Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-11 / 58. szám
1969. március 11. 4 Kedd Mindenki mondott és tett valamit Körkép a tavaszvárásról Milyen pozfc’óból mezőgazdaságunk ezt dót, s e pozíció milyen feladat elé állítja az üzemek vezetőit, dolgozóit? Ez volt a mottója annak a rendezvénynek, melyet a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE megyei szervezete és Lapunk szerkesztősége rendezett március 7-én Békéscsabán, a Technika Házában. Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője akként összegezte üzemeink helyzetét, hogy az most kedvezőtlenebb az egy évvel ezelőttinél. Akkor ilyen tájban a tavaszi feladatok között csak 6 ezer hold szántás szere^lt, most pedig 53 ezer. A. tsz-eic közös kukoricájának csaknem a fele tavaszi szántásba kerül. Az eddigi megfigyelések szerint az őszi mélyszántásba és a tavaszi szántásba vetett kukorica termése között 3—6 mázsa hozamkülönbséget figyeltek meg az őszi szántás javára. A tavalyi 19,5 mázsa kukorica (szemes) termés elérése megyei átlagban most a hátrányosabb helyzet miatt nem valószínű. Miért maradtak el üzemeinkben a szántással? Az említett 53 ezer hold szán- tatlan terület szóródása rendkívül nagy. Csupán a mezőkovácsházi járásban 17 ezer holdnyi munka húzódott át erre az időre. Bár ebből, amint azt Juhász Ferenc, a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz főagronómusa mondotta, tavasznyitásig nem sok marad. Ha a szántással elmaradt tsz-eket rangsorolnám ebben a körletben, akikor a februári állapotok szerint a magyarbánhegye- siek 2000 holddal az élen állnának! Az itteni szövetkezet és a többi gazdaság is élni akar. Ezért is döntöttek a téli szántás mellett. A szokásosnál nagyobb költséggel forgattak meg Magyar- bánhegyesen is 1100 holdat. Így valamelyest mérsékelték a tavaszi gondot. A fennmaradó 900 hold szántani való azonban mégiscsak nagy feladatot jelent, mert az esedékes és időszerű tavaszi kezdi' szántás fényes barázdával ve- az észtén- szélybe sodorhatja a területről különben várható termésmennyiséget. Ehhez a véleményhez csatlakozott Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa is, amikor az őszi szántást gyorsan pótolni akaró szakembereket óva intette az egyirányú tárcsa használatától. Bordás Mihálynak megvan az oka erre. Évek óta néhány holdon figyeli az egyirányú tárcsával, az ekével és a kultivátorral előkészített magágyak termésmennyiségre gyakorolt hatását. Tavaly azt tapasztalta, hogy az egyirányú tárcsával előkészített kukorica vetőágyából holdanként 8—10 mázsával kevesebb termést takarítottak be, mint a kontroli-parcellákról. Ö is azt ajánlotta, hogy az őszről szántatlanul maradt területeket sekély szántással opti-1 mális körülmények között készítsék elő vetésre.. A vitában felszólaló Hege-' dús Zoltán, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke a korábbi években és az ősszel tett gazdasági intézkedések — 3000 hold talajjavítás, 1300 hold altalajlazítás — tudatában bizakodva beszélt erről az esztendőről. A tavaszi munkákat náluk brigádértekezleteken beszélték meg. Így a szarvasi Dózsa Tszzsa búzát takarítottak be. Ilyen még nem volt Bir.arugrán. A termés növekedése tavaly a száraz időjárással állt szoros összefüggésben. A mélyfekvésű ugrai ha tárt ezért is kellene előkészíteni egy igen szervezett belvízvédekezésre. A felszólalók bírálták a vetőmagellátást. Egyes fontosabb cikkekből a Mezőgazdasági Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat nem rendelkezik megfelelő készlettel. Ennek a miértje viszont nagyon is egyszerű: a vetőmag azért kevés, mert tavaly csak egy, esetleg két üzem vállalkozott néhány most hiányzott cikk termesztésére. Az aszály miatt a vártnál alacsonyabb hozamot értek el. Így az önellályes is veszélybe került. A tavaszi munkák küszöbének jegyében szervezett értekezlet alkalmas volt arra, hogy fontos termelés-szervezési módszerek, ellátási lehetőségek táruljanak a megye gazdatársadalma elé. Az ankét elérte célját, sőt alkalmas volt arra is, hogy a tavaszi előkészületek kapcsán a későbbiek során olyan agrárgazdasági intézkedések szülessenek, melyek 1969-ben a ma nem éppen előnyös üzemi pozíciókat — az önálló gazdasági irányítás leKozéritpliű új iogasahály ben már tudják a tagok, hogy! hetőségein belül — közgazdasági kire milyen feladat hárul a következő időszakban. A családi vállalásokat és a gépesítés lehetőségeit figyelembe véve állították össze a feladatterveket A Dózsások sietnek túljutni az utóbbi 5 esztendőben megkétszereződött — mai 12 ezer forintos tagjövedelmen. Ezt mondta erről az elnök: „A szomszédban 16—18 ezer forint az egy tagra jutó jövedelem. A mi adottságaink is legalább olyanok. Most már tagságunk is érti és érzi, hogy mit ösztönzők segítségével jó irányba fejlesszék. Dupsi Károly Lakásépítés vállalati támogatással A lakásépítés vállalati támoga-ijed ki, rendelkezik a támogatás .ósáról rendelkezett a pénzügyim- ! módja, formája, mértéke meghatá- niszter, az építésügyi és városfej rozásáról, a támogatásban része- lesztési miniszter, s a munkaügyi sülő dolgozók kijelöléséről, kapott miniszter 3/1969. (I. 24) PM— ÉVM—Mü. M. számú együttes rendeletében. Az együttes miniszteri rendelet, amelynek hatálya — az állami gazdaságok kivételével —az állami vállalatokra, trösztökre, kisipari és háziipari termelőszövetkölcsönök visszafizetéséről stb., s hatályba léptető, valamint az alkalmazására vonatkozó szabályokkal végződik. A rendelet kimondja még, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak kedvezményes lakóházépítéseire továbbra is az 1/1967. (V. 12.) kezetekre, általános fogyasztási és MÉM—PM—ÉVM számú együttes értékesítő szövetkezetekre, vala- ' rendelet előírásait kell alkalmazj mint szövetkezeti vállalatokra tér- ! ni. Egy hét a Megyei Művelődési Házban Megkezdődnek a Békéscsabai Ifjúsági Napok Békéscsabán, a Megyei Művelő- j délután pedig a képzőművész kör, dési Házban ez a hét is érdekes, a táncklub és az autóépítő szakkör változatos programot ígér. A keddi | rendezi meg szokásos összejövetenapon a megyei szakreferensek beszélik meg a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle feladatait, Háromnapos párttitkári tanfolyam kezdődik ma Békéscsabán Ma, kedden az alapszervezetek , , _ ,, . . , .párttitkárai részére háromnapos ÍSJ£nn^ tanfolyam kezdődik Békéscsabán, közénk az új, a fiatal erők. Az utóbbi hónapokban száz új taggal gyarapodott a közös, s a tsz1 egységének kultúrtermében renI amelyet a BOV Békéscsabai Gyár65 éves átlagéletkorról 55 fiatalodott.” Többen érintették évre munkák mellett erre is figyelmet i szőlalásukban a mezőgazdaság kell fordítaniuk. Érdemes lenne megvizsgálműszaki helyzetét, a gépjavítást és a gépellátást. Szöllösi Gábor, a bucsai Űj Barázda Tsz elnöke ni, hogy miért maradt 53 ezer szót emelt a mezőgazdasági géphold szántatlan a megyében? Tu- j javító vállalat vastagon fogó ce- dunk olyan gazdaságokról, mint mzája ellen. A tsz egyik kom- a gyulai Köröstáj Tsz, ahol egy . bájnját 65 ezer forintért javítotéwel ezelőtt több millió forint mérleghiánnyal indultak neki az 1968-as évnek. Ebből a helyzetből igen jelentős jövedelmet értek el, sőt az ősz folyamán mindent felszántottak. Borombós Mihály főagronómus a szántó traktorosoknak kitűzött és megadott ták ki Sarkadon. Mivel sokallták a 65 ezer forintot, a másik kombájnt maguk javítják. Kovács Mátyás, a mezőgazdasági gépjavító vállalat képviseletében figyelemre méltó megjegyzést tett: „Ha a gépjavítási költség meghaladja az új gép árának 50 szádeznek meg. Március 11-én délelőtt dr. Szabó tel- i Imre, az MSZMP KB munkatársa tart előadást, majd konzultációt a pártmunka időszerű kérdéseiről. Március 12-én délelőtt az időszerű nemzetközi kérdésekről Patkó Imre, a Népszabadság külpolitikai rovatának helyettes vezetője tart tájékoztatót. Délután fórum: a párttitkárok kérdeznek, a várce párt-, állami, gazdasági és tömeg- szervezeti vezetői válaszolnak. célprémiumban látja az őszi szán- zalékát, csak kivételes esetben tás elvégzésének titkát. Amikor ' szabad javíttatni”. Gáspár István, a tsz vezetői látták, hogy a mélyszántás elhúzódik, sőt talán be sem tudják fejezni, akkor a vezetőség határozata alapján minden felszántott hold után 10 forint célprémiumot tűztek ki a traktorosoknak. Nem kellett különösebben agitálni a szántással megbízottakat a frisseségre. A végegyházi Szabadság Tsz- ben azért nem maradt tavaszra szántani való, mert a gépek kapacitásának jó kihasználását szombaton is és vasárnap is naaz AGROKER Békés megyei Vállalatának főosztályvezetője az új- kígyósi Aranykalász Tsz friss példáját említette. Ez a gazdaság ez év tavaszán szinte egy egész gépállomást vásárolt az AGROKER- től. Gépek elöregedtek, a felújításuk sokba kerül. Ezért döntöttek kicserélésük mellett. Ugyan(Többmdnt70 kérdés érkezett be). Március 13-án A pártszervezetek gazdaságirányító szerepe az új gazdasági mechanizmusban című előadást Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője tartja. Délután csoportos foglalkozás lesz az előadás anyagából, melyen egyúttal megvitatják a város kommunális helyzetével kapcsolatos feladatokat, Békéscsaba fejlesztésének terveit, lehetőségeit. A tanfolyam befejezésekor a tájékoztatót és az összefoglalót Such János, az MSZMP városi bizottságának első titkára tartja. lét. Szerdán a nyugdíjasok klubjában lesz találkozó és délután — többek között — a szabás-varrás tanfolyam résztvevői tartanak foglalkozást. Csütörtökön az Ifjú Zenebarátok hangversenyét rendezik meg délután a művelődési házban, este pedig a téglagyári kultúrotthan- ban. A műsort az évtizedekkel ezelőtt Orosházim és Szarvason működő országos hírű karnagy és zenepedagógus, Fasang Árpád ismerteti. A pénteki nap a pálya- választási és továbbtanulási tanácsadás jegyében kezdődik a művelődési házban, majd este 6 órakor a Jókai Színházban nyitják meg a Békéscsabai Ifjúsági Napokat, melyen a művelődési ház művészeti csoportjai is fellépnek. A szombati nap nagy eseménye a 16 évesek avatása lesz, ezen a művelődési ház irodalmi színpada szerepel, este pedig a bál, melyen a Viktória zenekar szórakoztatja a 16 éveseket. Az agyon-bonyolutíizmusról Egy népi ellenőr naplójából Panasz érkezett Kiki- ricspusztáról, hogy az ottani gazdaságvezetés a földekre járó dolgozóktól napi 20 kilométernyi gyaloglást követel, arra hivatkozva, hogy nincs szabad szállító járcsak Gáspár elvtárs említette,, mű és különben is nagy hogy a mezőgazdasági üzemek! lenne az üzemanyag- anyagi és műszaki ellátása a ko-1 költség. A vezetés mcl- rábbi évekhez képest igen sokat lének szegeztem a kér- javult Nitrogénműtrágyából 200, dést: — Semmi kilátás pirenden tartották. Kerekes And- j vagon készlettel rendelkeznek. A | a megoldásra? Az elnök homlokráncolás kíséretében azt felelte, hogy — Csuda bonyolult ügy ez, rás tsz-elnök elmondta, hogy szombat déltől hétfő reggel 6 óráig a teljesített munkát 50 százalékos bérkiegészítéssel számolták el. Ezek olyan lehetőségek, melyekkel a gazdasági önállóság birtokában több tsz is élhetett volna. Ebben az esetben talán még a tavalyi hatezer hold sem maradt volna szántatlan. Hogvan birkózzanak meg üzemeinkben az 53 ezer hold gondjával? Az értekezlet résztvevőinek véleményét legfrappánsabban Harsán Pál, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség osztályvezetője fogalmazta meg. Csak akkor szántsanak. ha'a talaj alkalmas 3 kiváló minőségű munkára. A tavaszi tavaszi növényvédelemhez szükséges szerek — a legújabbak is — raktárról kaphatók. Kozsuch János, a sarkadi Le- elvtársi Nem olyan egy- nin és Árvái István, a biharug- j szerű, mint azt a járásrai Felszabadult Föld Tsz elnöke "ál, a megyénél hiszik. azt a sokoldalú együttműködést, Mert kérem, először is... hangsúlyozta, amely a tél végi, kora tavaszi belvizek elvezetéséÉs felsorolt vagy húszféle akadályt, ami miatt ben a tsz-ek és a vízügvi igazga- j képtelenség megoldást tóság dolgozói között kibontakozott. Ezért most Biharugrán a tavalyinál jobb minőségűek az őszi vetések. Ezeket holdanként 68 kiló hatóanyagú nitrogénműtrágyával szórták meg. Az idén szeretnének előbbre lépni a búza tér mesztésben. Korábbi termésátla gaikat a tavalyi ara^ámál meg kétszerezték. Holdanként 14 mátalálni. Hasonlóképpen nyilatkozott a vezetés többi tagja is. Ügy tűnt. hogy minden szempontjuk mélyen átgondolt, igaz, megdönthetetlen, érveik a gazdaság, a 'zözössén érdekét látszottak szcl~*lni. Még haragudtam is a dolgozókra. amiért nem így látják ők is a problémát, nem ilyen összefüggő bonyolultságában, sőt ahelyett, hogy megértőén vállalnák a napi húszkilométernyi gyalogáldozatot, még berzenkednek is! Hazainduláskor futtában megpendítettem a dolgot a gazdaság egyik vontatóvezetője előtt is, ne érhesse olyas vád, hogy egyoldalúan tájékozódtam az ügyben. Hahotázva kérdezte, hogy ilyen pitiáner témában miért nem hozzá fordultam? — Mikor a népnek a mezőre kell indulnia — kezdte —, éppen akkor öt pótkocsis vontató is szabad. Két fordulóval kifuvaroznánk a társaságot. Az a kis Kocsondváralján meg amiatt panaszkodtak, hogy ezen az istentelen kiterjedésű településen rossz a bolti közellátás. Míg egyik sarkában minden a legnagyobb rendben, a másikban kevés az áru, kicsi a választék, nagy o zsúfoltság, nem elegendő az elárusítói létszám és hasonlók. Érdeklődésemre a tanácselnök kijelentette, hogy jól ismert, régi és fenemód bonyolult kérdése ez Kocsondnak! Bekérette az összes illetékeseket, felelősöket és mindnyájan kórusban bizonygatták ,hogy csakugyan szövevényesen, bonyolult, szinte megoldhatatlan ügy ez a bolt-ügy! Azzal megitták feketéjüket, tisztesnyersolaj, amibe kerül, megéri a gazdaságnak, ségnel elküszöntek, s táhiszen idejében kezdődhet a munka, nagyobb az eredmény. voztak. A vontatás eset azonban arra intett, hogy ne elégedjem meg ennyivel. Sorra látogattam hát a boltokat és kértem az elárusítók véleményét. Azt modták derűsen, hogy nincs a dologban semmi néven nevezendő bonyolultság. Legfeljebb lustaságukat, nemtörődömségüket csomagolják a „bonyolult kérdés” elijesztő göngyölegébe némely felelős személyiségek — ennyi az egész. Kocson- don figyelembe kell venni a vásárlók igényét, aszerint rendelni a szükséges cikkeket és máris nincs áruhiány és választékhiány. A bolti tumultus felszámolására pedig maguk az eladók készek oly módon, hogy egy részük készséagel átmegy segíteni az éppen csendes forgalomból a zajosabbikba. Hát ilyen pofon korszerű életünk egyik oldalán az. ami a másikán túlontúl bonyolult". H. R.