Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
1909. május 13. 6 Kedd Gyorsan népszerűvé vált szolgáltatás Az átutalási betétszámláról van szó, amelyet Budapesten már tízezrek, vidéken pedig egyre többen vesznek igénybe. Mi az oka az OTP e legújabb szolgáltatása rohamos terjedésének? Az OTP egy sor tértiét vesz le az átutalási betétszámla tulajdonosának a válláról. Milyen terheket? Minden munkába járó, napközben az otthonától távol levő embernek újra és újra gondot okoz, hogy miként egyenlítse ki a lakbér, villany, gáz, víz, telefon, televízió, rádió, biztosítási, hírlap előfizetési díjakat, az OTP-hitel esedékes részleteit, vagy milyen formában tegyen eleget esetleges egyéb fizetési kötelezettségeinek. A felsorolt dijak közül néhány postai befizetéssel is kiegyenlíthető, a legtöbbért azonban pénzTalaj vizsgálati kísérletek A növénytermesztéshez elengedhetetlenül szükséges talaj- vizsgálat legegyszerűbb módszereit kísérletekkel mutatta be a TIT előadótermében dr. Czike Kálmán, a Szarvasi ÖRKI tudományos kutatója. Az előadás ke_ rétében Asztalos Gyula és Simon Ferenc tanárok ismertették saját szemléltetési módszereiket. beszedő jelentkezik, aki — ha nem. talált otthon senkit — figyelmeztető cédulát dob be az ajtón. A címzett azonban másnap sem lesz otthon. Kit kérjen meg tehát újra és újra arra a szívességre, hogy fizesse ki helyette az esedékes összegeket? Nem kellemes minden hónapban több-kevesebb ilyen szívességet kérni. Hátha a szomszéd, akit megkérne erre, az is távol lesz, vagy elfelejti a kérés teljesítését. — Kár a postásnak, a pénzbeszedőnek és önmagunknak ilyen felesleges bosszúságot okozni. Az Országos Takarékpénztár azért is a lakosság bankja, mert a lakosság igénye nyomán újabb és újabb szolgáltatási üzletágakat vezet be. Ennek tekinthető az átutalási betétszámla is, amelynek keretében az OTP tartja nyilván az ügyfél esedékes fizetési kötelezettségeit, s rendszeresen kiegyenlíti azokat. Mégpedig igen csekély térítés ellenében: az első átutalási, vagy kifizetési megbízás teljesítése után 2,— Ft, minden további megbízás után 1,— Ft kezelési dijat számol fel. Az átutalási betétszámla nagyobb megtakarítások elhelyezésére is alkalmas, mert a betétszámla összege évi 3 százalékkal kamatozik. Amint arról korábban már hírt adtunk, az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága ez év június 1-vel vezeti be ezt az új szolgáltatást. Békéscsaba lakosságának az irá_ nyú igényeit mi sem bizonyítja jobban, mint a naponta megnyi. tott számlák mennyisége. Egyre szélesebben gyűrűznek tapasztalataink arról, hogy jó ízlés dolgában, mondhatni, naprakészen éberek vagyunk. Amikor például híre futott, hogy hazánk híres magányos hosszútávfutójáról, Schirilláról bisztrót akarnak elnevezni Kenderesen, egyemberként kiáltottuk: Csiba! Nem tudjátok, hogy létezik egy rendelkezés, miszerint élő személyről semmit sem szabad elnevezni?! A kutyafáját! Lett is foganatja betonszilárd elvi kiállásunknak. A fáradhatatlan Schirilla — miután meghívták, hogy azért fusson el oda —, bekocogott Kenderesre. Meghallgatta az ünnepséget méltató rigmust, és jó egészségben vészelte át, hogy a felavatott bisztró íierA „Schirilla’’, hanem „Sport” nevet nyert az 'állami keresztelőn. Gondolta, azért, ha áttételesen is, munkásságának köze van az elnevezéshez. Mondom, az élők nevének hebehurgya elherdálása ellen következetesen harcba szál- lunk. ILLÉS-ről ma nem engednénk szekeret elnevezni, mint ez a bibliában még előfordult. Gondolkodtunk azon, hogy ALBERT-falxta nevéből ne iktassuk-e ki az elejét, vagy hogy — ugyancsak bizonytalan időre — az óPAFF! budai Flórián térnek is más nevet adjunk. Fintorgattuk az orrunkat, amikor az angel királynő legkedvesebb lovát Bobby Charltonnak keresztelte el — az aranylábú futballista iránti elismerés gesztusaként. Kérdés, mennyire tapsikolt az állati ötletnek a focista? Hogyan érzi magát annak tudatában, hogy amikor például Erzsébet királynő a Déli Nyúz sportrovatában arról olvas, mekkora gólt ragasztott Bobby az ellenfél hálójába — akkor első pillanatban mindig keaves lovára — és nem a csatárra gondol. Már-már úgy akartam folytatni e Veszélyt, hogy a nem élőkkel szemben is finom érzékünk van az ízléstelenség kezdetének észlelésére, amikor... Szóval, hogy mi azért nem volnánk olyasmire képesek, mint például a franciák a folyó napóleoni esztendőben. Tudja a világ, hogy az egykori mészárosra emlékezve, mindent megragadnak az ízlésükről híres franciák, amivel Napóleon emlékének méltóképpen adózhatnak. így árulnak az üzletekben olyan szappanokat, amelyeken Napóleon mellképében gyönyörködhetnek a tisztálkodók, míg csak el nem kopik a szappan. (Még csak arra sem figyeltek nagy nemzeti öntudatukban, hogy ezt a napóleonos szappant a büszke hadvezér-császár ádáz ellenségei, angolok! gyártották az ünneplő franciáknak. Célozva talán Napóleon waterloo-i habozására... Vagy esetleg arra, hogy úgyis hiába akarják a franciák tisztára mosni a császárt — annak mellképe a szappannal együtt él, illetve hal.) Mondom, oda akartam kilyukadni, hogy mi elhunyt nagyjaink nevét is csak a legtiszteletremél- tóbb módon merjük alkalmazni — például József Attiláról csak arra méltóképpen rászolgáló termelőszövetkezetet, utcát, kultúrházat nevezünk el —, amikor ezt olvasom egy újságban: „Fennállásának csaknem egyéves évfordulóját ünnepli a József Attila Kutyaképzö Iskola...” Tóth Istvár üt. — Míg el nem felejtjük: világszerte tisztelt és csodált nagy forradalmáraink — Kossuth és Petőfi — aligha lennének különösebben busz kék a megyénkben elért „állati” népszerűségre. Május 1-i számunkban olvashattuk, hogy a Dévaványa és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Igazgatósága — a többi közt — jóváhagyta a Kossuth Nyúltenyésztő Társulás, valamint a Petőfi Kisállattenyésztési Társulás alapsza bályát... Kisnyék Jókora település, tanyaközpont yizesfás — Okány — Zsa. dány és Sarkadkeresztúr között. Mivel kiesik a forgalomból, sokan nem is tudnak létezéséről, s a környékbeliek is azt mondják; ott a világ vége. Végigszenvedtem a keserves, rossz utakat, s ennek végén legnagyobb meglepetésemre egy rendezett falut találtam, takaros utcákkal, csinos portákkal Az utcán elsőnek drótossal talál A drótozó. koztam, aki keserves, elnyújtott hangon kínálta szolgáltatását a kisnyék! asszonyoknak. Kíváncsi voltam, ugyan ki lehet, aki manapság drótoztál Legnagyobb meglepetésemre akadt megrendelője e derék vándoriparosnak. Az egyik asszony tejesköcsögöt adott oda, hogy drótozza össze. Megkérdeztem, mire való ez, hiszen ha még annyit hozzá-* tesz, amennyibe a drótozás kerül, új zománcos fazekat vehet. Az asszony megsértődött, hogy feltételeztem: kevés az edénye. Azt mondta tele van a konyha ezekkel, de a köcsögöt édesanyjától kapta, együtt vették még kislány korában a sarkadi vásárban. Féltve őrzött emlék tehát... Kisnyék a sarkadi Lenin Tsz hármas üzemegysége. A szövetkezet itt nevelteti csikójait, melyek versenyeken és külföldön is rangot adnak a szövetkezetnek. A 22 csikót Győrffy Benjamin gondozza. Láttam egy másik jellegzetes nem a világ vége Gábor az üzemegység brigádvezetője motorkerékpáron járja a határt, most éppen a lovon ülő Oládi Jánossal beszélget, akitől két lófogatot kér, mert itt a jó sárolt vasból, hanem kiselejtezett kocsik jó alkatrészeiből készítik az új járművek tartozékait. A kismyéki műhelyesek szocialista brigádot alapítottak, Lengyel József bognár munka közben. idő, gyorsítani kell a kukoricavetést Ismertek a környéken a bognár-műhely dolgozói is. Bár nem futószalagon, de elég gyorsan készülnek itt a kocsik. Még szükség van rájuk. Olyan helyen nélkülözhetetlenek ahová nem jut el a vontató. Itt dolgoznak a kovácsmesterek is, akik nem vá_ s e névhez méltóak akarnak lenni. A település lakói nem maradnak el a tájékozódásban sem. Újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, ismerkednek a világ eseményeivel. Hazafelé úgy éreztem, mégsem a világ végén van Kisnyék, élet zajlik itt is, akárcsak máshol. képet is: délben az eligazítást a tanya-udvaron, (fonti kép) Kiss " / Verseny paripák a karámban. Kép — szöveg: Márton László
