Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

1969. május 21. 5 Szerda Statisztikai könyvszemle Foglalkoztatottság és kereseti arányok A jelentés a foglalkoztatottság és a népgazdasági bérarányok 1967. évi alakulására vonatkozó legátfogóbb adatokat mutatja be az 1967. évi teljes körű egyszeri adatfelvétel és a korábbi folya­matos statisztikai adatszolgálta­tás eredményei alapján. A kiad­vány részletes szöveges elemzést és táblaanyagot tartalmaz. A foglalkoztatottsággal foglal­kozó fejezet ismerteti az ország munkaerőhelyzetét, a dolgozók szakképzettség szerinti összetéte­lének változását, az 1967. harma­dik negyedévi munkaerőhullám­zást és a foglalkoztatottak szá­mának a munkaidő nagysága szerinti megoszlását. — A bérarányokkal foglalkozó fe­jezet kiterjed a szocialista szek­torban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak népgazdasági ágak szerinti kereseti összeha­sonlítására, továbbá a keresetnek a képzettség foka és típusa, va­lamint a különböző munkakörök szerinti alakulásának bemutatá­sára. A felső- és középfokú szakkép­zettséggel rendelkező alkalma­zottak, valamint a szak- és beta­nított munkások létszám, és ke­reseti arányaira vonatkozó ilyen mélységű — valamennyi népgaz­dasági ágra kiterjedő adatfelvé­telt — a Hivatal most ad közre első ízben. Megkezdték az ország első kísérleti finomiivegszálgyártó üzemének építését A gazdaságtalan bányák bezá­rásával felszabadult kondóhari- cai kisvasút javítóműhelyében a Sajószentpéteri Üveggyár tavaly új üzemet nyitott, amelyben — elsősorban a szigetelőipar részé­re — húsz mikron vastagságú üvegszálat állítanak elő. A gyár új telephelyét továbbfejlesztik: megkezdték az ország első kísér­leti finomüvegszálgyártó üzemé­nek építését. A három egymásba kapcsolódó csarnokot az Észak­magyarországi Építőipari Válla­lat dolgozói előregyártott vasbe­tonszerkezetből rakják össze. A vékony, de igen tartós üvegszála­kat a műanyagiparban haszno­sítják majd, mint erősítő anya­got. Jó szerencsét! Bányászokat láttak vendégül Békéscsabán Békéscsabán a város ve- d°U köszönetét a szívélyes fogad­zetői eddig aligha láttak vendé­gül komlói bányászokat. Talán május 17-én sem kerül erre sor, ha az egyik ifjúsági szocialista brigád az 1960-as évek elején ép­pen nem Kulich Gyula nevét vet­te volna fel. Ám Bótai János és 23 társa így döntött. Legyen a példaképük az ifjúsági munkás­mozgalomnak egy olyan kiemel­kedő egyénisége és mártírja, aki — amikor a Horthy-féle bíróság 8 évi fegyházra ítélte — ki mer­te mondani, hogy az a rendszer már nem tart nyolc évig. Amikor pedig 1964-ben a kom­éi Zobrák-aknában sújtólégrobba­nás történt és többen meghaltak, Kulich Gyula édesanyja levelet írt a brigádnak. Aggódva kérdez­te: nem esett-e közülük valakinek baja? A városi pártbizottság meghívására heten jöttek el a bri­gádból: Such János első titkár személyesen fogadta őket. Meleg hangon üdvözölte a Kulich-bvigád képviselőit, majd ajándékokat nyújtott át nekik. Bótai János brigád vezető mon­latásért és ajándékul egy külön­leges kvarckristályt adott át, me­lyet a bánya mélyén talált. Gyűj­teményének ez volt a legszebb darabja. Ezután beszámolt a brigád mun­kájáról, életéről. Elmondta, hogy 780 méter mélyen, a legalsó vá- jatban dolgoznak- Három robba­násnál voltak már lent a bányá­ban. Mindig veszély fenyegeti őket, de becsülettel teljesítik a kötelességüket. Ezt bizonyítja, hogy tizenhatan kaptak eddig kormánykitüntetést és immár el­nyer,ék az aranykoszorús jelvényt. A brigád átlagéletkora 31 év. A föld alatt is tartanak politi­kai foglalkozást. Meggyőződésünk, hogy jó ez a rendszer a munká­soknak. Az apja, aki ugyancsak bányász volt. csak 56 éves korá­ban tudott venni konyhaszekrényt, most pedig nemegy fiatal brigád­— Mi alig ismerjük egymást és lehet, hogy többé nem találko­zunk. Ezért a társaim nevében is még egyszer köszönöm a meleg fo­gadtatást. Azt hiszem, itt nagyon becsülhetik a szocialista brigád- mozgalmat. Az 1-es számú téglagyárban Várai Mihálynak, a városi párt- bizottság munkatársának kíséreté­ben érkeztek. A gyár kapujánál Kokavecz László, a vállalati párt- bizottság tagja, Podmaniczki Pál KISZ-titkár és négy többszörös szocialista brigádnak a vezetője — Sipiczki Pál, Paulik János, Felföldi Péter és Ferwágner Fri- gyesné — várta őket. A fogadta­tás itt is igen meleg hangú volt. A feszélyezettség hamar feloldó­dott és hasznos eszmecsere kez­dődött. Innen aztán a Kner Nyomdába vitt a bányászok útja, ahol ugyan­csak ünnepélyes fogadtatásban ré­es a biztonság is javul Befejezésül ezeket mondta: Az iskolások szezonja — Különvonat a magyar—csehszlovák meccsre — Hétvégi kirándulások az IBUSZ programjában — Május az iskolások szezonja — mondotta Szilágyi István, az IBUSZ vezetője, amikor a nyári programokról, társasutazásokról érdeklődtünk. — Vannak középis­kolák, melyek ilyenkor, az úgyne­vezett érettségi szünetben, szinte teljesen bezárnak, s 4—5 napra tagnak gépkocsija, háza. szépen [szesültek. Botyánszkj Pál igazga- berendezett lakása van. Igaz. ne- tó beszámolt nekik a Kulich Gyu- héz munkával szerezték, de ré- Iához fűződő kapcsolatairól, is- gen még nehezebb volt. Ma egyre mertette az ifjúsági mozgalom jobban gépesítik a bányászatot is mártírjának az életútját. Molnár Ferenc, a Kner Imre szocialista : brigád vezetője a nyomdászok munkájáról, életéről számolt be, majd Bótai János elismételte azt, amit már a pártbizottságon is el- ; mondott. I Az üzemlátogatás során igen | nagy volt az érdeklődés. Soha sen­ki sem járt még közülük nyomdá­ban. így fogalmat sem tudtak al- i kötni róla. Meglepte őket az érde- ikes munka. Emléket is kaptak, egy-egy szép könyvet-és egy do­boz Kner nyomdai csomagolású ! cigarettát, községek, varosok iskoláiból is j ilyenkor mennek a legtöbben or- Estefelé indultak haza Kom- szágjáró túrákra. lóra. Útközben benéztek még a A május az idén egyébkent is j város határában levő Fiala-csár- t°rgalmas- A melegebb idő ^ába, amelyről az a hír járja, hogy beálltával szinte megrohamoztak a különböző ott Rózsa Sándor is többször meg­fordult. Az éppen ott tartózkodó kirándulnak az osztályok az or- nyekkel, örvendetes, hogy egyre tsz-tagok szlovák dalokkal kö­az IBUSZ-irodákat társas- és egyéb utazási igé­szág különböző tájaira. A békés­csabai Űj Gimnázium és Szakkö­zépiskola diákjai — természete­sen a negyedikesek kivételével, akik most érettségire készülnek — éppen a napokban járják az or- j nek kirándulócsoportokat. Ezek szágot. ! programjának Az egyik osztály a Dunántúl | nagyobb az érdeklődés az üze- |szöntötték őket, amit ők bányász- mek, vállalatok, a különböző j dalokkal viszonoztak. Mondták is: munkahelyek részéről az utazá- j — Ez ám az igazi munkás-pa- sok iránt. Sok olyan üzem van,|raszt tala)kozó. ahonnan az idén először szervez­tájait, a másik Tokaj, Eger, Mis­kolc szépséges vidékét látogatja. Van olyan osztály is, melynek hallgatói Dunaújvárosra, annak hatalmas üzemeire voltak kíván­csiak. Csupán ebből az egy kö­zépiskolából 260-an vesznek részt ilyen tanulmányi kirándulásokon Mezőberényből, Dobozról, Csor­nyújtanak az IBUSZ dolgozói. A társasutazások közül most a BNV-re és a magyar—csehszlovák labdarúgó-mérkőzésre való utazás a legnépszerűbb. Megyénkből már több csoport látogatott el a BNV-re. Május 23-án is több kü­lön autóbuszt indítanak. A ma­gyar—csehszlovák labdarúgó­mérkőzésre 700 fős különvonat in De indulni kellett. Hosszú az út összeállításában i hazáig, több mint 400 kilométer, segítséget ,i Búcsúzáskor Bótai János köszön­vásról, Mezőkovácsházáról és más dul Békés megyéből az Állami Biztosító önsegélyző csoportja II bolgár közoktatás eredményei Május 24. a szláv írás, a bolgár felvilágosodás és kultúra napja küszöbén Bulgáriában elkészítik a népművelés, a közoktatás terén végzett negyedszázados munka mérlegét. Sztefan Vaszilev pro­fesszor művelődésügyi miniszter a Fogled című hetilapnak adott nyilatkozatában vázolta az eddig elért sikereket és a közoktatásra váró rendkívül bonyolult felada­tokat. Mint elmondotta, a felszabadu­lás előtt másfél millió írástudat­lan volt Bulgáriában. Ma már mindenütt bevezették a kötelező nyolcosztályos oktatást és az el­következendő tíz évben megvaló­sítják az általános tízosztályos ok­tatást. Ma minden tízezer állam­polgár közül 98 egyetemi és főis­kolai hallgató, amit azt jelenti, hogy 25 esztendő alatt nyolcszo­rosára emelkedett a főiskolások és egyetemi hallgatók száma. MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG kőműves szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés a gazdaság építési irodájában, Mezőhegyes. az IBUSZ szervezésében. Ezenkí­vül autóbusszal mennek a • kon- dorosiak. a csorvásiak és más községek lakói. Csupán ezen az egy vasárnapon megyénkből cso­portosan összesen mintegy ezer- ötszázan utaznak Budapestre. Ezenkívül természetesen egyéni­leg is sokan mennek. A mérkő­zésre a jegyeket is az IBUSZ sze­rezte be. Az egyéb belföldi utak iránt szintén megnövekedett az érdek­lődés, s a tavalyinál jóval többen igényelnek egy-két, sőt több na­pos kirándulásokat. Békésről az ÁFÉSZ dolgozói közül 45-en vesz­nek részt pécsi kiránduláson. A nagyszénási Dózsa Termelőszövet­kezet először tervezett kirándu­lást, mégpedig Lengyelországba, 42 tagú csoporttal, mely tegnap indult el. Az IBUSZ vezetője elmondot­ta azt is, hogy az országjáró ki­rándulások száma már eddig el­érte az elmúlt évi mennyiséget. Szeptember közepéig minden au­tóbuszt lekötöttek. Ebben külö­nösen a mezőkovácsházi járás vezet, az Állami Biztosító önse­gélyező csoportja például 18 bel­földi utat szervez. Kasnyik Judit te meg a városi pártbizottság szí­ves vendéglátását. — Nagyon jól éreztük magun­kat Békéscsabán. Soha sem fe­lejtjük el. — Jó szerencsét! — öleltük meg egymást. — Viszontlátásra, elvtársak! A gépkocsi lassan elindult. Bó­tai János, Tamás József. Ámrein Adám. Major Béla, Tekker Jó­zsef, Zsila Gyula és Karlovecz Jó­zsef, a Kulich Gyula bányász­brigád hét képviselője bizonyára sokáig emlékezni fog erre a napra. Pásztor Béla Megvizsgálták a gyakorlati oktatást Tíz megye általános- és szak- középiskoláiban vizsgálta a KNEB a gyakorlati oktatás eredményeit, problémáit. A kiterjedtebb ellen­őrzés egyöntetű tapasztalata volt, hogy az elmúlt években az isko­lában nagy gondot fordítottak ugyan a modern pedagógiai eljá­rások bevezetésére, közben azon­ban nem fejlődött megfelelő mér­tékben az oktatási intézmények anyagi-műszaki ellátottsága. Mint a népi ellenőrök megálla­pították, a tanácsi felügyelet alatt álló szakközépiskolákban a tanu­lók 45,9 százalékát iskolai műhe­lyekben, 0,2 százalékát központi műhelyekben, több mint felét pe­dig különféle üzemekben képezik ki. Itt is általános a tapasztalat, hogy a műhelyek többsége lénye­gében szükség-helyiség, ami már eleve gátolja a fejlesztést. Csak módjával Ezzel a két csillapító szóval igyekeznek lehűteni a termelő- szövetkezet gazdálkodását mi­előbb és minden áron teljesen automatizálni akaró főagronó- must, vezető társai. Az ilyen pro és kontra vita persze nem megy alacsony vérmérséklet kö­zepette. A korral nemcsak ha­ladni, hanem azt jócskán meg­előzni akaró főagronómus ugyanis maradinak titulálja az ellenvéleményen levőket. Azo­kat, akik nem akarnak bele­egyezni, hogy a különböző ál­latszállások helyett különféle külföldi vegyszerező és betaka­rító gépekre költsék a közös gazdaság beruházási összegét. Az igazgatósági tagok többsége ma­kacsul kitart amellett, hogy egyelőre évi átlagban 200—250 tízórás munkanapnak megfele­lő közös elfoglaltságot kell biz­tosítani a szövetkezeti gazdák­nak. Egyrészt azért, mert csak így szerezhetnek jogot a külön­böző szociális juttatásokhoz, vagyis az orvosi ellátáshoz, a táppénzhez, a szülési és gyer­meknevelési segélyhez, a fize­tett szabadsághoz és a nyugdíj­hoz; másrészt, ha módosulna is a szövetkezeti parasztság munka­idejét szabályozó. csökkentő rendelkezés, egyelőre a kétkezi munkára minden tsz-ben nagy szükség van. Van még egy nyomós indokuk a teljes automatizálás-ellenzők­nek. Az, hogy még nem sikerült kikísérletezni a szerves tápanya­got „termelő" gépet. Éppen ezért a gazdaság fejlesztésére rendel­kezésre álló összeg nagy részét a jövőben is az ál lati erőhelyek korszerűsítésére, bővítésére, az állatállomány növelésére akar­ják fordítani. Elsősorban a szer­ves tápanyag utánpótlásának biztosítása végett. A főagronómus álláspontját azonban ezek az érvek sem in­gatták meg. Csak akkor gondol­kozott el egy kissé, amikor a ve­zetőség egyik tagja megjegyezte: rendben van. automatizáljuk és kemizáljuk teljes egészében a szövetkezet gazdaságát, utána felmondunk a főagronómusnak is meg a föállattenyésztönck is. Egy ultramodern, minden kézi munkát kiiktató gazdaság irá­nyításához ugyanis elég lesz egy gépész- és egy vegyészmérnök... K. I. Állandó vevőszolgálat Állandó vevőszolgálatot szer­vez a vegyipari termékek ismer, tetősére és gazdaságos felhaszná­lására az országos műszaki fej­lesztési bizottság. Az e célt szol­gáló bemutató-telepeket több mint 30 millió forint költséggel alakítják ki. A vegyszerek és módszerek Ily módon létreho­zott állandó görbéi a Veszprémi Vegyipari Kutató Intézet szerve­zeti egységeként és szakembere­inek irányításával úgyszólván az egész hazai vegyipar és vegy­ipari kutatás tevékenységét rep­rezentálják majd. A bemutató­telepek helyét a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola területén és Veszprémben jelölték ki. A telepek munkájában mezőgazda- sági szakemberek is közremű­ködnek. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyára azonnali belépésre keres: marós, esztergályos, hegesztő és lakatos szakmunkásokat, valamint 1 fő gyártáselőkészílő admi­nisztrátort. Minden második szom­bat szabad — 44 órás heti munkaidő. Jelentkezni lehet hétköznap 15 óráig a békési gyár üzem- gazdasági osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom