Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

1969. március 20. 5 Csütörtök Változások a benzin­es a tüzelőolaj-ellátásban Megjavítják a normál benzin minőségét — Csökken a fogyasztás, javul a teljesítmény — Olcsóbb lesz a tüzelőolaj MINT ISMERETES, a kőolajipar gondos edőkés-zités és ídsérieteorocrat uftóm, ez év április l-fcői új, jobb minőségű normái benzint hoz forgalom­ba. Ezzel egy időben sor kerül egy minimális árkorrekcióra is. Az új bén­áin ára — az oktánszá-m emeLkedésévei arányosan — dtrágjul, a szuper és az extra benzin fogyasztói ára pedig csökken. Az autósok és a motorosok táborát elsősorban persze a normál ben­zin körüli változások érdeklik, mivel Magyairországon ebből a hajtő- anyagból fogy a legtöbb. Mi indokolta ezt a jelentős minőségi változást és mit jelent az autózás gyakorlatában aiz új üzemanyag ? Ezekre a kér­désékre ad magyarázatot az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet­nek a közelmúltban elkészült vizsgálati jelentése, amely az új, 86-os ok­tánszámú normál benzin gyakorlati és műszeres kipróbálása nyomán készült. Az ATUKI a vizsgálatokat 19 különböző típusú és évjáratú személy-, Illetve tehergépkocsival végezte úgy, hogy ez a válogatós lehetőleg ará­nyosan tükrözze a hazai gépjárműállomány összetételét, mind a konstruk­ció, mind a műszaki állapot szempontjából. A vizsgálatban részt vevő gép­kocsik között — több évjáratban is — ott voltaik a nálunk leggyakoribb típusok, a Moszkvicsok, a Skodák, a Wartburgok és a Trabantok is. Ki­próbálták aiz új benzint a Magyarországon legnagyobb számban futó nyugati gyártmányú kocsikon is, többek között a Fiattcxn, az Opel-Rekor- don és a Volkswagenen. A vizsgálati gépkocsik konstrukció és műszaki paraméterek tekintetében is változatosan elkülönültek egymástól. így az új benzin kipróbálása a legkülönbözőbb adottságoknál történhetett. A HAZÁNKBAN közlekedő gépjárművek oktánszámigényét figyelve, kiderül, hogy eddig az autósok nagy része kénytelen volt a tankolásnál keverni a 76-os oktánszámú normál benzint és a 92-es, oktánszámú szu­per benzint. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az autósoknak kétszer kellett sorba állniuk. Ez nemcsak a vevő számára jelentett dupla idő- veszteséget, hanem az ÁFOR ellátó hálózatát is fokozatosan terhelte. A statisztikai számítások szerint az összes vásárlónak mintegy 40—50 százaléka ilyen „mixelő autós” volt. AZ ATUKI vizsgálat-sorozata az üzemeltetés több oldaláról is tesz­telte a magyar kőolajipar új, 86-as oktánszámú normál benzinét. Első­ként természetesen az anyagi kihatás oldaláról vették szemügyre az új benzint. Repülőstartos fogyasztás-méréseik sorozatán figyelték, miként alakul a gépkocsik fogyasztása magas-, tartós sebességnél a 86-os oktán­számú benzin használatánál. Az eredmények természetesen gépkocsi­típusonként változnak, néhány konkrét mérési eredményt mégis érde­mes megemlíteni. A mérőműszerek diagramjaiból kitűnik, hogy a Skoda Octavia Super gépkocsinál a 86-os oktános benzin használatával 5,6 szá­zalékos üzemanyag-megtakarítást értek el, szinte minden sebességi tar­tományban. A 208-as Warszawánál, a legalacsonyabb sebességi fokozato­kat kivéve, szintén a 86-os oktánszámúi benzin javára mutatkozott üzem­anyag-megtakarítás-. Hasonlóan előnyösen viselkedett az új üzemanyag a Moszkvics 460-as és 408-as típusnál. Pozitívak a mérési eredményék a Wartburg lOOőes és 853-as kocsiknál is, ahol szintén az összes sebességi tartományban 3,5—5,6 százalékos az üzemanyag-megtakarítás. Természetesen a gyakori fékezéséktől, megállásoktól és vlsszakap-cso- láisoktóü. terhes városi közlekedésben nem ilyen jelentősek az új benzin takarékossági mutatói. Viszont a gyorsulás és a motorkopogás tekinte­tében mutatkoznak komoly előnyök. A műszeres vizsgálatok tanúsága szerint például a