Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1909. MÁJUS T, SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Az aranydiploma tiszteletére A Salgótarjánban aranydiplomával és különdíjjai jutalmazott Sigma-együttes tiszteletére kedves kis ünnepséget rendezett a békéscsabai Megyei Művelődési Ház vezetősége. A baráti beszélgetésen megjelent Petrovszki István, a Békés megyei Pártbizottság osztályvezetője, Szabados Béláné, a városi tanács vb- titkára, Kovács Pál országgyűlési képviselő és Halmágyi László főelőadó. Mint arról már hírt adtunk, az együttes igen jói szerepelt, a könnyűzenei fesztiválon. Jutalmul a Rádió felvételt készít velük, szólistájuk, Veress Erzsébet pedig nyolc napos NDK-úton vehet részt. A salgótarjáni bemutatón a beat-kategóriában öt számmal indultak, klasszikus müvek önálló feldolgozásával és saját szerzeményeikkel. A már többször kitüntetett együttes kulturált játéka, a hagyományos beat-stílustól eltérő zenekari összeállítás joggal vívta ki mind a zsűri, mind a közönség elismerését, amelyet bizonyít a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola meghívása is: május 24-én a főiskola évzáró bálján szerepelnek. Októberben két alkalommal is keli bizonyítaniuk: Zrenjaninban, az ott megrendezendő békéscsabai kulturális hetek alkalmából és Békéscsabán. Városunkban ugyanis a békéscsabai felszabadulási kulturális hónap keretében országos beatzenekari találkozó megrendezését tervezi a művelődési ház. Tovább bővülő termelőerőkkel az országosnál gyorsabb termelésnövekedés megyénkben I Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei igazgatóságának jelentése a megye 1969 I. negyedévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről A megyében 1969 első negyedévében — sok tekintetben ösz- szefüggésben az 1968. évi társadalmi, gazdasági jelenségekkel — mind a lakosság életkörülményeiben, mind a gazdasági életben további fejlődés volt tapasztalható. A lakosság életkörülményeiben a foglalkoztatottság növekedésén, a rendszeres munkabéren kívül fontos szerepet játszott a béren felüli jövedelmek — részesedések — újszerű elosztása és annak meny- nyisége. a város- és községfejlesztés, a lakásellátás, az egészségügyi és kulturális ellátás javulása. A növekvő vásárlóalap a bekövetkezett árváltozások együttes hatása mellett, volumenében is tovább növekvő vásárlóerőt, illetve tényleges vásárlást jelentett a lakosság részére. e Foglalkoztatás, keresetek, vásárlás Az év első három hónapjában a mezőgazdaság állami szektorának kivételével valamennyi ágazatban többen dolgoztak, mint 1968 hasonló időszakában. Az átlagos, 6 %-os növekedéssel szemben a szolgáltatási ágazatban 13, a szocialista iparban 8 (csaknem 48 000 fő), a szocialista építőiparban, kereskedelemben és a közlekedésben 5— 6 %-kal dolgoztak többen, mint tavaly januárban—márciusban. A munkaerőgazdálkodásra most is jellemző, hogy helyenként főleg férfi-munkaerőhiány van. A törvényes munkaidő csökkentésével párhuzamosan az iparban jelentős túlóráztatás is tapasztalható. Csökkent a fluktuáció, amely az előző évben valamivel intenzívebb volt a szokásosnál. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete — amely nem tartalmazza az egyéb személyi jövedelmeket, így az év elején kifizetett részesedéseket sem — csaknem 1700, ezen belül a munkásoké 1630 forint volt, egy, illetve 2 %-kal több, mint egy évvel ezelőtt. Valamennyi tényezőt figyelembe véve a lakosság pénzbevétele az első negyedévben 12 %-kal volt több, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően alakultak a lakosság vásárlásai is. A kiskereskedelmi boltok, a vendéglátóhelyek együttes forgalma — folyóáron számítva — 12 százalékkal emelkedett, amely az árváltozásokat is figyelembe véve, megközelítően 10 %-os volumen- növekedésnek felel meg. A kiskereskedelem a többcsatornás beszerzéssel, új boltok nyitásával, az OTP-hitelakció további kiterjesztésével, és importcikkekkel is javította az látást. Ehhez hozzájárult hogy az ipar is bővítette mányainak választékát. A let-kínálat összhangja még áruelmég, gyártkerestöbb rWVWWWVWWWWWWWVWMWWNMWVWVWVWWWWWWWWSVWVWNAA f* •- // rr •• f Ejtőernyősök és vitorlázó repülők Ahogy beköszöntött a tavasz, rögtön megindult az élet a békéscsabai repülőtéren. Az MHSZ ejtőernyős és vitorlázó repülői megkezdték foglalkozásaikat. Képeink a nemrég megtartott gyakorlatról készültek. cikk esetében hiányos volt; például vasáruknál, közművesítési szerelési cikkeknél, bútornál, televíziónál stb. A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben — első ízben — meghaladta azegy- milliárd forintot, s az előző év (Folytatás a 3. oldalon) Lapunk tartalmából Beszéljünk a mércéről (4. oldal) Földhasznosítás — a NEB előtt (5. oldal) Kútba esett szervezés (O. Kovács István karcolata) (6. oldal) A II. osztályú labdarúgóbajnokság eredményei (7. oldat) Mérleghiány nélkül gazdálkodtak a múlt évben a tsz-ek Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a megyei tanács májusi ülésének napirendjét Az ejtőernyősök csoportos foglalkozásait mutatjuk be a PZL. típusú repülőgépnél. A szélirányba fordulás technikáját gyakorolja a képünkön látható ejtőernyős. Fotó: Varga Gyula Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Csatári Béla elvtárs elnökletével ezúttal a termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodását, a megye ivóvíz-ellátását, csatornázási rendszerének fejlődését és a vízgazdálkodási társulatok működését tárgyalta meg. Ezek mellett előterjesztette az e hónapban sorra kerülő megyei tanácsülés napi. rendjét. A megyei tanácsülésen a termelőszövetkezetek múlt évi zárszámadásának megvitatása mellett sorra kerül a megyei bíróság népi ülnökeinek megválasztása, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és állandó bizottságai munkatervének jóváhagyása, ezeken kívül Mezökovácsháza és Re- formátuskovácsháza községek egyesülési kérelméről, továbbá Kardos község határvonalának jóváhagyásáról dönt a tanácsülés. A végrehajtó bizottság beható ] vitában foglalkozott megyénk tér. melőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásával. Az írásos beszámoló alapján megállapította, hogy bár a közös gazdaságok sokat fejlődtek az elmúlt esztendőben, múlt évi gazdálkodásuk eredményeként elkerülték a korábbi krónikus mérleghiányokat, mégis jelentős segítségre szorulnak a jövőt illetően. Nem megnyugtató ugyanis a termelőszövetkezetek további fejlődését szolgáló gazdasági épületek állaga, kevés a korszerű szarvasmarha, és sertéstelep. Ezek mellett sok más aggasztó jelenség tapasztalható. Többek között az, hogy a brigádvezetők 80 százalékának nincs megfelelő szakmai képzettsége. Ezen a hiányosságon sem továbbképzéssel, sem frissítéssel nem segítenek, mi több, annyira ragaszkodnak beosztásukhoz, hogy helyenként a gyakorlat lejárta után a fiatal szakembereket is eltanácsolják a í szövetkezetből. A százegynéhány termelőszövetkezeti elnökből, fő- agronómusból csupán 25 elnök és 40 íőagronómus vesz részt továbbképzésen. Egy alapos felmérés szerint különösen alacsony Képzettségűnek mutatkozik a közös gazdaságok könyvelői apparátusa. A főkönyvelők közül mindössze 16-nak van egyetemi, 36-nak közgazdasági technikumi végzettsége, jó néhányan közülük csupán különböző tanfolyam után tölti be ezt a tisztséget. Kevés az üzemgazdászok száma, mindössze 80-at alkalmaznak megyénkben, s ezek közül is csak 27-nek van felsőfokú végzettsége. Ugyanez a helyzet a mérnöki gyakorlattal. Szövetkezeteink 32 mérnöki beosztásban jelenleg tizenkilenc általános iskolai végzettségű személyt foglalkoztatnak. A 76 állattenyész. tő agronómus közül körülbelül 30-nak won megfelelő szakmai képesítése. \ A képzetlenség ellenére helyenként egyes vezetők annyira ragaszkodnak beosztásukhoz, hogy a következő évi gazdálkodás eredményességének rovására eltúlozzák a jövedelem-elosztást, ami már-már csaknem úgynevezett kortes-pénznek tulajdonítható. Jó néhány közös gazdaságban a tervezettnél 2—3 millió forinttal is többet osztottak, s az a veszély, hogy az újonnan megválasztottak is.túllépik a határt a „mi sem leszünk rosszabbak elődeinknél” jelszó alapján. A végrehajtó bizottság ülésén elhangzott vita nem kisebbítette azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évben értek e; megyénk szövetkezetei az aszály, a korszerűtlen gazdasági épületek és a hiányos gépi felszerelések birtokában. Ugyanis a tehénállománynak mindössze 65, a sertés- állománynak mintegy 45 százaléka kapott viszonylag korszerű férőhelyet. Az ezekből és a további fejlesztési feladatokból fakadóan tartotta indokoltnak a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szakmai továbbképzést, a szakemberek számának növelését s valamennyi közös gazdaságban az eddiginél konstruktívabb, a következő évekre vonatkozó fejlesztési tervek elkészítését. Mindezzel kapcsolatban azt hangoztatta Csa. tári Béla elvtárs összefoglalójában, hogy a községi és járási tanácsok nem nézhetik behunyt szemmel a szövetkezetek gazdálkodását. Mi több, az eddigi elnéző magatartás helyett, szükség esetén alkalmazzák a törvények adta jogaik alapján az erélyesebb közbeavatkozást.
