 C fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az „egyenlítői” tájakon. A felszíni légnyomást 10—100 atmoszférára becsülik. A felszínt a radarvisszhangok alapján aránylag simának tartják, de amerikai kutatók két hosszú hegyláncot véltek kimutatni. Az eltérő adatok is azt bizonyítják, hogy a bolygóról csak közvetlen. Vénusz-szondákkal végrehajtott mérések adhatnak pontos képet. Az 1961-ben indított szovjet Vénusz—1 nem közölt adatokat rádiójának a hibája miatt. Sikertelen, volt 1962-ben az amerikai Mariner—1 is. A Mariner—2 azonban 1962. december 14-én kb. 35 ezer kilométerre elhaladva a Vénusz mellett értékes adatokat sugárzott a Földre. Mérései szerint a Vénusz felhőzetének felső- szintje 95—100 km-re van a • felszín felett, és vastagsága kb. 25 km-re tehető. Kimutatta a vízgőz jelenlétét is. Hőmérsékleti és nyomásértékeket is továbbított, a Földéhez hasonló sugárzási övét és mágneses teret azonban nem tudott kimutatm. A januárban fellőtt Vénusz—5 és —6 egyenként 1130 kg súlyú. Ejtőernyői ezúttal is képesek lesznek a bolygó aránylag forró környezetének az elviselésére, tehát megvalósítható a síma leszállás. Mindegyik Vénusz-rakéta két részből áll: az ejtőernyős leszállásban csak az egyik vesz részt Ez csaknem gömb alakú, felsőrésze síkszerűen kiképzett; itt vannak a mérőfejek. A gömb alakú részt hőszigetelő burkolat védi. A fékező ejtőernyő a kezdeti 11 ezer m/mp értékről 300 m/mp értékig lassítja az űrrakétát A rendkívül sűrű légkörben az esés végén kb. 3 m/mp lehet a sebesség. Miután az eddigi Vénusz- szondák mérési adatai több ponton meglehetősen eltérőek, a tudományos világ nagy érdek, lődéssel várja a Vénusz—5 és —6 adatait, amelyek valószínűleg eldöntének eddig vitatott kérdéseket Joggal várhatjuk, hogy a május- hónap szenzációs eredményeket hoz majd a boly. gókutatásban. A Vénusz—5 és —6 néhány napos időkülönbséggel éri majd el a szomszédos bolygót, mégpedig a Naptól távoli, sötét oldalon. Lehetséges, hogy az a kérdés is el fog dőlni, hogy a Vénusz—4 adása akkor szűnt-e meg, amikor elérte a bolygó felszínét, vagy a feltételezett és forrásban levő vénuszi óceánban merült-e el? i Mezőgazdasági sugárkezelés Az emberi táplálékul szolgáló növényi és állati eredetű anyagok megromlását a bennük mindig jelen levő mikrobák és enzimek okozzák. Ezeket a radioaktív besugárzással részben vagy egészben el lehet pusztítani, illetve szét lehet roncsolni. Ez a tartósítási mód ma már túl van a kísérleti stádiumon, világszerte gépkonstrukciók születnek ipari méretű alkalmazásra, többnyire gammasugaras kobalt sugárforrással. A Szovjetunióban külön kutatóintézetek és kísérleti állomások foglalkoznak a radiációs eljárások tökéletesítésével. A „Ko- losz” elnevezésű gammasugaras berendezés is az ő alkotásuk, sorozatgyártására 1969—1970-ben kerül sor. Az új konstrukció kísérleti útja során több mint 9000 .kilométert tett meg, 25 kolhozban, szovhozban és kísérleti gazdaságban fordult meg, miközben számos mezőgazdasági növény — árpa, cirok, kukorica, dohány, búza, köles, burgonya stb. — vetőmagjának, termésének besugárzását végezték el vele — a legteljesebb sikerrel. A kísérletek során szerzett tapasztalatokat felhasználják a nagy sorozatban gyártandó berendezés végleges konstrukciójának ki alak í fásánál. Vadméhek hasznosítása Az utóbbi húsz évben fedezték fel amerikai rovartani kutatók, hogy az eurázsiai származású vadrnéh rendkívül hasznosítható: mesterséges szaporításával megtöbbszörözhető a lu- cemamag termesztése. Szakkörökben közismert, hogy nincs még egy olyan mezőgazdasági növény, amelynek a magtermesztése olyan sok tényezőtől függ, mint a lucerna. Az üzletvilág is azonnal reagált a felfedezésre. Borsos árfolyamon ad- ták-vették a mesterségesen szaporítható vadméheket. Ötletes megoldásként hűtéssel késleltették a lárvák kibúvását és rájöttek, hogy a keresletnek megfelelően akár évekig is hűthetők komoly elhullás nélkül a vad- méh-bábok. Hazánkban csak néhány éve foglalkoznak kísérletszerűen e hasznos rovarok szaporításával. Dr. Manninger G. Adolf Kos- suth-díjas egyetemi tanár, tudományos kutató irányításával termelőszövetkezetek vállalkoztak a nálunk őshonosnak számító, a lucernavirágot beporzó vadméhek életkörülményeinek megfigyelésére, állományuk megtöbbszörözésére. A vadméhek — elnevezésükkel ellentétben — szelídebbek, mint a mézelők. Nem szúrással védekeznek, és lényegesen kisebbek, alig egy centiméteres nagyságúak. Különös életmódot folytatnak. Csőszerű hajlékot keresnek maguknak, főleg a nád a természetes fészkelőhelyük. Kehelyforma „fészket” alakítanak ki, megtöltik virágporból és nektárból álló péppel. A szabó- méhek pedig a lucerna leveléből körülvágott apró levélkékkel kényelmes és biztonságos heA svédek fogamzásgátló pirulája A svédek első helyen állnak a fogamzásgátló szerek gyártásában, Stockholmi orvosok bejelentették, hogy olyan pirulát dolgoztak ki, aminek szedése megszakítja a terhességet, ha fogamzás után idejében beveszik azt. A szert egy kémiai anyagból vonják ki, neve dip- hemiletilén. Emberre, állatra egyaránt gyors elvetélő hatással van, megállítja a progreszte- ron képződését A progreszteron egy női hormon, ami a szervezetben a terhesség megtartását szolgálja. Az uspalai egyetemen 50 terhes nőnél törvényesen előírt abortuszt kellett végrehajtani; ezeken kísérletezték ki az új pirulát. Az eredmény 100 százalékos volt akkor, ha a teherbe esés első hónapjában alkalmazzák és nem később. lyet teremtenek a lárvák száma, ra. A kutató szakemberek valósággal egyenként gyűjtötték ösz- sze a vadméhek szállásait. A nádtetőkben talált Hasításokat aztán üres nádszálakkal, újabban műanyag szívószálakkal együtt virágzó növények közelében helyezték el. Megfigyeléseik szerint a maglucemások- ban — a beporzás elősegítése révén — rendkívül kedvező eredmények várhatók a vad- méhtelepek felállításával. 1 perc alatt 1 vadrnéh 15—16 virágot beporoz, egy nőstény így több kilogramm lucernamagot biztosít. E hatékony vadrnéh „társadalom” széles körű szaporítására számítva néhány év alatt a jelenlegi 30—40 kilogrammos holdanként! lucemamag-ter- mesztési átlagot 100 kilogrammra akarják növelni a szakemberek. A színek hatása az emberre és meekájára Sajátságos optikai csalódást idézhetnek elő a különböző színek. Tapasztalatai tény, hogy a hideg színnel festett falak távolodni látszanak a nézőtől, a meleg színű falak pedig közelednek hozzá. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a belga Politechnikai Intézet egyik fiatal munkatársa. A modem építkezéseknél új módszert ajánl, az úgynevezett „lépcsőzetes összhangot” a színek alkalmazására. Ha például elhatározzák, egy vállalat műhelyének a kifestését, akkor egy kibernetikai gépbe beletáplálják az alkalmazottak munkatípusát, a megkívánt, szükséges világítást, a munka okozta zajt, az épület kiterjedését, adatait, stb. A gépezet pegadja az épület ideális kromatikus „űrtartal. mát”, hogy minden falrész megkaphassa a legmegfelelőbb színt, ami az ott dolgozók munkáját megkönnyíti. A fiatal belga tudós tanulmányában felhasználta a legtöbb tudományt: a lélektant, fizikát, orvostudományt, természettant, matematikát. A színekkel foglalkozó munkájában kereste a színek hatásának és felhasználásának az összefüggését, az emberi környezet harmóniájának érdekében. Épül Románia legnagyobb üvegárugyára Bukarestben élénk ütemben épül az ország legnagyobb üveg. árugyára. Az új egység évi kapacitása 112 000 tonna üvegáru lesz; üzembe helyezésére ez év második felében kerül sor. A gyártásfolyamat fő fázisai — a nyersanyag előkészítése és vegyítése, a kemencék adagolása és az üzemeltetésük közben történő szabályozás, a belső szállítás — mind automatizált. Az üzem műszaki berendezéseinek jelentős részét a hazai szakvállalatok szállítják. Ultrahangos vakvezető A technika, az elektronika rohamos fejlődése rövidesen a világtalanoknak is hasznára válik. A természettől ellesett „minta" alapján — denevérek térbeli tájékozódásának tapasztalatait hasznosítva — angol kutatók a zseblámpához hasonló formájú, ultrahang-jeleket kibocsátó kis készüléket konstruáltak. A tárgyakról visszaverődő hullámokat hangrezgésekké alakítja át a készülék, s ezek a vak ember fülébe jutnak. A különböző hangmagasságokból a világtalan következtetni tud a tárgyak közelségére és nagyságára, ezáltal mintegy „láthatóvá” válik számára a környezete, biztonsággal kikerülheti az akadályokat. Kísérletek folynak a vakvezető- készülék miniatürizálásra, mivel a nyakban hordozható táska — főként az áramforrás helyszükséglete és súlya miatt —■ ma még meglehetősen terjedelmes, kényelmetlen.
