Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
IM*, március 21, 8 Péntek So ványbát-H idashát-Gazdaghát Húszéves a Hidashátt Állami Gazdaság Sajátos asszociációkat kerestünk, amikor néhány embertől megkérdeztük: a Hidasháti Állami Gazdaság hallatán milyenek víziói? A hibrid üzem kalibráló tornya 8—10 emeletnyi magasságával sziklacsúcsként szökken az ég félé. Egy másik: a H-es számú blanlkai kerület takarmánykeverő épületét és a központ körül kialakított, sertési- tenyósztő- és hizlalótelepet említette. Hát igen, ezek a képek ötlenek fel Hidashát hallatán. Húsz esztendő nem nagy idő, de elegendő ahhoz, hogy a mu- ronyi, a csárdaszállási és a me- zőberényi határ egy részében alkotott újat befogadjuk, magunkévá tegyük. A hibrid kuko- ricavetőmag feldolgozó üzem a blamkai sertésteleppel együtt az utóbbi tíz esztendő legjelentősebb építményei ennek a körzetnek. A Hidasháti Állami Gazdaság működésével jelentősen és előnyösen megváltoztatta a két évtizeddel ezelőtti állapotokat. Hogy ez mennyire így van, megkérdeztünk néhány állami gazdasági dolgozót: tudja-e, hogy hol van Hidashát? A válasz minden esetben egyértelmű volt a gazdaság mai központi területével. Pedig a muro- nyi határrészben Hidashát nem ott volt, ahol ma 26 komfortos szolgáltató lakás, kultúrház, a gazdaság központi épülete, magtára, gépműhelye, tehenészeti telepe és hibrid üzeme áll, hanem a békési határ melletti Soványháton. Itt, ezen a szikes legelőkkel még ma is tarkított határrészben volt egy hátas terület, melyet őseink Hidashátnak tudtak. Ez a néhány tíz, esetleg százholdas terület nevét vette fel nem is olyan régen ez az üzem, amely kimagasló szervezésével, termelési eredményével, a kutató intézetekkel tartott kapcsolataival országos hírűvé vált. Sőt, a Hidasháti Állami Gazdaság nevét határainkon túl is ismerik. A mad nyolcezer holdas vállalat lényegében a békési, a me- zőberényi a hosszútelki és a Csárdaszállási Állami Gazdaságból született egyesülés útján. A határ ma három önálló üzemegységre tagolódik. Kerületi központokat Csárdaszálláson, Mezőberényben és Hosszútelken alakítottak ki. A gépek és felszerelések karbantartását, javítását a három kerületet kiszolgáló gépműhelyben szervezik. Az üzemegységek termelési profiljától eltérő, a gazdaság egész menetét jelentősen befolyásoló üzemeket, mint a hibrid kukorica- vetőmag előkészítőt is a kisegítő ágazatban önállóan, közvetlen központi irányítás alá rendelték. Az utóbbi években itt is érezteti hatását a gazdaságirányítás reformja. A hibrid üzemet tulajdonképpen a környéken termesztett 250—270 vagon hazai nemesíté- sű kukoricavetőmag előkészítésére, vagyis idényjellegűre csinálták. A kukoricaidény előtt ide összpontosították a kalászos gabonák, a hüvelyesek és a napraforgótermés tisztítását, előkészítését fémzárolásra, exportra és a belföldi vetőmagkereslet kielégítésére. Olyan vetés- szerkezetet alakítottak ki, melynek 65 százaléka vetőmagot terem. Mindössze 900 holdat hagytak meg árunövények termesztésére. Ebben a kategóriában kiemelkedő helyen áll a cukorrépa. Ennek termesztése hidasháti specialitás. A gazdaság vezetői megtalálták e növény igen jövedelmező termesztésének módját. Holdanként tavaly 4000 forint tiszta haszonra tettek szert a munkák teljes gépesítésével. Ilyen eredményt egyik gazdaság sem számolt el. A Hidasháti Állami Gazdaság növénytermesztése tulajdonképpen az utóbbi tíz esztendőben mutatott ugrásszerű fejlődést. Tavaly már 55 millió forint termelési értéket állítottak elő. Ez a gazdaság azonban állattenyésztéséről is nevezetes. A tíz évvel ezelőtt épített blamkai sertéstelepről évenként 78—80 vagon, vagyis egy egész vonatszerelvény sertéshúst szállítanak. A külterjes elhelyezést biztosító szerfás jellegű épületekben dán-lapály és angol keresztezést! fehér hússertéseket hizlalnak a hagyományos fajták mellett. E keresztezésből származó utódok a hagyományos fajták mellett 5,1 kiló abrak helyett 4,44 kilót használtak fel — tavalyi kísérleti megfigyelés — egy kiló súlygyarapodáshoz. A hízóállomány húsz százaléka már ebbed a kereszteslésből származik. A gazdaság vezetői szerint ezzel a keresztezéssel másfél-két hónappal megrövidítik a tartási időt, ami igen előnyös és lényeges az egy kiló súlygyarapodás önköltsége szempontjából. Tavaly ezen a tertéstelepen egy kiló sertéshúst 15,04 forintért állítottak elő. A hidashátiak előbb említett törekvéseire tudományos berkekben is felfigyeltek. A hajdani törzsterületen, Soványhát szikes legelőin a juhászat a legjelentősebb pénzforrás. Itt már nem a gyapjúért tartják a juhokat, hanem a pecse- nyebárány-nevelésben rejlő üzletért. Export érdekeltségük fűződik a soványháti füvek hasznosításához. Az állattenyésztés évi termelési értéke tavaly már elérte a 37 millió forintot A kisegítő üzemágakból 11 millió bevételre tettek szert A gazdálkodás tökéletesítésével, finomítgatásá- val évek óta az ország legjobb szántóföldet hasznosító üzemei között vannak. Bevételeikből az egy holdra jutó hozamérték tavaly elérte a 12 050 forintot Az összes költség — ugyancsak egy holdra — 10 700 forint. Néhány termelvényük után állami támogatáshoz jutnak, így az egy holdra jutó tiszta nyereség — az 1968. évi mérlegbeszámoló alapján 2120 forint. A párt- és állami szervek korábban is elismerték a Hidasháti Állami Gazdaságban élő emberek alkotó munkáját. 1959- ben és 1960-ban Élüzem címmel, 1961-ben pedig a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor- zászlajával tüntették ki a gazdaságot. Termelési eredményeikkel azóta is szinte minden esztendőben ott voltak a legjobbak között. Elismerésben azonban mégsem részesülhettek, mert vétettek a munka- és a balesetvédelem ellen. Figyelmetlenségből halálos és csonkulásos baleseteik voltak. Az állami gazdaságok ilyen értelmű országos listáján 1967-ben a 27. helyen álltak, Most a 4. helyre küzdötték magukat. Még előrébb akarnak lépni. Ezért a növényvédőszerekkel dolgozókat kéthónapos tanfolyamra küldték. Ezen a télen 400 dolgozónak kötelezővé tették az egyhetes szakmai tanfolyam látogatását és a biztonságtechnikai. munkavédelmi vizsga letételét. A kimagasló gazdasági eredmények alapja a szakmai, a politikai és az állami vezetők sokoldalú együttműködése. Így alakulhatott ki a testületi vezetésből az egyszemélyi felelősség a gazdaság élén éppen úgy, mint a kerületekben, a fontosabb, jelentősebb kisegítő ágazatokban. A szocialista brigádmozgalom is azért bontakozhatott ki, mert a gazdaság erősítését, hírnevének továbbnövelé- sét a becsületbeli ügy rangjáig emelték. A Hidasháti Állami Gazdaság dolgozóinak munkájára számítanak a gépkísérleti intézetben is. Ezért is telepítettek külön csoportot Hidashátra, a mező- gazdaságban elterjesztésre váró gépek minősítésére. Az országban csak nyolc ilyen bázisüzem működik. Az intézet sokat segített a kialakult komplex gépesítés szervezésében. — Ilyen kimagasló eredmények hallatán megkérdeztük Kovács József igazgatótól: milyen jövő előtt áll a Hidasháti Állami Gazdaság? — A Tisza II. kiskörei vízlépcsőből nyert víz a gazdaság határán át jut el Békéscsaba— Csorvás irányába. Előreláthatóan 3200 hold szántót öntözünk 1975-től. Ezt az igen nagy beruházást most készítjük elő. Ennek keretében új 600-as tehenészeti telepet építünk. Megvalósítjuk a 2. számú üzemegység sertéstelepének korszerűsítését és részt veszünk az orosházi határban építendő sertéskombinát létesítésében is. Az elmúlt húsz esztendő jelentős változást hozott Murony, Mező- berény és Csárdaszállás határában. Jó alapokkal rendelkezünk ahhoz, hogy a következő tíz esztendőben valamennyiünk javára tovább változzon és nyújtson egyre jobb anyagi létet a mai értelemben vett hidasháti határ. Négyen a kiváló dolgozók közül EREI MIHÁLY Évek óta brigád- vezetői beosztásban dolgozik. Közvetlen vezetőjük munkáját úgy jellemezték, hogy a II. számú kerület egyik erőssége. Fizikai dolgozóként kezdte az állami gazdaságban. Lelkiismeretes munkája, mélységes emberszeretete révén emelték vezető beosztásba. Munkatársai különösképpen azért szeretik, mert a nehéz jel- adatoktól nem fél. Ha az élet úgy hozza, gyakorlati készségénél fogva mutatja be a termelés egyes fogásait. BRAUN JÓZSEF Fiatal. nagy energiával dolgozó sertésgondozó. A normafalkán felül vállalt sertéshizlalást a biankói üzemegységben. Személyes munkáját a gazda- ság vezetői gyakran i többi dolgozó elé Aidának állítják. |íz ő gondozást PPgT I latt levő sertések * 8 ygyasztják a leg?vese(jb abrakot BBSBBeBBSk M VJ kll° súiy9Var<*~ >dás eléréséhez, ^yyanakkor a súly- gyarapodás eredménye nála a legjobb. A járásbíróság népi ülnöke, a gazdaságban pedig a társadalmi bíróság elnöke. Üzemmérnöki jövedelme JENEI LAJOS Eveken át a szállító brigádban rakodó volt. Akkor még | jól bírta a válla a hektoliteres zsákokat. Tíz éve, ahogyan megépült a |p hibrid üzem, ott ka- ■ pott munkát. Azóta • megszakítás nélkül ^ ott dolgozik. Most ; nagyobb szakképzettséget igénylő munkát lát el, mint korábban, s mert feládatát jól teljesítette, a gazdaság ve- zetősége többszörösen kitüntette a Kiváló Dolgozó jel- vénnyel. Szabad idejében a társadalmi tulajdon és az emberek vagyonának hű őrzője: önkéntes rendőr. KISS ANDRÁS Akkor lett nagykorú «es tizennyolc éves amikor az állami gazdaság húsz éve megalakult. A Kiss dinasztia tősgyökeres állami gazdasági dolgozó. Édesapja Hidashátról ment nyugdíjba, öccse és sógora is a gazdaságban kap munkát. A blankai üzemegységben elért sertéshizlalási és tenyésztési eredményekben neki, mint törzsállatgondozónak, jelentős része van. Többszörösen kitüntetett Kiváló Dolgozó.
