Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-26 / 118. szám

M A Család — otthon + # • Tarka-barka * • * Gyermekoldal _____________________ V ilág proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁJUS 25., VASÁRNAP Ara: 1,20 Ft XXIV. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Az Érhet Diákié nnepek harmadik napja Gifután Kiosztották a művészeti vetélkedők aranyérmeit Megnyitották a Zrenjanin életét bemutató kiállítást Szombaton délelőtt a hangsze­res, szólisták, az irodalmi szín­padok és az énekkarok vetélke­dőjével folytatódott Gyulán az Erkel Diákünnepek programja. A vetélkedők színvonala — a zsűrik véleménye szerint — azonos a két évvel ezelőttihez, néhány ágban (kamarakórusok, társas­tánc, tánczenekarok) némi fejlő­dés is tapasztalható. A szombati nap érdekes ese­ménye volt a pártbizottság szék­házában megrendezett KlSZ-ve- zetők tanácskozása, melyen részt vett és felszólalt Ribánszky Ró­bert, a KISZ KB titkára is. A KISZ-vezetők véleménycseréje sok izgalmas problémát felszín­re hozott, s ezekkel kapcsolat­ban sok hozzászólás hangzott el. A délutáni órákban befejeződ- a vetélkedők. Az EDÜ harmadik napján dőlt el az arany-, ezüst­ös bronzérmek sorsa a hagszer- szólisták, az irodalmi színpadok és az énekkarok versenyében. A hangszerszólisták közül 12-en nyertek arany-, 18-an ezüst- és 10-en bronzérmet. Aranyat ka­pott Veres József, a Gyulai 613. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Bogár Kornélia, az orosházi gim­názium és Mogyoróssi Magdolna, a Békéscsabai 611. Ipari Szak­munkásképző Intézet tanulója. A kadály verseny, úttörő­és kisdobosavatás Szombaton délelőtt nagyszabá­sú akadályversenyen vettek részt megyénk úttörői és kisdobosai. Őrsönként indultak a pajtások az akadályokkal nehezített két-há- lom kilométeres távon. Nagy ké­szülődés és a mindenkori vetélke­dők izgalma előzte meg az ak­ciót, hiszen már napok óta fog­lalkozott a rádió és a sajtó a Ma­gyar Úttörők Szövetsége által meghirdetett riadójátékkal. A harci akció az egy év óta tartó Forradalom Lángjai moz­galom impozáns záróképe volt. A pajtások vöröskatona-igazolványt készítettek és jelképesen a Ta­nácsköztársaság katonájává vál­tak. Pénteken este elhangzott a rádióparancs, s a riadólánc kifo­gástalanul működött. A csapatok mindenütt teljes számban meg­jelentek a „főhadiszálláson”. Békés megye iskoláiban szom­baton reggel mintegy ötvenezer vörös és kék nyakkendős diák gyűlt össze, hogy a tanácsköztár­sasági jubileum évfordulója je­gyében a Vörös Hadsereg harci szellemében vegyen részt a harci játékokon. Kora délutánra kipi­rult arccal befutottak az őrsök az akadályverseny utolsó állomásá­ra. A csabai pajtások legtöbbjé­nek a KISZ-tábor volt a cél, ahol aztán — a dal és játék köz­ben — ki-ki beszámolt a túra egy-egy izgalmas eseményéről. A játékok végén ünnepélyes csapatgyűléseket tartottak és fel­avatták az új úttörőket és kisdo­bosokat. A békéscsabai 8. számú iskolában például 47 kék és 54 piros nyakkendős pajtás tett foga­dalmat. Sok úttörőcsapatnál ma délelőtt, illetve délután rendezik meg az avatóünnepséget. Az irodalmi színpadok közül két együttes nyert aranyérmet, iá mezőkovácsházi és a szentesi gimnázium irodalmi színpada, öt ezüst- és hét bronzérmet osztot­tak még ki. Az énekkarok sze­replését értékelő zsűri nyolc kó­rusnak ítélt aranyérmet, három­nak pedig ezüstöt. Az aranyér­mesek között találjuk a gyulai ginmázium énekkórusát (karnagy Herbály András) és a vésztői gimnazisták énekkarát (karnagy Kiss Józsefné.) Este 7 órakor rendezték meg a Gála-estet és ezen osztották ki a művészeti vetélkedők aranyér­meit. A Gála-estet vidám kar­nevál követte a 600 éves gyulai vár előtti térségen. Tegnap délelőtt II órakor nyi­tották meg Békéscsabán a Zren- janini Hét első eseményét, a ju­goszláviai város életét bemutató kiállítást a KISZÖV bemutató termében. Nagy számú érdeklő­dő előtt Babák György, a városi tanács elnökhelyettese méltatta a testvérváros bemutatkozását és mondott üdvözlő szavakat, kö­szöntötte a zrenjanini delegáció tagjait, a delegáció vezetőjét, dr. Bodó Antalt, a zrenjanini közsé­gi tanács társadalmi tanácsának elnökét. — A szépen induló kulturális és gazdasági kapcsolataink to­vább fejlesztése a cél — mon­dotta. — Az, hogy a két testvér- város mind jobban megismerje egymást. Ennek a gondolatnak a jegyében erősödnek évek óta kapcsolataink Békéscsaba és Az építőipar negyedik ötéves tervéből: Négyezernyolcszáz lakás, tejporgyár, hűtőház és síküveggyár épül Békés megyében Regionális értekezlet Szegeden Három országos szerv, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, az Építő-, Fa- és Épí­tőipari Dolgozók Szakszervezete és az Építőipari Tudományos Egye­sület rendezésében Szegeden ke­rült sor a negyedik ötéves terv építőipar fejlesztési koncepciói, nak ismertetésére hivatott dél­magyarországi körzeti értekezlet­re. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat kultúrtermé­ben megtartott tanácskozáson megjelent többek között dr. Né­meth Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság ipari osztályvezető­je, Balogh István, a Szegedi vá­rosi pártbizottság ipari osztály- vezetője, valamint Békés és Bács- Kiskun megye párt- és tanácsi szerveinek több képviselője. A megjelenteket Heim János rőmér. nők üdvözölte, majd átadta a szót Sinka Jánosnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Műszaki Fejlesztési főosztályveze­tő helyettesének, aki ismertette az építőipar fejlesztésére vonatkozó központi elképzeléseket és azokat a feladatokat, amelyek ennek megvalósítása érdekében a három megye ipari üzemeire és helyi szerveire várnak. — Iparágunk fejlesztése nem­csak azért fontos, mert alapvető társadalmi igényeket kell kielé- gítetnünk, hanem azért is, mert az építőipar helyzete közvetlenül befolyásolja egész népgazdasá­gunk fejlődését — mondotta Sin­ka János, majd rátért azokra a megoldásra váró feladatoknak az ismertetésére, amelyeket a negye, dik ötéves terv kidolgozásakor a minisztériumi szakemberek szem előtt tartottak. Kiemelkedő fontosságúnak ne­vezte az iparosodottabb, termelé­kenyebb építési módok további gyors ütemű elterjesztését, a kor­szerű építőanvagok és szerkezetek minél naevobb arányú alkalma­zását. A fejlesztés területén első­rendű feladatként jelöli meg a minisztériumi irányelv a tartó és térelválasztó elemek gyártásának korszerűsítését. Ugyanakkor azt is elmondotta a főosztályvezető he­lyettes, hogy a lakás, és az ipari építkezések meggyorsításához nem elegendő az építőipar fej­lesztése. Ez csak alapfeltétel, amely akkor rövidíti meg az épí­tési időket, ha mind a magányo­sok, mind pedig az állami költ­ségvetés nagyobb anyagi erőket tud építkezésre fordítani. Több vonatkozásban kapcsoló­dik az építőipar fejlesztési kon­cepció a Békés megyében levő egyéb ipari üzemek termeléséhez. Sinka János elmondotta, hogy a megyében öt év alatt (1971—75) a tervezett 4800 lakás, valamint az elképzelésekben szereplő új ipari üzemek felépítéséhez (békés­csabai hűtőház, gyulai tejporgyár, orosházi síküveggyár) okvetlenül fokozni kell a helyi építőanyag­ipar termelését, így például a bé­késcsabai téglagyáraknak be kell rendezkedniük modem homlok­zati burkolólapok gyártására is. Külön felhívta Sinka János a megyei szervek figyelmét a helyi fejlesztési célkitűzéseknek a köz­ponti elképzelésekhez való kap­csolatára. Anyagi lehetőségeiket a tanácsok mindenekelőtt azok­nak a terveknek a megvalósításá­ra fordítsák, amelyek egyszers­mind előreviszik az iparág mo­dernizálását is — mondotta. A regionális értekezlet a refe­rátum elhangzása után a három megye szakembereinek vélemény, cseréjével folytatta munkáját. Felszólalásra jelentkezett többek között dr. Takács János, a Békés megyei tanács vb építési, közle­kedési és vízügyi osztályának ve­zetője, Drienyovszky János, a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Hankó Pál, a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalat igazgatója is. Bedő Nándor Zrenjanin város között. A népek barátsága jegyében nyitom meg a Zrenjanini Heteket és a Zren­janin élete című kiállítást. Meg­győződésem, hogy ezek a hetek valóban jól szolgálják városaink népének egymáshoz való köze­ledését, egymás jobb megértését, megbecsülését az egész vlágbéke ügyét. A zrenjanini delegáció nevé­ben dr. Bodó Antal fűzött is­mertető szavakat a kiállításhoz. | ismerjük egymást és ápoljuk j barátságunkat. Beszéde végén újból megkö­szönte a szíves vendéglátást, majd emlékeztetett arra, hogy októberben, a Zrenjaninban meg­rendezésre kerülő Békéscsabai i Hetek újabb jó alkalom lesz arra, hogy a két város lakói to­vább mélyítsék az ismerkedés és a barátság lehetőségeit. ' Ma délelőtt fél tizenkettőkor a Zrenjanini Hetek újabb ese- 1 ményeként a Munkácsy Mihály SM*®»»»*, Dr. Bodó Antal beszél a Zrenjanin életét bemutató kiállításon. megköszönte a szívélyes fogad­tatást és köszöntötte Békéscsaba lakóit. — Ez a kiállítás — mondotta — betekintést nyújt városunk életébe. Ügy érezzük, a két vá­ros között igen sok a hasonlóság, mindkét város lakói a jobb élet­re, a fejlődésre törekednek. Érez­zük azt a vágyat itt is és Zren­janinban is, hogy jobban meg­Múzeumban nyitják meg a „Zrenjanin és környéke” képző- művészeti kiállítást. melynek anyagát az Écskai Galéria állan­dó tárlatából állítottak össze. Délelőtt 10 órakor a zrenjanini bábszínház szerepel a békéscsa­bai Megyei Művelődési Házban a hét elején érkeznek Békéscsa­bára a zrenjanini ifjúsági ház táncosai és a Madách amatőr­színház társulata. Június elején várják az első borsószállítmányt Hatmillió üveg a feldolgozáshoz A borsóvetéseket az idén nagy gonddal készítették elő a terme­lőszövetkezetek. A növény szé- pen fejlődik és a termés jónak ígérkezik. A borsócséplő gépek karbantartását a tsz-ekben befe­jezték. A Békéscsabai Konzerv­gyár 14 gépén csaknem kétezer hold termését fejtik ki. Az első szállítmányokat a jövő hónap ele­jén várják. A gyárban hatmillió üveget készítettek elő a borsó fel­dolgozásához. A raktárból a tavalyi áru csak­nem teljesen kikerült már a megrendelőkhöz. A borsóból egész évben igen nagy volt a ke­reslet, s az igényeket a gyár nem tudta kielégíteni. Ezért az idén az a törekvés, hogy a tavalyi­nál több áru készüljön. Az utóbbi napok időjárása ked­vező helyzetet teremtett a para- , dicsőm és a paprika palántázá­sára. A termelőszövetkezetektől 3300 vagon paradicsomot és 570 vagon paprikát vár a konzerv­gyár. Újabb csabai bravúr Bcs. Előre—Győri Gúzsa 2:1 (1:1) Győr, 800 néző. V: Vadas Gy. Góllövők: Dobó és Németh, illet­ve Vígh.- A tervszerűbben és nyu- godtabban játszó vendégegyüttes megérdemelt győzelmet aratott. Tóth, a békéscsabaiak kapusa a második félidőben megsérült, kór­házba kellett szállítani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom