Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

1969. május 16. 4 Péntek Szamár helyett gépkocsin... Szerdán juhásztalálkozót rendeztek Csongrádban. a szentesi Termál Tsz- ben. Arról tanácskoztak, hogyan akar­ták növelni a gyapjú- és a húster­melést. Szó esett a tanácskozáson a pusztai emberek megváltozott életéről is. A szentesi Termál Tsz-ben tizenöt juhásznak építettek összkomfortos szolgálati lakást, amelyhez garázs is tartozik. Csaknem minden juhásznak van már gépkocsija, Így hát már nem szamárháton járnak. Békéscsaba úttörőkórusainak kulturális seregszemléje Kiosztották az „Én alkottam, mi alkottuk * pályázat dijait A Harsan a kürtszó induló a város úttörőkórusainak immár hagyományos seregszemléjét jelez, te. A Városi Ü ttörőelnökség, s a kulturális szakbizottság a „Forra­dalom lángjai” mozgalom kereté­ben rendezte meg szerdán este a Békéscsabai Megyei Művelődési D4K—B univerzális DieseUtraktor A Vörös Csillag Traktorgyár terméke. A traktor egyesíti a lánctalpas és a kétkerékhajtású traktorok előnyeit és különösen alkalmas gyors- művelésre, valamint nagy vonóerőt igénylő munkák elvégzésére, össz- kerékhajtású traktor, tehát mind a négy kereke hajtható, ha ezt a mun­ka megköveteli. Felépítése korszerű, súlyelosztása ideális. 90 LE-s, tehát a fejlett nagyüzemi mezőgazdaság kiváló teljesítményű erőgépe. Fel­használható minden olyan munkában, amely nagy vonóerőt igényel, így a terepszállításoknál, földmunkáknál, erdőgazdaságban és a mező- gazdaságban a legkülönbözőbb munkagépkombinációkkal. A traktor jellemzője a mellső tengely elé helyezett motor. Ennek előnye, hogy a traktorsúly kb. 60 százaléka a mellső tengelyre esik. A traktor átlagos vonóerőkifejtésénél bekövetkezik a dinamikus tengelynyomások kiegyenlítődése, ami biztosítja az adhéziósúly nagyon jó kihasználását. A gép stabilitása a legkülönbözőbb terepeken és a legnagyobb fékezési lassulásoknál is kiváló. Működését a talaj nedvessége, a terület lejtése vagy a laza talaj alig befolyásolja, összkerékhajtása révén alkalmas a mezőgazdaság kora tavaszi és késő őszi idény-munkáinak végzésére, amikor az időjárás már többnyire esős. ugyanezért előnyös laza tala­jon való felhasználásra is. Mivel kormánykerekei is hajtottak, lejtős területen végzett talajművelésl munkánál is minden különösebb fárad­ság nélkül jól lehet irányban tartani a traktort. Vontatási hatásfoka kiváló. Nagy vonóerőt fejt ki, viszonylag magas munkasebesség mellett — ezt a traktor jó adhézióképessége biztosítja — és ezért messzemenően eleget tesz a világszerte előtérbe került gyors­művelés követelményeinek. Vonóereje 4 tonnán felül van, amelyet víz- feltöltéssel és pótsúlyok felszerelésével még tovább is növelhetünk. A traktor nagy teljesítményű munkagépek üzemeltetésére ugyancsak al­kalmas, mert a munkagépek vonóerőigény-ingadozása ellenére is képes folyamatos, üzembiztos munkára. Univerzális erőgép. Olyan — a munkagépek hajtásához szükséges — erőleadó tengelye van, mely függetleníthető a traktor haladásától, tehát az erőleadő tengely szükség esetén — a traktor megállása után is működtetheti a munkagépet. Az erőleadő tengely kétfokozatú. A hajtást igénylő munkagépekhez a traktornak rögzített vonókerete van. Szíj- hajtással működtetett munkagépek hajtására szijtárcsa is felszerelhető. Univerzális használhatóságát biztosítja a hidraulikus kiemelő szerkezet, amelyhez a munkagépet a szabványos hárompont felfüggesztéssel csat­lakoztathatjuk. A hidraulikus berendezés alkalmas kihelyezett, kétirányú munkagépek vezérlésére. A traktor mellső és hátsó kerekeit azonos nagyméretű (15—30”) nagy terhelhetőségü gumiabroncsokkal szerelték fel. amelyek haladás közben nagy felületen fekszenek fel, és ezzel is biztosítják az alacsony fajlagos talajnyomás mellett a jó keréktapadást. A traktorvezetőt vezetőfülke védi az időjárás viszontagságaitól. A veze­tőülés gumírozású, laticelpárnás és a kapcsolószervek a vezetőülésből ké­nyelmesen kezelhetők. ■’ ...... ’ r- ’ • D 4K—B traktor Néhány műszaki adat a gépről: Hosszúság Szélesség Legkisebb fordulási kör sugara A gép súlya feltöltve, üzemkészen 5020 mm 2100 mm 7000 mm 5100 kp A motor: Csepel DT 613.15 típusú hathengeres, négy­ütemű, előkamrás Diesel-traktormotor Fordulatszám 1850/perc Tartó teljesítmény 90 LE Sebességfokozatok: 6 előre, 2 hátra, 4 mászó VÁSÁROLJA ÖN IS A VÖRÖS CSILLAG TRAKTOR­GYÁR (DUTRA) ERŐGÉPEIT. Házban a forradalmi tömeg- és úttörődalok bemutatóját. Hőgye Károly úttörőtitkár üdvözlő sza­vai után a 2. sz. általános iskola kisdobosai Marton György veze­tésével mutatkoztak be a szülők­nek, diáktársaknak, -érdeklődők­nek. Szépen oldották meg a nehéz feladatot, a szólóéneklést is. A város általános iskoláiból ki­leni kórus szerepelt a bemutatón, de fellépitek a műsorban a Békés­csaba várös kulturális szemléjén aranyérmet nyert pajtások is. A kórusbemutató alkalmával osztot­ták ki az „Én alkottam, mi alkot­tuk” irodalmi pályázat 200—100— 50 forintos díjait is. Vers-kategó­riában az első díjat Gyeraj Mi­hály, az 5-ös számú iskola 8. osz­tályosa, prózában, Szabados Já­nos, a 11-es számú iskola 6. osz­tályosa nyerte, egyéb kategóriá. ban a 10-es számú iskola Kodály raja irodalmi összeállítással lett az első. A díjakat Horváth Imré- né, a Kállai Éva Űttörőház igaz­gatója adta át intézménye, illető­leg a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya nevében a nyerte­seknek. A jól sikerült esten — mely le­hetőséget adott a városi kórusok bemutatkozására és a kórusveze- tők tapasztalatszerzésére — igen szépen szerepelt Sárhelyi Jenőné vezetésével a 2-es számú iskola nagykórusa, Szabó Erzsébet veze­tésével az 1-es számú általános iskola kórusa, a Széplaki Endréné vezette 9-es számú iskola kórusa, valamint a 3-as számú iskoláé, amelyet Baukó ilátyás vezényelt. A kulturális szemlét a kórusve­zetők megbeszélése zárta, ame­lyen dr. Mihálka György, a Sze­gedi Tömörkényi Művészeti Gim­názium tanára értékelte a résztve. vő kórusok szereplését, eredmé­nyeit. Orosházi entlékszánt a Békési Elei A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békés megyei szer­vezetének népszerű, tudományos és kulturális antológiája, a Bé­kési Élet legújabb száma a na­pokban jelent meg. A szerkesz­tő bizottság az új antológiát Orosháza alapításának 225. év­fordulója jegyében állította ösz- sze, a cikkek zöme Orosháza múltjával és jelenével foglalko­zik. Az antológia képeket közöl a Tolna megyei Zomba község­ről is, ahonnan az Orosházát alapító telepesek 1744-ben ván­dorútra keltek, hogy új otthont teremtsenek maguknak. Figye­lemre méltó írás dr. Hajdú Mi­hály „Az orosháziak története 1744 előtt” című cikke, mely több vonatkozásban új követ­keztetéseket is tartalmaz az ala­pítók zombai életéről, és a még azt is megelőző vándorlásáról. Az antológia első részében ol­vashatjuk Elek Lászlónak Just Zsigmondról, dr. Babinszky Mi­hálynak az Orosházi Állami Gazdaság történetéről. Seleszt Ferencnek az Orosháza környéki kőolaj, és földgázkutatásról, dr. Szabó Ferencnek az 1891. évi agrárszocialista mozgalomról és dr. Juhász Antalnak az orosházi subás-szűcsökről írt cikkét, me­lyek méltó színvonalon mutat­ják be a jubiláló várost. A Té­nyek dokumentumok, emlékek rovatban Dumitrás Mihály ír az 1937. évi nagy viharsarki illegá­lis kommunista letartóztatások 30. évfordulójáról, dr. Szabó Gyula az orosházi nép tudós or­vosa, dr. László Elek életéről és munkásságáról. Jelentős Beck Zoltán „Nagy pillanatok az oros­házi Petőfi Dalárda történeté­ről” és Kiss-Horváth Sándor: „Adatok és visszaemlékezések Orosháza felszabadulásának ese­ményeiről” című tanulmánya. A város gyorsuló ipari fejlődését is az olvasó elé tárja a Békési Élet új száma. Csorba István az Orosházi Üveggyárról, Csömör Ferenc, a vas-műanyag kisipari szövetkezetről, dr. Babinszky Mihály, az Orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum történetéről és eredményeiről, Feldmann József a művelődési ház kertészeti száköréről publi­kál széles körű tárgyismeretet bizonyító cikket. Az antológia Szemle rovata szintén tartalmas, többek között megjelenteti dr. Barabás Jenő recenzióját Nagy Gyula, az Orosházi Múzeum igazgatójának „Paraszti állattartás a vásárhe­lyi pusztán” című tanulmányá­ról, a kulturális krónika pedig az előző szám megjelenése óta eltelt időszak Békés megyei kul­turális eseményeit összegezi. Említésre méltó, hogy a szer­kesztő bizottság ezúttal három orosházi képzőművész: Dénes Sándor, Gyúró István és Szlotta András műveinek reprodukcióit is közreadta. S. E. Az ÉTI típusú gázkazánokat is bemutatják a BNV-n A Békés megyei Vegyesipari Vállalat is részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Elsősorban a gyomai gyáregységben készülő ÉTI típusú gáztüzelésű kazánokat mutatja be, de a vállalat egyéb fontos tevékenységéről is tájékoz, tatást ad a közönségnek. A vásáron május 19-től 23-ig szakmai napokat rendeznek, ame­lyen a meghívottaknak módjuk nyílik majd a kiállított termékek alaposabb megismerésére. A vál­lalat kiállítási helye a Petőíi- csamok. A kübültyű egy igen aranyos kis használati tárgy. Lehet vele citro­mot reszelni, húst darál­ni hajat szárítani és szájharmonikázni —, hogy csak a legfontosabb rendeltetéseit említsem. Ezért érthető, hogy a kübültyű hosszú 'évekig hiánycikk volt. No meg azért, mert a kübültyú- gyár dolgozói szüntele­nül értekezleteket tar­tottak. Értekezlet volt a kübültyű gyártása előtt, a kübültyű elkészítése után, továbbá a két kü- böltyű készítése közben, valamint a kübültyű csomagolása (kiszerelése) alkalmából. Minden alkalommal ho rizontálisan és vertiká­lisan elemezték a kübül­Ítél itfle-xiá KÜBÜLTYŰ vonták annak szintézi- kübültyűt pult alól áru­sét. Aztán továbbra is sították. ugyanolyan kübültyűt Az új mechanizmus gyártottak, mint azelőtt, ISO fokos fordulatot ho- amikor jutott idejük a zott. A kübültyűgyárban gyártásra, a sok értekező megszüntették az érte­let miatt. így lett a kü- kezleteket. Azóta — no- bültyű hiánycikk. Az ha nem korlátlan meny­egyszerű halandó, aki nyiségben, de — lehet elhatározta, hogy kübül- kapni kübültyűt. Persze tyűtulajdonos lesz, le- még igen messze vfa­járhatta a lábát, akkor gyünk attól, hogy min- sem kapott sehol, csak denki kielégíthesse kü­_______________________ rendkívüli összekötteté- bültyűigényét. És eljön­t yű gyártását, majd meg- sek alapján, ugyanis a e az az idő, amikor va­Fölöttébb érdekes dol­gokat tudtam meg nép­szerű képeslapunkból. A Kit illet a menyasszony­tánc díja? című cikk egyebek közt közli: .... a z életközösség megsza­kadása után gyakran vi­ta tárgya, hogy ez a pénz közös vagy külön vagyon-e?" Az illetékes vélemények alapján: .... k özös vagyonnak minő­sül, kivéve, ha az aján­dékozó kifejezetten csak a menyasszonyt kívánta abban részesíteni". Az írás rendkívül meggyőző, mégsem tu­dom egyértelműen ma­gamévá tenni, hiszen a menyasszony megtáncolt azért a pénzért, az ifjú TÁNCOLJ IDEGENNEL férj viszont nem. Vagyis pénzhez csakis úgy jut a menyasszony, ha nem a férjével, hanem má­sokkal táncol! Korai ta­nulság: ha pénzt akarsz, táncolj idegennel! A menyasszony regge­lig táncol, s aztán hul- lafáradtan kasszát csi­nál. Tizenötezer forint a „bevétel", és akkor a férj megszólal: „Add ide a felét!" — pedig semmi érdemlegeset nem tett, csupán egész éjjel evett, ivott és azon heheré­szett, hogyan táncolja össze ifjú felesége a ti­zenötezer forintot... Továbbá: többnyire nem készül jegyzőkönyv a meny asszony tánc „be­vételéről". Ahhoz, hogy a pontos összeget re­gisztrálni lehessen, a lagzi ideje alatt köny­velést kellene végezni. Bárhogy latolgatom, rendkívül kínos dolog. A könyvelést a vőlegény­nek kéne kezdeményez­ni, például így: „Drága Stefániám, vezessünk ki­lamennyien — e széles honban — kübültyűtu- lajdonosoknak vallhat­juk magunkat? Nagyon aggódom, mert miután naponként olvasom, hogy ilyen is ilyen szimpoziont tar­tottak, felütöttem az ide­gen szavak szótárát: „A szimpozion görög erede­tű szó" — írja. — „La­komát jelent”. Ponto­sabban, a régi görögök­nél az étkezés utáni id- dogáló társalgást nevez­ték szimpozionnak. Tele vagyok tehát két­séggel: megszűntek az értekezletek és kezdetét vették a szimpozionok. Ismerve a kübültyű- gyárbelieket, ha ők egy­szer elkezdik a szimpo­ziont... mutatást a menyasszony­tánc „bevételéről", mert sosem tudja az ember, mire lehet jó". Stefánia: „Mi jut eszedbe, Árpi, még el sem vettél fele­ségül, és máris életkö­zösségünk megszakadá­sára gondolsz? Vedd tu­domásul, hogy egy ro­hadt vasat se fogok ösz- szetáncolni!" — Közben kínos jelenet: Stefánia lehúzza ujjúról a jegy­gyűrűt és sárba tapossa. Árpi pedig könyörgőre fogja: „Értsd meg, Ste­fiké, nem az én ötletem volt, az újságból olvas­tam, hogy így kell eljár­ni”... Vincze György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom