Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
1969. március 25. 3 Kedd Korszerűsítik, bővítik megyénk kisipari szövetkezeteit Megyénkben a lakosság foglalkoztatásában eddig is nagy szerepet vállaltak a kisipari szövetkezetek. A jó eredményekkel működő szövetkezetek többségét bővítik, korszerűsítik. Még ebben az esztendőben megkezdik például a Békéscsabai Faipari Ktsz, a Békéscsabai Lakatosipari Ktsz, a Mezőhegyesi Vasipari Ktsz és a Mezőberényi Faipari Ktsz bővítését. A négy szövetkezet fejlesztésére — saját erőből, tanácsi és Pákász-szobrot állítanak fel Szeghalmon Épül, szépül a Sárrét „fővárosa”, Szeghalom. Az új épületeken, parkosításon kívül képzőművészeti alkotásokkal is gyarapszik a sajátos táj központja. Többek között az új tanácsháza elé díszkertet telepítenek. A vaskerítést Miklya Jenő sárrétkutató tervei alapján készítik. A vaskerítésben a tájje- legnek megfelelően a Berettyót és a Sebes-Köröst egymással ellentétes irányban úszó halak jelképezik. A díszkertben állítják fel a pákász-szobrot, s Sárrét ősi foglalkozásának jelképét. Emlékművet állítanak a „boszorkányégetósnek” is. A Sárrét utolsó „boszorkányát” ugyanis Szeghalmon égették el 1718-ban. Az alapkőre a boszorkány dombormű vet Mladinyovsz- ky Béla békéscsabai szobrászművész készíti. OKISZ hozzájárulásból — csaknem 23 millió forintot költenek. Békéscsabán a faipari ktsz mellett tömörítik a szövetkezeti üzemcsarnokot, valóságos kisipari „iparnegyed” épül itt az elkövetkező években. Kiszámolták azt is, hogy az említett négy kisipari szövetkezet fejlesztése csaknem 600 új munkásnak ad kereseti lehetőséget s az évi össztermelés — a négy szövetkezetnél — mintegy 105 millió forinttal gyarapszik. A fejlesztéssel párhuzamosan készülnek a munkaerő utánpótlásra, elsősorban fiatalokat tanítanak a különböző szakmákban. A. Békés megye népe a kéi forradalomban Kiállítás Békéscsabán A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója napján nyílt meg a Békés megye népe a két forradalomban című jubileumi kiállítás. Képünkön Zalai György, az MSZMP megyei Bizottságának titkára, a kiállítás megnyitója és mellette Dér László, a Békés megyei múzeumok igazgatója. (Fotó: Demény) Húsvétra készül a likőripar öt világrész országainak piacain ismerik és kedvelik a magyar röviditalokat A Magyar Likőripari Vállalat az utóbbi három évben 38 százalékról 60 százalékra emelte termékeinek külföldi kivitelét. Az export nagymértékű növelését új speciális készítményekkel, a közismertté vált jó minőség féltő őrzésével érték el. Áz ország kedvező klímaviszonyainak köszönhetően a bőséges napsütés, a zamatos gyümölcsök egész sorát érleli a Duna-meden- cében, amelyeket magas cukor- tartalmuk miatt előnyösen használják fel a különféle pálinkák, párlatok, likőrök készítéséhez. amanger, Fünfkirchen stb. szándékosan megváltoztatnak”. Ha valaki nem tudná milyen városokat ért ezek alatt az „ősrégi német helységnevek” alatt Fritz Zimmermann, hadd soroljuk fel: Győr, Sopron, * Szombathely, Pécs... Nem tudtam Zimmermann úrral beszélni Kismartonban. Any- nyit sikerült róla megtudnom, hogy népi német (volksdeutsch), aki egykor Magyarországról települt ki és ahogy óvatos informátorom közölte, „nem nagyon szereti a magyarokat”. Hát valóban, nem nagyon. Ehhez természetesen joga van s e meggyőződésének propagálását sem tilthatjuk el. Bár amit mond, az jócskán emlékeztet a nagynéniét propaganda szólamaira. De hát Ausztria semleges és demokratikus ország, mindenki azt írhat, amit akar — azaz, hogy amit a kiadója engedélyez. A „nagyúr" A „volksdeutschok” mellett vannak magyarok is Burgenland- ban, akik nem túlságosan kedvező fényt vetnek a magyarságra. Tőlük azonban a népi Magyarország már régen elhatárolta * magát, s talán nem haragszanak meg osztrák szomszédaink, ha azt mondjuk, hogy számunkra ezek burgenlandi létezése, funkcionálása, akadékoskodása, s az a fejtörés, gond is, amit okoznak, kicsit groteszkül, kicsit anakronisztikusán, kicsit humorosan hat. Egykori főurainkról van szó, kelletlen „exportcikkeinkről”, akikkel húsz évvel ezelőtt vagy később megörvendeztettük őket. Batthyányok, Almássyiak. Drass- kovicsok, Erdődyek élnek — és jól élnek — e tájon, s mindenekelőtt — „Esterházy”. Galántai Eszterházy Mária Alajos Miklós Viktor Pál herceg, Edelstetten és Fraknó grófja, Magyarország egykori mágnása, ma Burgenland legnagyobb földbirtokosa. A 48 ezer hektár föld, amely a tulajdonában van, viszonylag nem sok a mindörökre füstbe ment száz meg százezer holdak helyett, de ha meggondoljuk, hogy Burgenland 23 ezer kisparasztjának összesen nincs több a birtokában 48 ezer hektárnál, másképp fest a dolog. A burgenlandi tartomány legnagyobb gondjához, viszonylagos gazdasági és politikai elmaradottságának legfőbb okához érkeztünk el itt. A földbirtokreform, amely Magyarországon forradalmi módon megoldotta a parasztság évszázados gondját kielégítette a parasztság földéhségét, eltörölte a feudális maradványokat, Burgenlandban nem hatott. Az a különös helyzet állt elő, hogy Ausztria más tartományaiban is, a szomszéd államokban is mindenütt megoldódott földkérdés — itt, Burgenlandban azonban megkövesedett a feudalizmus: az egykori magyar földbirtokmegosztást megközelítve tizenkét földbirtokos család birtokolja a burgenlandi agrárterüle egyharmadát, több mint 85 ezer hektárt, és 23 ezer kisparaszt osztozik a már említett 48 ezer hektáron. Hári Sándor (Folytatjuk) A gyümölcspálinkák lepárlással készített alkohol előállításának gazdag tradíciója vanv Már a XIV. században foglalkoztak hazánkban gabonapálinka-főzés- sel és a XVI.—XVII. században külföldön is ismerték a magyar kajszibarack, szilva, cseresznye ízletes zamatos párlatát, A gyümölcspálinka-főzés ma is a helyi tradíciók és adottságok alapján történik. A főző üzemekben kb. 41 féle pálinkát állítanak elő hagyományos szakaszos lepárlás után, ősi kisüsti rendszerrel. A likőrkészítmények között számos speciális, magyar recept szerint készülő ital van. Közöttük a sztár a Hubertus. A századforduló után mutatkozott se a hazai és külföldi piacokon és rövid idő alatt nagy sikert aratott. Aromáját 36 féle anyagról nyerték és a legdrágább ösz- szetételű recept alapján készült.« Ez azonban az első világháborúban megsemmisült. A harmincas években hosszú kísérletezés után sikerült újra előállítani, azóta forgalma többszörösére emelkedett. A Mecsek napsütötte lankáin találhatók csak az országban azok a füvek, növények, amelyek az ugyancsak speciális magyar likőr, az étvágygerjesztő hatású iíeserű „Mecseki” nevű ital készítéséhez megfelelők. A magyar likőrök ízét, zamatét évszázados receptek őrzik. Sokféle egzotikus és gyógynövényből készítik, keverésük aránya gyártási titok. Általában 50 fajta gyógynövény, köztük akácvirág, bodzavirág, hársfavirág, narancsvirág, ürömfű, szerecsendió-virág kivonatát használják pontosan meghatározott arányokban. A likőriparban apáról fiúra száll a mesterség, egész dinasztiák foglalkoznak az új ízek kikísérletezésével. Budafokon, a Magyar Likőripari Vállalat .régi pincéjében honosították meg a magyar borpárlatból érlelt, hétféle ízesítőből és tokaji borból nyert brandy előállítását. Hatalmas hordókban érlelik, tárolják itt a nemes italokat,, A legnagyobb köztük hat vagon tartalmát fogadja be, a legkisebb „csak” 800 literes. Lélegző tölgyfahordókban pihentetik hosszú időn keresztül a „Lánchíd”, „Budafok” és az új cikként megjelent „Mátra” nevű 40 százalékos szesztartalmú italokat. Különösen az északi országokban kedvelik, a Szovjetunióban a vodka népszerűségével vetekszik a magyar brandy, újabban Brazíliába és Ausztriába is szállítanak belőle. A húsvéti ünnepekre kétmillió palackban kb. 23 féle italt szállítanak külföldre, a hazai üzletekbe pedig 45 féle röviditalt küldenek 13 millió palackban. Nyugdíjas gépkocsivezetőket felvesz saombat és vasárnapi ügyeleti szolgálatra az Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemegység Békéscsabai Kirendeltsége. Bérezés: havi 1000 Ft, évi 6000,— Ft összegig. Jelentkezni lehet a békéscsabai kirendeltségen, Szerdahelyi n. Segédgépkocsivezetöket gyakorlat nélkül is felvesz az Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemegység (1. ÉPFU) budapesti telephelyeire. Előnyben részesülnek katonaságtól leszerelt autójavító szakmában gyakorlottak. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Bérezés: kollektív szerződés sízerinti besorolás + teljesítménybér. Jelentkezés: Építőipari Szállítási Vállalat 1 sz. Üzemegység Budapest, III., Zay u. 1—3, forgalmi iroda. Megnyitották a nagykéményhez vezető alagutat Kondoroson (Tudósítónktól) Nem nagy község Kondoros, de nevét az ország legtávolabbi részén is ismerik. íróik, költők foglalták versbe, énekelték meg a kondorossi csárdát, s hírét a betyárvilág azóta is őrzi. Bizonyára ez vonzza azóta is Kondorosra a turistákat, az országot látni vágyó embereket. Hosszú időn keresztül azonban csalódás érte a hazánkban látogatókat, mert » vendéglő eddig nem viselte magán a betyárcsárda jellegét. Most megnyitották a több hónapos feltárási munkával kialakított pinceborozót, valamint azt az alagutat, amelyen keresztül megközelíthető Rózsa Sándor alföldi betyárvezémek és embereinek egykori búvóhelye, a nagykémény, s alatta a szalonnasütő, valamint, a hatalmas padlástéren elhelyezett tablórendszer, amely a betyárvilág kezdett®, a végéig ä- lusztrálja. Ezt az 1850-es évek irodalmai is igazolják. Abban az időben leg_ nagyobb forgalmat itt bonyolítottak le. Hírnevét betyáriátogatőS alapozták meg. Rózsa Sándoron kívül gyakori vendége volt * kondorosa csárdának Rücskös Ba- bály Gyurka. Bogár Imre, Farkas Jancsi. Patkó Bandi, mint az ország más részének betyár-vezérei. Vendége volt e csárdának Erkel Ferenc is, világhírű zeneszerzőnk, a Himnusz megzenésítő je. add Gyuláról Pestre utazva szállt meg egy alkalommal a kondorosi csár_ dában és találkozott Rózsa Sán dorral, valamint betyárjaival. A pinceborozó, s a feltárt alagút, a kémény, a tablókkal tarkított padlástér, s a hangulatot teremtő szalonnasütő hazai és külföldi turistáinknak egyaránt igazi romantikát nyújt. Erre utott már a feltárás időszakában is ax a nagy érdeklődés, amelyet a szövetkezet vezetői tapasztaltak a különböző idegenforgalmi vállalatok és irodák részéről. B. I. A GYULAI KÖRÖSTÁJ MGTSZ értékesítőt keres megegyezés szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen, GYULA, Kerecsényi u. 27;
