Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

»69. március 21. 12 Péntek Nem pihen a Vörös Hadsereg hídépítője A községi pártbizottság ügye­leti szobájában megcsörren a te­lefon. Kissé ráncos, eres kéz nyúl határozottabban a kagyló után s erőteljes bariton hangján szól bele: Szűcs Lajos munkásőr je­lentkezem. Amint végez, s leül velem szembe, s amíg a történelmet felelevenítő beszélgetés indításán töprengek, nézem az arcát, az alakját. Arca fiatalosabb a koránál Tekintete szelíd, bársonyos, me­leg, mint aki sohasem haragu­dott, mint akinek sohasem volt ellensége. Jaj, pedig de sok volt élete hetven éve alatt. Ha nem is közvetlenül neki, de elvének, meggyőződésének, osztályának, népének annál több. Miközben válaszol vagy kér­dés nélkül is sodorja az emlékek vég nélküli fonalát, hiába keresek fáradtságot a hangjában és az ar­cán. Sajnos, kevesen maradtak meg ilyen egészségesen az egy- j kori vöröskatonák közül. Gyo-1 mán is csak hatvanan idézik mar a dicsőséges 1919-es harcokat, a fegyveresen helytálló 180, s a me­gye több ezer veteránja közül. Túlerő lövelte rájuk a halált, bosszúállók siserehada mérte a verést, a börtönt, a halálos íté­letet. Nélkülözés és erőn feletti robottal s újabb pusztító hábo-1 rúval telt egy negyedszázad az ember emberré válásáig. Ró­luk is beszélt saját sorsával Szűcs Lajos elvtárs. — Mióta munkásőr Lajos bá- j esi? — kérdezem csak úgy tisz­teletből. Meg azért is, mert ez az egyenruha is hozzátartozik me-: gyénk, hazánk sok-sok veterán­jának életéhez. Ügy, mint az el­múlt huszonnégy év sok-sok har­cos tette. — Hát bizony már 13 éve, a munkásőrség megalakulása óta. Az pedig 1957. március 17-én volt. Emlékezetes a nap Egyrészt azért, mert éppen két nappal ezelőtt, vagyis március 15-én töltöttem be az 57. életéve­met. Másrészt azért is. mert az ünnepélyes avatáson én kaptam kézbe elsőnek a géppisztolyt. A feleségem is ott volt, s csak né­zett csillogó szemmel, mint aki arra gondol: lám csak, milyen fi­atal még az én férjem! Talán fi­atalodtam is azokban a percek­ben. Mondtam is felszólalásom­ban : most sokkal szívesebben fo­gok fegyvert, mint 1920-ban. Né­hány hónappal előbb, vagyis az ellenforradalom idején még szí­vesebben fogtam volna. Volt ugyanis úgy, hogy a tsz-ben csak egymagám rakodtam, fuvaroz­tam a cukorrépát, és suhancok szóltak rám, hogy sztrájk van. Csak annyit mondtam nekik, hogy a cukorra meg a vetésre szükség van. Ha erre nem tud­nak lelkesíteni, akkor hordják el magukat, mert nagyot üt a gom­bos villa. — Említette Lajos bácsi, hogy szívesebben fogott fegyvert ti­zenhárom évvel ezelőtt, mint 1920-ban... — Az csak folytatása és nem kezdete volt az én történetem­nek. Valahol ott kezdődött, ami­kor nem futotta ötödmagunknak apám cseléd kommenciója és ki­lenc—tízéves létemre nyárára be­álltam disznópásztornak. Első évben azzal tudta le béremet a gazda, hogy elfuvarozott a ker­tünkbe öt kocsi trágyát. A másik évben egy öltöny ceig-ruhával. Aztán a cselédeskedés helyett fu­varozást vállaló apám körül téb- láboltam egy ideig, majd elmen­tem a vasúthoz pályamunkásnak. Ott ért 1919-ben a Tanácsköztár­saság kikiáltása, és csakhamar a román intervenciós csapatok tá­madása. Éppen húsz éves voltam, s katonai szolgálatmentesítéssel a zsebemben. De amikor végighar- sant az országon, hogy „Fegyverbe a proletárhatalom védelmére!”, én is jelentkeztem önként Tizenketten mentünk gyomai vasúti munkások. Először Szol­nokra. aztán Pestre. Az orszá­gos direktóriumnál kértünk és kaptunk szívélyes eligazítást. Először azt, hogy dolgozzunk a Nyugati pályaudvar helyreállítá­sán. Alig egy hét múlva megala­kult ott egy vasutas ezred, azzal a céllal, hogy vasútvonalat és hi­dat építsünk a Vörös Hadsereg igénye szerint. Első utunk a Her- nád-folyón felrobbantott vasúti hídhoz vezetett. Csaknem pus­kával a hátunkon építettük az atkelőhidat, mert minduntalan megjelent felettünk egy ellensé­ges felderítő repülőgép. Mi csak ijesztgetni tudtuk a karabéllyal. A tüzérek azonban csakhamar leszedték. Nagy ámulatunkra megtudtuk, hogy a pilóta mellett a kassai szolgabíró fia ült. Ez volt az első ízelítő az aztán kö­vetkező sok árulásból. Szolnokon megtudtuk, hogy vaktöltényt ad­tak az ellenséggel szembe szállni akaró gyalogságunknak. Hasonló árulást tapasztaltunk Csongrádon is, ahová szintén vasutat építeni mentünk. Vasutas ruhája és igazolványa mentesítette a bukás után Szűcs elvtársat a megkínzástól és az elhurcolástól. Hanem 1920-ban már behívták három és fél évig katonai szolgálatra. Az első év­ben „piszkos kommunista ban­da”, a második évben pedig „bü­dös paraszt bagázs” volt a ne­vünk. Mikor leszerelt, csak a nyári hónapokban vették vissza a vasúthoz. Kubikostalicskát fo­gott hát és járta vele az orszá­got. Olyan keveset keresett, hogy csak hathetenként látogatottá a Gyomán maradt családját. Csak akkor, amikor féláru jegyet ka­pott. A háború idején már a 16 éves fia is vele kubikolt. Mikor közeledtek a szoviet csapatok a Tiszához, ijesztgették, hogy ne jöjjön haza, mert így meg úgy elbánnak majd vele. Akiben meg­bízott, annak azt mondta, hogy 5 nem fél, mert ő már régen várja a szovjet katonákat. Alig ért haza, nyolc és fél hold földet osztottak ki neki, te­kintettel három családjára. Alig három évre rá 22 kubikostársá­val megalakította a gyomai Pe­tőfi Tsz-t. Az első években elég jól osztottak, dacára annak, hogy két rossz lóval kezdték a gazdál­kodást. Aztán felhígult a taglét­szám, kevés munkával sokat kapni akarókkal, akik széjjel is szaladtak csakhamar. A kubiko­sok kitartottak mindvégig. Szűcs Lajos időközben öntözőmesteri címet szerzett, egészségügyi fe­lelős, s éveken át alapszervezeti párttitkár volt. Felsőbb kérésre és fogadalmához híven szövetke­zetei cserélt, hogy kamatoztatni tudja öntözési tudását. Nyugdí­jazása után köszönt el a szövet­kezetből. Főleg azért, hogy fel­építse addigi fáradságos munká­ja gyümölcsét, a takaros, új csa­ládi házat. Egyrészt ez, másrészt gyermekei, unokái, s az iránta minduntalan megnyilvánuló tisz­telet és megbecsülés adja élete értelmét és örömét. Többek kö­zött az is, hogy fegyverrel az ol­dalán, munkásőrként, 70 éves ko­ra után is minden harmadnap szükség van szogálatára. Arra, hogy őrködjön a növekvő jólét békés nyugalma felett. Kukk Imre megye n a két forradalomban Kiállítás Békéscsabán Ma 11 órakor nyílik meg a Munkácsy Mihály Múzeumban a Bé­kés megye népe a két forradalomban című kiállítás. Az első világháború előtti munkásmozgalmi harcokat, a világ­háború megpróbáltatásait, s az azt követően kialakult esemé­nyeket: az őszirózsás forradalo m, majd a Tanácsköztársaság harcait és emlékének továbbélését dolgozza fel a kiállítás. Tablóra kasírozott fotók, eredeti dokumentumok (plakátok, új­ságok, röplapok, könyvek) és a a hősi harcok fegyverei kerül­nek bemutatásra. A kiállítást Zalai György, az MSZMP Békés megye, Bizottságá­nak titkára nyitja meg. Nemzetiségi esi Tótkomlóson és Baiiom/áit A Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége március 20-án, tegnap este nagyszabású nemzetiségi estet rendezett Tót­komlóson, ma este 8 órakor pedig — együtt a Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövetségének, valamint a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetsé­gével — közös nemzetiségi estet tartanak Battonyán. A műsort megelőzően a román és délszláv szövetség kongresszusi küldöttvá­lasztó gyűlést tart a szövetségek soron következő budapesti, illetve gyulai kongresszusára. Mindkét műsoros esten a Ma­gyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttes szerepelt. Első ízben adták át a Czabán Samu Emlékérmet tes vezetője átadta Tarján Lász­lónak, a magyarbánhegyesi ál­talános iskola tanárának har­minc évi pedagógiai munkája elismeréseként a Czabán emlék­érmet és az ezzel járó pénzju­talmat. A megyei pedagógus szakszervezet nevében Mayer Andrásné üdvözölte a kitünte­tettet, aki meghatott szavakkal köszönte meg a magas elisme­rést. A múlt év májusában vette fel a nagyszénás! általános isko­la és gimnázium a forradalmár pedagógus Czabán Samu nevét, aki több évig tanított a község­ben. Az Iskola névadása alkal­mából a megyei tanács végre­hajtó bizottsága Czabán emlék­érmet alapított, amelyet minden év márciusában a Tanácsköztár­saság kikiáltásának évforduló­ján adnak át az arra leginkább érdemes Békés megyében dol­gozó pedagógusnak. Erre az ese­ményre első ízben tegnap került sor Nagyszénáson, az iskolában. Az ünnepségen jelent voltak a megye, a járás és a község párt-, tanácsi és tömegszerveze- | kivesz; j ,, zetor-veratőt, z fő raxo- tek vezetői, képviselői, s az egy- j dót, l fő fűtésszerelőt, l fö műkövest, kori Czabán-tanítványok közül j továbbá kőműveseket, segódmunluSso- is többen megjelentek. Hári Jó­zsef, az iskola igazgatója beve­zetőben tolmácsolta Ilku Pál művelődésügyi miniszter üdvöz­letét, majd megemlékezett a ha­ladó szellemű pedagógus mun­kájáról. v A megyei pártbizottság, s a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében Deák Ferenc, a művelődésügyi osztály helyet­Üdvözlő távirat Kujbisevből A nagy évforduló alkalmából üdvözlő táviratot kapott a Szov­jetunió Kujbisev nevű városából a Békéscsabai Vásárhelyi Pál Űt-, Híd- ég Vízműépítési Tech­nikum közössége. A testvérinté­zet igazgatója Kizsáev és párt­titkára Popov a következőket üzente: „A Kujbisevi Vízmű- építési és Energetikai Techni­kum kollektívája szeretettel kö­szönti önöket a magyar nép nagy ünnepe alkalmából, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján. Szívből kívá­nunk iskolaközösségüknek to­vábbi sikereket az ifjú szakem­berek képzésében. Kívánjuk, hogy tovább erősödjék interna­cionalista barátságunk.” Az üdvözlő táviratot az inté­zet igazgatója a jubileumi ün­nepség alkalmával ismertette az iskola tanulói és tantestülete előtt Anyagi támogatás csökkent munkaképességűek foglalkoztatására fizetés Nemrég szerződést írtak alá a megyei tanács illetékes szakosz­tályai három háziipari szövetke­zettel, a gyomaival, a gyulaival és a szarvasival. A három htsz vál­lalta, hogy a Békés megyei Tanács V. B. által nyújtott anyagi támo­gatással egy éven belül több mint 300 csökkent munkaképességű zik, hogy épületbővítéssel, külön­böző gépek, eszközök beszerzésé­vel mintegy 20 községre kiterje­dően növeli a foglalkoztatás lehe­tőségét. A csökkent munkaképes­, , . kos üzembe, nőknél 16 éven felül, fér­seguek fogalomkörébe tartoznak | fiáknál IS éven felül. Szükség szerint a sokgyermekes anyák, az egye- ráiiást bizt- ' ok. jó kereseti ehetö­jaláüó nők és a szociális szem­munkába állítását és foglalkozta- pontból egyébként rászorulók is. iását megoldja. Az érintett szövetkezetek, terve­Az akció tehát a nők foglalkozta­tási gondjain is enyhít. Közületek munkaerőigénye Az Építő és Épületkárban tartó Ktsz, | Havi illetménnyel. Elhelyezés féröbe- Békéscsaba, Kinizsi utca 12. sürgősen I Iyen történik. Az illetményből havi 46,— Ft lakbér, napi háromszori étkező- sért 8,70 Ft kerül levonásra. Írásbeli jelentkezést a gyógyintézet gazdasági hivatalához kérjük. Békés megyeiek! Érdemes a Buda­pesti Lakásépítő Vállalatnál dolgozni! Magas kereseti lehetőség mellett felve­szünk : kőműves, ács, állványozó, épületasztalos, szigetelő szakmunkáso­kat, építőipari könnyűgépkezelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Szakmunkásoknak továbbképző, kubikosoknak és segédmunkásoknak szakmunkásképző tanfolyamokat indí­tunk az első félévben. Jelentkezési határidő az első tanfolyamra: 1969. áp­rilis 1. A tanfolyam ideje alatt a bérezés teljesítmény alapján történik. Vállalatunknál 44 órás munkahét van, minden szombat szabad. A felutazási költséget három ledolgozott munkanap után visszafizetjük. 10 napra térítés­mentes ebédjegyet adunk. Dolgozóink­nak korszerű munkásszállást, napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munka­ruha és szakmunkásoknak szerszám szükséges. (Szerszámkoptatás! díjat fi­zetünk!) Jelentkezés: Budapest, X., Pongrác út 21. Munkaerőgazdálkodás. (Kőbánya-alsó p.u. mellett). A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres békéscsabai munkahelyeire kőműves, ács, aszta­los szakmunkásokat, gépkocsirakodó és segédmunkásokat. Előnyös teljesít­ménybér, idénymunkarend, heti sza­bad szombat érvényesítéssel. Központi segédüzembe keresünk bádogos, laka­tos szakmunkásokat, megegyezés sze­rinti bérrel. Jelentkezni lehet a válla­lat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2, kát. Magas kereseti lehetőség; megegyezés szerint. A VlDIA Kereskedelmi Vállalat Tele­pe, Békéscsaba, Szerdahelyi út, azon­nali belépéssel éjjeliőrt keres felvétel­re. Havi fizetés 1250,— Ft. Söripari Vállalat azonnal felvesz férfi segéd- és betanított munkásokat. 44 órás munkaidő. Pénzben! kereseten kívül természetbeni juttatás. Munkás- szállást, kedvezményes étkezést, mun­karuhát biztosítunk. Ütiköltség-hozzá- járulást térítünk. Felutazási költséget a próbaidő ledolgozása után megtérít­jük. Jelentkezés: munkaerőgazdálko­dás, Budapest, X., Maglódi út 17. A Felsőnyomási Állami Gazdaság ke­rek! kerületébe kovács, csorvási kerü­letébe bognár szakmunkást keres azon­nali belépéssel. Jelentkezés a gazda­ság főmérnökénél. A Felsőnyomási Állami Gazdaság kő­műveseket, bádogos szakmunkásokat, segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. Fizetés teljesítménybérben, kollektív szerint. A Pamuttextilművek Frottier gyára, Budapest, XIIL, Fáy u. 81—H3, felvesz: szövőnőket, szövő be tanulókat lánc­osé vélő két, lánccsévélő be tanul ókat, férfi segédmunkásokat három műsza­ég, kedve?!», ayes étkeztetés. Jelent ; kezes a gyár üzemgazdasági osztályán, j A Kékestetői Állami Gyógyintézet j azonnali belépéssel felvesz egyedül­álló férfi segédmunkásokat 1000»— Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom