Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-27 / 119. szám
1969. május 37, 6 Kedd Tudomány — Technika Események fcfrefcfe» Utazzon velünk a budapesti metrón Utazásra invitálja olvasóit a népszerű TECHNIKA című, havonta megjelenő lap legújabb, júniusi száma. A budapesti metró röivdesen befejezésre kerülő első szakaszát mutatja be a lap 16 oldalas melléklete: megismerkedhetünk az állomások kialakításával, a rendkívül érdekes biztonsági berendezésekkel, amelyek szavatolják a nagy utazási sebesség és a jelentős forgalom mellett is a balesetveszély elkerülését. Megtudjuk a TECHNIKA mellékletéből: milyen lesz az új metró kocsija, s hogyan illeszkedik be az új föld* alatti vonal a főváros közlekedési vérkeringésébe. Az érdekes beszámolón kívül számos más, általános figyelmet lekötő cikk várja a TECHNIKA júniusi számában az olvasókat Búcsút vehetünk-e végre az antennaerdőktől, melyek a lakóházak tetejét borítják, s mi az előfeltétele annak, hogy központi antennával egyszerre több száz tv-néző kaphasson jó minőségű képet? Izgalmas autótesztet hajtott végre a TECHNIKA szakértő-csoportja: az új Skoda 1100-as gépkocsit „vallatták”, és most, a júniusi számában beszámolnak arról, hogy mire kell ügyelnie a gépkocsivezetőknek... S végül a nyárról sem feledkeztek meg a szerkesztők, legalábbis erre vall a címoldalon kezdődő érdekes cikk: „Szábad idő — vizen”. A cikk a vízisportok eszközeinek fejlődéséről, tökéletesedéséről ad összképet. Időjárás és egészség „Eső lesz!” mondja a nagymama térdét nyomogatva — és mérget vehetünk rá, hogy a jóslat beválik, pontosabban, mint a meteorológiai intézet sok prognózisa. — Mi a magyarázata az ilyen „jóstehetség” gyakoriságának? Csak babona a reumások „időérzése” vagy a jelenségnek tudományos magyarázata is van? A meteorológia és az orvostudomány újabb eredményei tették lehetővé ennek a misztikusnak tűnő képességnek a megfejtését. Kiderült, hogy az időjárás megváltozásának előre megérzése nem valami titokzatos, jövőbelátó képesség, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulajdonságainak megérzése, mely az időjárás érzékszervekkel észlelhető durvább változásait megelőzik. A heteropathológia, az időjárás kiváltotta betegségekkel fog. lalkozó tudományágazat tulajdonképpen akkor vált tudománnyá, amikor statisztikailag jól feldolgozható betegségi adatokat sikerült összehasonlítani légkörünk egy-egy, szintén jól mérhető fizikai tulajdonságával. Az ilyen adatokat nem a mozgásszervi betegségek szolgáltatták, hanem olyan rohamokban jelentkező belgyógyászati betegségek, melyek halálos szövődményt, vagy legalábbis sürgős kórházba szállítást vontak maguk után. Az agyvérzések és szívtrombózisok számának halmozódása — rí bot* alafi Ha a szív működése elégtelen, arit- niás, úgy napjainkban már nemcsak gyógyszeresen, hanem elektronikus szívserkentővel: pacemakerrel kényszerítik a normális működésre. A pacemaker miniatűr elektronikus jelforrás, amely a normális szívműködésnek megfelelő folyamatos impulzus-sorozatot ad le; az impulzusok a szívre erősített elektródák segítségével normális összehúzódásra ingerük a szívet. Az elektronikus szívserkentők beépítése lassan mindennapos eseménye a szívsebészetnek, s már hazánkban is több páciens él ilyen elektronikus berendezéssel a „bőre alatt”. A képen egy Kanári-szigeti spanyol tengerész örömmel mutat „beépített” pacemakerjére, öröme kettős. A pacemaker életét mentette meg, s a műtétet dr. Barnard, a szívátültetésekről azóta híressé vált Fokvárosi orvos végezte. A j tengerész egészséges, bár eredeti { hivatását nem folytathatja. már jól összehasonlítható volt az időjárási tényezők változásaival. Az időjárás összetett folyamat, mely a levegő nyomásának, hőmérsékletének, páratartalmának, mozgásának és elektromosságának változása útján fejt ki élettani hatást a szervezetre. A sok közül vajon melyik a legfontosabb az ember szempontjából? Régebben a légnyomás jelentőségét becsülték a legtöbbre. Ezért nevezték néhány évtizeddel ezelőtt a reumásokat élő barométernek. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy az „időérzés” a légnyomás változásán alapszik, azonban az alaposabb vizsgálatok kiderítették, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Nyilvánvalóvá vált, hogy az időjárás változásaival kapcsolatos nyomásingadozások sokkal kisebb mértékűek, semhogy azoknak — élettani tudásunk szerint — bármily hatásuk lehetne. A lift, a sikló, a hegyipálya vagy a repülőgép használatakor fellépő légnyomásváltozás sokkal nágyob és gyorsabb, mint az, amelyet időváltozáskor átélünk, és mégsem okoz ,időérzés-hez” hasonló jelenségeket. Hanem a légnyomás, akkor vajon a klíma melyik alkotó része a valóságos kórokozó tényező? A vizsgálatok kiderítették, hogy az emberi szervezetre a különböző fizikai, főleg elektromos tulajdonságokkal bíró levegőtestnek határfelületei, az úgynevezett „frontok” gyakorolnak élettani hatást. A tapasztalat szerint a simaizmok görcsös összehúzódásán alapuló fájdalmak főleg a meleg vagy más né. ven a felsiklási frontok hatására keletkeznek. A reumások is ilyenkor képesek az időváltozást előre jelezni. A hideg vagy másnéven, betörési front kiváltotta idegfájdalmak rendszerint utólag, az időváltozást követően jelentkeznek. A frontátvonulások nem okozói a betegségeknek, hanem csak fokozzák és gyorsítják az egyes kóros folyamatokat, a fájdalmakat. Bizonyos egyének frontátvonulás idején fáradtságot, levertséget, ingerlékenységet éreznek. A meleg front általában kedvezőtlenebb hatású, mint a hideg. Az úgynevezett főhn-napokon (meleg front idején) a szellemi frissesség, felfogó képesség is csökken. A rádióbemondó nyelvbotlást követ el és az iskolában a jó tanulók is rosszul felelnek. A szülés megindulását a szülési fájások erősödését a hideg front támogatja, a meleg front pedig gyengíti a szülési tevékenységet, és a szülést megnyújtja. Az időjárási és évszakos változások valamelyest a terhesség időtartamát is befolyó, solják. Az „időérzésre” vonatko. zó észleléseket sokszor nehéz a helybeli meteorológiai állomás adataival megmagyarázni, mert bizonyos esetekben az időjárás és az emberi szervezet közötti kapcsolatot csak a nagy légtömegek mozgásának megfigyelése teszi érthetővé. Mi a gyakorlati jelentősége a a fentiekben vázolt tudományos eredményeknek? Mit használha. tunk fel belőlük egészségünk védelmében? A hideg szél és csapadék ellen lakásunk fűtésével és helyes öltözködéssel védekezhetünk, a frontátvonulás és a napfoltok hatásával szemben azonban mindezek nem óvnak meg bennünket. A vizsgálatok szerint az atmoszférikus tényezők az idegrendszer közvetítésével hatnak az emberi szervezetre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek előzetes adagolásával megelőzhetnénk a frontátvonulás és napfolttevékenység által kiváltott kóros tüneteket. dr. Sándor Róbert Egy kép az avatóiinnepségről. Az újdonsült kisdobosoknak először kötik nyakukba a kék nyakkendőt. A békési járási könyvtárban „Zene és költészet”-estet rendeztek. Az esten Fejes Antal csellóművész Schumann: Álmodozás című szerzeményét játszotta.
