Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

IMA. május 9. 4 Péntek Békegyűlések, kiállítások a gyulai járásban (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Gyulai Járási Bizottsága a napokban megbeszélést tartott a községi népfront-vezetőkkel. A tanácsko­záson a május 8-tól június 17-ig tartó tavaszi békehónap program, ját, a különböző rendezvényeket vitatták meg. Perei András járási titkár többek között elmondta, hogy az idén ünnepeljük a nem­zetközi és magyar békemozgalom megalakulásának 20. évfordulóját Ennek jegyében készítik a Béke Operatív bizottság munkatervét is. Az 1969. évi békemozgalmj ak­ciókat a vietnami nép melletti szolidaritás jegyében tartják meg. Ezzel kifejezik azt hogy a magyar dolgozók milyen együtt­érzést tanúsítanak a harcot foly­tató hős vietnami néppel. Tájé­koztatójának befejező részében kérte a jelenlevő állami és társa­dalmi, valamint tömegszervezeti képviselőket, hogy segítsék a nép­front ilyen irányú munkáját. Azt szeretnék, hogy a tavaszi béke­hónapban megrendezésre kerülő ünnepségek, békegyűlések, kiállí­tások sikeresek legyenek. A terv szerint az elkövetkező napokban községi szinten hívják össze a béke operatív bizottságo­kat, ahol megbeszélik a feladato­kat. A járásban több rendezvényt tartanak, többek között békegyű­léseket, a nemzetiség lakta közsé­gekben műsorral egybekötött bé­ke-esteket, a járási könyvtárak­ban könyvkiállításokat és a tava­ssá békekampány jegyében rende­zik meg a nemzetközi gyermek­napot, pedagógusnapot, tanévzá­ró ünnepségeket és ballagási ün­nepélyeket is. A gyulai járás köz­ségei így készülnek a júliusban Berlinben megrendezésre kerülő Béke Világtalálkozóra és az ősz­szel megtartandó VII. Magyar Békekongresszusra. Rácz Sándor A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tájértekezlete Orosházán Három megyéből hívtak vendé­geket tegnap délelőtt Orosházá­ra, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szervezésé­ben megbeszéljék a mezőgazdasá­gi üzemek informálásának idő­szerű kérdéseit. Dr. Sinka István, a TOT titkárának vitaindító elő­adása után Király Sándor, az AG­ROINFORM igazgatója részlete­sen beszámolt arról, hogy a me­zőgazdasági üzemeknek adott ön­állóság a termelésszervezés bizo­nyos fokán feltétlenül szükséges­sé teszi a hazai és a külföldi tu­dományos és gyakorlati életben elért eredmények megismerését, a A Dunai Vasmű új oxigéngyára •• Ontözika búzát a (üzesgyarntati Vörös Csillag Tsz-ben A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz szikes talajait hol a szárazság, hol pedig a belvíz gyötri. Korábban a sok esőzés miatt sárgafoltok keletkeztek az őszibúza-táblákban, most pe­Több fejszecsapással megölte férjét Spigut Pálné született Bohus Mária négygyermekes gerendási lakos több fejszecsapást mért al­vó férjére. Az 52 éves Spigut Pál a gerendási Petőfi Tsz állatgon­dozója a kórházba szállítás után sérüléseibe belehalt. A gyilkos asszonyt előzetes letartóztatásba helyezték s az ügyben a rendőr­ség folytatja a kivizsgálást. dig szomjúságtól gyötrődik. Az új 13 millió forintos költséggel épült félstabil öntözőrendszer megkezdte működését s öntözik a búzát a Holt-Berettyó partján. A kitűnően előkészített mag­ágyba vetett búza most az ön­tözés és a napfény hatására jól hasznosítja a fejtrágyát s nap­ról napra haragosabb zöld színt ölt, tűnnek el a sárgafoltok. Elkészült a Dunai Vasmű legújabb üzeme, az oxigéngyár. A 200 millió forintos beruházási költséggel épített oxigcngyár 20—25 százalékkal növeli a Dunai Vasmű acéltermelését. Az új gyár berendezéseit a Szovjetunió szállította, szerelésében mintegy 10—12 szovjet szakértő vett részt. Az oxigéngyártás megkezdődött, termelése fokozatosan emelkedik, május köze­pétől várható, hogy az új létesítmény folyamatosan biztosítja az acélmű részére az oxigént. Az évi teljesítménye 40 millió köbméter 95 százalékos tisztaságú oxigén. A második egység szerelése már megkezdőtött, ahol 99,5 százalékos oxigént ál­lítanak majd elő. Képünkön: Az oxigéngyár első egysége, amely megkezdte az oxigéntermelést. (MTI fotó—Mező Sándor felv.) születendő jogszabályok alapos tanulmányozását és megértését. Békés, Osongrád, Szolnok me­gye és Szeged megyei jogú város tsz -szövetségének vezetői kötet­len beszélgetés formájában mond, ták el véleményüket arról, hogy a termelőszövetkezetek tájékoztatá­sa az országos szervektől, a ter­melő üzemekig, és fordítva, mi­lyen fejlődési fokon ment keresz­tül. A változás rendkívül örven­detes, mint ahogyan azt felszóla­lásában Horváth Sándor, a Ma­gyar Mezőgazdaság című hetilap főszerkesztője mondotta. A mezőgazdasággal összefüggés­ben dolgozó vállalatok és intézmé, nyék az elmúlt húsz esztendő alatt kiépítették a maguk infor­mációs rendszerét, így többet tud­nak a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásáról, mint sokszor maga a tsz vezetősége. Szó volt arról is, hogy mező- gazdasági üzemeink mennyi írá­sos információt kapnak. Áz a vé­lemény alakult ki, hogy az AG- ROINFORM által összegyűjtött évi 240 ezer információból körül­belül 40 ezer jut el mezőgazdasá­gi vezetőkhöz, s ebből mintegy 15 I —20 ezret használnak fel. Követelés is hangzott el e nagy­számú információ csökkentésére, s arra, hogy a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa, a tsz- szövetségek a területi adottság­nak megfelelően rangsorolják a legkorszerűbb munkamódszere­ket. Valamint készítsenek össze­foglalót arról, hogy egyes nö­vénytermesztési és állattenyészté­si módszerek megtekintésére, me­lyik üzem hol biztosít lehetőséget. Rózsa Dezső, a tótkomlós! Ha­ladás Tsz főagronómusa többek között az kérte, hogy az AGRO- INFORM készítsen olyan kiad­ványt, amelyben a termelőüzemek rendelkezésére bocsátja a jelen­leg üzemben levő növénytermesz­tési és állattenyésztési technoló­giák versenyképességének időtar­tamát. Mások a tudományos élet­ben elért eredmények gyorsabb eljuttatását ajánlották s azt java­solták, hogy a termelésszervezés­sel kapcsolatos döntési jog mel­lett a szövetkezeteknél is építsék ki az információs rendszert. D. K. Két kapitális dámlapátot találtak á gyulaji er­dő- és vadgazdaságban az elhul- lajtott agancsok összegyűjtése közben. Az egyik 2,10, a másik 2,20 kiló súlyú. A lapátok másik felét is hozzáképzelve a két dám- bika feltehetően a világ egyik legszebb dámagancsát hordta. FIGYELEM! Kézi kitermelésű marosi sóder és marosi homok nagy tételben eladó­Helyszínen: marosi sóder 65,50 Ft/m3 marosi homok 54,10 Ft/m3 Nagylak vasútállomáson vagonba rakva: marosi sóder 120,— Ft/m3 marosi homok 