Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-04 / 78 . szám
19«. április 4. 5 Péntek Kitüntetések, jutalmazások április 4 alkalmából A tanyákon is emberek élnek Jegyzetek egy író—olvasó-találkozón Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében. Kitüntetéseket adtak át azoknak, akik kiváló eredményeket értek el j munkahelyükön. Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb elnöke meleg szavakkal üdvözölte a résztvevőket, s többek között elmondotta, hogy kitüntetésben részesülni mindig felemelő érzés, nagy élmény. Csík Péter, az újkígyósi Arany Kalász Termelőszövetkezet elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Heszler József, a battonyai gimnázium igazgatója, Kneifei Antal, a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalat szocialista brigád vezetője, valamint dr. Sebestyén József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Szombati Pál, a békéscsabai városi tanács dolgozója, Knyihár János, a Selovák Iskola igazgatója, Sebestyén Mihály, a Gyulai Cementipari Vállalat párttitkára és Kurucz József, a szeghalmi járási tanács pénzügyi osztályvezetője a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Bordás Mi- hály, a békéscsabai Lenin Tsz fő- agronómusa Budapesten kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitüntetését: a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet Horváth Pál, Nagy Mihály, Csomós István, dr. Szabó Lajos és Garai József kapta. Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetést kapott Nagy Istvánná és Almást János. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést Varga György, a Szocialista Kultúráért kitüntetést pedig dr. Szabó Ferenc kapta. Április 4-e alkalmából a Békés megyei Rendőrfőkapitányságon is meleg hangú ünnepség zajlott le, ahol Hidas Mihály ezredes adta át a kitüntetéseket. Kiváló Szolgálatáért Érdemérmet Gyurkó Pál alezredes és dr. Fekete Mihály őrnagy kapott. A Haza Szolgálatáért Érem arany fokozatát Gazsi András alezredes, Takács Zsig- mond főtörzsőrmester, Maláta Mihály alezredes, Szekeres Sándor százados és Molnár Antal őrnagy kapta. Ezenkívül négyen az ezüst, hárman pedig bronz fokozatot vettek át az ünnepségen. A köz- biztonsági érem arany fokozatát heten, az ezüstöt négyen, a bronz fokozatot pedig fiatan kapták meg Ezenkívül 10—15 és 20 éves szolgálatukért többen részesültek miniszteri elismerésben. Soron kívüli előléptetésben részesült dr. Sarkadi Bálint őrnagy, aki alezredesi rangot kapott. Tolnai Sándor őrnagy szintén alezredes lett, Szabó Antal hadnagyot pedig főhadnaggyá léptették elő. A kisipari szövetkezetek legjobb dolgozói is kitüntetésben részesül- j tek, így Áment Ferenc, a Körös- | vidéki Egyesült Cipész Ktsz elnöke Budapesten az OKISZ-nál kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A békéscsabai ünnepségen a KISZÖV-nél a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Rudner Ferencnek, a Körösladányi Fa- és Vegyesipari Ktsz dolgozójának, valamint Las- kovicz Marcelnek, az Orosházi Cipész Ktsz dolgozójának Goldberger János, a KISZÖV elnöke adta át. Az MSZBT-n a megyei elnök, Boros Gergely adta át az MSZBT Országos Elnöksége aranykoszp- rús jelvényeit és okleveleit. A kitüntetettek: dr. Pirityi Károlyné, a megyei pártbizottság munkatársa, Nemes Ferenc alezredes, Borbély Gyula, a sarkadi pártbizottság titkára, Kruzslitz Tibor, a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója, Butsi Róbert, a mezőberényi gimnázium orosz szakos tanára és Badár János, a békési járási pártbizottság első titkára. Ha az ember több író—olvasó-találkozón vesz részt, ösztönösen hasonlítja őket egymáshoz; hasonlóságokat, s különbségeket próbál és vél felfedezni. Itt mindjárt meg is kell mondani: az előbbiekből sokkal több van raktáron; s így, bizonyos vonatkozásokban általánosíthatunk. Az elemezgető tudósításnak nincs szándékában fő. és alpontok szerinti felsorolásokat, megállapításokat tenni ; holmi defínicó-gyártásától pedig gyenesen óvakodik. A jó néhány író—olvasó-találkozón, amelyen részt vehetett a Emlékezik a Katyusa parancsnoka... Barna, markáns arcú Nyiko- láj Ivánovics Zabelkin. Olyan fiatalos, hogy meg kell kérdezni: hány éves volt, amikor Magyarországon harcolt? — Huszonhárom. — Hogyan került a frontra? — önkéntesként vonultam be. rovszk, Ogyessza, Kisinyov, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és Bécs volt az útvonalunk. Magyarországon mint Katyusa-parancsnok vettem részt a harcokban, — Milyen magyar helységek felszabadításában vett részt? Szovjet harcosok rohama. A DÓK Fronton kezdtem. Előbb a gyalogosoknál téliesítettem szolgálatot, majd a felderítőknél. Részt vettem a Sztálingrád alatti csatákban. Utána a III. Ukrán Fronttal Dnyepropetegy nappal áll a premier előtt, műsoron már akkor is — a Csárdáskirálynő. A Nemzetinél ezen a napon megjelenhetnek a randevúzók, mert ha áram híján nem mutatja is az időt — felszerelték az órát. Megindult a postatakarékpénztári csekkszolgálat is, s fontosságuk szerint bekapcsolják az üzemek telefonjait Délután a sportcsarnokban nagygyűlést rendeznek az ideiglenes nemzetgyűlés budapesti képviselőinek megválasztása végett. Kállai Gyula az MKP nevében szól: — A legdemokratikusabb, leg- antlfasisztább tömegek itt vannak Budapesten, Csepelen, Kőbányán, Kispesten, Újpesten, rájuk támaszkodunk... Miközben mi képviselőválasztásra gyűltünk össze, az ország területén forradalmi harc játszódik le... A magyar parasztság megindította hatalmas harcát a kastélyok és ezerholdak ellen... Gőzmozdony a Körúton Igen, a harc folyik falun is, árosban is. A közéletet most osztogatják a fasisztáktól, igaz- ságszolgálatás elé kerülnek a nemzet sírjának megásói. A zsúfolt népbírósági tárgyalótermekben a közönség hangulata fenyegető. Este van. Ezek a tavaszi esték Budapesten most korán kezdőd- ■ nek, öt órakor. Az Urániában ■ a Szivárvány című szovjet fii- met játsszák, az Operaházban az Aidát mutatjáák be zsúfolt nézőtér előtt. A vendég szovjet katonákat és tiszteket tapsvihar, örömtüntetés fogadja. Fél kilenckor erősen ritkul a forgalom. Részegembert nemigen látni, alkoholtilalom van. Az üzletek jobbára csak délig voltak nyitva. A Körúton a rendbe hozott síneken villamosok helyett gőzmozdony vontatta szerelvények dübörögnek, a Boráros tér felé szemetet, törmeléket, romot visznek a vagonok, ellenkező irányban burgonyát szállítanak a budapesti népnek másnapi szétosztásra. 1945. április negyediké, szerda az utolsó perceihez közeledett. Kint már teljesen elállt a szél. Éjfél felé a szovjet hadijelentés közölte a nagy hírt: „A harmadik ukrán arcvonal csapatai, bolgár egységekkel együttműködve, megtisztították Magyarország délnyugati részét, s ezzel Magyarország területét teljesen megszabadították az ellenségtől.” Röviddel a hadije- lentés után Moszkvában 224 | ágyú össztüze dördült. A sza- • badságot vivő hadsereg tiszte- j letére. ■ Egy újjászülető ország s népe 3 üdvözlésére. — Szeged, Baja, Kaposvár, Dombóvár, Balaton vidéke, Székesfehérvár, Bicske, Budapest, Tata, hogy csak a jelentősebbeket említsem. — Rendkívül kemény harcokat vívtunk Magyarországon. Ismeretes, a németek itt rendkívül erős ellenállást fejtettek ki. Székesfehérvár például nem is egyszer cserélt gazdát. A mieink szerint olyan nehéz volt bevenni ezt a várost, mint nevét orosz embernek kiejtenie. — Amint a kabátján látható, aranycsillag mutatja, ön a Szovjetunió Hőse. — A Sztálingrád alatti csatákban való részvételért tüntettek ki vele, 1944 nyarán. A magyarországi harcok során a Nagy Honvédő Háború érdemrend I. fokozatát kaptam Székesfehérvár felszabadításáért. — Milyen személyes élményei maradtak a Magyarországon töltött háborús időkből? — A háború, sajnos, természeténél fogva nem baráti ismerkedés. A civilekkel alig érintkezett alakulatunk. Egy-két esetre azonban jól emlékszem. Történetesen az egyik Szeged alatti községben tűz ütött ki a lőszert szállító autónkon, s azt vettük észre, hogy több paraszt jön hozzánk és nyomban nekilátnak a tűzoltáshoz. Dombóvárnál meg egy férfi csónakot bocsátott rendelkezésünkre, illetve ő maga evezett, s úgy keltünk át a Kapóson, Komárom környékén egy leány figyelmeztetett, hogy a németek körül akarnak zárni bennünket és kivezető utat ajánlott. Mi nem hittünk neki... Harc árán tudtuk meg, hogy igazat mondott és segíteni akart. Kár, hogy nem tudom ezeknek az embereknek a nevét... — Járt-e már a felszabadítás óta azokon a magyar helyeken, ahol annak idején harcolt? — Nem is egyszer. Ugyanig újságíró vagyak... S 1952 és 1955 között a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársaként Budpes- ten dolgoztam. 1962 és 1965 között pedig az APN (Novsztyi Sajtóügynökség) vezetője voltam úgyszintén Budapesten. De más alkalommal is jártam Magyar- országon. Voltam Békésben, s természetesen meglátogattam Szegedet, Kaposvárt, Dombi- várt, melyek szépségét, meghitt kedélyességét csak békében lehet igazán érezni és élvezni. Amikor a Balaton háborús, rideg kép>ét láttam, még gondolni sem mertem, hogy a „magyar tenger” valóban olyan szép, mint amilyennek a későbbiekben megismertem. — Zabelkin elvtársat milyen alkalomból üdvözölhetjük ismét Magyarországon ? — A Budap>esiti Nemzetközi Vásáron kiállító szocialista országok pavilonjainak sajtófőnökei számára rendezett fogadásra hívott meg a HUNGEXPO. Hűvös ez a tavasz, de más mint az az első, amikor először itt jártam. Persze, a háború.... Varga Imre, az APN munkatársa Egy kis megbeszélés. Irány Berlin. tudósító is, a legszembetűnőbb az volt, hogy az emberközelbe kerülő író és a közönséggel való találkozásakor, még csak véletlenül sem tudja megütni azt a hangot, azt a tónust, amilyennek az olvasó az alkotásokból megismerte, elképzelte. A söté- tebb, a nyomasztóbb hangulatú művek szerzői általában, élőszóban, ragyogó humorukat csillogtatják; szójátékaikkal valóságos zsonglőr-mutatványokat produkálnak. Míg a vidámítóbb, kacagtató céllal íródott művek alkotói szűkszavúak, s olykor oly’ savanyúak, mint a találkozást követő vacsorán a birkapaprikáshoz szervírozott ecetes uborka. Az egyik írónk — szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy Európ>a-hírű — egyenesen elvetette az író—olvasó-találkozóknak még a gondolatát is. Ezt különben épp>en ilyen alkalomkor mondta, és hogy különben jól érezte magát, azt valamennyi megnyilvánulása, gesztusa bizonyította. Később az Élet és Irodalomban szellemes, de maró hangú jegyzetben számolt be arról, mennyire nevetségesek az ilyen találkozók. Lehet, bár ne felejtsük el. hogy az író—olvasó találkozókon — írók is vannak! Szóval: ezek az általános jegyek. Sematizmus-bontó, úgynevezett: „Merészen egyéni” találkozók csak kivételes esetekben fordulnak elő. Szentiványi Kálmán író találkozása a békési Egyetértés Termelőszövetkezet tagjainak egy részével, ilyen rendhagyó volt. A szívélyes üdvözlés s a tsz rövid, de ügyes bemutatása után az író emelkedett szólásra. Elmondta, hogy ő főleg munkás-író, mint ahogy ezt A szerencse fiai című regénye is bizonyítja; és meg van döbbenve, hogy van ilyen tanyavilág is, meg egyáltalán most jár először a Viharsarokban. Mi is megdöbbentünk egy pillanatra, hiszen az író, aki személyesen ismerte Móricz Zsigmondot, nem mai gyermek már. S amikor az egyik sertéstenyésztő a Hajnali madarak című alkotásával kap>csolatosan igazán értelmes kérdést tett föl- megdöbbentőbbnek látszott. Persze, valaki megdorgálhatná most az elemezgetőt, hogy azért vigyázzunk, nem éppen fontos, hogy minden író eljusson a parasztsághoz, s anyagot csupán csak tőle gyűjtsön! No. nem is erről van itt szó; senki sem követeli egy írótól sem, hogy ... Hiszen mindenki arról ír. amiről tud. De hogy egy valaki író fizikailag, a felszabadulás után több mint két évtizeddel fedezze föl, hogy a Viharsarokban is élnek emberek, sőt mi több. egészen tűrhetően élnek — „ne döbbenjen meg drámailag.” Hiszen — s ezért is rendhagyó ez a napokban lezajlódott találkozás — Szentiványi Kálmán író nagyon jól feltalálta magát; szép hangján jól énekelte a békési parasztokkal egvütt azokat a népdalokat, amelyekből a szűkebb haza tájainak szerete- te, mélvből jövő emberi érzések. R föld és a munka szere te te áradt T. F Tárlat a képcsarnokban A Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltjában 1969. április 18-án délután 5 órakor újabb miniatűr tárlatot nyitnak. Ez alkalommal Zirkelbach László budapesti festőművész képeit látja majd a közönség. A tárlat megnyitóján Püski Gábor, a Megyei Művelődési Ház igazgatója ismerteti a művész életútját, törekvéseit K. F.
