Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-02 / 99. szám
1M0. május 3. 5 Szombat Hatodszor nyerte el a „Kiváló Szövetkezet” címet a Gyulai Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Százhetvennyolc-ezer forint jutalmat fizettek ki Majdnem szűknek bizonyult a városi zeneiskola hangversenyterme, annyian vettek részt a Gyulai Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet ünnepi termelési tanácskozásán, amelyet abbéi az alkalomból rendeztek, hogy múlt évi kimagasló munkájuk elismeréseként hatodszorra nyelték el a „Kiváló Szövetkezet” címet. Paulik János igazgatósági elnök beszámolója után Bnaihna János, a SZÖVOSZ igazgatósági tagja rövid beszédében fejezte ki örömét, hogy ő adhatja át a kitüntető oklevelet, mint a megye szülötte. Több hozzászólás hangzott el, zet vezetőségének és dolgozóinak a kiemelkedő teljesítményért. Dr. Vidó István, a városi tanács elnöke is elismeréssel nyilatkozott a szövetkezet munkájáról, amellyel nagyban elősegítette a város lakosságának jobb ellátását. A hozzászólások után került sor a kitüntetések és pénzjutalmak átadására. Egy dolgozó az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Kiváló Dolgozója kitünte. test kapott, ezenkívül 31 Kiváló Dolgozó oklevelet és a vele járó pénzjutalmat osztották ki. Tizenkét szocialista brigádot és 26 kiváló egységet jutalmaztak meg. Összesen 159 dolgozó között 178 „Kiváló Építésvezetőség'’lett a gyulai A Hódmezővásárhelyi Közútépítő Vállalat tizenkétszer nyerte el az Élüzem címet. Ebből az alkalomból rendezett ünnepséget a gyulai építésvezetőség, amely a vállalaton belül az első helyezést érte el a munkaversenyben és ezért Kiváló Építésvezetőség címet kapott Az ünnepi beszédet a vállalat igazgatója, Farkas Ferenc tartotta. Méltatta a gyulaiak nagyszerű munkáját, amely hosszú idő óta egyenletesen jó. Nagy szerepe van ebben annak, hogy a párt, szak- szervezet és gazdasági vezetők 18 éve együtt vannak. A megemlékezés után az igazgató húsz dolgozónak „kiváló”, Mahó László építésvezetőnek a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át. A jó munka elismeréseként 60 ezer forint jutalmat osztottak ki az élenjáró dolgozóknak. Két szocialista brigád ezüst jelvényt kapott, egy pedig először érdemelte ki a szocialista címet Betongyár épült Nyíregyházán (MTI fotó — Mező Sándor felvétele — KS) amelyben gratuláltak a szövefckeezer forintot osztottak szét. Ä Békés megyei MEZÖBER kirendeltség is hozzájárult a Kiváló Vállalat címhez A városi pártbizottság képviseletében Horváth István fejezte ki el ismerését, a nagyszerű telj ásít' menyért. , B. O. Üzembe helyezték Nyíregyházán az ország első, teljesen hazai konstrukciójú és kivitelezésű, nagy teljesítményű program- vezérlésű automatikus TranszNekem nincs apukám A mu nka ünnepe alkalmával Kiváló Vállalat címmel tüntette ki a MEZÖBER-t a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Az országos eredményhez jelentősen hozzájárult a Békés megyében működő kirendeltség. 1968- ban 122 százalékos tervteljesítést értek el. összesen 160 millió forint értékű mezőgazdasági jellegű beruházás tervezésében, lebonyolításában, adaptálásában, műszaki ellenőrzésében vállaltak szerepet. Tavaly az előző évhez képest csaknem harminccal növekedett azoknak az üzeméknek a száma, melyek a MEZÖBER- nek adott megbízatás alapján készítették el beruházási programjukat, adtak megbízatást a kivitelezés szervezésére. A Békés megyei kirendeltség egyik legszebb 1968. évi munkája a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben épülő 200 vagonos alma■5» »« ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ «♦ « »♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦«« A textiláru termelésében és értékesítésében levő gondok igen sok „asztal” között őszi anale meg, a változó minőségű alapanyagellátástól a textilipari géppark jó részének elavultságán át egészen a kereskedelmet sokszor nehéz helyzetbe hozó hitelpolitikáig. A textil- és textilruházati ipar húsz esztendő alatt mintegy megháromszorozta termelését, ám, két másik adat rögtön megvilágítja, hogy e fejlődés nem volt egyértelmű. Ugyanis: az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyanez idő alatt csak 89 százalékkal