Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-15 / 84 . szám
1989. április 15. 10 Kedd Illúzió és realitás Egy áj könyvsorozat, a Kozmosz Fantasztikm Könyvek két kötete került csaknem egyszerre a könyvesboltokba. Az Osszián küldetése című sci-fl, alighanem rögtön népes olvasótábort szerez majd aa új sorozatA könyv arról szól, hogy Írország tudósainak sikerül felfogniuk egy pusztulásra Ítélt, távok civilizált bolygón élők utolsó üzeneteit. A rádiójelek a mai ismereteket magasan meghaladó kémiai és fizikai tudásanyagot juttatnak el Írországba, érthetően az addig közepesen fejlett ár- ország ipara, gazdasága szédületes fejlődésnek indul: ■ a többi ország értetlenül áll a „csoda** előtt. Az fró Fred Hoyle maga is tudós. Joggal tartja valószínűnek más, a miénknél Ibjlettebb eivizílációk létezését a világegyetemben, érdekes kísérlet eljátszani a gondolattal! Képzeljék el, milyen szédületes gazdasági, s következésképpen társadalmi változások mennének végbe a földön, ha a csillagok felé forduló rádióteleszkópjaink más eivizílációk tudományos technikai információit fognák fel. Ez olyan minőségi változást eredményezne* az emberiség életében, amely talán megoldaná napjaink égető gondjait. Gondoljunk csak a „harmadik világ” éhező embereire, az orvostudomány még ma Is meglévő kérdőjeleire, a szűkös nyers- anvasforrásokra stb. Könnyelműség lenne azonban csak a világűrből jövő titokzatos jelekre alapozni, még ha biztosak is lennénk azok közeli megszerzésében. Csak saját erőnkre, képességünkre, józanságunkra hagyatkozhatunk a földi lét sokasodó gondjainak megoldásában. A scí-fi könyveket csak egy-egy olvasmány erejéig tekinthetjük realitásnak, s az illúziókat pedig hagyjuk a tudományos, fantasztikus irodalom szerzőire. (tor) Aurél Baranga román szerző vígjátékának bemutatására készül a színház Az elmúlt szezonban nagy sikerrel mutatta be Magyarországon először a Békés megyei Jókai Színház AureU Baranga román író „Barátom, a miniszter” című szatirikus játékát. A színház most a neves szerző „Kristóf, ezt nem szabadi” című vígjátékának bemutatására készül, a premier április 25-én lesz. A vígjáték szerep!« : Szentirmay Éva, Dénes Piroska, Szoboszlai Sándor és Simon Géza. A díszletet vendégként Csányi Árpád tervezi. Hosszú szünet után újból operett-bemutató lesz Békéscsabán, Ábrahám: Bál a Savoyban című nagyoperettjének első előadását május 16-ára tervezik. A nagyoperett vendégművészei Márt ha Edit primadonna és Szalatsy István karmester, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai. Tímár Máté íróval találkoztak olvasói Kötegyánban és Geszten A gyulai járás bét községében fogadták meleg szeretettel az endrődi Tímár Mátét, aki hasonló családias érzéssel viszonozta a kedves fogadtatást. A Gyepes emlékét őrző Kötegyánban a község írást szerető lakosai beszélgettek el azzal az íróval, akinek felolvasott novellájából kiérezték saját sorsproblémáikat. A beszélgetés feloldódott légköre mutatta, szükség van arra, hogy az újjávarázsolt könyvtárban máskor is jöjjenek össze az irodalom iránt érdeklődők, cseréljék ki gondolataikat, azzal, aki nekik ír, adjanak esetleg indítékot további alkotásokhoz. Az Arany Jánosra emlékező Gesztre élénk érdeklődéssel jutott el Tímár Máté, aki nemcsak a nagy elődre emlékezett e községben. A község vezetői, hasonlóan Kötegyánhoz, hosszas eszmecserét folytattak a tsz-tagokat, a község lakosait érdeklő örömökről, gondokról azzal az íróval, aki nemcsak ír a mezőgazdaságban dolgozókról, de maga is évekig dolgozott közöttük. A délután folyamán az újból felépített Arany pihenőszobát nézte meg a község kulturális vezetőivel, este pedig író—olvasó találkozó mélyítette az író és az érdeklődők baráti kapcsolatát. Dr. Némedi Endre könyvtárigazgató Terítési bemutató A szép teríték a modern otthon kelléke! — tartja egy újmódi közmondás nem minden alap nélkül. Éppen ezért határoztak úgy az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat vezetői, hogy a megyeszékhelyen reprezentatív terítékbemutatót tartanak. Bemutatják mindazokat az edényeket és eszközöket, amelyek ma már a kulturált táplálkozás elengedhetetlen kellékeinek számítanak. A közönség elé kerülnek a ma ! kapható étkészletek, mokkás, kok- j télos, reggelizőedények, valamint a magyaros motívumokkal díszített tányérok, konyhai felszerelések is. A terítési bemutatón a látogatók „elleshetik” majd az asztaldekorálás, edényfelrakás titkait is, hiszen a kiállítás anyagának összeállításában közreműködtek a vendéglátóipar szakemberei ' >8. Az érdekesnek ígérkező bem»- j tatót április 17-én, csütörtökön i délelőtt 10 órakor nyitják meg a békéscsabai Cfeaba presszóiban. FILMMŰVÉSZET A Pál fiuk 1902-ben vagyunk. A „boldog békeidők ’ ezek. A pesiti utcák még csendesek, az a néhány konflis vagy fuvarosszekér még nem csinál nagy zajt Az emberek is kényelmesen, ráérősen mennek. A korabeli fényképek, amelyek ezt a Pestet mutatják, a film elején hangulatilag előkészítik a nézőt a korhoz. Mert ez a mill», amelyben a film cselekménye játszódik, nekünk már nemsokára háromnegyed évszázada lesz. Az emlékek ilyenkor megszépülnek, s talán mintha vásszavágynánk oda, ahol ilyen boldog élet lehetett. Hiszen az álló fotókon mindenki és minden olyan csendesnek, nyugodtnak, idillinek látszik. Némi disszonanciát csak az a lehajtó, tíz óv körüli utcagyerek jelent^ akin egy ikicsit tovább ottmarad a tekintetünk. Fúbri Zoltán az utóbbi idcSsen mintha hallgatott volna. Nagy művek sora fémjelzi nevet: Körhinta, Hannibál tanár úr, Két félidő a pokolban, Húsz óra. Jellemzőik a jó konffliktusterem- tés, s annak kibontakoztatásában rendkívüli drámai erőt tud megjeleníteni. Hősei — bármelyik filmjét nézzük is — egy élet sorsát eldöntő küzdelembe kerülnek, s ez megadja az izgalmas atmoszférát. Fábrinál nem találunk formanyelvi tekintetben forradalmi változtatásokat, mint például Jánosénál. A Húsz óra időfelbontásos montázsai a filmművészetben rég ismertek voltak, ha volt a közönség közül, akit ez eleinte zavart, a film megtekintése után a gondolati tartalmat mégis megértette. Az „ Utószezon'' - ban kísérletezett, de ez a kísérlet nem hozott átütő sikert, s a formai újítások sem voltak eredetiék. Az új filmje — A Pál utcai fiók — Molnár Ferenc regényének adaptációja, a hagyományos megszokott stílusban készült. Tulajdonképpen iranifcapéi- dája annak, hogyan keH regényt Televízió BUDAPEST 3.03 lskota-tv„ Orosz nye&v. (ÁM. isk. 6. 062*.) a.oo Környezetismeret. (ÁM. isic. 4. osBt.). 9.95 Történelem. (ÁM. isk. 5. oszt.) 11.05 Kémia. (ÁM. isk. 7. oszt.) 11.55 Filmesztétika (KÖ- zépisk. I. oszt.) 13.10 Orosz nyelv, (ism.) 14.00 Környezetismeret. (lem.) 14.55 Történelem (Ism.) 15.50 Kémia. (Ism.) 17.58 Hírek. 18.05 Kukkantó. 18.55 A magyar muzsika közelmúltba. Per az ősi örökségért. 19.20 Esti mese. 19.35 Beszélgetés Bíró József külkereskedelmi miniszterrel. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Az arany kalandja. Olasz dokumentumfilm-sorozat. 2. Az aranykutatók láza. 21.10 Petőfi Sándor: Tigris és hiéna. Történeti dráma két részben (14 éven felülieknek!) 22.05 Közben: Tv-híradó — 2. kiadás. BELGRAD: 17.45 Rajzfilmek. 18.00 Bábjáték. 18.20 Dokumentumfilm. 20.50 Reszket a föld”. — Olasz játékfilm. 22.20 Komoly zene. BUKAREST: 16.35 Matematikai konzultáció. 17.05 Angol nyelvlecke. 17.30 Gyermekműsor. 18.30 Rossini: a Sevillai borbély — operett. 21.10 Könyvkirakat. 21.25 Képzőművészet. Rádió KOSSUTH RÁDIÓ: 8.15 Opeiarészle- tek. 8.56 A Gyermekrádió műsora. 9.30 Nóták. 10.05 Tűrd be a blúzodat. Hangjáték. 10.37 Schubert-művek. H.OO Iskolarádió. 11.35 Két szimfonikus költemény. 12.10 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykütianr. MAS Kóeuspódium. 14.14 Chm vagy párduc? Rádiójáték gyermekeknek. IS. 10 Itfi operatemezeinktoól. 17.58 Könnyűzenei híradó. 18.2S Életem, találkozásaim, ».as a Szabó család. 19.35 Szimfonikus zene. 30.35 Versek. 21.30 Mótacsofeor. 2*2» Várakozás. Rádió dráma. PETŐM RADIO; 8.« ismerkedjünk a jazemuzsikávtd. 8.SS Zenekari muzsika. ».00 A zene hullám hosszán. n.«S A falukutatók küzd*. U.«e Népi zene. 12.» Orosz operákból. 10.13 Barokk muzsika. 14.00 Randevú kettőtói — hatig... 14,50 Találkozás a stúdióban. 18.05 Fiatalok huHámtiosz- szán. 20.25 A pingvinek szigete. Rádiójáték. 21.30 Richard Strauss; Az úrhatnám polgár — revit. 22.15 Verbunkosok. SZOLNOKI STOB»: a 222,30 m hullámhosszon 18—10 óráig; Alföldi krónika, önállóság... Népzene. Látogatóban. Ring Crosby énekel. Ipar és kereskedelem., zenés ló mit kér. Mozi ÁPRILIS IS. Békési Bástya: Kleopátra L, H. Előadás kezdete; tét 6 órakor. Békéscsabai Brigád: A Pál utcai fiúk. Békéscsabai Szabadság: A Pál utcai fiúk. Békéscsabai Terv: Sógorom, a zugügyvéd. Gyulai Erkel: A magányos villa titka. Gyulai Petőfi: A Szűz jegyében. Mezőkovácsházi Vörös Október. Csendőrök New Yorkban. Orosházi Béke: Három óra magánélet. Orosházi Partizán: A Fekete Tulipán. Szeghalmi Ady: Elő ára. — Mindig irtóztam a vértől, ha pedig véradás volt a községben, attól a helytől lehetőleg távol tartottam magam. Egyszer aztán elmentem egy előadásra, melyet Dr. Rucz László főorvos tartott. Olyan meggyőzően beszélt emberek megmentéséről, hogy azóta magam is rendszeresen jelentkezem, és 50 véradó beszervezését vállaltam _ Váradi Jánosné, a s zeghalmi Petőfi Termelőszövetkezet főkönyvelője nyilatkozott így nemrég egy beszélgetés során, s hogy mi volt e nagy változás oka, arra csak röviden válaszolt: a beszéde meghatott. Dr. Rucz Lászlóra, a Vérkonzerváló állomás igazgató főorvosára ez az emberség a jellemző. Egy régi kép sokáig előttem maradt Egyszerű emberek, falusi tsz- tagok körében láttam. Jókedvet és derűt árasztva beszélgetett velük, azután jött egy amatőr fényképész, s a főorvost úgy örökítette meg. amint átöleli a jobbról-balról mellette álló idős embereket. így ismerik, ilyenközvetlen embernek szerte a megyében, s j ha valahol előadást j tart, van úgy, hogy 2— 1300-an is megjelenne^. Aki az emberséget keresi... — Az emberséget keresem az emberekben, mert hiszem, hogy mindenkiben meg lehet találni a jót, csak az utat kell megkeresni hozzá — mondja Dr. Rucz László, s még hozzáteszi: Persze csak úgy lehet másokra hatni, az emberekhez közel kerülni, ha azt, amit mondok, magam is igaznak érzem. Eddigi munkája sőrééi annyi nehéz pillanatot élt át sok-sok beteg emberrel együtt, hogy előadásaihoz van miből példát meríteni. Ami megtörtént vele, elsősorban azt mondja el az embereknek. Hogyan gyűlt össze az élményanyag? Köteteket lehetne erről írni, s e néhány sor csak töredéke az eddigi küzdelmes életnek. Valójában sohasem gondolta volna, hogy a véradás egyik lelkes szószólója lesz. Beszélni, közönség előtt szerepelni sem szeretett. Első szereplése is kellemetlen emléket ébreszt. Még ifjú korában hárommondatos szöveget kellett elmondania egy közönség előtt és belesült... Mégis most oly szívvel és lelkesedéssel beszél, hogy az emberek hosszú órákig hallgatnák. Egyébként nem erre a pályára készült Szülész-nőgyógyász, s hivatását ma is mélységesen szereti. Most éppen jubilál. Húsz évvel ezelőtt került Békéscsabára a kórházba mint gyakorló szülésznőgyógyász orvos. S amikor 1953-ban azzal bízták meg: Szervezze a véradást megyénkben, nem vállalta szívesen. Ez az őszinteséghez hozzá tartozik. Győzött azonban benne ekkor is a „másokon segíteni a legszebb hivatás” — elve. Fiatalkori pályáján is sokszor volt alkalma találkozni szenvedőkkel, asszonyokkal, akiket életük virágában — éppen akkor, amikor életet adtak — rabolt el a halál, mert nem volt kéznél a gyógyító vér. Üj munkahelyén hamar rájött: mindegy, hogy hol dolgozik, az emberekért küzdeni, élemegfilmesíteni. Az első megtekintés után senkiben sem ötlik fel az a gondolat — ami különösen az Egri csillagoknál minduntalan kísértett —, hogy vajon hogy van ez a reglényben? Miért hagyták ki ezt a részt vagy miért írták át ezt a jelenetet? Ebben a filmben átadhatta magát az ember a mozi varázsának, nézni lehetett és élvezni. Jóleső vofllt összehasonlítaná a régi „szép idők?’ életét a mai tapasztalatokkal. Az iskola igazi iskolai hangulatot árasztott, ártatlan, őszinte gyerekekkel, akik tisztelik! és elismerik tanáruk tekintélyét. Az egymással szemben álló ellenfelek megtartják a szabályokat — aki vét ellene, példáid a Pásztor testvérek, azok bűnhődnék isi érte — és tisztelik az ellenfeleket, a becsület nálunk nagy kincst Gyűlölik a kétszínűséget, az árulást (Geréb) és nem is bocsátanak meg a vétkesnek, önfeledten tudnak játszani. (Már délután fél háromkor kint vannak a grundon, a mai gyerek jó, ha addigra hazaér az iskolából s a „csata” egyáltalán nem gyerekek verekedése, élvezettel nézik a felnőtték ás, sőt miég Janó, a fatelep őre is besegít Mai szemmel nézve ez már idilli világ, hol vagyunk mi ettől? Sok tekintetben igen messze. Az élet teljesen átalakul. Ha csak a filmpéldákat vesszük, akikor a gyeimektémák közül Nyilas Misit kell említeni, akinek egész élete szorongás és félelem, vagy a második világháború után készült „Valahol Európában” számkivetett gyerekei és A Pál utcai fiúk között is óriási a különbség. Egy dolog viszont még ma is érvényes. Sokan vannak „Nemecsekek”, akik nem kapnak semmi rangot, örök közlegények az életben' és az igazi hőstetteket, a nagyobb áldozatokat mégis ők hozzák a közösség érdekében. A film közönségsiker lesz! (Péter László) . vWWvAAAA/WVA tét menteni itt is lehet. Amikor az állomás létrejött, az első véradásra még ma is emlékszik. Kapásból sorolja az akkori véradók neveit: Laczka Miklós, Vlcskó Ferenc, Miklós Károly. Izgalmas pillanatok voltak, mert maga vette le a vért tőlük, s röviddel azután ő adta a betegeknek is. Elképzelhető, mennyire várta, sikerül-e megmenteni őket Sikerült... Az első évek voltak a legnehezebbek. Akkor még csak 10-en dolgoztak, s bár térítéses volt a véradás, az embereket meggyőzni arra, hogy segítsenek vérükkel beteg társaikon, nagyon nehéz volt. Nemegyszer hajnalban indult útnak, s tartotta az előadásokat a megye városaiban, községeiben és késő éjszaka tért csak haza. Ilyen munka után is csupán néhány véradót sikerült beszervezni. Nagy öröm volt, amikor 1954-ben azt mondhatták: A megyében 1500-an adtak vért. — Ma 18 ezren vannak és térítésmentesen nyújtják a karjukat A küzdelmes munka eredménye ez, s méltán kapta meg a napokban a Vöröskereszt Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Kasnyik Judit
