Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-19 / 112. szám

1969. május 18.

13

Vasárnap

Élethalálharc a Sta-taivái

A vátyoni erdőben is kibontot- egyik madárritkasága, a kiskóta fürtös virágát az akác, s régi, kedves ismerősömet, Sarkadi István erdészt a méhkaptárak mellett találom. Huncutkodva invitál, hogy lépjek közelebb, de a feje körül zümmögő had óvatosságra int. Attól tartok, nem tudják a derék méz,gyűjtők, hogy

barátként érkeztem.

Télen jártam itt utoljára, szánkóval siklottunk a csendes, behavazott erdőben. Akkor kaptam a kedves meghívást: „Jöjjön vissza tavasszal, amikor benépesül a Gém-tanya és nászruhába öltözik a kócsag”.

Most tehát a ritka madarakat meglesni indulunk, térdig gázolva az eső után megeredt fűben és óvatosan kerülgetve a lila virágú árvacsalán bokrokat. A szánkós kiránduláson népes őzcsapatokban gyönyörködhettünk, sűrűn vágott át előttünk az útón egy- egy nyúl, fácánkakas, sőt a szálfák között feltűnt az erdők királya, a szarvas is. Most, látszólag kihalt a Csillaglapos. Az őz- suták a legsűrűbb részekre húzódtak, ellőhelyükre. A bakok elcsag, 20—25 pár szürke gém és körülbelül ugyanennyi bakcsó

társaságában,

— Az idén már 16 pár kócsagot számláltam meg. De nem tudom meddig örülhetünk' a kedves vendégeknek — közli az erdész, a fák koronája fölött keringő varjúcsapatra mutatva.

Röviddel később megértem mire céloz. Egy vaskos törzs mögé húzódva, a távcsövön keresztül jól megfigyelhetem a koronák sűrűjében zajló légiháborút. Igen, valóságos légiháború ez. Zuhanó- bombázóként csapnak le a fekete madarak a kócsag- és gémtanyákra. Pillanatra sem hagyják nyugodni a fészket rakó, tojást melegenlő értékes madarakat. S ha egyik fölrebben, hogy helyet cseréljen a táplálékszerzésből megtérő párjával, máris megindul a kegyetlen támadás. A pázsiton heverő széttört tojáshéjak jelzik, mire pályáznak a sötét rablók.

— Miért nem irtják a mértéktelenül elszaporodott és ragadozóvá züllött jószágokat ?

Fészkét őrző szürke gém.

(Fotó; Béla Ottó;

Figyelő állásban.

agyták családjukat, külön kóborának, Nekik is jó okuk van a sjtőzésre. Hajnalonta lövések veik fel az erdő csendjét, legkezdődött a .selejtezés.

— A minap már láttam szar- asborjút. Gyenge volt. néhány após — dicsekszik az erdész, de ígva, mert közeledünk utunk áljához, a Gém-tanyához. Itt ta- yázik néhány év óta hazánk

— Országosan kellene... De ho- yan ? — kérdez vissza az erdész. — Tulajdonképpen a varjú is hasznos, amikor a szántásokban pondrót, bogarat szedeget.

Délután kiegészül társaságunk Haraszti István mezőgyáni biológiai tanárral, a lelkes, műkedvelő ornitológussal. Vele együtt követjük az egyik kecses, hófehér madár röptét a Gém-tanya lakóinak fő vadászterületére, a bihar- ugrai tavakra.

— Már írtam a Madártani Kutató Intézetnek, felhívtam a figyelmet a kiskócsagok fokozott

védelmére. Hiszen ez a gyönyörű, ritka allat eddig csak a Kis- Balatonon tanyázott Kár lenne, ha innen a varjúk szorítanák ki. IdeköltQzése gazdagabbá, érdekesebbé tette a vátyoni erdő élővilágát.

Öreg halásszal találkozunk a sok száz holdas vízi-világ határán.

— Kócsagot ritkán látok, szürke gémet többször. De azt riasztják is. Kárt csinál — mondja.

Dr. Kozma bajos, a Biharugrai Halgazdaság igazgatója így nyilatkozik :

— A vátyoni erdőben tanyazo , ladurak — létszámukat tekint - i e — nem okozhatnak számottevő sért nekünk. Őreink csak a szürke gémet riasztják, ♦ ha az, . vaóékgonüozasra kijelölt tavak- ia szatl. Több kárt tesznek a halállományban a mértéktelenül elszaporodott danka sirályok és meggyűlt a bajunk a varjakkal is. A tavakra kihelyezett kacsaetetőkre járnak csemegézni és agyonverik a kis pelyhes állal o- ly»t.

Órákig kell lesben állnunk, amíg lencsevégre kaphatunk egy szttrjte gémet és egy kócsagot. Elég a hangosabb szó, vigyázatlan mozdulat ahhoz, hogy utolérhetetlen kecsességgel szárnyra kapjanak és tovasuhanjanak a nádasok fölött. Riadtak. Jobban kellene vigyáznunk rájuk!

Békés Dezső

Nászruhás kiskócsag.

A méhcsaládok százait telepítették megyénk akácerdeibe

I A tartós meleg hatására csü-1 A száraz meleg idő egyébként i törtökre teljes pompával kivirui- | rendkívül jó hatással volt a mé- i tak az akácfák a vátyoni erdő- j hecskékre. Korábban sokat fáz- ’ ben és megyénk más táján. A1 tok, de gyorsan megerősödtek, méhészek már napok óta lesben Máskor akácvirágzáskor kezdődik álltak s így csütörtök virradóra az év első mézpergetése, most megindultak a méhcsaládokat, azonban egyes méhészek a gyü- szállító karavánok az erdőkbe. mÖiCS- ég repcevirágból már kap- Egyedül a vátyoni erdészetbe táronként 8 10 kiló mézet per- legalább ötszáz kaptárt helyeznek Settek. Ez az előpergetés a terel fokozatosan a vándorméhé- mészet és a szorgos méhek aján- szek. I deka.

i

Közérdekű úi jogszabály:

Á találmányok

oltalmáról

A találmányok szabadalmi oltalmáról hozta meg az ország- gyűlés az 1969. évi II. törvényt. (Megjelenít a Magyar Közlöny 30. számában.)

A törvény szerint szabadat - n iá zható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható; növényéé állatfajta, s az azt eredményező eljárás akkor szabadalmazható, ha a növény- és állatfajta új, egynemű és viszonylag állandó.

A törvény a következőkben szabályokat tartalmaz a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokra és kötelezettségekre, a hasznosítási szerződésre, a szabadalmi kényszer- engedély^ az igénybevételre, a találmány- és szabadalombitor- lásra, a szabadalmi oltalom megszűnésére, második részében pedig a szabadalmi ügyekben való eljárásra, harmadik részeljen a növény- és állatfajtára vonatkozólag, negyedik részében pedig záró rendelkezéseket foglal magában.

A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok a következők :

— a növényfajta újdonságára,

egyneműségére és viszonylagos állandóságára vonatkozó feltételeket a tudományos eredményekre figyelemmel külön jogszabály állapítja meg;

— a növényfajtákra adott szabadalom alapján a szabadalmasnak kizárólagos joga van arra, hogy az új növényfajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát kereskedelmi for- galombahozatal céljára termelje, eladja vagy kereskedelmi forgalomba hozza, vagy e tevékenységekre masnak engedélyt (licenciát) adjon;

— az oltalom alaitt álló növény szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan külföldi országba szállítani, ahol a növényekre az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom nem áll fenn.

A törvény e része tartalmazza még a növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálatának szabályait, az általános szabályok alkalmazására irányadó rendelkezéseket, s a növényfajtákra vonatkozó szabályoknak az állatfajtákra történő alkalmazását meghatározó rendelkezést.

A A A. A. A. A. h Ai A .ffc

Szeghalmi nyíró-asszony

, Vagy szakértelmet, nehéz fizika, munkát igényel a birkanyi- rás. Ezért kevesen vállalják a munkát, bár jól lehet vele keresni, naponta 200—230 forintot Képünkön egy szeghalmi nyíró asszonyt mutatunk be, aki már évek óta vállalja ezt a nehéz munkát. Fotó: Márton