Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-17 / 86 . szám

tim. április 17. 4 Csütörtök Mlv^rt nincs, ha van? Borbély Sáfv'dorné szarvasi ol­vasónk örömma1 fedezte fel a Bé­késcsabai Konzervgyár nemrég megrendezett kiállításán egyik kedvencét, a va ibabkorrzervet. Vett is néhány üvegei, amit jó­ízűen elfogyasztottak. A Hálái tás után — amikor legközelebb vett volna újra néhány üveggel — i már sehol sem kapott, pedlgi jó- i néhány üzletet felkeresett. Tfelált ugyan, de ezek 5 literes üvetaek - ben voltak. Levélírónk jogosan kérdezi, miért nem gondolnak, a kisebb létszámú családokra, és miért nem árusítanak fél- vagy literes üvegekben. Jankulár István, a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vállalat Békéscsabai igazgatóját kerestük fél először a panaszos: levéllel.; Kérdésünkre elmondotta, hogy raktárukban mintegy négy va- j gonnyi vajbabkonzerv áll a ke­reskedelem rendelkezésére. De' fél- és literes rendelés hozzájuk.' még nem érkezett. Ezután Szűcs Pétertől, az élei- misizer kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi osztály vezetőjétől érdeklődtünk, aki úgy tájékozta­tott, hogy az új gazdasági irányí­tási rendszerben az árudák veze­tői a piachoz igazodva közvetlenül a nagykereskedelmi vállalattól rendelik meg a keresett árukat. Telefonon kerestük a 129-es áruda vezetőjét, Szosznyák Imrét, aki kérdésünkre elmondotta. Hogy valóban igen keresett és kedvelt a Békéscsabai Konzervgyár általi készített kisebb „csomagolású” vajbabkonzerve, meg is rendel­ték a nagykereskedelmi vállalat­tól, de csak bolgár konzerwet kaptak. Gregor Mihály, az 53-as számú áruda vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott, ök is még március 20-án rendeltek a csabai fajtából, de a mai napig sem kapták meg. Itt tehát bezárult a kör. Ezek- után nemcsak a levélíró, hanem mi is kíváncsiak vagyunk, hogy miért nincs kisebb — csak ötlite­res — az üzletekben? Meaoidott-e az újítók érdekvédelme? Kiss Zoltán a Tompapuszía, Hámán Kató utca 17 szám alatt lla­kó olvasónk sokat hallott, olvasott arról, hogy az újitómozgaloim- nak sok a kerékkötője. Sérel­mesnek tartja, hogy a nyugdíja­sok egy-egy vállalathoz beadott újításukra rendszerint még csak választ sem kapnak, az újítást azonban bevezetik. Az érte járó díjat persze valaki más veszi fed. Ügy véli az érdekvédelem hiá­nya. hogy ez a szépen terjedő mozgalom kátyúba jutott. Véleménye szerint szükséges lenne egy országos érdekképvise­leti szervezetet létrehozni ilyen elnevezéssel, Újítók Orsaágos Szövetsége vagy Újítók Szakszer­vezete. Ebbe a nyugdíjasok is beletartoznának. Való igaz, hogy az újítók ér­dekvédelme nem teljesen megol­dott, megvan a visszaélés lehető­sége. A gazdasági mechanizmus reformja azonban ebben a kér­désben is változást hoz, mert a vállalatok termelését egy-egy újí­tás, találmány rendkívüli mér­tékben befolyásolhatja. Éppen ezért a vezetők egyre inkább fel­ismerik és támogatják az újító- mozgalmat, amelynek a hajtóere­je az anyagi érdekeltség. Ez megköveteli a visszaélések meg­szüntetését, az újítók érdekvédel. mét. Meg kell jegyezni még, hogy az újításokkal, találmányokkal, illet­ve azok adás-vételével az Újítá­sokat Értékesítő Iroda (ÚJÉRT) foglalkozik. (Címe: Budapest, V., Garibaldi u. 21.) Feladata az új­donságok, újítások, találmányok adásvételének lebonyolítása. Csak olyan újdonság értékesítését vál­lalja, amelyet már üzemszerűen megvalósítottak vagy kikísérle­teztek, tehát rendelkezésre áll a dokumentáció, a hasznosságát igazoló műszaki és gazdaságossá­gi leírás. Az újítások, találmányok meg­valósítására és más kérdésekre vonatkozóan szakmai tanácsot ad az Iparjogvédelmi Tudományos Egyesület (Békéscsaba, Szent Ist­ván tér 8), valamint a Szakszer­vezetek Békés megyei Tanácsa Közgazdasági munkabizottságá­nak Iparjogvédelmi Bizottsága (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 12). A sajtó annyiban segít­heti az újításokkal való vissza­élések megszüntetését, hogy az ilyen tapasztalatokat a nyilvános­ság elé tárja. Reméljük, erre nem lesz szükség, annál inkább alkal­munk lesz arra, hogy az újítók megbecsüléséről számoljunk be. KELETMAGYARORSZÄGI vízügyi építő vAllalat ELŐNYŐS KERESETI LEHETŐSÉGGEL kubikosbrigádok SZAMÁRA FELVÉTELT HIRDET. Munkaruhát, munkásszállást, étkezést és hazaszállítást biztosítunk. Jelentkezés: Orosháza, Makói út 1. Idegnyugtatóként egyik délután köl­csön vettem olvasni a fiam dugikönyvtá- rából a „Félszemű gyilkos” című hátbor­zongató történetet és éppen az első gyil­kosságnál tartottam, mikor bejött a fele­ségem és letette mel­lém a levelet, amit a postás hozott. Fel se néztem a könyvből, nehogy kizökkenjék. “ Feleségem kitűnő emberismeretére vall, hogy szó nélkül tá­vozott. A második hullát fogták ki a csatorná­ból, amikor a fiam berontott. — Apu! Kellene nekem két forint fü­zetre. Fel se néztem a könyvből, zsebembe nyúltam, kitapogat­tam egy kétforintost és odaadtam a fiam­nak, akinek kitűnő emberismeretére vall, hogy szó nélkül át­vette a pénzt, és láb- ujjhegyen kisurrant a szobából. Éjjel két óra körül, amikor a félszemű gyilkos a harmadik áldozatával is vég­Krimis történet zett, én is végeztem a könyvvel. Megtud­tam, hogy ki volt a „félszemű”, aki nem is volt félszemű, csak a fél szemére fekete kötést rakott, amikor „munkában” volt, és ezzel vezette félre a detektívet. Ezek után megnyu­godva tértem nyugo­vóra, de előbb a könyvet visszatettem a dugi-helyre, aztán a biztonság kedvéért benéztem az ágy alá és a függöny mögé, nem rejtőzik-e ott valaki. Másnap nehezen ébredtem és a napom is keservesen telt el. Este a fiam elém állt és rámkacsintott. — Klassz krimi volt, ügyi? — Miről beszélsz? — Hát a könyvről, amit kölcsönvettél tőlem. — Honnan tudod? — Láttam, mikor tegnap bejöttem pénzt kérni. Ügy be­le voltál zuhanva, hogy kétforintos he­lyett ötforintost ad- táL — Én pénzt adtam neked? — Még erre sem emlékszel? Nahát apu, rád ekkora ha­tással van a krimi? — Arról beszélj, mj történt az ötfo­rintossal? — Vettem rajta egy új krimit. De azt úgy eldugom, hogy sose fogod megtalál­ni. Nem neked való. <v. i.) J Utánpótlás a cipészszakmában A köztisztasági vállalaton nem múlik „Sok udvar azért rendetlen, mert nem tudnak a téglahulla­dékkal, kerti szeméttel mit csi­nálni. Jó vodna, ha az illetékes vállalat erre is gondolna, mert ellenkező esetben hiábavaló a Tiszta udvar, rendes ház mozga­lom.” Többek között ezeket írta levelében Solti György békéscsa­bai olvasónk. Kérdése: máért nem gondoskodik