Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-17 / 86 . szám
tim. április 17. 4 Csütörtök Mlv^rt nincs, ha van? Borbély Sáfv'dorné szarvasi olvasónk örömma1 fedezte fel a Békéscsabai Konzervgyár nemrég megrendezett kiállításán egyik kedvencét, a va ibabkorrzervet. Vett is néhány üvegei, amit jóízűen elfogyasztottak. A Hálái tás után — amikor legközelebb vett volna újra néhány üveggel — i már sehol sem kapott, pedlgi jó- i néhány üzletet felkeresett. Tfelált ugyan, de ezek 5 literes üvetaek - ben voltak. Levélírónk jogosan kérdezi, miért nem gondolnak, a kisebb létszámú családokra, és miért nem árusítanak fél- vagy literes üvegekben. Jankulár István, a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Békéscsabai igazgatóját kerestük fél először a panaszos: levéllel.; Kérdésünkre elmondotta, hogy raktárukban mintegy négy va- j gonnyi vajbabkonzerv áll a kereskedelem rendelkezésére. De' fél- és literes rendelés hozzájuk.' még nem érkezett. Ezután Szűcs Pétertől, az élei- misizer kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi osztály vezetőjétől érdeklődtünk, aki úgy tájékoztatott, hogy az új gazdasági irányítási rendszerben az árudák vezetői a piachoz igazodva közvetlenül a nagykereskedelmi vállalattól rendelik meg a keresett árukat. Telefonon kerestük a 129-es áruda vezetőjét, Szosznyák Imrét, aki kérdésünkre elmondotta. Hogy valóban igen keresett és kedvelt a Békéscsabai Konzervgyár általi készített kisebb „csomagolású” vajbabkonzerve, meg is rendelték a nagykereskedelmi vállalattól, de csak bolgár konzerwet kaptak. Gregor Mihály, az 53-as számú áruda vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott, ök is még március 20-án rendeltek a csabai fajtából, de a mai napig sem kapták meg. Itt tehát bezárult a kör. Ezek- után nemcsak a levélíró, hanem mi is kíváncsiak vagyunk, hogy miért nincs kisebb — csak ötliteres — az üzletekben? Meaoidott-e az újítók érdekvédelme? Kiss Zoltán a Tompapuszía, Hámán Kató utca 17 szám alatt llakó olvasónk sokat hallott, olvasott arról, hogy az újitómozgaloim- nak sok a kerékkötője. Sérelmesnek tartja, hogy a nyugdíjasok egy-egy vállalathoz beadott újításukra rendszerint még csak választ sem kapnak, az újítást azonban bevezetik. Az érte járó díjat persze valaki más veszi fed. Ügy véli az érdekvédelem hiánya. hogy ez a szépen terjedő mozgalom kátyúba jutott. Véleménye szerint szükséges lenne egy országos érdekképviseleti szervezetet létrehozni ilyen elnevezéssel, Újítók Orsaágos Szövetsége vagy Újítók Szakszervezete. Ebbe a nyugdíjasok is beletartoznának. Való igaz, hogy az újítók érdekvédelme nem teljesen megoldott, megvan a visszaélés lehetősége. A gazdasági mechanizmus reformja azonban ebben a kérdésben is változást hoz, mert a vállalatok termelését egy-egy újítás, találmány rendkívüli mértékben befolyásolhatja. Éppen ezért a vezetők egyre inkább felismerik és támogatják az újító- mozgalmat, amelynek a hajtóereje az anyagi érdekeltség. Ez megköveteli a visszaélések megszüntetését, az újítók érdekvédel. mét. Meg kell jegyezni még, hogy az újításokkal, találmányokkal, illetve azok adás-vételével az Újításokat Értékesítő Iroda (ÚJÉRT) foglalkozik. (Címe: Budapest, V., Garibaldi u. 21.) Feladata az újdonságok, újítások, találmányok adásvételének lebonyolítása. Csak olyan újdonság értékesítését vállalja, amelyet már üzemszerűen megvalósítottak vagy kikísérleteztek, tehát rendelkezésre áll a dokumentáció, a hasznosságát igazoló műszaki és gazdaságossági leírás. Az újítások, találmányok megvalósítására és más kérdésekre vonatkozóan szakmai tanácsot ad az Iparjogvédelmi Tudományos Egyesület (Békéscsaba, Szent István tér 8), valamint a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Közgazdasági munkabizottságának Iparjogvédelmi Bizottsága (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 12). A sajtó annyiban segítheti az újításokkal való visszaélések megszüntetését, hogy az ilyen tapasztalatokat a nyilvánosság elé tárja. Reméljük, erre nem lesz szükség, annál inkább alkalmunk lesz arra, hogy az újítók megbecsüléséről számoljunk be. KELETMAGYARORSZÄGI vízügyi építő vAllalat ELŐNYŐS KERESETI LEHETŐSÉGGEL kubikosbrigádok SZAMÁRA FELVÉTELT HIRDET. Munkaruhát, munkásszállást, étkezést és hazaszállítást biztosítunk. Jelentkezés: Orosháza, Makói út 1. Idegnyugtatóként egyik délután kölcsön vettem olvasni a fiam dugikönyvtá- rából a „Félszemű gyilkos” című hátborzongató történetet és éppen az első gyilkosságnál tartottam, mikor bejött a feleségem és letette mellém a levelet, amit a postás hozott. Fel se néztem a könyvből, nehogy kizökkenjék. “ Feleségem kitűnő emberismeretére vall, hogy szó nélkül távozott. A második hullát fogták ki a csatornából, amikor a fiam berontott. — Apu! Kellene nekem két forint füzetre. Fel se néztem a könyvből, zsebembe nyúltam, kitapogattam egy kétforintost és odaadtam a fiamnak, akinek kitűnő emberismeretére vall, hogy szó nélkül átvette a pénzt, és láb- ujjhegyen kisurrant a szobából. Éjjel két óra körül, amikor a félszemű gyilkos a harmadik áldozatával is végKrimis történet zett, én is végeztem a könyvvel. Megtudtam, hogy ki volt a „félszemű”, aki nem is volt félszemű, csak a fél szemére fekete kötést rakott, amikor „munkában” volt, és ezzel vezette félre a detektívet. Ezek után megnyugodva tértem nyugovóra, de előbb a könyvet visszatettem a dugi-helyre, aztán a biztonság kedvéért benéztem az ágy alá és a függöny mögé, nem rejtőzik-e ott valaki. Másnap nehezen ébredtem és a napom is keservesen telt el. Este a fiam elém állt és rámkacsintott. — Klassz krimi volt, ügyi? — Miről beszélsz? — Hát a könyvről, amit kölcsönvettél tőlem. — Honnan tudod? — Láttam, mikor tegnap bejöttem pénzt kérni. Ügy bele voltál zuhanva, hogy kétforintos helyett ötforintost ad- táL — Én pénzt adtam neked? — Még erre sem emlékszel? Nahát apu, rád ekkora hatással van a krimi? — Arról beszélj, mj történt az ötforintossal? — Vettem rajta egy új krimit. De azt úgy eldugom, hogy sose fogod megtalálni. Nem neked való. <v. i.) J Utánpótlás a cipészszakmában A köztisztasági vállalaton nem múlik „Sok udvar azért rendetlen, mert nem tudnak a téglahulladékkal, kerti szeméttel mit csinálni. Jó vodna, ha az illetékes vállalat erre is gondolna, mert ellenkező esetben hiábavaló a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom.” Többek között ezeket írta levelében Solti György békéscsabai olvasónk. Kérdése: máért nem gondoskodik a köztisztasági vállalat az olyan hulladék törmelék elszállításáról, melyet nem szabad a kukában gyűjteni. Levelével felkerestük Békéscsabán a kertészeti és köztisztasági vállalatot, ahol Pécsúj helyi Istvánná főkönyvelőtől megtudtuk, hogy levélírónk kérése rég megoldott A vállalat ugyanis írásbeli vagy személyesen bejelentett kérés alapján elszállítja a hulladékot, tárolóban összegyűlt szemetet. E célra tíz lófogat és két gépkocsi áll rendelkezésre, de ha szükséges, még több szállítóeszközt is munkába tudnak állítani. Ilyen megrendeléssel egyébként — különösen tavasszal — több százan fordulnak a vállalathoz. A szállítási munka díja köbméterenként 30, 38, illetve 44 forint, attól függően, hogy honnan, milyen távolságról kell a kocsira felrakni a hulladékot. Új allcatrészüzlet nyílik Örömmel adjuk közre az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat (Budapest, VI., Nagymező utca 9) igazgatójának, Kincses Endrének az „0 sem a tombolán nyerte...” című cikkünkre küldött válaszát. A cikkben egy konkrét eset kapcsán a vállalat békéscsabai üzletének zsúfoltságáról, korszerűtlenségéről szóltunk. Idézet az igazgató leveléből: „Vállalatunk országos szinten igyekszik az alkatrészellátást javítani, a kiszolgálás menetét is rendszerint kulturáltabbá tenni. Ennek érdekében az elmúlt két évben három vidéki városban modem üzleteket nyitottunk. Terveinkben szerepel egy új korszerű békéscsabai üzlet megnyitása 1970 első felében, ahol a kiszolgálás korszerű, kulturált formában történik. így a panaszhoz hasonló eset nem fordulhat elő”. (---------------------------------T-----------A z Endrődi Cipész Ktsz az idén Jubilál, ugyanis 1949. áprilisában két kis szövetkezet egyesülésével jött létre. Az egyesüléskor mindössze 44-en voltak,' ma pédig összesen 905-en dolgoznak a szövetkezetben, s ebből 598-an Endrődön, a modern gépekkel felszerelt műhelyekben, ahol a szebbnél szebb cipőket gyártják, melyeknek híre van már külföldön is. A nagyarányú fejlődést elősegítette az is, hogy a szövetkezet vezetői törődtek az utánpótlással, és különösen a nők és fiatalok foglalkoztatását segítették elő. Jelenleg 44 harmadéves ipari tanuló dolgozik a szövetkezetben, akik az idén szabadulnak és ezek közül 32-en szalagon bizonyíthatják be, mit tanultak a három év alatt. Másodéves tanuló 41 van, melyek közül 33 lány, s az volt a cél az elmúlt évben is, amikor az első éveseket szerződtették, hogy minél több lányt foglalkoztassanak. Így a 90 első évesből 75 lány és mindössze 15 a fiú. A szövetkezet megfiatalodott, hiszen 298 olyan dolgozója van, aki 20 éven aluli, 204 a 25 éven és 104 a 30 éven aluli. A fiatalok nagyarányú foglalkoztatása azt jelenti, hogy a szövetkezet dolgozóinak 66 százaléka 30 éven aluli. Igen jó a nők aránya is, hiszen a 905 dolgozóból 564 tartozik a gyengébb nemhez és a szövetkezet vezetői úgy határoztak, hogy a jövőben csak azokon a munkahelyeken foglalkoztatnak férfiakat, ahol a fizikai munka ezt feltétlen megköveteli, valamint az egyéb egészségügyi követelmények teszik szükségessé. A dolgozók munkakörülményeinek javításával is sokat törődnek, most épül az új üzemrész, ahol egy műhelycsarnok, egy készáru raktár, félkésztermék raktár és egyéb melléképület kap helyet az építkezés első lépcsőjében. A jelenlegi üzemrész felépítése után a szövetkezet előreláthatólag 1100- ra tudja növelni a létszámát, s az új dolgozók zöme nő lesz. így munkalehetőséget tud biztosítani sok gyomai és endrődi asszonynak, lánynak. Az új üzemrész működtetésével egyidőben a jelenlegi központi telepen is jobb körülményeket tud majd biztosítani a dolgozóknak. — Tessék... — Weigert József vagyok... Be- rénybe igyekszem... Jobb hírt nem hozhatok... A fiától... Istvántól... Csoór István: NA'DÁLY O HARANGOZTAK. Szólt a harang a hosszú asztal mellett időző embereknek, Vastag Imrének, a rizsesnek, akinek náddal mérték meg a hosszát, kerítésből szabtak koporsót és fekete kulimázzal kenték be a deszkát, mert festéket még nem árult a bolt. A négy ember hallgatta. Vastag Imre már nem hallotta. Nem kutatta már az orvosságot, a rizskását sem, amit termelt, míg mozgott a lába. Felkötött állal feküdt a Kommandó kamrájában. Megindult az Idő. Ment arra, amerre a Nap és indult arról, amerről jött a Nap. Az asztalra könyökölve ülnek az emberek. Hallgatják a harangszót. Csontó félrelöki a Lexikont. Nem kell, mert van pap, aki mossa a lábát a doktor házában és vastag kendővel törli. Misa, a volt kézbesítő büffent, a köcsögnyi rum íze visszaillan a szájába. A doktor ízelgeti a hangot. A harang leng, csapódik utána a nyelv és a holtponton derékon vágja. A hosszú évek munkája látszik a harang oldalán. Kikopott ott a réz, fényes, mintha szidolozta volna minden reggel a harangozó. Könnyű a perc. Fabó a harangot látja, a hangját hallja. Nem érti a nyelvét, de úgy mondják, hogy imát cseng. Arra gondol, hogy ezt is csak az élő hallja, a holt nem, mert annak betömik a fülét vattával. Az élő embernek szól... A csoszogó lépésű ember is hallja, aki tapogatja a hűvös folyosó köveit és a homályban kaparássza a kilincset. Ajtónyílásra rebbennek. Rongyos gúnyájú ember áll az ajtóban. A nadrág rajta katona, a kabát civil, a kenyérzsák hadi, ami laposan simul a derekához és azon pihen a keze. Erőlteti a hangját az idegen, de csak a gyengéje jut felülre, a többi lent maradt, mert nehéz és hosszú az útja. — Fabó Jánost keresem... Kezével segít magán Fabó, úgy áll fel. A lapos kenyérzsák belsejébe nyúl és tartalmát pakolja az asztalra. Patkós alakú pénztárcát. Szélét elengedte a cérna és a vékony szál lóg, mintha a levegő mozgatná. Cigarettatárcát. Nikke- lezett pléh, a nyitójónál lekopott róla a máz és rozsdát fogott az izzadó ujjtól. öngyújtót. Kardhüvelyből készült aljjal és kupakkal. Agyonolvasott levelet. Millió szilánkká szakadt sarkokkal, lekopott betűkkel. Még nem olvadtak össze a fakó színnel, a halványuló szem is kibetűzheti az írást. Fabó István honv. Debrecen, Csapókerti laktanya... Fabó János írta, a bélyeget a nyála nyálazta rá. Nincs más semmi, csak a nehezen döcögő szavak. — Böszörmény alatt... Nyolcadikén... hajnalban négy órakor... Megkért... Bocsásson meg... Fordul a katona. Csúszik a lába. Csosszan a talpa. Leng a kenyérzsák és a lassan emelkedő kezek óvatosan húzzák be az ajtót. A harang szól. A sarkon az artézi kút folyik, egyenletes folytonos folyással. (Vége)
