Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-12 / 82 . szám

NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS ’LAPJA A szocialista brigádmozgalom alapvető céljai változatlanul helyesek Megkezdődött a szocialista brigádvezetők Ili. országos tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának rendezésében, az Építők székházának kongresszusi termében pén­teken reggel 9 órakor megkezdődött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása. Csak­nem 97 000 brigád több mint egymillió tagjának képviseletében mintegy ezer küldött vesz részt a tanácskozáson. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, a Po­litikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ott volt a kormány több tagja, a társadalmi szervezetek és a szövetkezeti mozgalom vezetői. Tagja volt az elnökségnek a szocialista brigádmozgalom számos kitüntetettje. A tanácskozást az elnöklő dr. Beckl Sándor, SZOT-titkár nyitotta meg. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Dr. Beckl Sándor megnyitója után Gáspár Sán­dor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját Április 14-24: Kazah kulturális napok Pénteken a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnál rendezett saj­tótájékoztatón Hernádi László bejelentette, hogy április 14-től kezdődően kazah kulturális napo­kat rendez hazánkban az MSZBT a Művelődésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront. Az esemény- sorozat április 24-ig tart. A megnyitó ünnepség 14-én e te a Vígszínházban lesz. Megnyílt a fennállásának 225. évfordnláiát ünneplő Orosházán a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a TIT országos vándorgyűlése Világ proletárjai, egyesüljetek! m ÁPRILIS ÍZ, SZOMBAT Ara I forint XXIV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Lapunk tartalmábóls Kik jelentkezhetnek munkára az NDK-ba? (5. oldal) na* Mikor jogos az önvédelem? (6. oldal) i«« Szerkesszen velünk <4. oldal) a a a Sport két oldalon Cl—8. oldal) Sándor beszámolója A szocialista brigádmozgalmat mi sem akarjuk idealizálni. A brigádok sem gyártják futósza­lagon a szenteket. Nagyos is reá-, lis, emberi közösségek ezek, ame­lyekben egyaránt jelentkeznek az építő munka, a társadalmi együtt­élés örömei, gondjai és nehézsé­gei. Ugyanakkor egyértelműen kifejezésre jut törekvésük a jóra, a szépre, az igazra — és ez ben­nük a döntő. A brigádmozgalom a szocialista humánumon alapuló emberi kap­csolatok fejlesztésének eszköze is. A brigádmozgalomban testet ölt a munkásoknak az a természetes tulajdonsága, hogy önzetlenül, egymást segítve, egymásra hatva, egymás sorsáért felelősséget érez­ve alakítják, fejlesztik a szocialis­ta társadalom munkahelyi kis kö­zösségeit. A szocialista brigádmoa- galom legtiszteletreméltóbb voná­sa az, hogy kereteiben megvaló­sul az emberi, baráti együttmű­ködés, szolidaritás és a kölcsönös segítés. Ma sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a dolgozók — mint ter­melők — jobban gondolkodjanak a fogyasztók, a felhasználók fejével is, ennek érdekében most kellené­nek igazán a műszaki haladást elősegítő új termelési eljárások, módszerek. Mindezek olyan újsze­rű feladatok, melyek megoldásá­hoz szükség van a dolgozó kollek­tívák minden alkotó erejére, terv- niakarására, kezdeményezésére. S mindez legszervezettebben ép­pen a szocialista brigádok útján bontakozhat ki. A brigádmozgalom fejlődésének éppen úgy nincs „plafonja”, mint (Folytatás 3. oldalon) Tegnap, pénteken délután 3 órakor dr. Sülé József, a városi tanács elnöke nyitotta meg a Ma­gyar Irodalomtörténeti Társaság a TIT irodalmi és nyelvi szakosz­tályainak és Békés megyei szer­vezetének országos vándorgyűlé­sét Orosházán, a városi tanács dísztermében. A vándorgyűlés háromnapos programjában az el­ső napon Köpeczi Béla egyetemi tanár, a TIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztályai Országos Választ­mányának elnöke tartott előadást Művészet és szocializmus címmel. Az előadó részletesen elemezte a művészetek funkcióját az új tár­sadalom emberének formálásá­ban, rámutatva, hogy a művé­szetek a szocialista humanizmus általános célkitűzéseit segítik megvalósítani. A nagy érdeklő­déssel fogadott előadás után ja­vaslatok és hozzászólások hang­zottak el, este fél 8 órakor pedig irodalmi estet tartottak, melyen ......................................................................... A téglaprésnél A mozgalom átfogja egész népgazdaságunkat A magyar történelemnek nem egy nagy alakja tette fel a kór-, dést: mi az, amitől egy nemzett összekovácsolódik, egységessé vá­lik? A mi nemzedékünk szeren­csés, mert választ is tud adni e kérdésre, s nemcsak elvileg, ha­nem gyakorlatilag is. A md tár­sadalmunk összekovácsol ódott, egységes, mert a szocializmus épí­tésének folyamatában egybe es­nek a társadalmi és az egyéni célok és érdekek. A szocialista brigádmozgalom ezt példázza meggyőzően és ennek szolgálatá­ban áll. A brigádmozgalom több mint egymillió dolgozót egyesít sorai­ban, s átfogja népgazdaságunk egészét. Döntő többségét a fizikai munkások alkotják, de már részt vesznek a mozgalomban a mű­szaki értelmiségiek, a kutatók, tervezők is, s ez jó dolog. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az utóbbi években a mező- gazdaságban dolgozók, a termelő­szövetkezeti parasztok tízezrei is bekapcsolódtak a szocialista bri- gádrriozgalomba. A mozgalom jelentőségét növeli az a tény, hogy munkájában az ifjúság is komoly részt vállal. Az elmúlt hónapokban szakszer­vezetek központi vezetőségei és a tárcák közös szervezésében meg­tartották a szocialista brigádveze­tők ágazati-szakmai tanácskozá­sait. Mi ezeket a tanácskozásokat jónak, hasznosnak tartjuk. Az ágazati tanácskozásokon töb­ben szóvá tették, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében szük­ség lesz-e a munkaversenyre, ezen belül a szocialista brigádmozga- lomra? Egyértelműen válaszolhatunk: a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségek nem merültek ki, sőt, továbbfejlesztéséhez a fel­tételek most teremtődtek meg iga­zán. A gazdaságirányítás új rendsze­rének bevezetésével az egész üze­mi életet döntően befolyásoló té­nyezőként került előtérbe a vál­lalati érdek és önállóság. Ma a kapott jogkörök alapján a válla­lati gondok jobban megoszlanak a vezetők és a dolgozók között. A békéscsabai I-es számú téglagyárban Tóth Pál kétszeres szo­cialista brigádjának tagjai rámákra rakják a szalagon érkező nyers téglát, ami aztán a műszárítóba kerül. Gáspár A bevezetőben utalt arra, hogy a szocialista brigádmozgalom lét­rejötte a magyar munkásosztály történelmi jelentőségű állásfogla­lását, hitvallását jelentette a szo­cialista rendszer mellett. Ezután a szocialista brigádmoz­galomra jellemző vonásokról szólt. A brigádmozgalom része a szocialista munkaversenynek, ab­ból nőtt ki, annak magasabb for­mája. A brigádmozgalom alapve­tő törekvése, hogy hozzájáruljon hazánk gazdasági erejének növe­léséhez. A szocialista brigádmozgalom másik fő törekvése, hogy társadal­mi tömegméretekben mind több dolgozót tegyen műveltebbé, kul­turáltabbá. Fóruma és egyben ke­rete is az önképzésnek, a maga­sabb szakmai ismeretek, a tudo­mány, a korszerű technika elsajá­tításának. A mozgalom kifejezi a munkásosztály egyre növekvő kulturális igényét. S ezzel számol­niuk kell mindazoknak, akik hi­vatásuknál fogva kulturális szük­ségleteket elégítenek ki­Keresztúry Dezső József Attila- díjas író mondott bevezetőt. A mai nap programjában Dar­vas József, Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének el­nöke, Orosháza országgyűlési képviselője tart előadást Szocio­gráfia és irodalom címmel. Hol­nap, vasárnap délelőtt a század- fordulótól a Tanácsköztársaságig terjedő korszak irodalmi kérdése­iről hangzik el több előadás. Az, orosházi ünnepi program eseménye volt a Magyar Gyer­mekorvos Társaság Délmagyar­országi Decentrumának XI. tudo­mányos ülése is, melyet szintén tegnap, a Kossuth Lajos Mező- gazdasági Technikum kollégiu­mának nagvtermében Boda Do­mokos professzor, a Szegedi Gyermekklinika igazgatója nyi­tott meg. Az ülésen mintegy 18n gyermekorvos vett részt. Az eltartottak életkörülményeit vizsgálta a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap ülést tartott a Békés­csabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és egyéb témák mel­lett megtárgyalta a tartási és életjáradéki szerződések ellenőr­zésének tapasztalatait. Az igazgatási osztály vezetőjé­nek beszámolója szerint 1967. március 1-től hatósági jóváha­gyás szükséges a szerződések megkötéséhez. E rendelet megje­lenését az tette szükségessé, hogy korábban szomorú tapasztalatok születtek az eltartottak sorsáról. Egyesek csak azért, hogy lakás­hoz, vagyonhoz jussanak, elvál­lalták idős emberek tartását, gon­dozását, de szívtelenül bántak ve­lük és végül a szociális otthonok­ba kényszerítették őket. ■ Az eltartási szerződéseket azóta fokozottabban ellenőrizhetik a ta­nácsok és gondoskodhatnak az el­tartottak érdekvédelméről. A leg­utóbbi vizsgálatok szerint a gon­dozásra szorult öregek zöme jó körülmények között él Békéscsa­bán, egyetlen olyan esettel sem találkoztak, ami arra utalna, hogy az eltartókat a vagyonszer­zés vezérelt. Az elvétve tapasz­talható problémák inkább abból adódnak, hogy a szerződő felek természete nem egyezik meg. Ilyenkor a tanács segít helyreál­lítani a házi békét vagy — egé­szen ritka esetben — felbontják a szerződést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom