Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
196*. május 17. 3 Szombat Csaknem háromezren vettek részt a műszaki lejlesztési hetek rendezvényein A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége csütörtökön délután tartotta meg e havi ülését Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson Gyulavári Pál, a MTESZ megyei szervezetének alelnöke tájékoztatta a megjelenteket a tudományos egyesületi csoportok és az elnökség közéleti szereplésének eddigi tapasztalatairól. Beszámolójához többen hozzászóltak, s javaslatokat tettek a közéleti szereplés hatékonyságának növelésére. Ezután Körös falvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára terjesztette elő jelentését az idei műszaki fejlesztési hetek tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a tudományos egyesületi csoportok 41 előadást rendeztek, s ezeken több mint 2300-an jelentek meg. Ezenkívül három szervezet rendezett tapasztalatcserét, s ezeken 130-an vettek részt. Jól sikerült a mezőgazdasági gép- és termékkiállítás is, hiszen a látogatok száma meghaladta az ötszázat. A mostani műszaki fejlesztési hetek egyik örvendetes jelensége volt, hogy minden eddiginél több me- I gyei szakember tartott előadást. MM* Kincskereső" szocialista brigád kondorosi határban A laikus járókelők csak annyit vettek észre Kondoros határában, hogy az olajfúrók leszerelték a hatalma® tornyot s elvonultak. Néhány nap múlva újabb kollektíva érkezett, újabb berendezést szereltek fel ugyanazon a helyen s munkához láttak. — A gyakorlatban ennél sokkal több történt — magyarázza Lá posi Ferenc főfúrómester. — Az elődeink 3620 méterre lemélyítették a kutat Nekik ez volt a feladatuk. A „kincskeresők” azonban mi vagyunk, 24 tagú brigádommal Salzgitter lyukbefejező berendezéssel dolgozom. Mi „vallatjuk" a mezőt: melyik rétegben áramlik olaj, földgáz, esetleg termálvíz? Elmondotta a főfúrómester, hogy 23 éve dolgozik a szakmában, 17 éven át a fúráson tevékenykedett. Minden munkafolyamatnak megvan a sajátos szépsége, nehézsége. Legizgalmasabb azonban a rétegvizsgálat. Az ember lesi: mit talál s milyen mennyiségben. Mennyire találkoznak a geológusok számításaival? Nincs annál jobb érzés, amikor megtalálják valamelyik ter- szeti kincset a föld mélyén. Érdeklődésünkre. hogyan élnek itt a falu határában a nehézipar képviselői, csak hosszas gondolkodás után válaszol: — Az újak nehezen szoknak meg. Elsősorban természetesen a fiatalokra gondolok. Szabad vasárnap. szórakozási lehetőség nálunk ritkán áll rendelkezésre. Különösen télen nehéz a helyzet, amikor fagyban, sárban, hóban, hideg szeles időben dolgozunk. De ha már valaki megszokta, megszerette a szakmát, akkor nem megy el máshova. A keresettel is elégedettek vagyunk. A fejlődést csak a magamfajta tudja lemérni igazán. Én annak idején kényszerűségből kerültem az olajfúrókhoz, bevallom. Nem volt más munkaalkalom a környéken. Most azonban nagyon szeretem a szakmát. — Milyen területen történtek főleg változások? — Abban az úgynevezett „hőskorban” még védőkesztyűt, ruhát sem kaptunk, nem hordtak ki bennünket gépjárművekkel a határba. Bizony nagyon sokat gyalogoltunk, kerékpároztunk. Ma minden felszerelést megkapunk. Telefon, rádióösszeköttetés van a központtal, segítséget, tanácsot kérhetünk, ha szükséges. Gépjármű hordja ki az embereket, meleg kocsik állnak rendelkezésre. Legjobban azonban a csökkent munkaidőnek örülünk. 1968 augusztusa óta úgy szervezzük meg a rövidített munkaheteket, hogy kilenc napot dolgozunk egyfolytában, aztán három nap teljesen szabad. Amikor egy csoport szabadnapos, akkor a másik 3 dolgozik. Kényelmes munkásszálláson laknak többségében Orosházán, de a három szabadnapra már érdemes elutazni a távolabb élő családhoz. Elmondhatom, hogy az üzem vezetőd mindent megtesznek, csakhogy javítsák az olajbányászok éiet- és munkakörülményeit. Reméljük, hogy ezután kevesebben hagyják itt a szakmát. A Láposi-brigádban 18 éves a legfiatalabb és 47 a legidősebb munkás. Jól megfér itt egymással a különböző nemzedék. Még nem tudni, hogy Kondoros határában mit rejt a föld mélye, de a „Kincskereső” brigádra mindig tisztelettel emlékezünk. Ary ?£TCr£ Változatos útiprogram az Autó-Club tagjai részére A Magyar Autó-Club édekes bel- és külföldi autó útvonalat állított össze tagjainak. A Békés megyei Autó-Club csoportjánál elmondották, hogy megyénk kocsitulajdonosai is részt vettek a szambathelyi autós találkozón és a Grázi Nemzetközi Vásáron, A külföldi utak közül érdekesnek és szépnek ígérkezik az egyhetes üdülés a jugoszláv tengerparton, az Ungvár— Munkács útvonal, tengerparti üdülés Várnában, körutazás Erdélyben. észak-olaszországi út Ausztrián keresztül és az auszt. riai nagy körűt . Ősszel a helyi csoport Békéscsabán a Szabadság téren országos go-kart versenyt rendez. Gyulán az orosházihoz hasonló autós ügyességi versenyt. Számítanak a Békés megyeiek részvételére a június 21—22-én sorra kerülő „Hortobágyi Lova = Napok’ ünnepségsorozatára. Tavasz a közúti közlekedésben Árnyékban (Fotó: Remecki) A komputerek, a borotválkozás és a lézerek A tudomány és a technika új vívmányainak rendkívül széles köréből j válogatva kerülnek egymás mellé a fenti témák a Delta most megjelent számának hasábjain. A lap rendkívüli melléklettel 132 oldalra bővült, hogy bemutathassa a BNV néhány érdekes és jelentős szereplőjét. A tudományos újdonságok között a lap részletes cikkben számol be a komputerek három nemzedékéről, a lézer ipari alkalmazásáról, a korszerű lakberendezésről, a növénynemesítés besugárzásos módszereiről és a magyar atomreaktorban talált élő szervezetekről. Közli a kőkorszakbeli koponyalékelés legújabb leleteit, foglalkozik a klímakamrákban végzett gyártmány- és anyagvizsgálatokkal, a képtelefon alkalmazásával, a zaj ellenes küzdelem új módszereivel és a borotválkozás „frontján” alkalmazott korszerű fegyverekkel. A tavaszi napsütés ki csalta a motorosokat, autósokat, benépesedtek az országutak. Mégis csak olyan ez a tavaszi autó. forgalom, mint a szárnybontogatás. Az igazi repülés, a nagytávolságú túrázás majd ezután jön. De a tavaszt sem látjuk veszélytelen periódusnak a közlekedés szemszögéből nézve. Mert ha hóvihartól most már nem is kell félnünk, az út csúszós lehet a tavaszi záporok idején is, mint ahogy a köd sem csupán a tél „tartozéka”. A statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a tavasz beköszöntése előnytelen változást idéz elő a balesetek terén. Tavasszal a jobb útviszonyok mellett visszatérően jelentkezik a „könnyelmű vezetés” jelensége. A téli forgalom korlátainak megszűnése szinte csábítja a gépjárművezetőket a sebesség növelésére, túllépésére, a motor teljesítőképességének kipróbálására. A tavaszi közlekedés problémáit növeli az a körülmény is, hogy a téli kényszerpihenőt tar. tó gépjárművezetők közel féléves szünet alatt meglehetősen kiestek a vezetési gyakorlatból, s ennek következtében rövi- debb idő kell ahhoz, hogy ismét magabiztosan vegyenek részt a közúti forgalomban. W S’ Gépesítési gondok a gyulai járás termelőszövetkezeteiben Ötvennyolc százalékos a géppark értékszintje — Az amortizációs alap felhasználásának tapasztalatai Búcsú a tejporgyártól Papp Gyula gépkocsivezető 20 évi tejporgyári, illetve tejipari szállító vállalati tevékenység után a napokban nyugalomba vonul. Munkatársai csütörtökön este a tiszteletére rendezett vacsorán búcsúztak tőle a Komló-étteremben és itt adták át a szakszervezet, valamint a dolgozótársak ajándékát. Ismert alapelv: annyi erő- és munkagép szükséges a mezőgazdasági nagyüzemben, hogy az összes munkát és szállítást a gépek maximális kihasználása mellett optimális időben lehessen elvégezni. Ezért a gépparkkal szemben az a műszaki követelmény, hogy az biztosítsa a maximális kihasználás lehetőségét, a munka egységnyi mennyiségére vonatkoztatva a legkisebb üzemanyagfogyasztást és a legnagyobb üzembiztonságot. A Gyulai Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztálya által végzett felmérés tükrében meglepő képet kapunk a termelőszövetkezetekben üzemelő erő- és munkagépek, szállító gépjárművek műszaki állapotáról. A traktorok és szállító járművek leltári értéke megközelíti la 140 millió forintot. A járási átlagban kimutatott 41,6 százalék értékcsökkenés arra hívja fel a figyelmet, hogy a ' gyulai járás termelőszövetkezeteiben üzemelő géppark csökkent értékű. Ez sem. miképpen sem mondható kedvezőnek a termelés hatékonysága és fejlődése szempontjából. Cservenák Pál mezőgazdasági gépészmérnök véleménye szerint a termelőszövetkezetek jól végzik a gépjavításokat. Ezért kevés gépet javíttatnak a mezőgazdasági gépjavító vállalattal, ahonnan most már csupán 20 .százalék kedvezményre számíthatnak. Okos és célszerű a termelőszövetkezeti vezetők számítása, mely szerint a javítási költség kevés megtoldásával már új gépet lehet kapni az AGROKER-nél. Ezt legalább négy-öt évig nem kell különösképpen javítani. Bátrabban kellene tervezni a gépek beszerzésénél az amortizációs alapban rendelkezésre álló pénz felhasználását. Ott járnak el helyesen — mondotta a gépészmérnök —, ahol megtalálják a gépek beszerzésére és az épületekre fordítandó összeg megfelelő arányát. Erre receptet adni nem lehet. A szövetkezet adott helyzete és szükséglete alapján lehet meghozni a döntést. Az lenne a jó, ha a legrövidebb időn belül kiselejteznék a termelést gátló és korszerűtlen gépeket és korszerűbb, nagyobb kapacitású új gépeket vásárolnának. Ezekkel időt és költséget lehetne megtakarítani, s ami nagyon fontos: a termelékenység is növelhető. Ebből jelentős haszna válhatna a szövetkezeteknek és a népgazdaságnak. Márai György Ilyenkor tavasszal, amikor előkerülnek a télre elrakott motorkerékpárok és gépkocsik, a közlekedésben legtöbb problémát a gyorshajtás, szabálytalan előzés, szabálytalan kanyarodás, elsőbbségi jog meg nem adása jelenti. Az elmúlt évben a gyorshajtás 139, az ittas vezetés 57, a szabálytalan előzés 104, a szabálytalan kanyarodás 158, az elsőbbségi jog meg nem adása 127 esetben okozott balesetet. II gyorshajtás máris kezdi éreztetni hatását. Érthető tehát, hogy minden eszközzel igyekszünk e veszélyes szabálysértést a minimumra csökkenteni. A hagyományos módszerek mellett — amelyek sok vitát okoztak — most már korszerű technikai eszközök is rendelkezésünkre állnak, amelyekkel megnyugtató módon tudjuk bizonyítani a szabálysértés tényét. Ilyen eszköz többek között a Radar sebességmérő, amely méternyi pontossággal jelzi a bemért gépjármű sebességét. Nem csinálunk titkot abból, hogy igyekszünk maximálisan kihasználni e készüléket. Az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk a dallamkürtök hangját. Sokan külföldről szereznek be dallamkürtöt, vagyis olyan jelzőkészüléket, amely több hangot egymás után szólaltat meg. A dallamkürt használatát a KRESZ tiltja, elsősorban azért, mert a megkülönböztető jelzés könnyen összetéveszthető a dallamkürt hangjá. val. A KRESZ 45. paragrafus 2. bekezdése előírja, hogy: „A járműre hangszórót, különleges hang- és fényjelző berendezést felszerelni, ilyeneket használni csak rendőrhatóság engedélyével szabad”. Ilyen hangjelzésű készülékek felszerelésére, használatára engedélyt senki részére nem adtunk. Kérjük a gép- járművezetőket, hogy a dallamkürt használatát mellőzzék, mert helyszínbírságolást vagy 1000 forintig terjedhető szabálysértési eljárásit vonhat maga után. Az ellenőrzések alkalmával nem egy esetben találkozunk ittas motorkerékpárossal. A közúti közlekedésben a járművezetőt kedvezőtlenül befolyásolja már a legkisebb meny- nyiségű szeszes ital is. Az italozás sokszor sokba kerül, az italra költött pénz nem örömet, hanem bánatot idéz elő. Az ittas vezetés miatt bekövetkezett balesetek alkalmával a gépjármű- vezetőt nem illeti meg a kártérítési összeg még akkor sem, ha önkéntes biztosítással rendelkezik is. Békési Imre r. szds.
