Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-18 / 87 . szám
Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. Április is., péntek Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Megkezdte tanácskozását az országgyűlés idei első ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor [ Bejelentette, hogy két képviselő I megnyílt az országgyűlés idei első ■ nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési, és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat; 3. A szerzői jogról szóló törvényjavaslat; 4. Az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről; 5. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása; 6. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy mivel az ülésszakon Péter János külügyminiszter betegsége miatt nem tud részt venni, ezért helyette — a kormány nevében — ő indokolja meg a törvényjavaslatot. ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban >a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hopr a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot. amely híven tükrözi a két ország' szocialista építőmunkájában elért eredményeket, a politikai, gazdasági, tudományos, kulturális téren elért sikereket, meghatározza jövő fejlődésünk irányát, s figyelembe veszi a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat. a szocializmus ügyéért érzett közös felelősségünket. Az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet most- a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlunk, 1968. június 14-én került aláírásra Budapesten. A benyújtott törvényjavaslatban a további együttműködésünkre vonatkozó elvek, célok és maga a törvényjavaslat indoklása is mutatja, hogy együttműködésünket nem a napi politika szemszögéből nézzük; hogy olyan törvényjavaslatot ajánlunk elfogadásra és beiktatásra, amelyet — szerződésként — a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való további együttműködésünket évekre megszabott szocialista perspektíva szem előtt tartásával irtunk alá. Hangsúlyozni szeretném; az elmondott indoklás mellett azért is fontosnak tartjuk ezt a szerződést , mert — kétoldalú együttműködésünkön túlmenően, erősíti a többi szocialista országgá! egyaránt. Az Európa békéjéért felelősséget érző, józanul és reá. lisan gondolkodó államférfiak, politikusok egyetértenek velünk abban, hogy időszerű lenne összehívni egy összeurópai konferenciát. A budapesti tárgyalások azt mutatták, hogy a csehszlovák kormánnyal azonosak nézeteink más nemzetközi kérdésekben is. Elítéljük az Egyesült Államok vietnami agresszióját, támogatjuk a vietnami nép hősi harcát az agresszorok & bábjaik éllen. Ä1\ Barátsági szerződésünk, a cseh- j szlovákiai szocializmus ügyéért I érzett felelősségünk kötelez ben- ! nünket őszinte és baráti véle- j ménynyilvánításra, arra. hogy ismételten felhívjuk cseszlovák elv- | társaink figyelmét a szocialista- | ellenes erők gátlástalan aktivizá- j lódásában rejlő veszélyekre. Meg- | felelőnek tartjuk a Csehszlovák j Kommunista Párt elnökségének a legutóbbi eseményekkel foglalkozó nyilatkozatát, amely világosan szólt arról, hogy a jobboldali veszély a fő veszély. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az említett helyes határozatokat követően a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának, Csehszlovákia kormányának a megfelelő rendszabályokat kell foganatosítania minden jobboldali, szovjet- i és szocializmusellenes erővel j szemben, mert azok tevékenysége I változatlanul akadályozza a szoci- j «lista konszolidációt. Tisztelt Országgyűlés! Bízunk a testvéri cseh és szlovák népnek a szocialista országok közössége iránti hűségében, bízunk abban, hogy országaink és népeink baráti kapcsolatai tovább erősödnek és fejlődnek. A szocializmus építésében új sikereket kívánunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozóinak. A Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt kormány nevében beterjesztem a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló törvényjavaslatot, és kéApró Antal beszéde Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor az országgyűlés elé kerül a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló törvényjavaslat, mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelentőségű lépés volt kereken húsz esztendővel ezelőtt a két ország közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése. Az 1949-ben aláírt szerződés ki_ fejezte szocializmust építő népeink érdekeit és ez egyben megfelelt a szocialista országok közössége érdekének is. Két évtizeddel ezelőtt a szerződésben foglalt elvek és célok mindkét ország számára hasznosnak, időt- állóknak bizonyultak. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a két ország politikai, gazdasági, kulturális vezetőinek gyakori találkozásai érlelik és továbbfejlesztik együttműködésünket. Az utóbbi években a kölcsönös megismerés valóban tömegméretűvé vált. örvendetesen fejlődött a két ország turistaforgalma. A sokrétű együttműködés mellett ezeknek a tömeges utazásoknak is szerepük volt abban, hogy végleg ledőltek népeink között azok a válaszfalak, amelyeket a felszabadulás előtt az uralkodó osztályok mesterségesen emeltek. Az elmúlt évek során országaink között széles körű árucsereforgalom alakult ki és fejlődik í műszaki-tudományos együttműködés is. Árucsereforgalmunk az elmúlt év végéig — 1950-hez vi- jmyftva — több mint ötszoroseApró Antal re növekedett, s meghaladja az évi 300 millió rubelt Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünket kiegészíti a kormányaink által jóváhagyott kulturális egyezmény is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa, ság társadalmi és gazdasági életé, ben, valamint a nemzetközi hely zetben húsz év alatt végbement jelentős változások egyrészt lehetővé, másrészt pedig indokolttá tették új barátsági szerződés ki dolgozását és aláírását. Olyan új szerződés kimunkálására és megkialakított szövetségi rendszerünket is. Mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek, amely a szocialista világ védelmének erős bázisa. Mindkét ország tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, amelynek 20 éves tevékenységét, eredményeit nagyra értékeljük. Mindezeket a közös célokat figyelembe véve joggal szögezi le az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer. ződés, hogy a két országnak a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, sokoldalú együttműködése és a kölcsönös segítségnyújtás megfelel mindkét ország népei és az egész szocialista közösség érdekeinek. A szerződés szellemének megfelelően államaink együttműködnek a szocializmus vívmányainak megvédésében. A szerződő felek kifejezik elhatározottságukat, hogy teljesítik a Varsói Szerződésből fakadó kötelezettségeiket, hogy külpolitikájukban következetesen érvényesítik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét, hogy törekedni fognak az európai béke és biztonság megszilárdítására, a nyugatnémet militarizmus és revansizmus agresszív erőinek megfékezésére. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapelvei világosan bizonyítják, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek alapvető érdekei a jelen helyzetben és a jövőt illetően is azonosak. Országgyűlésünk fórumán is szeretnénk hangsúlyozni — amit a Varsód Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az európai országokhoz intézett felhívása is ismételten megállapított —, hogy célunk az európai népek, országok békés együttműködése feltételeinek megteremtése, a feszült- ségi gócok felszámolása. ■ A felhívás megértésre, visszhangra talált a hivatalos körök Ülésezik az országgyűlés laspontunk az, hogy a vietnami kérdést politikai eszközökkel, tárgyalások útján, a vietnami nép tényleges érdekeit figyelembe véve kell megoldani. Egyetértés van közöttünk a robbanással fenyegető közel-keleti helyzetet illetően is. A magyar—csehszlovák együttműködés két évtizedes eredményeinek áttekintése alkalmat ad arra, hogy — mint az elmúlt időszakban oly sokszor — ezúttal is kijelentsük: népünk igen nagyra értékeli a magyar—csehszlovák barátságot, számunkra is drágák a szocializmus csehszlovákiai vívmányai és éppen ezért figyelem(Bozsán Endre felvétele) rém az országgyűlést, hogy iktassa azt a Magyar Népköztársaság törvényei közé. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után a törvényjavaslat előadója Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője, a budapesti 43. sz. választókerület képviselője emelkedett szólásra. — Alkotmányos szokásunk —- mondotta —. hogy törvénybe iktatjuk kiemelkedő jelentőségű nemzetközi megállapodásainkat. E szerződést 1969. január 31-én ratifikálta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, 1969. március 28-án pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Miután a mel — de hozzátehetem, nyugta- megerősítő okiratokat 1969. ápri kötésére került sor Budapesten, ■ ben és a világ közvéleményében lansággal és aggodalommal is — kísérjük a helyzet alakulását a Csehszlovák Szocialista Köztársa, ságban. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy Csehszlovákiában a társadalom alapvető kérdései szocialista megoldást nyerjenek. A szocializmus ügyéért való aggodalmunkat fokozta az a körülmény, hogy az elmúlt időszakban Csehszlovákiában egymást követték a szocializmuseilens kampányok és nyíltan és tömegesen léptek fel a jobboldali, nacionalista, ellenforradalmi erők. Véleményünk szerint nem kerülhetett volna ismételten sor ezekre az akciókra, ha a Csehszlovák Komlis 11-én Prágában kicserélték, szerződés hatályba lépett. Beszéde végén a következőket mondotta: — A külügyi bizottság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést megvitatta. Ügy véljük, a szerződés hozzájárul annak a küzdelemnek a sikeréhez, amelyet országaink a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt kontinensünk biztonságáért, a földkerekség békéjéért vívnak. — Mindezek alapján a külügyi bizottság nevében kérem tisztelt iktassák határozottságot tanúsít az ellenséges erőkkel szemben. törvénybe a javaslatot. (Folytatás a 2. oldalon)