a köztisztasági vál­lalat az olyan hulladék törmelék elszállításáról, melyet nem sza­bad a kukában gyűjteni. Levelé­vel felkerestük Békéscsabán a kertészeti és köztisztasági válla­latot, ahol Pécsúj helyi Istvánná főkönyvelőtől megtudtuk, hogy levélírónk kérése rég megoldott A vállalat ugyanis írásbeli vagy személyesen bejelentett kérés alapján elszállítja a hulladékot, tárolóban összegyűlt szemetet. E célra tíz lófogat és két gépkocsi áll rendelkezésre, de ha szüksé­ges, még több szállítóeszközt is munkába tudnak állítani. Ilyen megrendeléssel egyébként — kü­lönösen tavasszal — több százan fordulnak a vállalathoz. A szállí­tási munka díja köbméterenként 30, 38, illetve 44 forint, attól füg­gően, hogy honnan, milyen távol­ságról kell a kocsira felrakni a hulladékot. Új allcatrészüzlet nyílik Örömmel adjuk közre az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat (Bu­dapest, VI., Nagymező utca 9) igaz­gatójának, Kincses Endrének az „0 sem a tombolán nyerte...” című cik­künkre küldött válaszát. A cikkben egy konkrét eset kapcsán a vállalat békéscsabai üzletének zsúfoltságáról, korszerűtlenségéről szóltunk. Idézet az igazgató leveléből: „Vál­lalatunk országos szinten igyekszik az alkatrészellátást javítani, a ki­szolgálás menetét is rendszerint kul­turáltabbá tenni. Ennek érdekében az elmúlt két évben három vidéki városban modem üzleteket nyitot­tunk. Terveinkben szerepel egy új korszerű békéscsabai üzlet megnyi­tása 1970 első felében, ahol a kiszol­gálás korszerű, kulturált formában történik. így a panaszhoz hasonló eset nem fordulhat elő”. (---------------------------------T-----------­A z Endrődi Cipész Ktsz az idén Jubilál, ugyanis 1949. áprili­sában két kis szövetkezet egye­sülésével jött létre. Az egyesülés­kor mindössze 44-en voltak,' ma pédig összesen 905-en dolgoznak a szövetkezetben, s ebből 598-an Endrődön, a modern gépekkel fel­szerelt műhelyekben, ahol a szebb­nél szebb cipőket gyártják, me­lyeknek híre van már külföldön is. A nagyarányú fejlődést elősegí­tette az is, hogy a szövetkezet ve­zetői törődtek az utánpótlással, és különösen a nők és fiatalok fog­lalkoztatását segítették elő. Je­lenleg 44 harmadéves ipari tanuló dolgozik a szövetkezetben, akik az idén szabadulnak és ezek kö­zül 32-en szalagon bizonyíthatják be, mit tanultak a három év alatt. Másodéves tanuló 41 van, melyek közül 33 lány, s az volt a cél az elmúlt évben is, amikor az első éveseket szerződtették, hogy minél több lányt foglalkoztassanak. Így a 90 első évesből 75 lány és mind­össze 15 a fiú. A szövetkezet meg­fiatalodott, hiszen 298 olyan dol­gozója van, aki 20 éven aluli, 204 a 25 éven és 104 a 30 éven aluli. A fiatalok nagyarányú foglalkoz­tatása azt jelenti, hogy a szövet­kezet dolgozóinak 66 százaléka 30 éven aluli. Igen jó a nők aránya is, hiszen a 905 dolgozóból 564 tartozik a gyengébb nemhez és a szövetkezet vezetői úgy határoztak, hogy a jövőben csak azokon a munkahe­lyeken foglalkoztatnak férfiakat, ahol a fizikai munka ezt feltétlen megköveteli, valamint az egyéb egészségügyi követelmények te­szik szükségessé. A dolgozók munkakörülményei­nek javításával is sokat törődnek, most épül az új üzemrész, ahol egy műhelycsarnok, egy készáru raktár, félkésztermék raktár és egyéb melléképület kap helyet az építkezés első lépcsőjében. A je­lenlegi üzemrész felépítése után a szövetkezet előreláthatólag 1100- ra tudja növelni a létszámát, s az új dolgozók zöme nő lesz. így munkalehetőséget tud biztosítani sok gyomai és endrődi asszonynak, lánynak. Az új üzemrész működ­tetésével egyidőben a jelenlegi központi telepen is jobb körül­ményeket tud majd biztosítani a dolgozóknak. — Tessék... — Weigert József vagyok... Be- rénybe igyekszem... Jobb hírt nem hozhatok... A fiától... István­tól... Csoór István: NA'DÁLY O HARANGOZTAK. Szólt a harang a hosszú asz­tal mellett időző embereknek, Vastag Imrének, a rizsesnek, akinek náddal mérték meg a hosszát, kerítésből szabtak ko­porsót és fekete kulimázzal ken­ték be a deszkát, mert festéket még nem árult a bolt. A négy ember hallgatta. Vastag Imre már nem hallotta. Nem kutatta már az orvos­ságot, a rizskását sem, amit ter­melt, míg mozgott a lába. Fel­kötött állal feküdt a Kommandó kamrájában. Megindult az Idő. Ment arra, amerre a Nap és indult arról, amerről jött a Nap. Az asztalra könyökölve ülnek az emberek. Hallgatják a harangszót. Csontó félrelöki a Lexikont. Nem kell, mert van pap, aki mossa a lábát a doktor házában és vastag kendővel törli. Misa, a volt kézbesítő büffent, a köcsögnyi rum íze visszaillan a szájába. A doktor ízelgeti a hangot. A harang leng, csapódik utána a nyelv és a holtponton derékon vágja. A hosszú évek munkája látszik a harang olda­lán. Kikopott ott a réz, fényes, mintha szidolozta volna minden reggel a harangozó. Könnyű a perc. Fabó a harangot látja, a hangját hallja. Nem érti a nyel­vét, de úgy mondják, hogy imát cseng. Arra gondol, hogy ezt is csak az élő hallja, a holt nem, mert annak betömik a fülét vat­tával. Az élő embernek szól... A csoszogó lépésű ember is hallja, aki tapogatja a hűvös fo­lyosó köveit és a homályban ka­parássza a kilincset. Ajtónyílásra rebbennek. Rongyos gúnyájú ember áll az ajtóban. A nadrág rajta katona, a kabát civil, a kenyérzsák hadi, ami laposan simul a derekához és azon pihen a keze. Erőlteti a hangját az idegen, de csak a gyengéje jut felülre, a többi lent maradt, mert nehéz és hosszú az útja. — Fabó Jánost keresem... Kezével segít magán Fabó, úgy áll fel. A lapos kenyérzsák belsejébe nyúl és tartalmát pakolja az asz­talra. Patkós alakú pénztárcát. Szélét elengedte a cérna és a vékony szál lóg, mintha a levegő moz­gatná. Cigarettatárcát. Nikke- lezett pléh, a nyitójónál lekopott róla a máz és rozsdát fogott az izzadó ujjtól. öngyújtót. Kard­hüvelyből készült aljjal és ku­pakkal. Agyonolvasott levelet. Millió szilánkká szakadt sarkok­kal, lekopott betűkkel. Még nem olvadtak össze a fakó színnel, a halványuló szem is kibetűzheti az írást. Fabó István honv. Deb­recen, Csapókerti laktanya... Fabó János írta, a bélyeget a nyála nyálazta rá. Nincs más semmi, csak a ne­hezen döcögő szavak. — Böszörmény alatt... Nyolca­dikén... hajnalban négy órakor... Megkért... Bocsásson meg... Fordul a katona. Csúszik a lába. Csosszan a tal­pa. Leng a kenyérzsák és a las­san emelkedő kezek óvatosan húzzák be az ajtót. A harang szól. A sarkon az artézi kút folyik, egyenletes folytonos folyással. (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom