Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-16 / 85 . szám

19#9. április IS. 2 Szerrt' Ha nem tudnak megegyezni — „az alkalom sohasem tér vissza“ Közel-keleti helyzetjelentés A négy nagyhatalom ENSZ-kül- döttségének vezetői hétfőn Lord Caradon angol nagykövet New York-i magánlakásán közép-euró­pai idő szerint 21 órakor harmad- I szór ültek össze, hogy megvitas­sák a közel-keleti béke helyreál­lításának lehetőségeit. Ezt meg­előzőleg, ugyancsak hétfőn Húsz. szein Jordániái király a négy nagyhatalom képviselőinek kifej­tette a közel-keleti konfliktus rendezésére előterjesztett hatpon­tos tervét, Jaikov Malik (Szovjet­unió), Charles Yost (Egyesült Ál­lamok), Armand Berard (Francia, ország) és Lord Caradon (Nagy- Britannia) hétfői tanácskozása csaknem négy óra hosszat tartott! * Husszein jordániai király hétfőn este New York-ban kijelentette: a következő két vagy három hó­nap döntő jelentőségű a közel-ke­leti béke szempontjából és ha nem sikerül haladást elérni, „az újabb háború elkerülhetetlen”. A király üdvözölte a négy nagyha­talom képviselőinek együttes erő­feszítéseit és hangsúlyozta: ha a négy nagy és Gunnar Jarring nem ér el sikert, akkor „az alka­lom talán sohasem tér vissza”. Husszein megítélése szerint az igazi probléma nem területi, ha­tár. vagy hajózási kérdés, hanem i a Palesztinái ügy — mondotta. ) A király hangoztatta, hogy az amerikai közvélemény fokozódó rokonszenvet tanúsít az arabok álláspontja iránt. * Ammanban hivatalosan beje­lentették, hogy kedden helyi idő szerint 6.50 órakor az izraeliek géppuskatüzet nyitottak a Galilei- tótól öt kilométerre délre állo­másozó jordániai erőkre. Az öez- szecsapás 35 percig tartott A tűzharc során két jordániai katona megsebesült. A jordániai erők egy izraeli tankot és egy ka­tonai teherautót megrongáltak. (MTI) Atomtárgyalások Kedden Bécsien a Nemzetköri Atomenergia Ügynökség mellett működő szovjet misszió épületé­ben folytatódtak a hétfőn meg­kezdett szovjet—amerikai szakér­tői tárgyalások a békés célú nuk­leáris robbantásokról. A küldött­ségek megbeszélései előrelátható­lag ezen a héten befejeződnek. A Nemzetközi Atomenergia Ügy- ■ nokség (IAEA) tájékoztatása sze-! rinf legalább öt évig tarthat még, j amíg megteremtik a békés célú j atomrobbantások tudományos és műszaki előfeltételeit. Kísérletek mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban folynak. Tűzharc Chicagóban Gyilkolt, hogy érzékeltesse a háború borzalmait Hétfőn este Chicago egyik lakó­negyede a szó legszorosabb értel- i mében csatatérré változott. A j drámai események délután kez- | dődtek, amikor a rendőrség há­rom fegyverszakértője becsönge­tett Frank Kulak 42 éves fog­lalkozás nélküli segédmunkáshoz, akit azzal gyanúsítottak, hogy húsvét hétfőjén egy játékkereske­désben pokolgépet helyezett el, amelynek felrobbanása egy idő­sebb asszony halálát okozta, s A Német Kommunista Párt három további személyt súlyosan megsebesített A csöngetésre Ku­lak ajtót nyitott, de pisztolyából tüstént tüzelni kezdett, két rend­őrtiszt viselőt azonnal megölve. A rendőrség ezután lezárta a ház környékét, s a környező épü­leteken elhelyezett fényszórókról megvilágította Kulak lakásának ablakait. A férfi a megadásra szó­ló felhívásokra újabb és újabb lö­vésekkel válaszolt A golyók két rendőrt és egy járókelőt megse­besítettek. Ugyancsak megsebe­sült egy férfi, akit a Kulak abla­kából ledobott egyik bomba repe- sze ért Spanyolországi támaszpontok FRANCIAORSZÁG El Ferrol ÜT A Barcelona SPANYOLORSZÁG San Pablo CarUgei «y. Q-|-^Moroni atom-tengeralatt járó ­támaszpont AFRIKA A USA támaszpont O Egyéb NATO támaszp a«* Hadiflotta támasip. if Légi támaszpont Jf Radarállomé s Rakéta támasz pont A spanyolországi amerikai tá­maszpontokról szóló szerződés hi­vatalos lejártának napján, márci­us 26-án, Washingtonban meg­egyezés született a megállapodás ötéves meghoisszabbításáról. A szerződés eredetileg 1953. szep­tember 26-án lépett életbe, s le­hetővé tette az amerikaiaknak katonai támaszpontok és berende­zések létesítését spanyol területen. Ugyanakkor az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt, hogy gaz­dasági segítséget nyújt Spanyol- országnak és korszerű haditechni­kával látja el hadseregét A szerződést 1963. szeptember 23-án újabb öt évre meghosszab­bították és Madrid székhellyel egyesített katonai konzultatív bi­zottságot Is létesítettek. A körül­tekintően megszövegezett egyez­i mény „kiskapúi” egy időre to- I vábbra is biztosították az ameri- j kaiak számára a támaszpontok használatának jogát, de most már a hivatalos meghosszabbítást nem kerülhették el. A spanyolországi támaszpontok rendkívül nagy jelentőséggel bír­nak a Pentagon számára. A rotai haditengerészeti bázis a Poláris atomtengeralattjárók legfonto. sabb atlanti-óceáni támaszpontja és mint ilyen, kulcsszerepet tölt be az amerikai globális nukleáris stratégiában. A Madrid közelében ) levő torrejoni és a Sevilla kö- : zelében levő Moron de la Fron- tera-i ultramodern légi Iá masa - I pontok különösen fontosak, amd- ! óta az Egyesült Államok kapcso­latai megromlottak az arab világ I nagy részével. új elnöke Kurt Bachroann újságírót választotta új elnökévé a Német Kommunista Párt az április 13-i, Essenben tartott első orszá­gos pártkongresszusán. (Telefoto — AP—MTI—KS) j KELETMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT ELŐNYŐS KERESETI LEHETŐSÉGGEL kubikosbrigádok SZÁMÁRA FELVÉTELT HIRDET. Munkaruhát, munkásszállást, étkezést és hazaszállítást biztosítunk. Jelentkezés: Orosháza, Makói út L A különös csata hat óra hosszat tartott, s csak akkor ért véget, amikor Kulak muníciója kifo­gyott. A férfi ekkor ellenállás nélkül megadta magát. A kihall­gatást végző rendőrtisztviselőknek elmondta, hogy végigharcolta a koreai háborút és Vietnamban tengerészgyalogosként megisebe. sült. Elhelyezkedni nem tudott, mivel egyik kezén három ujja hiányzik. A játékkereskedésben történt merényletet is elismerte: ..tudom, milyen a háború, s tet­temmel azt akartam elérni, hogy mások is. megismerjék annak bor­zalmait...” (MTI) Olasz börtönlázadások A genovai börtön foglyai foly­tatják megmozdulásukat, amely­nek során szavalókórusban köve­telik a fasiszta uralom idején, 1930-ban bevezetett büntető tör­vénykönyv rendelkezéseinek re­formját. A másik két nagy börtönláza­dás színhelyén, Torinóban és Mi­lánóban az események drámai fordulatot vettek. A 112 éves to­rinói börtön ezernél több fogó" a keddre virradó éjszaka megad­ta magát, miután háromnapos Iá- I j zadása során a börtönépület rom­halmazzá változott. Az ötösével egymáshoz bilincselt rabokat más börtönökbe szállították, í Milánóban egész éjszaka folyt az ütközet a San Vittore börtön fellázadt rabjai és az ostromló ro­hamrendőrség között. A túlerőben levő támadóknak a kora reggeli órákban sikerült el­fojtani a lázadást. Az ütközetnek mindkét részről igen sok sebe­sültje van. (MTI) Jubileumi ülés — ellentmondásokkal Ha agyatlan mondatban akamók megvonni a jubileumi NATO-tanácskozás mérlegét, így fogalmazhatnánk: nem vártunk sokat, kevesebbet kaptunk. Arra nem számíthattunk, hogy az At­lanti Szövetség felszámolja ön­magát; a legutóbbi NATO-kon- ferenciák — az 1968 novemberi brüsszeli és a hadügyminiszterek idén januári értekezlete — már jó előre jelezték, hogy az ag­resszív katonai tömb vezetői ép­penséggel a szervezet felfrissí­tett megerősítésére kívánják fel­használni az évforduló adta al­kalmat Hogy mégis volt egyfaj­ta várakozás, az elsősorban azzal magyarázható, hogy a NATO- tanácsot néhány héttel megelő­zően a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé az eu­rópai biztonság megteremtésé­nek felhívásával, s abban akkor nyugati körök által is nagyon reálisnak ítélt programjával for­dult a NATO-országokhoz. A budapesti felhívást követő napokban a hivatalos nyugati körök helyeslő, nemegyszer mél­tató megnyilatkozásokat produ­káltak. Aztán a nyugati sajtó kezdte „levenni a napirendről” a témát, egyre több „bírálat” és az elhamarkodottságtól intő fi­gyelmeztetés látott napvilágot IZ nyilvánvaló volt valameny- nyi részvevő számára, hogy a szocialista országok nagy fon­tosságú kezdeményezését a NATO nem utasíthatja vissza anélkül, hogy az ne járna szá­mára politikai és propaganda­hátrányokkal. Ilyen értelemben azt mondhatjuk: elszigetelődtek azok a főleg amerikai nézetek, miszerint figyelmen kívül kel­lene hagyni a budapesti felhí­vást. Végül is az az érvelés ke­rekedett felül, hogy a NATO „elvileg pozitív” választ ad a javaslatra, majd a kelet- és nyu­gat-európai országok közötti kétoldalú konzultációk hossza­dalmas és a meglevő kelet— nyugati érintkezési formától lé­nyegében semmiben sem külön­böző tárgyalási módot javasolja. IZ amerikai kormány mindent megtett, hogy saját elképzelésé­nek megfelelően határozza meg a tanácskozás menetét. Nixon a szövetségesek politikai nézetei­nek távlati egybehangolását fej­tegette felszólalásában. Nixon- nak és fő külpolitikai tanács­adójának, Kissingernek nézete szerint az Egyesült Államoknak tudomásul kell vennie, hogy a szövetségen belüli erőviszonyok módosultak. Csökkentenie kell tehát az USA hegemon szerepét, ezzel szemben a partnerektől el­várják a szorosabb együttműkö­dést, a minden lényeges kérdés­ben való politikai konzultációt. Kissinger megfogalmazásában ez lenne az „Atlanti koalíciós dip­lomácia”. Szerves része ennek a tervnek a nyugat-európai szö­vetségesek NATO-n belüli te­hervállalásának növelése. A NATO-tanácskozáson ez az amerikai gyeplő-meghúzás nem váltott ki különösebb lelkese­dést. A zárókommüniké ezért e tekintetben is csak általános megfogalmazásokat használ. Jó mércéje az amerikai elképzelé­sek fogadtatásának Debré fran­cia külügyminiszter magatartá­sa, hiszen az utóbbi időben köz­ismerten olvadás következett be Párizs és Washington viszonyá­ban. A francia külügyminiszter azonban — nyilvánvalóan De Gaulle-t tolmácsolva — hűvösen reagált az effajta korszerűsítés­re. így aztán a NATO-értekezlet teljesen egyetértett a katonai to­vábbfejlesztés már korábban el­fogadott programjával, viszont minden lehető módon csökken­teni igyekezett a külpolitikai kezdeményezést megbénító kon­zultációs rendszer bevezetését ŰZ Ünnepi tapintat ezúttal megóvta a tanácskozást a koráb­biakat jellemző szócsatáktól, de természetesen nem vette le a na­pirendről a szervezet közismert ellentéteit, elsősorban vezető nyugat-európai tagjainak rivali­zálását

Next

/
Oldalképek
Tartalom