95,— Ft/m3 Érdeklődni lehet: Haladás Mtsz, Csanádpalota, Telefon 14. Ügyintéző: Matuska. PAGODÁK. * éj tvaiizUztúro k Iskola, televízió, sajtó Japánban az általános tankö­telezettség 15 éves korig tart. Évekkel ezelőtt még csak a hat elemi, ma már a három alsó­középiskola elvégzése is kötele­ző. A tanítás ingyenes, a tan­könyveket is az állam adja. A há­rom felső-középiskolában vi­szont már csak azok tanulhat­nak tovább, akik tehetősebb családból származnak. Az alsó iskola itt sem ad szakképzettsé­get; a fiatalok 15. életévük be­töltése után kerülnek válaszút elé. Akkor dől el, hogy továbbra is az iskolapadban maradnak vagy az életbe kilépve szakmát tanulnak. Japán fiú magyar lány A fővárosban és vidéken egyaránt alkalmam volt néhány iskolát meglátogatni. Az egyik tokiói iskola igazgatója, aki 1965-ben hazánkban járt, el­mondta: a 518 tanerős (23 férfi, 5 nő) iskolában 430 fiú és 307 leány tanul. A tanítás reggel 8 óráitól délután négy óráig tart. (Az ebédszünetet leszámítva, a diákok délután 3 órától 4 órá­ig kötelező szakköri foglalko­zásokon vesznek részt.) A ná­lunk is tanult tantárgyakon kí­vül a japán diákok — kiemelt óraszámban — megismerkednek a társadalomtudomány és az er­kölcstan alapjaival. Mindemel­lett az íráshoz és az olvasáshoz elengedhetetlenül szükséges 2500 írásjelt is az alsó iskolában kell elsajátítaniuk. Az oktatás eredményességét jól felszerelt kutató-, zene-, rajz- és főzőtermek segítik elő. End ékességként említem meg: az iskolai tantervek kötelezően előírják az irodalmi, az atléti­kai és egyéb versenyek meg­rendezését. A japán diákok elképzelhetet­lenek iskolai formaruha nél­kül. A kisfiúk és kislányok na­gyon bájosak és helyesek a fe­hér ingben, sötétkék nadrágban, illetve blúzban és szoknyában. A hazafias nevelésre, a nem­zeti érzés erősítésére a Felkelő Nap Országában igen nagy fi­gyelmet fordítanak. Egyik alkalommal az Osaki Memorial Hall-ban részt vettem egy Mexikóba induló ifjúsági delegáció búcsúztatásán, amely azzal zárult, hogy a delegáció tagjai a nemzeti zászló előtt — külön-külön — megfogadták: sohasem hoznak szégyent Ja­pánra. Tsu-City-ben Musakazu Ina- gaki, a felső-középiskola másod­éves tanulója amikor megtud­ta, hogy iskolájuknak magyar vendége van, felkereste az igaz­gatót és kérte: szeretne talál­kozni a messziről jött látogató­val. Beszélgetésünk során megtud­tam, a japán fiú magyar kis­lánnyal levelez. Búcsúzáskor arra kért, továbbítsam üzenetét a Somogy megyében, Bábonyme- gyeren lakó Horel Erzsikének: jó egészséget és kitűnő bizonyít­ványt kíván neki. Amikor örömmel vállaltam kérése teljesítésót, arra gondo­lok: milyen jó, hogy a távol sincs messze... Érdekesebb a bibliánál Persze, a távolságok csökke­nésében a televíziónak is jelen­tős szerepe van. A japán tele­vízió „himökével” Jokohamába érkezésemkor találkoztam. Már a hajó kikötése előtt feltűnt a híres, óriási felkiáltójelként ég­be nyúló 333 méter magas, táj­fun- és földrengésálló tv-adó- torony: a Tokió Tower. A 25 fo­rintnak megfelelő belépődíjat érdemes „leszurkolni”. 125 mé­ter magasból (eddig mehetnek fel a turisták) ragyogó kilátás nyílik a jokohamai kikötőre, Tokióra, és — jó idő esetén — a Szent Hegyre, a Fudzsijamára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom