Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-12 / 82 . szám
1969. április 12. 9 Szombat Tudomány — Technika A szívinfarktus megelőzése Akiket a szívinfarktus veszélye fenyeget, diétát tartanak, tornáznak, fürdőket vesznek. Főként azok a 40 és 30 év közütti nőknek és férfiaknak van erre szükségük, akik már nem sportolnak, viszont jól táplálkoznak. A szívkoszorúér, betegségét egyedül csak testmozgással vagy rendszeres tornával lehet megelőzni. Csakis így lehet meggátolni a mérgező anyagok lerakódását a szívizom felületére. De nemcsak egy-két napi kúráról van szó, hanem állandó jeleggel, szigorúan be kell tartani a diétát, a testmozgást és a fürdőt. Béke — a tengerfenéken Az utóbbi időben több híradás ben ma még szinte felbecsülhetet- számolt be arról, hogy egyes ál- len, hogy egyszer majd folyékony lamok különleges emberlakta berendezéseket bocsátottak a tenger mélyébe, ahol meghatározott tudományos programot bonyolítottak le. Mindez azt jelenti, hogy a bányának használja az ember a tengereket. A tengervízben hihetetlenül nagy mennyiségű oldott ásványi anyag található. Ha valamennyi tenger kiszáradna, a vitechnika napjainkban nemcsak a zükben oldott ásványi anyagokkal, világűrt ostromolja, hanem a ten- j főleg fémsókkal 150 méter magerek mélyét is igyekszik meghó- gasságban lehetne befedni a Föld dítani. Az új technikai eredmé-1 egész felszínét. A tengervíz min- nyek azonban majdnem mindig den köbmérföldje több mint 100 kétarcúnk: egyaránt szolgálhatják millió tonna konyhasót, 4 miliő az emberiség békés jólétét, de tonna magnéziumsót, és csaknem eszközévé válhatnak az esztelen 2 millió tonna káliumsót tartal- pusztításnak, a háborúnak is. I máz. A tengerek mélyének a fcutatá- I sa a jövőben nyilván nagyobb 1 erővel fog folyni, hiszen a tudó- I soknak már megvan az elképzelésük, hogy hogyan aknázhatják ki a tengerek kincseit az emberiség javára. Sokszor olvashattunk már a tengervíz sótalanításáról, a tengerek mozgási energiáját felhasználó erőművekről. Ezeknél távolibbnak tűnik, de jelentőségLapszemle Kincsek a tengerben...? ! Igen, mégpedig jóval értékesebbek, mint azok, mélyek évszázadokkal ezelőtt elsüllyedt hajók gyomrában bújnak meg. A hony- hasótól az urániumig számtalan értékes ásványi anyag várja a világ iparát a tenger mélyén. Erről ad érdekes, összefoglaló képet a TECHNIKA c. áprilisi száma. Az új számból azt is megtudjuk, hogyan biztosítható az elkövetkező évtizedben a mind jobban fokozódó igényeket kielégítő energiaellátás. Megismerkedhetünk a villamos autók új típusaival, az autópályák építésének műhelytitkaival, látogatást tehetünk a lap tudósítójával együtt a távoli Japánban. Ezrek és ezrek érdeklődésére tarthat igényt a TECHNIKA új számában megjelent autos-motoros-kernpmg melléklet és a részletes ezermester-útmutató. Űj távlatokat nyitottak a tengerfenék hasznosításában a legújabb felfedezések. Egyes elemek bonyolult elektrokémiai folyamatok eredményeként kiválnak Sa tengervízből, és a tengerfenék egyes pontjain gumókat képeznek. A gumók legnagyobb meny- nyiségben mangánércet és egyéb olyan fémet tartalmaznak, amelyek a modem technika számára létfontosságú nyersanyagok. Ma már sok olyan terület ismeretes, ahol óriási mennyiségben borítják a tengerfeneket a mangángumók. Felhozásuk sem vágyálom többé: olyan szívóberendezéseket terveznek, amelyek óriási szívó torkai porszívó módjára felszippantják az értékes gumókat a szállítóhajó gyomrába. A számítások szerint kitermelésük akkor is gazdaságos, ha négyzetméterenként csupán 5 dkg található belőlük a tengerfenéken. A tengeri vegyészet előtt tehát nagy jövő áll. A mangán- kitermelést valószínűleg a réz és aa arany kitermelése követi. Mindehhez természetesen az szükséges, hogy a tengerek mélyében a tudomány békés búvárai működjenek, ne a fegyverkezés kalandorai. tudomány szolgálatában 1967. november 5-én a három fiatalember' beszállt az újszerű kísérleti kamara ajtaján. Rájuk zárták az ajtót, majd kívülről lepecsételték. A kamrát egy hatalmas terembe helyezték el, amelynek ablaktalan falait megnyugtató színűre festették. A kamra két részből állt: az egyik a „lakó- és dolgozószoba”, a másik a „ konyhákért”. Nem más ez, mint egy kis melegház, ahol Andrej Bozsko olyan zöldség- és főzelékféléket termesztett, amelyek mesterséges környezetben, mesterséges fénynél is megfelelő termést hoztak. Ily módon friss tápanyaggal is kiegészíthették a különben szárított, teljesen vízmentesített táplálékukat. Különösek voltak ezek az ételek: nagy kalóriatartalmúak, megtartották természetes színüket és ízüket, de teljesen vízmentesek voltak. Az egyes ételek öt naponként ismétlődtek, sikerült így biztosítani a változatosságot is. Többféle élelmiszert — így túrót, lekvárt, aszalt szilvát, csokoládét stb. — tabletták formájában vették be, egyetlen csepp víz nélkül. A vizet egyébként maguk állították elő, kémiai módszerekkel. A kísérlet egyik legfontosabb feladata az volt, hogy kidolgozzák a tartós űrutazás alatt az élet biztosítása, a levegő és a víz rege- j nerálásának a módszerét. Pontosan megtervezett napirend szerint éltek. Reggeli tornával kezdődött a napjuk, majd a mosakodás és a reggeli következett. Sok-sok feladatot kellett megoldaniuk: két- óránként leolvasták és feljegyezték a műszerek adatait (lakó- szakasz hőmérsékletét, a melegház hőmérsékletét, a levegő széndioxid-, oxigén- és nedvességtartalmát, légnyomást, stb.) Nappal egy óra pihenés szakította meg a munkát. Feladatuk volt még a mért adatok feldolgozása. Naponta átestek az orvosi vizsgálaton és munkát végeztek a melegházban. Hetenként 2—2 órát idegennyelv, illetve matematikatanulással töltöttek. Este 10 órától 3/4 11-ig szabad idő, majd még egy orvosi vizsgálat után éjfélkor kötelező alvás következett. Amikor az év eltelte után kinyílt a kamra ajtaja és „földet” ért a három fiatalember, nevüket megismerte a világ. És ha kísér1 létük nem is annyira látványos,' mint a valódi űrhajósoké, tettük a tudomány szempontjából igen nagy jelentőségű volt A szovjet Andrej Bozsko biológus, Germán Manovszev orvos és Borisz Ulibisev technikus 1967. november 5-től 1968. november 5-ig egy teljes évet, pontosabban 366 napos szökőévet töltött egy hermetikusan zárt kamrában. A külvilággal csak videotelefon útján érintkezhettek. „Aranygyár” az Uraiban A folyók hordalékából kézi erővel, hallatlan türelemmel járó aranykitermelés korszaka már régen lejárt. Am a különösen gazdag aranytartalmú kőzeteket, parányi aranyszemcséket görgető folyók medre mégsem hagyható kihasználatlanul. Ezen a véleményen voltak a szovjet szakemberek is, amikor az Ural-hegység aranyat rejtő völgyein áthaladó Miassz-folyón megépítették a képen látható kotró-berendezést és a hozzá tartozó aranymosó üzemet. A tökéletesen gépesített és automatizált „aranygyárnak” csak néhány dolgozója van, ezek is főként gépkarbantartást végeznek. A kitermelést és a mosást végző berendezések irányítását egyetlen ember gondjára bízták az épület tetején elhelyezett vezérlőteremben. Eközben a folyó egyenletesen szállítja értékes hordalékát a kiemelő berendezés kanalai alá, de a kotrómű közeli partszakaszokra is ellátogat a hordalék kiemelése céljából. Miből és hogyan készülnek a vendégváró italok? Ürmös vagy vermut ? Az egyik legnépszerűbb vendégváró italunk az ürmös vagy vermut. Sokan azt hiszik, hogy kétféle ital rejtőzik e nevek mögött, pedig egyazon nedűről van szó: borból és cukorból, a fehér üröm nevű növény hozzáadásával készített különlegességről. Az ürömfűvel ízesített és mézzel édesített borokat már a régi görögök és rómaiak is készítették. Később tormát, mustárt, szegfűborsot és kalmuszgyökeret is felhasználtak az ürmös készítéséhez. Sűrűbb és édesebb Hazánkban nemrégen ismerte meg a fogyasztóközönség az un. likőrborokat, amelyek mintegy átmenetet képeznek a csemegeborok és a nehéz szeszes italok között. Szesztartalmuk az előbbinél magasabb, de az utóbbinál alacsonyabb, kb. 20 fok. Ide tartozik az egri Medoc Cordial, a szegedi származású Boszorkánycsepp és az alföldi Bugaelelke. KészíUniverzális malom A tibiliszi építőipari tudomá- nyos-kutató-intézet munkatársai elektromágneses malmot szerkesztettek, amely alkalmas a nedves és száraz anyagok finomőrlésére. Felhasználható a cementiparban nyersanyag és klinket őrlésére, szintetikus gyémánt finomőrlésére, ércbányászati és vegyipari termékek őrlésére. Az elektromágneses malom a forgómalomhoz viszonyítva tízszeres termelékenységű, villamos- energia fogyasztása kétszer, térfogata majdnem négyszer kevesebb. Stabil, reduktor nélküli egyszerű szerkezete és egyszerű karbantartása miatt üzemeltetése is olcsóbb. tésük technológiája alig tér el a csemegeborokéitól, jellegzetességeiket a nagyobb cukortartalom és az ízesítő anyagok változatos sokfélesége adja meg. A likőrboroktól már csak egy lépést kell tennünk a likőrökig, a nagyobb szeszfokú édesített italokig. Készítésüknek az a titka, hogy a megfelelő zamat jelleggel a cukorkoncentrációt és a szesz- tartalmat jól össze kell hangolni. A gyomorerősítők aránylag nagy, 40—50% szeszfok mellett 12—25% cukrot tartalmaznak. Az un. párlatlikőrök — triple-sec, köményes, stb. — az előbbieknél nagyobb, cukortartalommal készülnek. Az egészen édes jellegű likőrféléknek — mint a kávé, kakaó, vanília- és tojáslikőrnek — kisebb, 22—28% a szesztartalmuk és egészen nagy, 40—60% a lükortartalmuk. E szélsőségek között mintegy közép helyet foglalnak el a gyümölcslikőrök — barack, meggy, narancs,’ cherry- brandy —, továbbá egyes növénylikőrök: chartreusa (sartrőz), be- nediktiner, stb. A közkedvelt koktél A koktélokat egyik eddig ismertetett csoportba sem lehet besorolni. Ha valaki „világkatasztert” akarna készíteni a koktélokról, alighanem 2—3 ezer receptet gyűjthetne össze. Igaz ugyan, hogy ezek között úgynevezett alaprecept legfeljebb 20— 30 akad. Többségüknek alapanyaga a gin, vermuttal, likőrökkel, gyümölcslevekkel stb. keverve. De kedveltek a whiskyrum vagy vodka alapanyaggal kálzülő koktélok is (nálunk újabban az almavodka nevű készítményt ajánlják e célra). A koktélok királyának világszerte a Martinit tekintik, amely gin és fanyar vermut egyenlő arányú keverékei
