Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-03 / 77 . szám
1969. április 3. 5 Csütörtök Nyugalomba vonul a nyughatatlan ezermester újító (Tudósítónktól) Tíz megvalósult újítási javaslat, félszázezer forintnál is több gazdasági eredmény — ez Dinya Elek főművezető „újítási mérlege”. Persze csak papíron. A gyakorlatban ugyanis se szeri, se száma a ki- sebb-nagyobb újításoknak, módosításoknak és ötleteknek, amelyeket be sem nyújtott újításként, mert — úgymond — minek, ha már megcsináltam? Negyvenhárom évvel ezelőtt, úgyszólván gyerekként kezdett dolgozni a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban, a kelmekikészítő üzem dolgozóinak mostani kedves Elek bácsija. Ilyen hosszú ideig bizonyította be, hogy a munka szeretető tőle elválaszthatatlan. A jobbra, többre, korszerűbbre irányuló törekvést természetesnek tartja. Újításaival, ötleteivel gyakorta olyan nehéz helyzetekben is segítségére sietett vállalatának, amikor a drága importgépek beszerzése még szinte lehetetlen volt. Újítói tevékenységének értékét e körülmény a sokszorosára növeli. Nehéz volna e helyütt „kapásból” felsorolni, hogy az örökmozgó és tevékeny Elek bácsi hányszor részesült anyagi és erkölcsi elismerésben. Hirtelenjében csak annyit sikerült megtudnom, hogy kétszer nyerte el a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést s további hat kitüntetése is van. Azt már a családjától tudom meg, hogy a ház körül is állandóan újít, fúr-farag, kertészkedik szőlészkedik, nyári szabadsága idején meg a méheit „legelteti” a Gúti-erdöben... Most már a nyugalom évei következnek. Elek bácsinál persze ez csak „elméletben” van így. Viszont nyugodtan hódolhat ismét régi hobbyjának, amelyet már művészi tökélyre emelt. Ez pedig a madárpreparálás. Nagy-nagy szakértelemmel és ambícióval műveli ezt az aránylag ritka tevékenységet. A békéscsabai múzeum természetrajzi terme kiállítási anyagának háromnegyed részét ő rendezte be, a saját maga által ejtett vadakból. A jól megérdemelt nyugalomba vonulása emlékezetes dátumokhoz fűződik. Felszabadulási ünnepünk előestéjén hagyja abb® a munkát, „hivatalosan” viszont május 1- től lesz nyugdíjas. (—kazár—) „Magyar” erdők IVyugat-Gurópában Magyar „származású” erdőket telepítenek az idei tavaszon Nyu- gat-Európa síkságain. Az erdősítéshez szükséges tölgymakkot a Mecseki Erdőgazdaság exportálta Belgiumba, Svájcba és a Német Szövetségi Köztársaságba. Az erdőgazdaság Dráva-menti területein ugyanis óriási makktermés volt tavaly. A jó minőségű'makk — értékes cikk Nvugat-Európá- ban: a belga, svájci és nyugatnémet erdőgazdaságok hat és fél dollárt fizettek mázsájáért Rejtvény-tavasz, 69 15. rejtvényünk Ady Endre egyik verséből idézzük ezt a két sort: „Lldérc üli meg a jegenyét, S benn, babonás házban kigyúlnak.” Kérdésünk: mi a vers címe? Rejtvény tavasz, 69 15. 1969. április 3. MEGÉRKEZETT a 12 literes Házgyári épületek szereléséhez felveszünk állandó budapesti munkára vasbetonszerelő, ács, kőműves, lakatos, asztalos, toronydarus, hőszigetelő, parkettás és festő SZAKMUNKASOKAT, KUBIKOS BRIGÁDOKAT, FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Kiemelt bérezés, 44 órás munkahét. Minden szombat szabad. Vidékieknek szállásról gondoskodunk. Útiköltséget térítünk. Jelentkezés személyesen a 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Bp. XI., Dombóvári út 19. földgázvízmelegítő (FKV 6/B típus) AZ UNIVERZÄL Kiskereskedelmi Vállalat orosházi és békéscsabai edény bolt j ába 1 Ara: 2320,— Ft. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat április 8-án, kedden Békéscsabán a MÉH Vállalatnál, Sal- lai u. 6 sz. alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becslését, illetve lebonyolítását végzi. fl Tanácsköztársaság Békés Mgvéken Szociálpolitikai tervek, intézkedések SZINTE minden város, község direktóriuma első helyen foglalkozott a lakásínség megoldásával. Gyulán március 27-én Réti László élvtársat bízták meg a lakásprobléma teljes megoldásával. Igen széles körű jogokat biztosított a direktórium az ő számára, ezzel is kifejezésre juttatva a lakásügy fontosságát Joga volt a lakások, üzlethelyiségek, raktár- helyiségek rekviráláaára, a lakókat bizonyos lakóhelyiségek átadására kötelezhette, hivatalokat kitelepíthetett. A feladatok megoldásához karhatalmat is igénybe vehetett A békéscsabai forradalmi direktórium első számú feladatának tekintette „a békéscsabai nyomorúságos lakásügyek rendezését”. 2 családtaggal bíró családnak 3 családtaggal bíró családnak 4 családtaggal bíró családnak Háromnál több szobára senkinek nem lehet igénye A SZARVASI direktórium is igen radikálisan nyúlt a lakás- kérdéshez. A Szarvasi Hírlap 1919. április 13-i számában a Lakásügyi Bizottság (a városi direktórium bizottsága volt) felhívta a város háztulajdonosait, hogy „A tulajdonukban levó lakrészeket ezen felhívás megjelenésétől számított nyolc nap alatt, de legkésőbb .folyó év április 20-ik napjáig a Lakásügyi Bizottságnál jelentsék be”. A direktórium április 21-én kelt és a budapesti Pénzügyi Népbiztossághoz címzett fogalmazványa szerint” a házak szocializálására szóló rendelet kiterjesztését Szarvas városára is célszerűnek tartjuk”. A kiterjesztés nem valósult meg, így tehát a lakásuzsora, melynek elharapó- zása indította erre a kérelemre a direktóriumot, tovább terjedt. Van adatunk arra, hogy a házak, lakások kommunizálása Szarvason is megkezdődött A Mezőberényi Munkástanács 1919. március 29-i ülésén kimondta a lakások rekvirálását „a hajlék nélküli családok részére”. A tanács, a városi mérnök indítványára, házhelyeket méretett ki, „azok sorshúzás útján lettek volna szétosztandók, az arra rászorulók között”. A TANÁCS ügyesen kapcsolta össze a lakásprobléma megoldását a munkanélküliség csökkentésével. A házhelyül szolgáló telkekről a talajvizet csatornázással akarták elvezetni, elsősorban a munkanélküliek munkájával. Más helyeken is találkozunk házhelyek kimérésével, osztásával. A portához jutottaknak következő problémája az építőanyag beszerzése volt, amely hiánycikkként jelentkezett. A Tanácskormány, valamint a megyei direkóriumok, amikor a lakásügyet első helyen tárgyalták, a lakásigény szükségessége mellett a dolgozó egészségvédelmét tartották szem előtt. Az egészségtelen odúkban lakó munkások egészsége veszélyeztetve volt. „Minden orvos a legnagyobb bor- zadállyal gondol arra, amikor elhívják egy cselédhez, olyan szobába, amelynek sem világossága, sem levegője nincs, ahol 9—10 ember alszik minden éjszaka úgy, hogy a legborzalmasabb budapesti nagyvárosi nyomortanyák, menedékhelyek is messze mögötte maradnak a bérlakások mögött. Ilyen körülmények között pi&zok1919 március végén felhívással fordult a direktórium a háztulajdonosokhoz, hogy jelentsék be felesleges szobáikat. Április elején sajnálattal állapítja meg, hogy kevés a felajánlott lakás (400 igénylő számára csupán 250). Azt is megállapítja a direktórium, hogy a gazdák, az „úri osztály” szabotálta a bejelentéseket, 5—6 szobából egyet jelentettek feleslegesnek, a többiben 2—3-an laktak, míg a proletárok egy szobában 10 —13-an, Április 2-án szigorú felhívás jelent meg: aki nem jelenti jbe 24 órán belül a lakását, rekvi- rálni fogják. A lakásbizottság a lakásrendeletet április 9-én meg- I állapította, hogy ki mire jogo- ! sült: 1 szoba, 1 konyha 2 szoba, 1 konyha 3 szoba, 1 konyha ban, szennyben és azon kívül rosszul fizetett munka mellett a béresnek az egészségügyi állapota elképzelhetően rossz.” Békés megye direktóriumai rövid, egyhónapos működésük alatt a lakásprobléma megoldásában a tervezgetésig és néhány gyakorlati rész megoldásáig jutottak. Sem az egészségügyi helyzeten, sem a lakásviszonyokon a Tanácsköztársaság rövid fennállásának ideje alatt vátoztatni nem lehetett. Ezt a helyzetet a Tanács- köztársaság a múltból örökölte, s a Horthy-korszak alatt még csak súlyosbodott A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGNAK rendkívül sok problémát meg kellett oldania. Le kellett raknia a szocialista gazdasági és társadalmi rend alapjait, a dolgozók szociális, anyagi és egészség- ügyi helyzetét meg kellett javítania Le kellett küzdenie a nyersanyag- és energiahiányt Ki kellett fogni a belső és külső támadást Így az adott körülmények között a feladatokat csak részében tudta teljesíteni. Gádoroson már április 27-én megjelentek a román megszálló csapatok. Öcsödön 5 hétig állott fenn a proletárdiktatúra, ez kevés volt ahhoz, hogy „a kommunista rendszer a maga valójában kibontakozhassék.” Pusztaföldváron 35 napig volt hatalmon a munkásosztály. ÖSSZESSÉGÉBEN megállapítható: 30—40 nap nem sök egy város, község, megye életében, különösen kevés ahhoz, hogy pótolni lehessen évszázados lemaradást, hogy meg lehessen valósítani olyan tervet, amelyek teljesen újat akartak és mást akartak. (Folytatjuk) Dr. Lovász György Állni vagy ácsorogni? Csaknem 40 kilométert utazott Körösladánytól Békéscsabáig Fekete Gyula, csak azért, hogy közölje« e cikk szerzőjével: ő nem áesorgott, hanem csak néhány másodpercig állt az úttest szélén március 13-án és eközben érte a baleset. Mert szorgos munkásember volt világ életében — fűzte hozzá —, sohasem volt Ideje, hajlama az ácsorgás- ra. Éppen ezért úgy érzi, hogy az újság megsértette, kigúnyolta. Munkatársai, ismerősei azóta is kajánul emlegetik ezt az egy kifejezést. Mielőtt tovább mennék, hadd idézzem röviden Fekete Gyula látogatásának az előzményét. A március 18-i számban, a közlekedésrendészet tájékoztatója alapján, tudósítottam az olvasókat az előző heti balesetekről. Köztük arról is, hogy egy figyelmetlenül vezetett személyautó hátulról nekiszaladt az út szélén parkírozó gépkocsinak, ami viszont rágurult az előtte „ácsorgó” Fekete Gyula lábára. Jómagam nem voltam jelen a balesetnél, a szűkszavú rendőr-“ ségi jegyzőkönyv pedig csak annyit árult el, hogy Fekete Gyula a gépkocsi élőt tartózkodott. Önkényesen használtam tehát az „ácsorgó” kifejezést, de nem egészen véletlenül. Az ember valahogy úgy képzeli el, hogy aki hosszabb ideig tétlenkedik az úttesten, annak nagyobb esélye van egy ilyen balesetre. Bűnösnek tehát nem érzem magam, s hogy ennek ellenére mégis foglalkozom nyilvánosság előtt látogatóm kifogásával, annak egyéb oka van. Örülök, hogy fölkeresett és ■zzel ismét ráébresztett, hogy milyen nagy hatalma van az írott szónak, milyen szép és ugyanakkor nehéz feladat árnyalatokban gazdag nyelvünk használata. Mert a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint valóban különbség van aközött, hogy valaki áll vagy ácsorog. És nemcsak, talán nem is elsősorban időbeli különbség, hanem— ha szabad ezt mondanom — tartalmi. Az ácsorog szót így értelmezi a szótár: „Tétlenül, bámészkodva, látható cél nélkül, vagy valakire hosszasan várakozva álldogál, erre-arra lézeng”. Azonban még jobban megvilágítja e sző jelentését, hangulatát a szótár egyik irodalmi példája: „Átkozott naplo- pók, mit ácsorogtok itt!” Fekete Gyula, a kőrösladányi tsz lakatosa természetesen nem lapozta fel az értelmező szótárt. Csípős nyelvű munkatársaihoz hasonlóan, ösztönösen érzi az ácsorog szó ízét, hangulatát és — be kellett látnom — joggal találta sértőnek. Hiszen március 13-án nem bámészkodott, lézengett, hanem munka után hazafelé Igyekezett a családjához. Csak egy pillanatra állt meg az országút szélén, hogy körültekintsen, s ekkor érte a baleset. Intelemként könyveltem el a látogatását. De jó lenne, ha szüntelenül élne a felelősségtudat mindannyiunkban, akik nrp-nap után a nyilvánosság előtt használják gyönyörű, érzékeny nyelvünket. A pongyolán fogalmazó szónok, újságíró, előadó nemcsak a hallgatók, olvasók szépérzéke ellen követ el merényletet, hanem sokszor meg is hamisítja a tényeket. Súlyosabb eset, ha éppen ez a célja. De ez már nem a nyelvhelyesség témakörébe tartozik, B. D.
