Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

1969. március 1. 4 Szombat Üj orvos I köt Breg csendesen beszél­getett a szobában. Lajos bácsi, a házigazda bort töltött az asztalon álló kis poharakba, majd gondo­san szódavizet engedett hozzá. Lassan, mértékkel iszogattak. — Szóval, tudod Lajos komám, Andrisék aztán úgy elakadtak a nagy hóban az autóval, hogy csak estére tudtak haza vergődni. Ak­kor is csak úgv. hogy egy Zetor húzta Őket — mondta Ádám bá­csi, a ven dég. — Sok szép hó leesett most egyszerre, az bizonyos — düny- nyögte Lajos bácsi —, lesz is itt olyan víz tavasszal... Kopogtattak az ajtón. Egy fia­talos. mozgékony férfi lépett a szobába. Kezében orvosi táskát tartott. — Jó napot kívánok, megérkez. tem végre. Hol van a beteg? — Jó napot, doktor úr — kö­szönt Laios bácsi, fel tápászkodva a székből —, a beteg... a felesé­gem, az kérem ma reggelre job­ban lett... egészen jól érzi ma­gát. Át is ment a szomszédba, zsákokat foltoznak, tetszik tudni. — Akkor hát a viszontlátásra — szólt félszeg mosollyal az or­vos és kilépett az ajtón. Lajos bácsi kikísérte. — Nem is tudtam, hogy beteg volt a Mariska — szólt Adám bá. esi, amikor a házigazda visszatért. — Nem volt annak kutya baja se — mondta vidáman Lajos bá­csi —, csak tudod, új a doktor, ki akartam próbálni, hogy kijön-e a házhoz. Hát üzentem neki teg­nap a szomszéd gyerekkel. —- Ezt azért mégsem kellett volna, te Lajos. Ügy hallom, hogy a szomszéd faluba Is ő jár. Nincs is más doktor a környéken. Hoz­zád meg idejött most hiába. Nem kis út ám ez, oda-vissza megvan vagy másfél kilométer, aztán tu­dod, mindenhova csak úgy gya­log megy. — Ne is idegesítsd magad mi- j atta, Ádám! Ezt a kis utat csak j kibírja, eléggé fiatal még hozzá, j Tudod, mindenképpen látni akar. tam, milyen az új doktor. Elég öreg vagyok, nem tudhatom, mi­kor leszek beteg, hát én nyugod­tan akarok elmenni ahhoz a dók- j torhoz, akire rábízom magam. Ez így nem is került semmibe, meg aztán az én nyugalmam is meg­van. Pár nap múlva hideg, barát­ságtalan lett az időjárás, terjedni Zeneiskolák kamarazenei találkozója Vasárnap Békéscsabán, a Bar­tók Béla Zeneiskola nagytermében rendezik meg a Békés megyei ál­lami zeneiskolák kamarazenei ta­lálkozóját. A délelőtt 9 órakor kezdődő bemutatón — a szereplés sorrendjében — a békési, a gyo­mai, gyulai, az orosházi, a szarvasi és a békéscsabai iskolák ifjú ze­nészei vesznek részt. A békéscsa­bai seregszemle mintegy előkészü­lete lesz a március 16-i, csongrádi körzeti bemutatónak, ahol három megye, Bács-Kinkun, Békés és Csongrád zeneiskoláinak legjobb­jai vesznek részt. A továbbjutásról háromtagú bu­dapesti zsűri dönt majd: Váci Ká­roly zongoraművész, Till Ottó kar­nagy, zeneiskolai igazgató és Jan- thó Bertalan fuvolaművész. a faluban kezdett a nátha és a torokfájás a faluban. Az emberek mentek vol. na panaszaikkal az új orvoshoz. Ámde csak a feleségét találták otthon. — A férjem tegnapelőtt rosszul lett — mondta az a várakozóknak —, most a városban van, ott ke­zelik a kórházban ... kimerültség miatt Csipes Antal Piros-divat bál Divatszín a piros. Ez adta az ötletet a békéscsabai Megyei Mű­velődési Ház vezetőinek, hogy szombaton este piros-divat bált rendezzenek. Szeretnék azt, ha a bálozók valamilyen módon hűek lennének a kiíráshoz. Kedvcsi­nálóként közöljük, hogy a talpalá- valóról gondoskodó Viktória-zene- kar tagjai is piros uniformisban játszanak. A piros-divat bál előtt, 7 órától bonyolítják le a tánciskola vizs­gabálját. Harminc pár táncosai vetélkednek majd a bálkirálynői és bálkirályi címért így fogadja a békéscsabai Kner Nyomda az 1969. évet — Égés? országot ellátó ofiset nyomóforniaüzem épül - Hatalmas raktár létesítése az északi ipartelepen - Kollektív felajánlások az 50. jubileumi esztendőre — Üdülő épül a Szanazugban — A bővülése, modernizáló­dása és kitűnő termékei miatt or­szágos hírnévnek örvendő békés­csabai Kner Nyomda vezetősége és dolgozói idén sem félnek attól, hogy munkaidőben akár tíz percre is tétlenkedniük kellene. Az előző esztendő tervezésben, szervezés­ben és munkában telt mozgalmas hónapjait az új év még lendülete­sebb, zsúfoltabb programú idő­szaka követi. A nyomda idei nagy beruházásai közül különösen említésre méltó az északi ipartelepen felépítendő 2000 négyzetméter alapterületű raktár, valamint az offset nyomó­formaüzem építése, melynek nem kisebb a jelentősége, mint az, hogy ez az üzem látja majd el az összes magyarországi offset gépet nyomóformával. Ez az objektum is az északi ipartelepen létesül. A gyomai Kner Nyomda (a békés­csabai üzem részeként) ugyancsak modernizálódik. A másfél eszten­dővel ezelőtt kezdődött beruházás alapján ez a munka folytatódik. A békéscsabai Kner Nyomda líraibb jellegű feladatok egész sorát is végzi. Ezek közül, ízelítőül következzék itt néhány. Készül Békéscsabáról az 50. éves jubileumi kiadvány, melynek szö­vegét Cseres Tibor, az ismert író vállalta, s a kötetet mintegy 1G0 fénykép illusztrálja, köztük több színes fotó is. Megjelentetik Maja­kovszkij: Csudajó című, hosszabb lélekzetű költményét, a néhány : éve elhunyt békési származású ! író, Csurka Péter fordításában, ■ Kass János rajzaival, a nyomda : KISZ-szervezetének a kiadásában. ■ A fiatalok társadalmi munkában ■ „hozzák ki” a kötetet. De a mái' ; említett békéscsabai 50. jubileumi ; kiadványt is társadalmi munka- ; ban vállalták a nyomda dolgozói; a félszázados jubileum tiszteleté- ; re, miként a TIT Bibliofil-társasé- \ ga által az arra érdemesnek tisz- ; teletpéldányul szánt Magyar írók az emberiségért című, angol francia nyelvű verses antológiát \ is. További önzetlen vállalásuk az 5 ■ Elek László által szerkesztett ós a I Magyar Helikon által kiadandó 5 Kner Imre-levelezés ellenszolgál- : tatás nélküli -kiszedése, a nyomda * névadója iránti tiszteletből. A • nyomdaipari szakiskolások, a csa- ; bai Rózsa Ferenc Gimnázium ta- • nulói pedig középiskolájuk év- : könyvét szedik ki, hasonló buzgó- : Sággal. : Még egy érdekes, célja-: ban szép és eredeti elgondolás ke- • rül ugyancsak a nyomda vezető- sége, tervezőgárdája és aktívái ré- : széről a közeljövőben megvalósí- j tásra, éspedig a gyomai nyom- : da Kner Iparági Múzeumé- ■ nak létesítése. A múzeumot dr. ■ Boreczki László és Kass János gra. ! fikus tervezi. A múzeum berende- j zésének és elrendezésének a forga- : tókönyvét, mely összesen 160 gé- • pelt oldal, Elek László és dr. • Szabó Ferenc, a megyei levéltár ! igazgatója írták. s Még egy örvendetes és szó sze­rint közérdekű hír a nyomdából: a vállalat KISZ-szervezete Szana­zugban hozzálátott egy 10 szobás üdülő építéséhez! Az 1967-es esztendő december hónapjától kezdve a Kner Nyom­da is megszűnt tröszti vállalat lenni; önállóvá alakult a növeke­dés, a hatalmas beruházás és az új gazdasági mechanizmusban való helytállás nem csekély gond­jával a vállán. Annál meglepőbb és elismerésre méltóbb, hogy ilyen nehéz körülmények között is vál­lalta az üzem kollekívájának egy része, elsősorban az ifjúsága, hogy a maga módján, társadalmi mun­kában járuljon hozzá a párt meg­alakulásának és a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának félszázados ün­nepségéhez, az ünnepi fények emeléséhez. Ilyen lehetőség majd ötven év múlva adódik ismét. Addig, a „hétköznapi évek” során abban keli majd bizonyíta­niuk, hogy munkájuk mind terme­lékenyebbé válik, a mind jobb üzemi és technológiai körülmé­nyek között állandósulhat a minő­ségjavítás ós az így fokozódó ha­zai és külföldi keresletnövekedés és hírnév erőteljesen mutatkozik mindannyiuk borítékjának vasta­godásában is. H. R. A közös ügy szabályai TEA 17. rész ■■■■■■■■■■■■■■■■■a« F dhSbordova és remény­kedve vont félre a közel­múltban egy tsz-trajstoros a műhely sarkába. Nézzem meg ezt a cédulát, hogy miit tettek vele. Tíz százalékot levontak a részesedéséből, az pedig ezer fo­rint is lehet. Mindezt azért, mert két napra elment kukori­cát törni! Kíváncsi voltam magam is, ezért később az irodában előho­zakodtam a sérelemmel. A rej­tély hamar megoldódott. Elém terítették ugyanis a belső sza­bályzatok egyikót. Ebben azt ol­vashattam, hogy a szövetkezet­ben két igazolatlan nap bünte­tése pontosan 10 százalék része­sedéscsökkentés. Az én embe­rem pedig engedély nélkül, sőt, tilalom ellenére indult kukori­cát tömi, méghozzá nem is a háztáji földre. Tehát... Tehát az ítélet, ha ránézve szigorú is, a helyi — és a tag­ság által hozott — törvények szerint jogos. Apelláta nincs. A szerkesztőségi gyakorlat napjainkban igen sok hasonló esetet produkál. Negatív és pozi­tív irányban egyaránt Egy má­sik esetben például levélben kö­vetelte egy tsz-tag a szerkesz­tőségtől, hogy valami ügyet tár­gyaljon meg náluk a közgyűlés. Ilyesmit mi persze nem tudunk el­intézni, de némi nyomozás után felvilágosítottuk a levelezőt. Az ő belső szabályzataik egészen egyszerű módon teszik lehetővé, hogy a tagság bármilyen témát a közgyűlés napirendjére tűz­hessen. Napjainkban tehát az országos jogszabályok ismerete még nem elégséges ahhoz, hogy valaki egy termelőszövetkezeti közösség belső ügyeiben eligazodjon. A rendeletek inkább kereteket tar­talmaznak, a pontos határokat, tennivalókat közösségenként ha­tározzák meg. Ezek ellen felleb­bezni pedig sokszor csupán a közgyűléshez vagy valami egyéb belső fórumhoz lehet. Nem az a baj, hogy ez így van. Hiszen ez a folyamat ép­pen a tsz-demokrácia külső és belső kiteljesedését jelzi. Azt, hogy az állam felnőtt, bölcs, ha­tározóképes embereknek tekinti ■■■»■■■•■■■■■■■■■■■■■■■••■»■■■■■■a■■•■■■•« ■ Pintér István.* do-ltd : es ■ — Sajnos — mondta Mr. Ban- less — a helyzet nem olyan egy­szerű. Azok az emberek, akik­nek ostobasága folytán oly ké­nyes helyzetbe került, bizonyos okok miatt fontosak számunkra. S emiatt nem engedhetjük meg, hogy lejárassuk őket. Sajnos nincs mód rá, hogy önt ilyen­formán tisztázzuk, önnek a nyil­vánosság előtt továbbra is vö­rös ügynökként ell szerepelnie. — Ezt nem értem — nyögtem és éreztem, hogy elönt a veríték. — Pedig a dolog rendkívül egyszerű. Nem vallhatjuk be az újságolvasók millióinak, hogy az FBI tévedett. A szabad és de­mokratikus Amerika biztonsá­gának védelme szempontjából elengedhetetlen, hogy a közvéle­ményben szüntelenül fenntart­suk a kommunisták részéről fe­nyegető veszedelem érzetét. — önnek tehát továbbra is meg kell maradnia vörös ügy­nöknek. — Nem hiszem, hogy akadna bíróság, amely elítélne engem olyasmiért, amiben nem va­gyok bűnös — érveltem. — Mint tapasztalt tisztviselő, akinek kitűnő a minősítése- és szakmai körökben becsben áll, csak azt tudom javasolni önnek, hogy ne próbálja ki ezt a lehe­tőséget. Ha a szabad világ vé­delméről van szó, bármennyire fájdalmas is számunkra, időn­ként fel kell áldoznunk egy-egy embert. Én most nyíltan beszé­lek magával, hiszen négyszem­közt vagyunk, és szüksége van rá, hogy tájékoztassam. Mi rend­kívül sokat költöttünk Csánkó- ra meg a szervezetére, és ha most kiderül a szélhámosságuk, aligha vehetjük hasznukat a későbbiek folyamán. — Tehát bukjam inkább én? — háborodtam fel. — Szó sincs róla — nyugtatott meg mézes hangon Banless. — Ellenkezőleg: akármilyen kelle. metlennek tűnt is fel az ön szá­mára, hogy ilyesmibe kevere­dett, tulajdonképpen ez lesz szerencséjének kezdete. Az óra­gyárban, ahol dolgozott, nem­igen figyeltünk volna fel az ön képességeire. Így azonban vizs­gálat alá vettük személyét, és mondhatom, hogy a legkedve­zőbb benyomásokat szereztük. a szövetkezeti gazdákat, akikre egyre nagyobb mértékben lehet rábízni közös ügyeik intézését. A baj az, hogy ezt a szövetke­zeti gazdák gyakran nem tud­ják, a belső szabályzatukat kel­lően nem ismerik. Ök alkották ugyan az alapszabályt, az ügy­rendet, a munkarendet — pon­tosabban ők fogadták el. De azon az egy év előtti közgyűlé­sen az esetleg gépies, hadaró felolvasásból talán meg se ér­tették a szöveget, nemhogy meg­jegyezhették volna. Azóta ije­di g nem beszéltek iámét a do­logról, a szövetkezeti gazda leg­feljebb konkrét ügyek kapcsán ébred rá, mit is határozott Nem jó ez így sehogy. A bel­ső szabályok így nem hatnak. Az a traktoros, ha előre tudja, hogy önfej űsége mibe kerül majd az év végén, bizonyára várt volna a kukoricatöréssel addig, amíg a közös munkában két napra nélkülözni tudják. A másik eset pedig még veszélye­sebb. Ha ugyanis a tagság nincs tisztában jogaival, lehetőségei­vel, akkor ez a körülmény mó­dot nyújthat egyik-másik el­nöknek önkényeskedésre, a jo­gok csorbítására. Jobb később, minit soha. Ha nem ismeri eléggé a tagság a belső szabályzatokat, még meg­ismerheti. Ennek több módja van. Lehet például sokszorosíta­ni és szétosztani a szövegeket. Terjedelmes okmányokról lévén szó, nem bizonyos, hogy ezt min­denütt meg tudják oldani. A ve­zetők azonban lassanként fel­szabadulnak a zárszámadási munka alól és hamarosan túl- leszünk a tervkészítésen is. A nagyobb munkák megindulásáig még marad idő, hogy csoporton­ként megismertessük a tagsá­got a belső szabályzatokkal, egy kis előadás, egy kis kérdés-fe­lelet. beszélgetés keretében. Í gy vagy úgy, de él kell tüntetni ezt a hiányossá­got Mert, ha a tagság megisme­rd a szabályzatokat — jogait, kötelességeit—, akkor újabb lé­pést teszünk, hogy a szövetke­zeti demokrácia az elméleti le­hetőségtől tovább haladjon a gyakorlati érvényesülés felé. F. B. Mr. Kása, ön tökéletesen alkal­masnak látszik arra, hogy szol­gálatunkba álljon. — Ne haragudjon, de nem ér. tem, mit akar tőlem. Az előbb azt mondta, hogy maradjak vö­rös ügynök. Ezért alighanem hosszú éveket kell börtönben töltenem. Hogy állhatnék én ak­kor a CIA szolgálatába? A megoldás egyszerűbb, mint gondolná — jelentette ki vendé­gem, és komótosan kiverte pi­pájából a hamut. — Mr. Kása, ön megszökik. — Lehetetlen! Rendőrkopók állnak a kapunk előtt. Banlessnek a szeme sem reb­bent. — Helyesebben: kormány- tisztviselők, Mr. Kása, kor­mánytisztviselők. Az FBI mun­katársai. Mi az FBI-jal egyetér­tésben szöktetjük meg önt. Oda megy, ahol senki sem találhatja meg önt. Dél-Karolinában, egy prdő közenén fog élni. Két esz­tendőt tölt el ott, annyi egy kurzus ideje. Már a tanulóévek alatt mintegy az ötszörösét kere­si annak az összegnek, amit az óragyárban kapott. Később, a kiképzés befeieztével, egv-két bevetésre indul a vörösök hátá­ba. Az anyagi ellenszolgáltatás, amelyet azért biztosítani tu­dunk. természetesen a küldetés eredményétől is függ. Annyit azonban elárulhatok, hegv az össz^aet rspV öt száTrdogvhan le­het kifolyni Alighanem öröm­mel veszi ezt a megoldást. . . — Ezt jól kieszelték — vetet­tem oda kedvetlenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom