Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-19 / 112. szám
TP * /\x ^ * K * cÁ — ^ • /\ * R * K o d IWMWWMWW**wwwwwMWWWwwwvMwwwwwmwvmwwmvvwiWMWwwMi»wvwuwwwMwwwwwwwwwwvwwww \Szurkapiszka aforizmák I. A békabrekegés nem hallatszik az égig, de arra elegendő, hogy elrontsa az éjszakádat. ZSEBSZÍNPAD Irta: Varga Dezső egy utcai buszmegálló Szín: előtt. SZEREPLŐK: Stanicli, a szendvicsember, Permetke, s a járkáló emberek. Stanicli a mellén és a hátán plakátokat cipel, melyek vásárlásokra szólítanak. Fel-alá járkál és közben kiabálja a plakátokra irt szöveget * STANICLI: ...„Hulladéktól is tiszta marad a keze, ha törölközőit a mezőberényi szövetkezettől veszi! Príma kiszolgálás, — ajándékszappanok!” Csak a mezőberényi... PERMETKE: (Jön, s megrökönyödve néz ismerősére) ... Hát ez mi... ? STANICLI (mivel újabb járókelők jönnek, tovább kiabál) — „Ki látott már olyan hímet, aki úgy ontja a rímet, mint Ö, a nagy Vucli Benő. Szerezze be most megjelent verses receptjeit belpolitikai helyzetünkről. Kapható a könyvesboltokban ...” PERMETKE: Mit sóderolsz itt, Stanicli?..i Mi ez...? és egyáltalán, hogy jön a vers a hulladékhoz? ... STANICLI: Ezt is, azt is lehet kapná... Ne zavarj, nem látod, hogy dolgozom... PERMETKE: Éppen ez az. Mi a fenét találtál ki megint, hogy a munka látszatát keltsd? STANICLI: (megint jönnek, kiabál) „A ló is ember! Jobban érzi ő is magát, ha eszterházi hintó elé fogják. Járjon hintón! Ezt egyedül a füzesgyarmatiak csinálják!’1 PERMETKE: '... Öh, enyészet! STANICLI: .. •. és anyászat... „Tehenészet, ananászai .kiváló minőségben a Bánkúti Állami Gazdaságban. Onnan szerezze be napi tej és dinnye szükségletét. Csak márkás dinnyét kérjen, ha jön a nyár!” PERMETKE: Te tejesen diny- nye vagy! Honnan loptad ezt a hülye gondolatot? Ügy ordítozol az utcán, hogy még a legyek is elmenekülnek előled! STANICLI: Hulljon a férge, se! Légy és patkánvirtószereit a körösladányi ktsz-től szerezze be. Garantált csomagolás. Már többen megdöelöttek tőle!” PERMETKE: Hát ez fanto- mantális! STANICLI: Mi? Hogy honnan hoztam? Nyugatról. Még vámot sem fizettem érte. Mozgó rendelőt nvitottam... * PERMETKE: De hát nálunk ez... enyhén szólva ... STANICLI: Ragyogó újítás, komám .;. PERMETKE: Újítás? Hisz az előbb mondtad, hogy Nyugatról loptad. STANICLI: Na és? Itthon sa. ját szabadalmam ... (ismét jönnek, Stanicli kiabál) — „Mindjárt itt a nvár: olajkálvháit a medgyesegyházi szövetkezetben szerezze be. Ugyanott príma kai. tánreszelők és alumínium herkentyűk kaohatók!... Hirdessen Staniclinél!” PERMETKE: '.:. Staniclinél? Leáll a motorom! Mi ez., Stanicli? STANICLI: önreklám. Mit nem lehet ezen megérteni? PERMETKE: És a többi szöveg. amit szegény gyanútlan járókelők fülébe gyömöszölsz? Azzal ki bízott meg? STANICLI: Senki. PERMETKE: Akkor miért csinálod? STANICLI: Magánpraxisból. Miért, csak az orvosoknak lehet magánpraxisuk ? PERMETKE: És, akkor ki fizet? STANICLI: Látom, semmit sem értesz. Nézd. Én megfordulok itt is, ott is és látom, hogy az embereknek hol egy fehér cipőpaszta, hol egy barna kü- bültyű vág. egy sima kenyér- vákiró kéne, de nem tudják, hol A háziurat keresik lehet beszerezni azokat. Hát ebben segítem őket. Felvilágosító munkát végzek... PERMETKE: Na jó, jó. De ki fizet ezért? STANICLI: Ez majd a hónap] végén kiderül... PERMETKE: Hogyan? STANICLI: Elmegyek majd a vállalatokhoz és beinkasszálom a hirdetéseim útján több jövedelemhez jutottaktól a százalékomat. PERMETKE: És mi lesz, ha beintenek a vállalatok? STANICLI: (már megint jön. nek) „Legyen papucs otthon! Házi cipejeit olcsón beszerezheti a Körösvidéki Ktsz-től”... Hogy akkor mi lesz? Áttérek egy nem fizikai szakmára ... PERMETKE: Milyenre, te zergemájú?! STANICLI: Például ötletgyar- tásra. Az nem olyan nehéz... PERMETKE: (jön a busz, megáll, s mindjárt el is megy) Jaj! Itthagyott a buszom a te vacak ötleteid miatt! Egészen megviselsz, Stanicli! STANICLI: Viseltesnek is látszol, mint egy gyűrött kabát. De majd kilógod magad a hivatalban. (jönnek) „Ne járjon nyűtt kabátban! Ruházati alkatrészeit beszerezheti a bizományi szaküzletben! Ugyanott el is adhatja őket!” PERMETKE: Ügy kell nekem! Minek állok le egy ilyen golyóstoll fejűvel! (elrohan). STANICLI: (jönnek, kiabál) Rossz a közérzete? Hallgassa meg a TIT lelkiismeretterjesztő előadásait! Törölt helyárak, ruhatár nem kötelező!... Szervusz, Permetke! Menj fel majd a TIT. be! Minden embernek tiszteletjegye. annyi az értéke, ahányadik sorba szól a El — Sajnos, nem tud a telefonhoz jönni, mert rendkívül fontos munkát végez! (A Wochenpresse karikatúrája) Hallotta? :: KÉTFEJŰ GYERMEK Nemrég Caracasban az állami „Santana” klinikán kétfejű gyermek született; mindössze 14 óráig élt. A gyermeknek a két fejen kívül két idegrendszere, de csak egy emésztőrendszere és egy érrendszere volt. A SZERZŐ: SZÁZÉVES Az első európai nő, aki Ti-1 betben élt, Alexandra David j Noel francia asszony 1924-ben J ment Lhaszába és éveket töltött ott. A tudós nő nemérgen volt 100 éves. Most közölte, hogy egy tibeti szótár kiadását készíti elő. Nagyon jó vezető, nincs egy ellensége sem. Ez az ellensége. Bölcs lehet, mert olyan okosan hallgat. S mindaddig bölcs is marad, míg a hallgatás lesz az erénye. A csillagok némák és fényesen ragyognak. Bár csak néhány barátunkat is köztük látnám: milyen béke lenne szívemben, menynyire nagyobb lenne a tekintélyük előttem. Minden hajnalban pontosan kukorékol a kakas. Legalább ezt az egyet becsületesen tudja. Két ember már egy éve kíméletlenül vitatkozik, igaza? Annak, aki kenyérrel tartja őket. Kinek van Szereti hangoztatni, hogy mennyit dolgozik. És ezt mások el is hiszik neki. • Egy aforizma nem csinál nyarat, de tíz könyvvel már be is lehet fűteni. • A szép nő előbb megnézi, hogy a szemközti szomszédja ablaknál áll-e már. Aztán kezd vetkőzni. K —a A—s EGZOTIKUS TEHENEK A hágai állatvédő egyesület nemrég tudomást szerzett arról, hogy a bostoni állatkert 6 tehenet rendelt Hollandiától. A társaság nyomban levelet írt Bostonba és kifejezte abbeli aggályait, hogy a teheneket Bostonban esetleg a vadállatok etetésére akarják felhasználni. A Bostonból ka_pott válasz így hangzik: „Egyáltalán ne aggódjanak a tenenek sorsáért. Megállapítottuk, hogy városunkban a gyermekek kétharmad része csupán a moziban látott még tehenet. Ezért elhatároztuk, hogy állatkertünket kiegészítjük teíí;V;UV! in »%. henekkel. Példamutatóan gondoskodni fogunk róluk.” MÉG EGY TEHÉN-HÍR! Az állatorvosok körében nagy vitát keltett egy pakisztáni pa- ] raszt tehenének esete. A tehén étvágyat kapott a csirkehúsra és j néhány nap alatt felfalta gazdájának 50 csirkéjét. Az élelmes paraszt úgy akarta magát kártalanítani, hogy a tehenet a kíváncsiaknak csak pénz lefizetése ellenében mutatta meg. Nem járt rosszul, mert seregestől jöttek a látogatók, hogy megnézzék KIS ORSZÁG, KIS MŰHOLD (Boros Béla rajza) FECVENCEK WWWMMWWWWWMMWtWMMWWWWVMWVWWWWW»1 Vlagyimir Poljákov SZAVAK s Ha még egyszer zebrát játszat velünk, leütöm. — Szeretlek! — mondtam neki. — Ez már régi — válaszolta. Keress új szavakat! — Mivel is lehetne helyettesíteni ezt a szót „Szeretlek”. Ebben minden benne van. — Elcsépelt — mondta —, a szerelemnek állandóan új szavakat keli szülnie. — És, ha nekem nem szül? — Ez azt jelenti, hogy nem szeretsz igazán. Primitív, sablonos a szókincsed Egy perc se kell és felsorolhatom az egészet. „Drágám”. Édesem”, „Szeretlek", imádlak. szerelmes vagyok beléd”, „Nem találom helyemet nélküled”, „Rajtad kívül nekem senki legdrágább a világon”, „Nem tudok nálad nélkül élni”, „Nélküled lélegezni sem tudok, csak rád gondolok, arról álmodom, hogy minél előbb láthassalak, csókolhassalak, ölelhesselek”, „A tied vagyok, csak a tied”... Egy sablon, és ráadásul elavult is. — Nem tudom, — mondtam —, lágy vélem a szótárban sincs több. Én csak azt mondom, amit érzek és gondolok. Mást nem tudok. De én szeretlek, esküszöm, hogy szeretlek! — Na, még az „es- küszöm”-mel bővült a sor — mondta feleségem összeráncolva homlokát. Ez az egész visszataszító. Menj el, kérlek. És én elmentem. sem kell”, Te vagy aiíMit is tehettem volna mást, mikor új szavakat nem tudtam és kitalálni sem akartam. Elmentem és egy hónapig nem is jelentkeztem. Egy hónap múlva levelet kaptam tőle. Ezt írta: „Drágám! Édesem! Szeretlek, imádlak, megőrülök érted. Hová lettél? Nem találom helyemet. Te vagy a legjobb a világon. Esküszöm, nem kell nekem rajtad kívül senki a világon. Nem tudok nálad nélkül élni, nem tudok lélegzeni sem nélküled, csak rád gondolok, arról álmodom, hogy mielőbb láthassalak. Csókollak, ölellek. A tied vagyok, csak a tied. Tánya.” Rohantam hozzá, és ... folytassam talán? Ford.: Butsi Róbert