Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
IW9. március 25, s Rendelkezés az üzletek ünnepi nyitvatartásáról A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezést adott ki az ország területén működő állami és szövetkezeti keras.tedelnn és vendéglátóipari üzletei ünnepi nyitvatartási rendjéről: Az ünnepeket megelőző napokban — március 31 es április 3 között az ország élelmiszer- és iparcikkboltjai, az áruházak és a könyvesboltok meghosszabbított nyitvatartási időben üzemelnek. A vendéglátóipari üzemek április 3-án, csütörtökön szombati rendjük szerint tartanak nyitva. április 4-En, pénteken az élelmiszer- és az iparcikküriotek, az áruházak, a könyvesboltok, valamint a csarnokok és a piacok zárva tartanak. A dohány- és az édességboltok szokásos vasárnapi rendjük szerint, a vendéglátóipari egységek a szombatonként szokásos ideig tartanak nyitva. ÁPRILIS 5-EN, SZOMBATON valamennyi élelmiszerüzlet, édesség- és dohánvbolt, csarnok és piac, továbbá vendéglátóipari egység a szombaton szokásos rend szerint — élelmiszerboltok legalább 19 óráig — tartanak nyitva. Az iparcikküzletek, az áruházak és a könyvesboltok —I | a főútvonali ajándék- és illatszerboltok kivételével — zárva lesznek. ÁPRILIS 6-ÁN, VASÁRNAP valamennyi élelmiszer- és iparcikküzlet, áruház és könyvesbolt, valamint csarnok és piac zárva tart. Az édesség- és dohányboltok a vasárnapi rend szerint állnak a vásárlók rendelkezésére. A vendéglátóipari üzemekben a szombati nyitvatartási rend érvényes. ÁPRILIS 7-EN, HÉTFŐN, va lamennyi élelmiszer- és iparcikküzlet, áruház, könyvesbolt, csarnok és piac zárva lesz. Az édesség- és dohányboltok a vasárnap szokásos üzemidő szerint tartanak nyitva. Az esetleges il- latszerigénveket a vállalatok mozgóárusítással elégíthetik ki. A vendéglátóipari egységek a vasárnapi rend szerint üzemelnek. Erre a napra szóló tejutalványokra az üzletek előzőleg tejport adnak. A minisztérium rendelkezése figyelmezteti a vállalatokat arra is, hogy a nyitvatartási rendről az üzletekben elhelyezett táblákon tá’ékoztatni kell a vásárlókat. (MTI) Negyven város és nagyközség kap zöldövezetet Az erdőtelepítés és fásítás során az idén a szakemberek több mint 200 millió csemetét ültetnek ki. A telepítéseket jórészt gazdaságossági szempontok indokolják, de a munkálatokat úgy irányítják, hogv előbb a városok, nagyközségek környékén levő, mezőgazdasági célokra iiaszno- síthatatlan területek kerüljenek sorra. A program során 40 várost és nagyközséget vesznek körül levegőt frissítő erdőkkel, parkokkal. Idén egyebek között Szombathely, Székesfehérvár, Komló, Pécs, Győr és Özd zöldövezetének kialakítását szorgalmazzák. A megerősödő erdők azon túl, hogy megjavítják az ipartelepek levegőjét, esztétikailag is javítják a vidéki városok környékének képét. Salgótarjánban 360 hektáron már befejezéshez közeledik a telepítés. Az alföldi városok sem maradnak ki a programból; Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kisújszállás és Karcag határát;- zöldellnek majd néhány év múlva a hangulatos városkörnyéki erdők, parkok. (MTI) Jl Tanácsköztársaság Békés megyében Szociálpolitikai tervek, intézkedések A proletárdiktatúra igen fontos feladata vált az, hogy a nélkülözhetetlen élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel ellássa a dolgozókat. Súlyosbította a helyzetet, hogy a háború alatt az üzemek főleg haditermelésre rendezkedtek be. Csökkent a termelés, a megtermelt árukat a frontra szállították. Mindez azt eredményezte, hogy a háború befejeztével előállott áruhiány mellett a legnagyobb volt az élelmiszer- hiány. A lakosság készletei kimerültek, a kereskedők, a gazdagok feleslegeiket eldugták, s többszöri figyelmeztetés ellenére sem jelentették be. Nehéz volt ezt a kérdést megoldani, mert a Tanácsköztársaság Igen szétzilált, súlyos problémákkal küzködő élelmezést kapott örökül a polgári forradalomtól. A megyében 1918 novembere óta állandóan romlott a helyzet A lakosság központi problémája volt a só, cukor, hús, zsír, tojás, liszt, zöldségfélék, a dohány, a gázolaj és a kisipari nyersanyagok beszerzése. Közvetlen a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt és utána az élelmezési viszonyok tovább romlottak. Szinte a társadalom valamennyi rétegét érintette ez a helyzet, amelyet tovább rontott a drágaság, valamint a munkanélküliek számának állandó emelkedése. Orosháza elöljárósága jelentette az alispánnak, hogy a nyomor Rejtvény-tavasz, 69 7. rejtvényünk 1 2 3 4 5 sz 6 7 8 9 KI " 12 • 13 ß É 4 16 17 18 _ 19 29 21 22 23 24 2a B 27 28 35? 29 IU 9 131 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 z 44 45 46 47B 48 GY w 5ÜÍ 51 52 53 54 55 56 57 58 m 59 60 61 62 öH 64 « 66 or1 68 m 69 71 71 73 Í4 K 15 7Ü TI 78 16 80 81 82 83“ 84 85 j 86 87 88 k 89 90 91 92 93 94 95 96 SS 97 98 ■* z 99 Vízszintes: 13. Termelés. 14. Rídiócső. ael-keleti állam. 49. Rangjetoés. ti. Ute IS. Agg. 16. Latin és. n. Mesterember, sport. 52. Partöca. 54. Megszólitáe. 55. 20. Égitest. 21. SzáUoátlanitotit halszelet. Itala. 56. Néma pék. 57. Menni, angolul. 22. Baranya megyei község. 24. Félsz!- 56. Nebraska! varos (Usa). SÍ. Biatoito get a Szovjetunióban. 26. Fűszer. 27. szo- **• Francia névelő. *3. Vigyaaa/t- Aroma. 28. Kerek szám. 2». Részlet, idegen szóval. 31. Csedekedd. 33. Fenén- nemű. 35. Udvar, latinul. 37. Vissza: vitéz. 38. Mexikói város. 41. A conto. 42. Római ötvenegy. 43. Akasztófa 44. Fakad. 45, Fijl-eágetak egyike. 47. Kólán (—3. m. jelez. 8S. Disz. 67. Kopasz 66. Kötözött gabona. 68. vörössé«. 72. TerüLetrövkUtas. 7«. Vert. 7». Mint viz- sBintes 16. számú. 76. Fagörvgyöleg. 77. Levegő, franciául. 7». Indíték. *0. Ajándékoz. 69. Kavics. M. I. B. *6. Numero — rövidítve. «7. viasza: hibátlan. •. Hegyomlás. so. Ül, görögül. M. Aradé* következménye. 96. Idegen női név. 97. Pénzt ruténét. 98. Zokogna. 9*. Heves megyei község. Függőleges: 2 Gepkocsizna. 2. Néma vént Régi ármérték. 5. Madár. 6. Mint vízszintes 89. számú. 7. Mutatószó. 8. Haza. 8. Jugoszláv helység a Tisza pántján. 10. Könyvben van. 11. Óvoda zsargonban. 12. Ebédidőt. 18. Értékjel- zés. lg. Könnyeztek. 21. Növény. 23. Nagylelkű. 25. E hónapi, w. Bibliai férfinév. 29. Személyes névmás. Xt- Zuhog-e? 34. Késnek van. 36. Személyes névmás. 38. Előkelő. 40. ,,. acta. 43. Ideiglenes építmény. 46. Női név. 47. Kötőszó. 48. Francia női név (fon.). 5«. Pénz, zsargonban. 52. Talpon van. 53. Női becenév. 56. Fennsin, Idegen szóval. 56. Enni ad. 60. Kő, németül. 84. Régi római köszöntés. 87. Varróeszköe. 89. Forrasztóvas. 70. Tér és... TI. Helyrag. 73. Vissza: érzékszerv. 1». Darabol. 81. Ének régiesen. 82. Eszmecsere. *4. Tanonc. 86. A kétütemű motor első szerkesztője. 88. Esztendőre. 80. Kardot forgat. M. Svéd város. W. Rendben, angolul. 84. Kerti munkát végez. 96. A Duna mellékfolyója. 97. Latin kettő*. A versidézethez szükséges mondatok: vízszintes 1 és függőleges 13. A sor- i-endra figyeljem (Megjegyzés: a 7, rejtvényünk megfejtése egy József Atolls vére két sora, mely a tavaszt idézi. Nem tévesztendő össze a pályázat záno- versidézetével!) Rejtvény tavasz, 69 1969. március 25. 7. és g nélkülöz« igen nagy. Ennek következtében a termo!es helyi körülményei erősen romlottak. A Jelent« már a fenyegető veszélyre is utal: „Ha egy pór hét alatt legalább egyszáz mázsa gázolajat nem kapunk, a bekövetkező eseményekért felelősséget nem vállalunk". A kormány március 1-én kiáltvánnyal fordult a gazdaközönséghez és utált a közéleimezés nehézségeire, mélynek okát a Bácska és Bánát „elzárásában” látta. Utalt arra, hogy a békekötésig nem is várható más, s be kell érni azzal, ami van. Felhívta a kiáltvány a gazdaközönséget, hogy amit tudnak nélkülözni, szolgáltassák be, hogy azt „a közfogyasztás céljaira" lehessen fordítani. A kormány is félt a megmozdulásoktól, „nehogy a szűkölködók izgalma bajt okozzon”. „...Hacsak nem akarjuk a háborútól még megkímélt javainkat is megsemmisíteni, mindent el kell követnünk, hogy a közellátás folytonossága meg ne akadjon, s a fenyegető veszedelem hazánkról elháruljon," Figyelmeztetett arra, hogy a közélelmezés kinőtt „a pártpolitikai kérdések keretedből, a nemzet egyetemes érdekévé, az ország létének vagy nem létének nagy kérdésévé lett”. A „fenyegető veszé'yt” nem lehetett elhárítani, győzött a szocialista forradalom. A megye direktóriumai több ezer ellátatlan dolgozó jogos igényével találták magukat szembe. Február végén, március elején az ellátatlanok száma: Békésen a március 10-i jelentés szerint 14 ezer ember. Békéscsabán a március 26-i jelentés szerint 31 ezer ember. A direktóriumok keresték azokat a megoldási módszereket, amelyekkel a legrövidebb időn belül, ha nem is véglegesen, de a közélelmezési feladatokat meg tudják oldani. A legtöbb direktórium a közélelmezési ügyek intézésére külön bizottságokat hozott létre vagy egyes személyeket nevezett ki teljhatalommal. Pl. Orosházán, Békéscsabán, Szarvason. E bizottságok módszem között legtöbbször az alábbiak kid találkozunk. Felhívással fordultak a gazdákhoz, hogy fölöslegeiket szolgáltassák be. Ez a ' módszer bizonyult a legkevésbé eredményesnek. Éppen ezért házkutatásokat és kisebb mértékben rek- viráláaokat rendeltek el, s az Így lefoglalt élelmiszereket maximált áron kiosztották a dolgozóknak. Különösen Gyulán és Békéscsabán találkozunk ilyen megoldásokkal. Jellemző azonban a Tar nácsköriársaság humánus politikájára, hogy azonnal felfigyeltek a túlkapásokra és ahol a rekvirá- lások túllépték a jogos és törvényes kereteket, leállították. Pl. a csabai direktórium március 29- és megtiltotta, hogy bárki is írásbeli intézkedés nélkül „rekvirálni vagy más címen akár magánosok vagyonához, akár pedig a közvagyonhoz nyúljon". Pedig Béké*- "saba közéle! mezése nem állt a ’eriobban. Április 2-án kelt jelentésben az alábbiakat olvassuk: Az élelmezés gyenge lábon áll, készletek nincsenek ...a közeli községekben a munkások ellátása a legnagyobb nehézségekbe ütközik, mert a községekben nincs élelem.” „Az é’elmezési viszonyok «ok kívánnivalót hagytak fenn." Másik módszer a jegyrendszer bevezetése. Ezzel az volt a cél, hogv mindenki egyformán része- rii'lön a javakban. Pl. Orosházán. Igen sok direktórium távolabbi helyekről szállított élelmiszereket a lakosság részére. elsősorban olyanokat, amelyek azon a vidéken nem voltak kaphatók, vagy csak korlátozottan. Pl. Endréd, Nyíregyházáról burgonyát szállított (1919. április 4-én.) Ahol malmok voltak, sürgették a direktóriumok a malmok üzemeltetését illetve az ottani készletek szétosztását. Békésen március 29-én a helyi malomból 3 vagon liszt szétosztását sürgették. Békésiszen tanóráson szenet kértek a felsőbb szervektől, hogy a malmok üzemelhessenek. A nagyszénás] malmok vezetői is tüzelőhiányról panaszkodtak március 31-én. (Folytatása következik) Dr. Lovász György Az iskola-lévé e heti műsora Kedd: 9.00—9.20 Környezetismeret (Alt, isk. 1—2. oszt.) Készülődés a felszabadulás ünnepére. 14.00—14.20 Környezetismeret. (Ismétlés.) Csütörtök: 9.00—9.20 Környezetismeret. (Ált. isk. 3—4. oszt.) Április 4: Felszabadulásunk ünnepe. 11.05—11.35 Kémia. (Alt. isk. 8. oszt.) Az üveggyártás. 14.00 —14.20 Környezetismeret. (Ismétlés.) 15.50—16.20 Kémia. (Ismétlés.) Péntek: 8.05—8.30 Élővilág. (Ált isk. 5. oszt.) A település körül élő állatok összefoglalása. 8.30—8.50 Orosz nyelv. (Közép- isk. III—IV. oszt) Grisa és Ano- rej a spartakiádon. 9.05—9.35 Földrajz. (Alt isk. 6. oszt,) Moszkva és Leningrad. 11.05— 11.35 Fiáka. (Ált isk. 8. oszt.) A váltakozó áramú generátor működése és gyártása. 11.55—12.20 Francia nyelv. (Középisk. HI—IV. oszt) Az amatőr festő. 13.10— 13.35 Élővilág. (Ismétlés.) 14.05— 14.35 Földrajz. (Ismétlés.) 15.50— 16.20 Fizika. (Ismétlés.) Termelnek már az algyői olajkutak A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi olajbányászai az év első heteiben olaj tűzzel — az elmúlt hetekben pedig az algyői olajmezőt fenyegető vízzel küzdöttek meg sikeresen. Az olajkitörés szennyét takarító munkások az Alsótiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság dolgozóival már mind a tizennégy elöntött olajkutat kimentették a belvizekből. Munkájukat bonyolította, hogy a vizeket sok helyen a 168-as olajkút kitörésének szennye, olaja borította. Ezt folyamatosan leégették, s úgy emelték a vizeket a Tiszába, hogy olajszennyeződés ne veszélyeztesse a folyó élővilágát. Az áldozatos munka eredményeként ma már újra termelnek a vízzel elöntött algyői olajkutak.
