Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-13 / 83 . szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. ÁPRILIS 13.. VASÁRNAP Ara 1,20 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. április 17. napján — csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Kádár János beszéde a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozásán Képző- és iparművészeti Nivé-díiak A Művelődésügyi Minisztérium ez évtől kezdve a képzőművészek és iparművészek legjobb alkotásait Nívó-díjjal jutalmazza. Első alkalommal következő művészek részesültek Nívó-díjban: Balogh István grafikusművész 1968-ban tervezett politikai plakátjaiért; Bemáth Aurél festőművész Ürj utcai freskójáért; Domanovszky Endre festőművész miskolci gobelinjéért; Hincz Gyula festőművész, a Fészek klubban elhelyezett gobelinjéért; Kokas Ignác festőművész a velencei biennálén bemutatott képanyagáért; Konecsni György grafikusművész kiállításán bemutatott plakátjaiért és plakátterveiért; Makrisz Agamemnon szob_ rászművész, a fiatal képzőművészek stúdiója jubileumi kiállításának rendezéséért; Somogyi József szobrászművész salgótarjáni emlékművéért; Tar István szobrászművész, gyűjteményes kiállításáért. A Nívó-díjakat Molnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes adta át szombaton a Művelődés- ügyi Minisztériumban. (MTI) jubileumi események Orosházán Tanácskoznak a szocialista Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A szocializmus magyarországi erői most tíz esztendeje, a szocialista brigádmozgalom megszületésével űj erővel gyarapodtak. Azóta a szocialista brigádmozgalom szélesen kibontakozott, tömegmozgalommá vált, megerősödött, s a szocializmus további építésének nagyon fontos tényezője lett. Ami pedig a továbbiakat, a jövőt illeti, úgy vélem, hogy a mozgalom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése lehetséges és feltétlenül szükséges is. A szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozása tehát nagyon fontos eseménye szocialista életünknek és egész társadalmunknak. — Szeretnék egy szívesen vállalt, megtisztelő megbízatásomnak is eleget tenni: átadom Önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt Központi Bizottságának szívből jövő, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. A magam részéről is sikeres, eredményes munkát kívánok és szívből köszöntőm az értekezlet minden résztvevőjét. — A szocialista brigádmozgalom 10 év alatt tapasztalatokban gazdag, nagy utat tett meg: — mondotta — ez összefonódott azzal az úttal, amelyet az elmúlt évtizedekben szocializmust építő népünk járt meg. A szocialista brigádmozgalom születésének időpontja egybeesett a szocializmus megújulásának és a magyarországi szocialista fejlődés fellendülése új szakaszának kezdetével. Az egybeesés nem véletlen — szükségszerű és törvényszerű volt. A munkásosztály e kezdeményezése akkor született, amikor társadalmunk jelentős megrázkódtatása után újra hangosan hirdettük a szocializmus eszméit; amikor a szocializmus gyakorlata megtisztult mindattól, ami fényét elhomályosította, ami előrehaladását megbénította. brigádvezetők. Az elmúlt tíz esztendőben jók voltak a feltételek ahhoz, hogy a szocialista brigádmozgalom erős, valóban milliós tömeget átfogó mozgalommá váljék. Ugyanakkor a hatás fordítva is érvényesült: a szocialista brigádmozgalom hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a szocializmus építése fellendülő, emelkedő szakaszba lépjen. — Többen szóltak itt arról, — folytatta ezután —. hogy brigádjuk, az egész szocialista brigádmozgalom magáévá tette a párt IX. kongresszusának céljait és meggyőződéssel dolgozik valóra váltásukért. Helyes és szükségszerű ez, hiszen ezek a célok egyesítik népünket, vezetnek bennünket előre a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. Társadalmunk helyzete, a fejlődés említett alapvető vonásai lehetővé tették, hogy a párt — s azt követően a dolgozó nép — új és új nagy feladatokat tűzhessen maga elé. E nagy feladatok egyike, amit a kongresszus meghirdetett, s amit — az azóta eltelt idő bizonysága szerint — dolgozó népünk magáévá tett: a gazdasági munka hatékonyságának növelése, s ennek érdekében a gazdasági vezetés reformjának életbe léptetése. Hatalmas vállalkozás ez, amelynek meghatározó szerepe lesz a jövendő fejlődésünkben. A gazdasági vezetés reformja, s mindaz, amit jelent és jelentenie kell, egy esztendő alatt még nem bontakozhatott ki. A jelentős, nagy eredményekhez, a termés betakarításához sok évre, állhatatosságra és türelemre van szükség. Kádár János ezután emlékeztetett az 1968-as gazdasági év főbb eredményeire, arra, hogy az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 1—2 százalék- ..kal növekedett, és eredmények születtek a közlekedésben, a kereskedelemben, az export—importban és a gazdaság más területein. Az életszínvonal is növekedett: a reálbérek két százalékkal, a reáljövedelmek pedig öt százalékkal. A teljes foglalkoztatottság, a lakosság megfelelő ellátása fogyasztási cikkekkel ugyancsak azt bizonyítja, hogy eredményes évet zártunk. A mezőgazdaságról szólva Kádár János megemlítette; ma már gyakran előfordul, hogy külföldi vendégeink, mezőgazdasági szakemberek és mások őszinte elismeréssel beszélnek arról, milyen szép és komoly munka folyik a magyar falvakban, milyen szépen megműveltek a földek. — Hasonlóképpen fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. A szocialista mezőgazdaság tulajdonképpen tízesztendős, azaz egyidős a szocialista brigádmozgalommal. Egy évtizeddel ezelőtt aligha gondoltuk, hogy a fejlődés ilyen arányú lesz. Igaz ugyan, hogy számon tartunk úgynevezett gyenge termelőseövet- kezeteket is. Nem titkoljuk, vannak ilyenek; részben azért, mert problémák vannak a vezetésben vagy a tagok munkákét;zségeben, részben mert kedvezőtlenek a természeti tényezők, adottságok. Vannak azonban olyan termelő- szövetkezetemk — s ezek száma nem kevés — mint például a nádudvari Vörös Csillag Tsz. Itt már megvetették a szocialista nagyüzem alapjait, s nem ijed-* nek meg egy gyenge gazdasági évtől, hiszen vannak tartalékaik is. De az ő példájuk sem egyedülálló, sorolhatnánk még hasonlókat. Továbbiakban Kádár János hangsúlyozta: döntő az, hogy a szocialista célok, az elérésükhöz szükséges gazdasági tennivalók a tömegek programjává váltak. S ha erre építünk, épp úgy meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat, ahogy a mögöttünk levőket is megoldottuk — Mi nem volt kielégítő 1968-ban? Az ipari termelés 5 százalékos növekedése magasan fejlett ipari országban elfogadható, sőt nagyon jónak tekinthető. Országunk jelenlegi fejlettségi szintje azonban' ennél valamivel nagyobb növekedési ütemet kíván meg. Az 5 százalékos növekedés 1968-ban eredménynek tekinthető, az említett szempontból nézve azonban kevés. Ennél is komolyabb, figyelmeztetőbb probléma számunkra, hogy az ipari termelés növekedésének országosan alig több mint 20 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a többit a létszám növelésével érték el. A termelékenység ilyen ütemű növekedése nem elegendő, tartósan nem fogadható el, s nem felel meg a korábbi fejlődési ütemnek sem. — Szeretjük a kifejezést: „szocialista”. Szocialista meggyőződésű emberek vagyunk, szocialista iparról, szocialista mezőgazdaságról, szocialista kereskedelemről beszélünk. A szó elemi értelmében mindez igaz; hazánkban az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság is lényegénél fogva szocialista. Ha azonban a részleteket, a le(Folytatás a 2. oldalon) Pénteken délután 3 órakor nyílt meg a fennállásának 225. évfordulóját ünneplő Orosházán a Magyar irodalomtörténeti Társaság és a TIT országos vándorgyűlése. A gyűlés első napján Köpeczi Béla egyetemi tanár Művészet és szocializmus címmel tartott előadást. Mellette az elnökségben Násztor Sándor, a városi pártbizottság első titkára, dr. Sülé József, a városi tanács elnöke és Kresztúry Dezső József Attila-díjas író. A jubileum alkalmából Orosházán tartotta a Magyar Gyermekorvos Társaság Délmagyarországi Decentruma II. tudományos ülését, április 11-én, pénteken. Képünkön dr. Tóth Miklós, az orosházi kórház gyermekosztályának főorvosa tudományos értekezései ismerteti.