emelkedett, s az automatizált szövőgépek aránya napjainkban is csak 26 százalékot ért el. Létszámnöveléssel, alapvető műszaki tökéletesítések nélkül érte el eredményeit a textilipar, s főként utóbbi meghatározó erő a mai helyzetben, termékösszetételben. A vezető hely a könnyűiparon belül, a keresletnek és kínálatnak hosszú időn át az előbbi javára történt billenése, a korszerűtlen termékeket is hasznosnak ítélő árrendszer külön-külön, s együttesen még inkább oda vezetett, hogy a textil, és textilruházati ipar a gyártmányfejlesztésben elkényel- mesedett. Árut kínált, azt, amit gyártott. Ám sok esetben nem azt gyártotta, amit a vevő keresett, amit örömmel megvett volna. Az, hogy a dessinek száma csak a legutóbbi két évben emelkedett jelentősen, egymagában is szemlélteti az éveken át tartó kényel| hűtőtárolót. Ezt a csaknem 20 j millió forintos beruházást az Élelmezésipari Tervező Vállalat tervezte, s a MEZÖBER szervezésében a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat csinálja. Saját tervezőcsoportjuk munkája nyomán — egyedi tervezés — épül a gyulai Munkácsy Tsz gépműhelye 4—5 millió forint fel- használásával. Ezenkívül részt vett a kirendeltség csaknem 25 szakosított szarvasmarha- és sertéstelep építésének előkészítésében, a kiviteli munkák ellenőrzésében, termelőszövetkezetekben és állaim gazdaságokban egyaránt. Az országos vállalatot ért kitüntetés akalmával április 30-án, a Békéscsabán rendezett ünnepség keretében kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt Kukla Ferenc úttervező és Tarnótzky Béla mű- | szaki ellenőr. mességet, s a piaci hatások lassú érzékelését. A dessin szám vevők által is érzékelhető emelkedése ugyanis csak akkor következett be, amikor a méteráru-forgalom jelentős mértékben csökkent, amikor a kereskedelem importtal teremtett konkurrenciát, tehát — „eső után”. A gyárak ma — s a szemléletváltozásban a sajtó is szerepet játszott — már számolnak az igényekkel, megkezdték a fölzárkózást, ám korábban termelt cikkeik jó része a kereskedelemben fölhalmozódott. És ez átvezet a „másik asztalhoz”. Az árleszállítások, a különböző kiárusítások ellenére a textilnagykereskedelmi vállalatok raktáraiban a szükségesnél jóval nagyobb készletek vannak. Többségükben olyan áruk ezek, amilyeneket csak igen nagy mértékű árcsökkentéssel lehetne eladni, ám a jelenlegi árkockázati alapok, s más pénzügyi eszközök erre nem adnak lehetőséget. Sőt, a tartósan meglevő nagy készletek miatt a kereskedelmi vállalatok pénzügyi helyzete kiegyensúlyozatlan. Igen sok esetben a nyakunkon levő in- kurrencia miatt nincsenek pénzügyi — hitel — lehetőségeik a kurrens áru beszerzésére, rendeléseik lemondására kényszerülnek a gyártó üzemeknél, tartozásaik rendezésére újabb és újabb határidőket kémek. A szolid fejlődést célzó restriktiv hitelpolitika szükségességét senki nem vonja kétségbe. Ebben az esetben azonban e restriktiv Egy szoba tenyérnyi virágoskert az ajtó előtt. Bent az alig néhány négyzetméternyi területű szobában, régen festett fal, mellette heverő. A falon, a heverő felett képeslapokból kivágott színes sztárfotók, beat-zenekarok megfagyott mosolyú muzsikusai. A kisasztalon reggeli maradékok. A lány 15 éves, ül a heverőn, birkózik a szavakkal és könnyekkel: — Akkor még csak két éves voltam. Lehet, hogy képzelődöm, de úgy érzem, hogy emlékszem apámra. Anyám soha nem beszélt róla. Pedig nagyon szerette és még most is visszavárja. Nem mondja^ de én tudom. Ö mesélte, hogy még ötvenhatban elment. Egyszer a . szekrényben kutatva, találtam egy levelet... ötvenhét- ben írták, Angliából jött: „Nagyon vigyázzatok magatokra, nekem jó helyem van, nemsokára küldök pénzt, sokait gondolok rátok. Apa.” Ügy olvastam 10-szer, százszor az iskolában, az utcán, odahaza hitelpolitika merev alkalmazása, illetve annak elodázása, hogy a készletek egy részét csak jelen tős állami áldozatok árán lehet fölszámolni, odavezet, hogy ösz- szeszűkülnek a textilkereskedelem értékesítési lehetőségei. Ez pedig nem lehet gazdaságpolitikai cél. Annak az ellentmondásnak a fölszámolása, hogy áru és kapacitás bőségesen van, de keresett áru, eladható áru kevés, hosszú ideig nem halasztható, még ha ennek anyagi következményeit keserű pirulaként is kell lenyelni. A hitelpolitika finomítása, az árrendszer egyszerűsítése mellett — erre a textiláruknál május 2- től érvényes az új forgalmiadó kulcs — azonban sok olyan teendő is van, ami kizárólag a kereskedelmen múlik. Így az iparral szembeni igényesség növelése, az áruk minőség szerinti átvételének fokozása, az áruelosztás területi szervezetének tökéletesítése, a fogyasztók megváltozott igényeit figyelembe vevő áruszerkezet biztosítása stb. Hiba lenne, ha a forgalom akadozásának, lassú nőve- ^ kedésének a fogyasztói panaszok-* nak okait a kereskedelem csakis* külső tényezőkben, állami intéz-1 kedésekben, s az ipar magatartá-4 sában keresné. Van ilyen veszély * A vevő, amikor vásárolni akar,* a boltba nyit be. Nem azzal törő- * dik, mi van a kulisszák mögött,« hanem azzal: mi van a pulton, J pénze ellenértékeként megkap- ♦ ja-e, amit keres. És ma még sűrűn ♦ „szűk ruhát” adnak rá... elbújva, hogy senW se lásson. Még anyám sem. Akkor tudtam meg, hogy nekem is van apám.. Nagyon boldog voltam, Mindenkinek megmutattam a levelet. Azután már nem csúfoltak többé, sőt mintha irigyelitek is volna egy kicsit, hogy az ón apukám külföldön van és majd sóik mindent küld nekem. Ahogy telt az idő, egyre rosz- szabb lett, mert amióta megtudtam, hogy nekem is van édesapám úgy, mint a többi lánynak, azt szerettem volna, hogy velem sétáljon végig a városon és, hogy mutogassam barátnőimnek, hogy elvigyen a cukrászdába, moziba vagy elkísérjen a gyárba, vagy ott várjon az ajtóban, ha vége a műszaknak Érdeklődni kezdtem mindenütt, hogyan lehetne üzenni neki, hazahívni. Mert több levél nem jött, pedig nagyon vártam. Még a télen írtunk egy dolgozatot a szülőkről. A tanító néni megdicsért, azt mondta: Nézzétek meg a Lévai Ibolya dolgozatát, milyen szépen ír az apukájáról. Nem emlékszem, már pontosan, de itt van a piszkozat: „Nekem miért nincs apukám? Hisz a társaim oly vidáman mesélnek az apukájukról, én meg olyan egyedül érzem magam. Nem is tudom elképzelni milyen lehet az apai szeretet. Talán, ha nekem is lenne apukám, megértenének engem, és én lennék a legboldogabb a világon.” Anyu se őszinte hozzám. Fél az emberektől, talán azért mert nagyot hall. Nem beszél senkivel. Takarít házaknál meg az iskolában, elmegy korán reggel és csak este jön haza. Mindig egyedül vagyok. Csak a levéllel beszélgetek, mintha az értené. Hallottam, hogy a Vöröskereszt már sok apukát, anyukát megtalált. Megpróbálom én is, írok! Tessék mondani, megtalálják? Béla Ottó VIDIA KERESKEDELMI VÁLLALAT TELEPE Békéscsaba, Szerdahelyi út azonnal belépéssel w m keres felvételre. port Betongyárát. Az új beton- gyárat az Építőgépgyártó Vállalat műszaki gárdája tervezte és a berendezések a vállalat gyáraiban készültek. Precíz elektroni- Uus mérlegrendszerét a Hódmezővásárhelyi mérleggyár készítette. Az új BR—60 típusú automata betongyár az országos transzportbeton-hálózat egyik fontos állomása, az építkezések legkorszerűbb kiszolgálója, amelynek gazdaságosságát bizonyítja, hogy 3—5 év alatt megtérül a beruházási összeg. Az új gyár idei tervében 40 ezer köbméter transzportbeton elkészítése szerepel. Képünkön: az új betongyár a cementsilókkal. Virágzik a lila orgona Békéscsa bán A természet gyorsan pótolta a mulasztást. A háromhetes tavasz- késés. ellenére május elsejére Békéscsabáin több házikertben kinjrílt a jellegzetes májusi virág, a lila orgona. Egyébként megyénk virágdömpinggel köszönti a nemzetközi munkásság nagy ünnepét. A rétek messzire virítanak a tarka mezei virágoktól, s felöltötték rózsaszínű díszruhájukat a japánbirsek, a perzsiai dísz-szilváink. * — Gyere velem kék ibolyát szedni — kérlelte a fiú lányt. A lány mosolyogva, boldogan bólintott igent, mivel nagyon szeretett kettesben ibolyázni. Az erdő felé menet a fiú átkarolta a lány derekát és a belső forráságtól kiszáradt torokkal suttogta: — A világ végéig el tudnék igy menni Veled .., Visszafelé jövet ibolya nem volt náluk, de azért nagyon elégedettek voltak. Pilledten anda- logtak a főtérig, ahol a lány szembefordult a fiúval: — Kísérj el hazáig, itt lakom alig száz méterre... A fiú elképedve bámult rá: — Olyan messze? Hogy képzeled? Ringj csak haza egyedül ...Na szia,.. Ö. Kovács István