Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-02 / 99. szám

1969. május 3. 7 Szombat Magyar sztárok a világpiacon A mindent tudó műtőasztal Tudomány — Technika Épül az ország legnagyobb sertéstelepe A Szekszárdi Állami Gazdaságban nyár elejére elkészSl az évi 21 ezer hízó és 9 ezer süldő felnevelésére szükséges sertés­kombinát. Képünkön: az épülő aerféröhelyes hizlalda, amely­ben 210 nap alatt 110 kg-os súlyra hizlalják a sertést. A fcűzoitószertár bizony alapo­sain megváltozott. Nemigen is­merne rá még az Illatos úti tűz­oltóság egykori őrmestere sem, aki pedig évtizedekig őrködött itt a gyártetők, kémények, rak­tárak biztonsága felett. gépek pöndörítik a forgácsot; víz is csak ott van, ahol — a Medicor — készülékek küllemét javítandó — nagy tartályokban galvanizálják a fém alkatrésze­ket, mostanában, sok más mel­lett, az 1011-es vázát. Ez az Il­latos úti gyár legújabb műtőasz­tal típusú. Ahogy mondják: kon­junktúrája van. Különjutalom — zümmögésért — Most 32 darabra van szer­ződésünk. De még csak áprilist írunk. És egyáltalán nem lenne meglepetés, ha valamelyik nap befutna egy-két nagyobb ex­portrendelés. Ügy 200 minden nehézség nélkül elkészül még az idén belőle — s valószínűleg el is kel. Csányi Antal, az Illatos úti Medicor gyár igazgatója elegáns műbőr dossziéban őrzi az 1011-es terápiás műtőasztal dokumentá­cióját, a megrendelések másola­tát, a szakértői bizonyítványokat — egyszóval új gyártmányuk teljes „káderanyagát”. Persze,. nem is olyan „új” ez a gyárt­mány, 1967-ben már elkészüt az első mintadarabja. — Igaz. Csakhogy orvosi fel­szerelésekre az általános „kifu­tási” normák nemigen érvénye­sek. Egy új műtőasztal — bizal­mi cikk. Hosszú ellenőrzések, szakértői vizsgálatok előzik meg bevezetését. Érthető, hiszen egy- egy rossz konstrukció emberélet­be kerülhet. S ha a veszély a mi konstrukciónknál nem is fenye­getett, rengeteg apróságra kellett figyelemmel lenni gyártásánál. — Például? — Akkor mondhattuk csak, hogy elkészült a prototípus, amikor a műtőasztalt körülállva, működtetve hidraulikáit — sen­ki nem hallott semmit. Vagyis lehelet-halk zümmögéssel emel­kedett — süllyedt az asztad, alig hallhatóan dolgozott az elektro­motor, a fogaskerékáttétel, a hidraulika. Tervezők és kivite­lezők ezért kaptak különjutal- mat, a lehalkított zümmögésért. Ez talán úgy hangzik, mintha részletkérdés lenne — valójában rendkívül fontos dolog, hogy műtét közben senkit ne zavar­jon a zaj. — Gondolom, nemcsak ennyi az újdonság az 1011-es konstruk. ciójában? — A legfontosabb az, hogy az eddigi egy lábbal szemben új asztalunk két lábon áll. Ez azért fontos, mert így elmozdítás, ve­szélyes áthelyezés nélkül röntge­nezhető akár műtét közben is a beteg. Gerinctörés, medencésé, ríilés szinte csak így operálható. Tamáskodók kongresszusa Persze, hogy régóta szó volt nár arról, hogy ilyen műtőasz­talokat kell gyártani. A nemzet­közi szakcikkek évek óta sür­gették. Hí» is érkezet arról, hogy a világhírű Maque-cég fog- már a tervezéssel. Prospektusa meg is jelent, sokat elosztogattak belőle a kopenhá- gai nemzetközi kórháztechnikai kongresszuson; ugyanott, ahol a Medicor kész gyártmányát már ki is állította. zését. — Hamar bebizonyosodott, hogy nem volt okom rá. Annak ellenére, hogy sokkal jobban „megforgatták” ott orvosok és technikusok az 1011-est — minit más országok produktumát — minden próbát sikerrel állt. Az­tán az is kiderült, hogy mi az oka e megkülönböztetett „figye­lemnek”. Egy angol szakember így mondta, szó szerint: „Mond­ják, mit nem tud ez a műtőasz­tal?” „Hogy érti?” „Csak úgy, hogy 2200 dollárért ilyet még nem adtak...” Egész egyszerűen: gyanúsan alacsonynak találták az árát. Hasonló „képességű” mű­tőasztal 4000 dollárba kerül a világpiacon. De hát, ugye, ez az, amin a legkönnyebben segíthet­tünk. Jövőre fog ez a gyártmány igazán befutni. Az előző típus is — az orvosgyógyászati cikkek sajátos piaci „viselkedése” miatt — három-négy év alatt csinált „karriert”. A gyártás megindult, a többi már a kereskedők dolga. Szári Karanov türkmén tudós „A szembetegségek gyógyításá­nak alapjai” című könyvében összegezi sok éves orvosi praxi­sának hasznos tapasztalatait. Karanov évekig dolgozott az afrikai országokban. A hatvanas években egy szovjet orvoscso­porttal együtt felderítette az af­Kik élnek tovább? Az Amerikai Közegészségügyi Szövetség statisztikai felmérést végeztetett az életkor és a fog­lalkozások közötti összefüggé­sekről. A felmérést egy nagy amerikai életbiztosító intézet statisztikusai végezték el oly módon, hogy a Who’s Who in America (Ki kicsoda Ameriká- van — vagy a nevezetes embe­reket felsoroló évkönyv) 1950— 51-es kiadásában felsorolt 6329 különböző értelmiségi foglalko­zású és üzletembert választot­tak ki és megvizsgálták, hogy átlagos életkoruk mennyiben hasonlítható össze az amerikai fehér lakosság átlagos életkorá­val. Kiderült: a sikeres életpá­lya meghosszabbítja az életet, s úgy látszik, téves az a felfogás, hogy a negyvenes években kifej­tett nagy munkásság, amely meghozza a karrier csúcskorsza­kát, az ötvenes években meg­bosszulja magát. A statisztikai vizsgálatban a következő foglal­kozások szerepeltek: egy üzleti vállalkozások vezetői, pedagógu­sok, jogászok, orvosok, tudások, írók, egyházi személyiségek. Megállapítást nyert, hogy e cso­portok között is vannak elté­rések az életkor átlagát illetően, de mégis tovább élnek, mint az átlagember. Leghosszabb éle­tűek a tudósok és a papok, a csoportban legrövidebb életűek a „betű emberei”, (költők, írók, újságírók, kritikusok). A vizsgá­lat nem terjed ki a halál okára. rikaiak szembetegségeinek okait. Következtetéseit említett művé­ben ismerteti. Szári Karanov állattenyésztő szülők fia. 1936-ban a taskenti orvostudományi egyetemen vég­zett, s most az ashabadi orvos- tudományi egyetem szemészeti tanszékének vezetője. Jó vetőmag A tudományos kutatásban dől. gozók és a gyakorlati szakem­berek előtt egyaránt ismeretes, hogy a beltenyésztéses hibrid kukoricáknál a beltenyésztés követő keresztezés utáni else nemzedékre — az FI generáció­ra — jellemző a legnagyobb he- terózishatás, ez adja a legna­gyobb termést. Az is közismert, hogy az FI nemzedék termését használjuk fei vetőmagként — tehát F2 vetőmagot vetünk — akkor az ebből származó utódo­kon különböző irányú vissza­esést tapasztalhatunk. Kiegyen­lítetlen állomány alakul ki, te­hát egymás mellett nagy. és lás. növésű, különböző érési idejű növények jelennek meg, külön­böző betegségekre fogékony, csenevész növények fejlődnek stb. Ezek eredményeképpen az F2 vetőmagból származó termés elmarad az FI nemzedék termé­— jó termés sétől. Nem lehet tehát a belte­nyésztéses hibrid kukoricáknál a termés kiválogatása révén vető­maghoz jutni, hanem minden év_ ben újra és újra kell a gazdasá­goknak beszerezni az FI hibrid vetőmagot. Mindez ma már oly széles körben ismert, hogy jog­gal hihetnénk: az F2 vetőmag használatának helytelensége nem is szorul magyarázatra. Sajnos, a valóságos helyzet még. sem ez, mert az elmondottak el­lenére még mindig több üzem próbálkozik — és nem is kis te­rületen — az F2 vetőmag hasz­nálatával. Az elmúlt két évben több gaz­daság sajnos, ismét megpróbálta — nem kis területen —, hogy a kétvonalas hibrid kukorica F2 vetőmagját vetette el. E próbál­kozások igazolták azokat a szé­les körű kísérleti eredményeket, amelyek szerint: F2 vetőmag használata esetén az egyszeres keresztezésű hibrideknél is be­következik az ismert termés- csökkenés. sőt még nagyobb mértékű az, mint amilyen nagy­ságút régebben a kétszeres ke­resztezésű hibrideknél tapasz­taltunk. Az epvszeres keresztezé­sű hibrideknél a csökkenés 20— 40 százalék közötti. Szép és hasznos feladat áll az ország kukoricatermelő üzemei előtt. A legközelebbi cél, hogy az egyes gazdaságok termésátla. gainak emelkedésével országos viszonylatban túlhaladiuk a 20 q/kh-s termésátlagot. E célkitű­zés megoldható, a megoldás ősz. szes lényeges feltétele már a ke. zünkben van. Szükséges azon­ban, hogy minden olyan téves nézetet, gyakorlatot, amely az előrehaladás útjában áll, sürgő­sen, véglegesen félretegyük. Ilyen az F”’ vetőmag használata is. Tudjuk, hogy azok az üzemek, amelyek már megpróbálták az F2 vetőmag felhasználását —, saját kárukon okulva — végle­gesen lemondtak erről. Tanulja. nak,ebből a többi üzemek szak­emberei is, ügyeljenek, hogy ne okozzanak gazdaságuknak, saját maguknak kárt, ezért csak FI hibrid vetőmagot használjanak fel. Bár küszöbön a kukoricave­tés ideje, de még mindig nem késő, hogy ahol F2 vető-mag ve­tését tervezték, még egyszer fon. tolóra vegyék azt és helyette jó minőségű FI vetőmagot szerez­zenek be { azt használják fel a közelgő vetéshez. Megéri ez az újabb megfontolást. Biacá Imte Egymillió hangszóró a VIDEOTON-ból A székesfehérvári VIDEOTON Rádió, és Te­levíziógyár rekonstrukciója során épült új hangszóró üzem végszereidé]e elkészült. Az előkészítő alkatrészgyártó részleget néhány hó­nap múlva adják át rendeltetésének. A tervek szerint az első félév végétől már teljes kapa­citással dolgozik az üzem és ebben az évben egymillió hangszórót gyárt. Képünkön: munka a vé-gszerelde korszerű mozgó szalagjánál. (MTI fotó — Szilágyi Pál felvétele) — Én kísértem el első nem­zetköri fellépésére — mondja A tömlős kocsik még lajtos , Kucseba Vince, a gyár főtechno- szekerek színében ma eszterga- lógusa —, végigizgultam a zsűri. V. P. Türkmén tudós figyelmet érdemlő munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom