Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-26 / 94 . szám
1W9. április 26. 2 Szombat Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló törvényerejű rendeletét, megszün. tette a kisiparosok korábbi nyugdíjbiztosításának egyes kötöttségeit. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy a törvényerejű rendelet végrehajtására vonakozó kormányrendeletet adjon ki. , Az Elnöki Tanács az igazságügyminiszter javaslatára egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Politikai perek Huszonöt napon át fűtetlen sötétzárkában tartották a fasiszta hatóságok Grigorisz Farakosz görög ellenállót, akinek perét hétfőn kezdik tárgyalni az athéni katonai junta egyik hadbíróságán. November 29-i letartóztatását követően sem takarót, sem meleg ruhaneműt nem kapott. 25 napi sötétzárka után rendkívül élesen megvilágított helyiségbe szállították át, ennek következtében látá. sa megromlott, szemét meg is kellett operálni. Farakosz ellen, aki a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának a tagja, „nemzetellenes tevékenység” vádjával indítottak eljárást. Az Hu- manité felszólítja a franciákat, küldjenek nagy számban tiltakozó leveleket a Farakoszt fenyegető veszély elhárítására a görög nagykövetségre. *** Hat spanyol kommunista pere kezdődik meg szombaton Barcelonában. Az ügyész a vádlottakra, akik közül hárman mindössze 19 évesek, 6—12 évi börtönbüntetés kiszabását kéri. A barcelonai ügyvédi tanács ezer aláírásos petíciót nyújtott be a bírósághoz, amelyben kiemelkedő személyisé- . gek, köztük Spanyolország prímása és Monserrat abbé azt kéri a katonai bíróságtól, hogy utalja át az ügyet polgári bíróság elé. Mintegy 30 templomban a papok beszédet mondtak a vádlottak támogatására és tiltakoztak az ellen, hogy katonai törvényszék elé állítsák őket. (MTI) I Külpolitikai összefoglaló Válság Libanonban — Bonni döntések — Berlini kommentár VÄLSÄG tört ki Libanonban, a hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint jóval nagyobb, mint a januári — a Bejrúti repülőtér ellen intézett izraeli támadás idejéri támadt — krízis. Olyan súlyos válság, amilyenre 1958. óta nem volt példa az országban. Rasi-d Karami kormányelnök levonta a konzekvenciákat: benyújtotta lemondását Helou államelnöknek. Lemondását csak- I nem hat órán át tartó, parázs-parlamenti vita előzte meg: rend- i kívüli ülésre hívták össze az or- i szággyűlést. Karami itt nyíltan I megmondta: „Legyünk őszinték, j Libanon két táborra oszlott. Az í egyik azt állítja, hogy a palesz- j tínai kommandók libanoni terü- I létről is hajtsanak végre akciókat, bármi legyen is annak a kö- I vetkezménye. A másik tábor ellenzi azt az álláspontot”. A másik tábort ugyanis kevésbé érdekli a „Palesztina felszabadítása” célki- | tűzés, az A1 Fatah jelszava. Sok- j kai inkább foglalkoztatja az, hogy a gerilla cselekmények fokozódása újabb izraeli megtorlásokat vonhat maga után, Libanon háborús tűzfészekké válhat és ez nagy anyagi veszteséget jelenthet, mert Libanon virágzó kereskedelmi központ és rengeteg turista keresi fel, s az idegenforgalom szintén búsás devizajövedelmet hoz. Ha azonban Permanens nyugtalanság állapotába kerül az ország, mind a túristaforgalom elapadásával, mind a külföldi tőke és a kereskedelmi forgalom beáramlásának csökkenésével lehet számolni. Ez a kérdés osztja meg tehát ma Libanont és Karami úgy vélte: a kormány egyik tábort sem támogathatja anélkül, hogy ezt a megosztottságot ne fokozná- In| kább lemondott tehát. Csakhogy [egyes hírügynökségek valószínűtlennek tartják, hogy Helou elfogadja a lemondást, mert úgy gondolja, hogy a súlyos válság megoldására ma sem talál alkalmasabb jelöltet Karaminál. A krízisről véleményt mondott az A1 Fatah-szervezet is. Érdekes módon csillapította a kedélyeket és hangsúlyozta, hogy egyetle ország belügyeibe sem akar be avatkozni. BONN is az események középpontjába került a pénteki napon. , Az egész világ örömmel és diadallal könyvelte el, hogy — a világközvélemény nyomására —, mégsem sikerült a szélsőséges erők mesterkedése és az NSZK kormánya mégis úgy határozott, hogy a náci-bűnök 1969. december 31-e után sem évülnek el. Kevésbé mondható pozitívnak a bonni parlament pénteki vitája a német kérdésről. Brandt külügyminiszter ugyan ismét kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány megértésre akar jutni a Szovjetunióval, ám a Bundestag elvetette azt a javaslatot, hogy az SZK kössön államszerződést az NDK- val. A szociáldemokrata Wehner össznémetügyi miniszter erre még „nem látta elérkezettnek az időt”, Kiesinger kancellár pedig ennél jóval élesebben állt ki az NDI^ elismerése ellen. A NÉMET Szocialista Egység- j párt központi lapja, Neues [ Deutschland kommentálja a legutóbbi napok bonni eseményeit. Mint ismeretes, a bonni Minisztertanács ismét nem fogadta el az NPD betiltásáról szóló javaslatot. Joggal jegyzi meg a Neues Deutschland, hogy ezzel az NSZK j a nemzetközi jogot is megsérti, [ mert a Potsdami Szerződés kite- j jezetten előírja valamennyi náciAmerika ellenes tüntetések Belgrádion szervezet betiltását Az atornso- ! rornpó-szerződés aláírásának | újabb elodázását is teljes joggal j ■ nehezményezi Berlin. Zsukov emlékiratai A Krasznaja Zvezda pénteki száma a. szovjet könyvpiac legnagyobb szenzációját Zsukov marsallnak „Visszaemlékezések ás gondolatok” című emlékiratát ismerteti. A lap azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a tekintélyes szovjet hadvezér műve — sokéves munka gyümölcse — fontos szerepet tölt majd be a szovjet hadtudomány fejlesztésében és a szovjet emberek kommunista hazafias nevelésében. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a könyvnek azok a lapjai, amelyek meggyőzően mutatják be( hogy a háborút megelőző ötéves tervek során a szocialista építés folyamatában létrejött a szilárd anyagi-műszaki bázis a korszerű szovjet védelmi ipar fejlesztésére. Már a harmincas években sok mindent sikerült megtenni a hadsereg és a flotta fegyverzetének felújításáért. A hadsereg-szervezés tökéletesítéséért, a katonai káderek szakképzettségének fokozásáért Mindez sokban meghatározta a nagy honvédő háború győzelmes kimenetelét. Zsukov könyve — húzza alá a Krasznaja Zvezda — gazdag tény- és adatanyaggal cáfolja meg a burzsoá hadtörténészek arról szóló kitalálásait, amelyek szerint a Szov. jetunió általában nem volt felkészülve a fasiszta agresszió visszaverésére. A tények megmutatják, hogy nem tárgyilagosak azok, akik a nagy honvédő háború kezdeti időszakának megvilágításakor hajlamosak a hangsúlyt csupán a kudarcra helyezni. Az ország védelme alapvető és fő vonásaiban, valamint irányaiban helyes volt. Mindamellett, mint ahogy Zsukov emlékiratai is rámutatnak, a történelem túlságosmi kevés időt adott arra, hogy mindenre fel lehessen készülni, számítási hiba csúszott a fasiszta Németország támadása lehetséges ide jónem megítélésébe is. Mint a szovjet hadsereg lapjának könyvbírálata megjegyzi: az olvasó megismerkedik Sztálinnak, a parancsnoknak tévé. kenységévél is. A visszaemlékezésekben idézett tények megcáfolják azokat a korábbi állításokat, amelyek szerint Sztálin a fegyveres harcot valamiféle glóbuszról irányította volna. Mint Zsuikov megállapítja: Sztálin „meg tudta találni a stratégiai helyzet fő láncszemét, meg tudta ragadni azt és tudott ellenhatást kifejteni az ellenségre”. Sztálin „méltó főparancsnok volt”. Ugyanakkor Zsukov, a nagy honvédő háború hadvezére hangsúlyozta: a hadművészet összes legfontosabb kérdései a gyakorlatban az ellenséggel vívott harcokban és ütközetekben érlelődtek eredményekké a kar tonai parancsnokok nagy kollektívájának és maguknak a csapatoknak mélyreható gondolatai és tapasztalat-gazdagodása folytán (MTI) Tűz a kongresszusi sátorban Az Uj-Delhi közelében levő Faridabadban pénteken megkez. dődött az indiai kongresszuspárt évi értekezlete. Röviddel a tanácskozás megkezdése után tűz ütött ki a mintegy 5000 négyzetméternyi területet felölelő sátorpavilonban, az értekezlet színhelyén. Mintegy száz küldött pánikszerűen hagyta el a pavilont. Az első jelentések szerint három küldött megsebesült. Indira Gandhi miniszterelnöknek nem történt baja. A hatalmas sátorpavilon háromnegyed része leégett. A tűzoltók munkáját gátolta a vízhiány. Vezető kongreszusi tagok — víz hiányában — iszappal igyekeztek eloltani a tüzet. Amerikaellenes tüntetés zajlott le csütörtökön a belgrádi egyetem filozófiai karának épülete előtt, miközben az Egyesült Államok katonai iskolájának hallgatói látogatást tettek az egyetem rektoránál. Az amerikai katonai iskolások európai kőrútjuk során látogattak el Jugoszláviába. A vendégeket mintegy száz jugoszláv diák „yankee go home” kiáltásokkal s az amerikaiak vietnami háborús bűneit elítélő feliratókkal fogadta. Az egyetemisták szövetségének belgrádi egyetemi bizottsága ezzel egyidöbem nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozását fejezte ki a rektorátus döntése felett, hogy fogadták az amerikai katonai iskola növendékéit. (MTI) Újabb feszültséggóc Közel-Keleten Irán között kirobbant ellentét. A viszály hátterében egy 1937-ben aláírt egyezmény húzódik meg, amely a két ország közötti határt nem a Shatt al-Arab felezővonalán, illetve sodorvonalán állapította meg, hanem az iráni partvonalon. Kivételt ez alól csak Abadan iráni kikötőnél és egy másik kisebb kikötőnél tettek, ahol a határ — amint ez általában szokásos — a felezővonalon halad, így a Shatt al-Arab vize az említett kivételtől eltekintve iraki felségterület. Irán most semmisnek nyilvánította a Shat al-Arab hajózást szabályozó egyezményt, Irak viszont ragaszkodik az Í937-es egyezményben megállapított jogaihoz. Felségvizeinek védelmére csapatokat vont össze az iráni határnál. Ez a lépés viszont nemzetközi jelentőségűvé tette az egyébként helyi jellegű konfliktus, mert ily ' módon iraki erőket von el a szí- A pattanásig feszült közel-ke- riai frontról. Mint ismeretes Irak leli helyzetben új momentumként a keleti front megerősítésére ko- jelentkezeti a Shatt al-Arab ha- rabban csapatokat vezényelt Szí- józásával összefüggésben Irak és riába. Csehszlovákiai változások : : ■ A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, aak határozata a pártvezetésben végrehajtott szervezeti és személyi kérdésekről a csehszlovákiai fejlődés egy szakaszának le. zárását és új időszak kezdetét jelenti. A helyzet ismerőit nem érték váratlanul a KB-ülés határozatai és egyetértenek abban, hogy a szervezeti és személyi változásokra az országot hosszú idő óta terhelő, súlyos problémák megoldása, az előrelépés érdekében volit szükség. Gustáv Husák, a csehszlovákiai közállapotok leglényegesebb jellemzőjére mutatott rá, amikor kijelentette: „A párt és az állam vezetése állandóan kénytelen elhárítani a legkülönbözőbb akciókat, kilengéseket, demonstrációkat, amelyek nyugtalanítják egész közvéleményünket, az emberek figyelmét mellékes kér. désekre irányítják és így világos programunk megvalósítása állandóan halasztást szenved”. ■ Ha végigtekintünk az 1968. ! januárja óta eltelt mintegy ti- ; zenhat hónap eseményein, tcl• jesen igazolva látjuk Husák • megállapítását. A párt központ; : bizottsága, elnöksége rendszere■ sen hozott olyan határozatokat, ; döntéseket, amelyek — végre• hajtásuk esetén — alkalmasak 5 lettek volna a helyzet konszoli- : dálására. Csupán az 1968. má- : jusi és novemberi KB-határoza_ ■ tokra emlékeztetünk. Mindkét j határozat tartalmazta a szocialista vívmányok megvédésének, a társadalom előrehaladásának konstruktív programját és szankciókat helyezett kilátásba a szocialista-ellenes erők fellépésének esetére. De mi történt a valóságban? A jobboldal koncentrálta erőit, támadásokat intézett a párt tekintélye, vezető szerepe, érvényes határozatai ellen és minden esetben büntetlen maradt. Nem egyszer épp a legfelsőbb állami és pártvezérben helyet foglaló személyiségek adtak biztatást a jobboldal akcióihoz, a többi közt azzal, hogy nyilvánosan kijelentették; Csehszlovákiában: „politikai nézeteiért” senkinek sem eshet bántódása. Ezt a szocialistaellenes erők úgy értelmezték, hogy szabad utat kaptak állam- és társadalomellenes cselekményeikhez. Nem kell mondani, hogy mekkora különbség van politikai nézetek üldözése vagy -államellenes cselekmények megbüntetése között. C okáig emlékezetes marad ^ például az a diáksztrájk, amelyet a Központi Bizottság novemberi határozata elleni demonstrációként szerveztek meg. A megmozdulás nyilvánvalóan rendszerellenes jellege ellenére e sztrájk során a hatóságok erély. telensége miatt olyan hélvzet alakult ki, hogy a demonstráció szervezői és vezetői nemcsak, hogy tárgyaltak a legfelsőbb szintű államvezetéssel. hanem még a feltételeket is ők szabták meg. Vagy egy másik eset: a január végi tüntetések során a törvényes rend megzavarása miatt őrizetbe vettek ugyan százkilencvenkilenc személyt, de fél nap sem telt el és 198-at szabadlábra helyeztek közülük, s nem történt olyan bejelentés, hogy bárki ellen is eljárás indult volna. Husák, a CSKP KB- ülésén külön hangsúlyozta, Ijpgy a március 29-ére virradó éjszaka lezajlott események egyes helye, ken egyenesen ellenforradalmi jelleget öltöttek. Azon az éjszakán félmillió ember ment ki az utcára. „Cselekedeteik talán nem voltak szovjetellenes jellegűek? Összeegyeztethető-e né. peink becsületével egy ilyen demonstráció?” — tette fel a kérdésit. Nem csoda, ha ilyen közállapotok mellett a jobboldal irányítói és szervezői, akik egyébként az augusztust közvetlenül követő időkben a névtelenség homályába burkolóztak és önmaguk átmentésére törekedtek, az utóbbi időben ismét nyíltan léptek fel mindenekelőtt a sajtóban, a rádióban és a televízióban. C1 zek az állapotok főleg Prá- • gára és a cseh területekre voltak jellemzőek, Eltért az események menete Szlovákiában, ahol 1968. augusztus vége óta Gustáv Husák állt a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának élén, (mint ismeretes, a szövetségi átalakulás óta Szlovákiában a szlovák szervek és hatóságok nagy önállósággal rendelkeznek). Szlovákiában a hatóságok sokkal erélvesebben láttak hozzá a jobboldal megfékezéséhez és határozottabban
