Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
MS9. március 21. 9 Péntek öt ember tartotta vissza... ös Lajos és Fikker Károly a repülőgéppel. Megesik, hogy leesik ... Amikor 1910. június 4-én Ös Lajos, a békéscsabai Takarék- pénztár pénztárosa, Fikker Károly* külföldet járt lakatosmester segédletével beindította a repülőgép motorját, a gép propellerje akkora szelet csapott, hogy majd lesodorta a szomszédos házak cserepeit. A kísérlet a volt Tátra utca (ma Knézich utca) egyik házának udvarán zajlott le, képzelhetni, mekkora zaj es érdeklődés közepette. A motor beindítása nemcsak azért volt történelmi pillanat, mert az 1910-es években még gyermekcipőben járt a repülés (Blériot csak két évvel azelőtt szelte át a La Manche csatornát), hanem azért is, mert Ös Lajos 25 lóerős, 10 méter szárnyhosz- szúságú, két .légcsavaros, Anzini motorral felszerelt monoplánja különleges repülőszerkezet volt. Idézve a korabeli sajtót: „Ös Lajos egy új rendszerű, minden eddigitől különböző repülőgépet csinált.” Gondoljunk csak arra, hogy Asbóth Oszkár ekkor még csak 19 éves! A Lipcsei Vásár után Kedvező együttműködés egy NDK-beli vállalattal Olvassuk csak tovább, a kicsit patetikusan a XX. század mesebeli griffmadarának nevezett konstrukció működésének leírását: „Amikor a motor működni kezd, a csavarok nagy gyorsasággal forognak és körforgásba hozzák a gép egész felsőrészét, a szárnyakkal és a motorral együtt és ekkor emeli a levegő a magasba a gépet. Az ülőhely a gép kellős közepén, a motor alatt van. Ez újítás.” A gép tehát helyből és nem nekifutással száll fel, mint az addigi repülőgépek. Ezek a kezdetleges gépek ugyanis alig pár méterre szakadtak csak el a földtől. Hogy a Békés megyei pilótáknál maradjunk, a tizenegy nyelvet beszélő, szarvasi születésű Székely Mihály ÍÖÍO. júriiüs 14-én 800 méteres nekifutás után öt méter magasan szállt Rákoson. Ezt a magasságot ma már megmosolyogja az ember, de képzeljék el, mi történik, ha ezekkel az ősrepülőkkel feljebb juthattak volna. Székely Mihály legalább havonta egyszer lezuhant. Kisebb sérülésekkel mindig megúszta. A békéscsabai Kvasz András ugyancsak Rákoson kísérletezett és zuhant le — rendszeresen. 1911 áprilisában például, nehogy összeütközzön egy lovaskocsival (!) — mindössze három méter magasan volt — felrántotta a magassági kormányt és a gép a hirtelen helyzetváltozástól zuhant le. Kvasz két helyen sérült meg. Róla tartották azt, hogy varjúkat parittyáz le a levegőből és azoknak a húsával táplálkozik. Talán nem is azért, hogy teste még inkább alkalmasabb legyen a repülésre, hanem mert a repülés többi úttörőjéhez hasonlóan, ő is sokat nélkülözött... Ö tartotta egyébként az első repülőbemutatót Békéscsabán. Ennek emlékét idézi a népi mondás: Megyen már, mint Kvasz András trepacskája! (a trepacska kendertörő volt, s a hangja hasonlított Kvasz repülőgépének motorzúgásához.) A gyulaiak Dobos István személyében tisztelhetnek pilótaőst Hihetetlen nehézségek és nélkülözések árán vívott ki magának elismerést a magyar aviatikában. Ö vezette azt a történelembe is „berepült” gépet, amely 1919. májusában Szamuely Tibort röpítette Szovjet-Oroszországba... Dobost 1930-ban érte el Lilien- thál és a többi úttörő repülő végzete, egy bemutatón lezuhant és szörnyethalt. Visszatérve Ös Lajos ős-helikopteréhez, idézzük a Tolnai Világlapját: „A feltaláló már szám- bavehető sikerrel próbálta ki gépét.” Ez finoman megfogalmazva azt jelenti, hogy a furcsa szerkezet tulajdonképpen soha sem repült. Igaz, egyik próbafelszállásánál a gép fél méter magasra emelkedett és az az öt ember, aki erős marokkal tartotta vissza a masinát, esküdött rá, hogy elszáll, ha elengedik. Még jó, hogy nem tették, mivel kormányozni sem lehetett, hiszen — idézve a feltaláló nyilatkozatát — a súlypont a gép közepén van és elég, ha az aviatikus testsúlyával erre vagy arra az oldalra hajlik. A titokban végrehajtott repülési kísérletek kudarccal végződtek. A motor erejét ugyanis biciklilánc vitte át a propellerekre, és ez állandóan elszakadt. A békéscsabai helikopter történetéhez még tudni kell, hogy Ös Lajos találmányát szabadalom védte és Edison is azt tartotta, hogy a jövő a levegőnél nehezebb, fémből készült, motorerővel erőszakosan felemelt repülőgépeké és az „eddigi kísérletek nevetségesek és csak vértanúkat neveltek”. Neki lett igaza» s ka ebben nagyon kicsit is, de része van az ősi csabai helikopternek is... Brackó István Szovjet vendéget köszöntöttek Biharugrán, a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett ünnepségen A téglaipar egyik képviselőjeként Berki László, a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat igazgatója is megtekintette a Lipcsei Vásárt. Ott alkalma volt találkozni a VEB. KEMA Gépgyártó Vállalat vezetőivel, amely a nálunk is jól ismert korszerű téglagyártó gépsort készíti. A tárgyalások folyamán a német fél — mivel nincs elegendő kapacitása — kérte, hogy a Magyarországra szállított gépekhez alkatrészeket a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gépműhelye gyártson. Tíz téglavágó automatának az elkészítése is szóba jött és várható, hogy a KEMA a szervizszolgálatra is megbízást ad. A megegyezés most készül, melynek alapján a békéscsabai gépnpiűhely éves termelésének mintegy 3 millió forinttal való növekedésére lehet számítani. Az NDK vállalattal további együttműködésre is lehetőség nyűik. A téglagyár vezetői a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat útján hamarosan tárgyalást kezdenek a szovjet kerámiaipar vezetőivel tégla, és cserépvágó automata gyártásról. A Békéscsabán készült gépek árban és minőségben elénk a világpiaci színvonalat. Most a cél, hogy még gazdaságosabbá tegyék a termelést és így szélesíteni tudják a piacot. Régi, kedves ismerőst és barátot fogadott szerdán a Hazafias Népfront titkárságán Boros Gergely elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, dr. Haraszti János elnökhelyettes és dr. Pirityi Károlyné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Alexej Korzin elvtárs, a „Fáklya” felelős szerkesztője érkezett megyénkbe, hogy részt vegyen Biharugrán, a halgazdaság kultúrtermében megrendezett magyar—szovjet barátsági esten. A délutáni órákban Korzin elvtársat és kíséretét a párt és tanács helyi vezetői, a Tanácsköztársaság egykori veteránjai fogadták Biharugrán, a községi tanácsnál. A kedvelt vendéget Kiss Ernő vb-elnök köszöntötte, majd rövid baráti beszélgetés után a halgazdaság megtekintésére hívta meg I a vendégeket. Este 7 órakor a gazdaság kultúrtermében vette kezdetét az ünnepség, melynek során Kiss Ernő, a községi tanács vb-elnö- ke mondott beszédet, emlékezett a dicsőséges Tanácsköztársaság százharminchárom napjára. Az ünnepi beszédet követően Benkö László, néphadseregünk alezredese meleg szavakkal köszöntötte az elnökségben helyet foglalt bi- harugrai veteránokat, akik a Tanácsköztársaság idején fegyverrel harcoltak, majd a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Néphadsereg állománya nevében emléktárgyakat adott át a három biharugrai veteránnak. Az ünnepi esten felszólalt Alexej Korzin elvtárs is, aki tizenkét éve él Magyarországon, mint a „Fáklya” felelős szerkesztője. Az ünnepi esten a helyi általános iskola úttörői adtak kedves és színvonalas műsort. Az ünnepség az Internacionálé hangjai mellett ért véget. Balkus Imre 4 harag napja Sándor Kálmán színművének ünnepi bemutatója a Jókai Színházban Ma este lesz ünnepi premierje Sándor Kálmán A harag napja című színművének. Képünkön Sós Ferenc vádbiztos, a darab egyik főszereplője és Magda — Dávid Ágnes, Szilágyi Tibor mv. Az ellenforradalmárokkal cimboráié direktóriumi elnök és a vádbiztos — Simon Géza. Szilágyi Tibor mv. Sós vádbiztos édesanyja az elleuforradalmárok fogságában. Dr. Máriáss Endre kir. törvényszéki bíró — Szoboszlai Sándor, Sós édesanyja — Cseresznyés Rózsa és Varjagos Antal malomtulajdonos — Keresztes PáL Demény Gyula felvételei