Skoda Octavia a vizsgált fordulatszám-tartományokban 900 egységnyi motorkopogást mu­tatott a 76-os normál benzinnel, míg az új, 86-os oktánszámú normál ben­zinnél ez a tartomány 100 egységre csökkent. Ez 88,9 százalékos javulás. A Moszkvics 408-asnál a vizsgált fordulatszám-tairtományo-kban 600 egy­ségről a nullára csökkent a csörgés mértéke. A VW 1300-as személygép­kocsinál hasonló fordulatszá máknál 1000 egységről 250-re csökkent a motorkopogás mértéke. Itt 75 százalékos javulás következett be. 6B,9 szá­zalékos kopogáscsökkenést mutatott az Opel-Rekord vizsgálata, ahol 1700-tól 800 egységre csökkent a motor kopogása. A tehergépkocsik közül a ZIL—130-as őrült a legjobban a magasabb oktánszámú normál benzin­nek. Ennéd a kocsinál a kopogás tekintetében 100 százalékos javulás kö­vetkezett be. Az ATUKI tanulmánya szerint a 19 vizsgálati gépkocsinál átlagosan 76,6 százalékban csökkent a motor kopogása. Ez igen jelentős az élet­tartam és a teljesítőiképesség szempontjából. Ez az a terület, ahol az új normál benzin jelentős pluszt nyújt a gépjáirnű-tuLajdonosoknak. A hozzáértő autós számára ez az előny nyomban az eHső próbaúton jelentkezik- De inég aki nem figyel a motor hangjára és melegedésére, aa is észreveheti a kocsi jobb gyorsulásán a 86-os oktánszámú benzin ha­tását. Bat egyébként a műszeres mérés is dokumentálja, ami az új ben­zinnél a gyorsulás útjában átlagosan 5,03 százalékos, idejében pedig 3,7» százalékos javulást mutat a 19 kísérteti gépkocsinál. Minden körülményt — hazai gépjárműállomány várható konstruk­ciós és számszerű változását is — reálisan figyelembe véve, megállapíthat­juk, hogy a normál benzin minőségének javítása ésszerű és időszerű lé­pés, ami az autók, a motorkerékpárok üaemeitetésénéa feltétlenül kama­tozik. AZ AFOR IV. számú Tájegységi Központja felkészült az üzemanyaga ellátásban bekövetkező változásokra. Mim elmondták, a magánfogyasz­tók április elsejétől a normál benzines kútoszlopoknál már az új, 86-os oktánszámú üzemanyagot vásárolhatják. A közületi fogyasztóknál lévő üzemanyag-utalványokat az AFOR-ktrendeltségekcn mindenütt át lehet cserélni. Ugyanott árusítják a megváltozott árú bélyegeket. Április 15-e után azonban csak a IV. számú Tájegyséig Központjában (Szolnok, Ver­seghy út 3.) lesz lehetőség cserére. Ugyancsak április elsejétől 1,50 Ft-ra csökken a háztartási tüzelőolaj literenkénti ára. Természetesen a nagyfogyasztóknál lévő háztartási tü­zelőolaj-utalványokat le ótcseréhk az A FOR-kirendeltségei és a szolnoki tájegységi központ. A MEZÖHEGYESI VASIPARI KTSZ felvételre keres önálló munkára villamoshegesztő szakmunkásokat Bővebb felvilágosítás a ktsz telephelyén, Mezőhegyes, Felszabadulás utca 2 sz. A Tanácsközt ársas ág Békés megyében Munkásmozgalom a megyében A JOBBOLDALI vezetőkörök nem számoltak azzal a ténnyel, hogy Andrássy Gyula, Czibor István, Nyilas András, Görbics László, Szemenyei Pál, Petrovszki Pál munkás, Sinkovicz Pál, Rajki Sándor agrárproletár, dr. Székely Lajos, dr. Domokos József, Cza- bán Samu, dr. Südy Ernő, Somo­gyi Imre értelmiségiek és a moz­galom más vezetői: kommunista érzelműek, akiknek célja a szo­cialista forradalom győzelmének elősegítése, annak megvalósítása volt, és akik a munkásosztály ügyét jószándékúan, becsületesen igyekeztek szolgálni, sokan közü­lük valóban kommunistává tud­tak fejlődni a proletárdiktatúra idején. A felsoroltak osztályhely­zete (munkás, agrárproletár), munkásmozgalmi múltja (pl. Pet­rovszki Pál Párizsban Lenin szemináriumát hallgatta, Czibor István hadifogoly volt) meghatá­rozta állásfoglalásukat, a forra­dalomban betöltött szerepüket. Az egyesült párt a megye különböző helységeiben az időszerű politikai kérdésekről budapesti előadókkal, — a Tanácsköztársaság vezetői­nek részvételével — nagygyűlé­seket szervezett, hogy megismer­tesse a proletárdiktatúra célki­tűzéseit, a tömegekkel. A békés­csabai gyűléseken Landler Jenő belügyi népbiztos, Vitéz Sándor .teljhatalmú” politikai megbí­zott, Békés megyei összekötő, Ágoston Péter külügyi népbiztos, Gyulán Somló Dezső, a Központi Bizottság tagja, Orosházán és Csorváson Nyisztor György föld­művelésügyi népbiztos, Vésztőn és Orosházán Telekdy Pál, a szo­cialista párt központi küldötte | tartottak előadásokat, míg Szar­vason, Gyomán, Csorváson, Újkí­gyóson stb. megyei vezetők. Pél­dául: mint arról a Békés megyei Népszava 1919. április 1. száma is beszámolt Csercsák Gusztáv, a békéscsabai direktórium titkára Szarvason, Békésszentandráson, Kondoroson „magyar és szlovák nyelven beszélt a kommunista társadalom kiépítéséről. Számbe­lileg a legnépesebb a szarvasi gyűlés volt”. A KOMMUNISTÁK ebben az időben Is nagy gondot fordítottak a politikai képzésre, főleg a me­gye két városában, Békéscsabán és Gyulán, ahol a pártiskola elő­adásai tovább folytatódtak. Mind­két városban 1919. április 10-én ismét elkezdődött az oktatás, amelyet a megyei lapban is hir­dettek azzal a céllal, hogy az alapszervezetek figyelmét felhív­ják a részvételre. A Békésmegyei Népszava 1919. április 9-i számá­ban közzétette, hogy Békéscsabán az előadások hetenként kétszer: hétfőn és csütörtökön lesznek az Irányi utcai „elemi” iskola eme­leti tantermében. Hírt adott a lap az előadások témájáról is megjelölve az előadókat, így pél­dául 1919. április 17-én közölte, hogy Vitéz Sándor politikai meg­bízott „A kommunizmus gazda­sági okai és kivitele” címmel, dr. Domokos József pedig „Hazugsá­gok halálára” címmel tart majd előadást. A proletárdiktatúra kikiáltását követően a reakció megyénkben is azonnal támadásba lendült, ezt j a román imperialista csapatok ! közeledésének a tudata is előse- í gítette. II. Rágalomhadjáratot indítottak a párt vezetői ellen, rémhírterjesz­téssel próbálták megfélemlíteni a tömegeket, nyugtalanságot szítot­tak. Csorváson Sipos András párt­elnökhöz névtelen leveleket in­téztek, amelyekben megfenyeget­ték: „ha, nem vonul vissza a po­litikától, nem mond le képvise­lőjelöltségéről, agyonverik.” Békésszentandrásról Dunai Alajos plébános levelet írt a me­gyés püspöknek. Tetveseknek, barbároknak, proletárcsőcselék­nek nevezve a szervezett munkás­ságot, tanácsot kér, hogyan dol­gozzon a proletárdiktatúra ellen. Áprilisban nagy lelkesedéssel folyt Május 1. megünneplésének előkészítése, a Békésmegyei Nép­szava is kiadta a jelszót: „Készül­jetek a Vörös Május elsejére!” a fővároshoz, az ország más megyéihez hasonlóan, me­gyénk lakossága azonban nem tudta megünnepelni szabadon a munka ünnepét, mert már 1919. április 26-án bevonultak Békés­csabára a román csapatok. Ezzel Békés megyében vérbe fojtották az első magyar proletárdiktatúrát, amely az ország más területein továbbra is fennállt, nagy ered­ményeket elérve és dicsőséges harcot folytatva az imperialista támadók ellen — egészen 1919. augusztus 1-ig. A Békésmegyei Népszava utol­só száma (1919. április 26.) így fordult a megye lakosságához: „Mindenkihez! Élet-halál harcát vívja most a magyar proletariá­tus. Az egész ország szeme raj­tunk van. Soha nagyobb szükség nem volt még az összetartásra, a pártfegyelemre, mint most. A burzsoá osztály gúnyosan vigyo­rog, csak a pillanatra vár, hogy lesújtson ránk. Védjük meg a munkásosztály, az elnyomott pa­rasztság hatalmát, az első pro­letárdiktatúrát !” A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és fennállásának dicsőséges története messzeme­nően bizonyítják a lenini tanítás és a bolsevik párt forradalmi ta­pasztalatainak igazát. Békés megyében a Tanácsköz­társaság kikiáltását követő egy hónapon belül leverték a forra­dalmat, a megye területét meg­szállták a román csapatok. Egy­értelműen megállapíthatjuk azon­ban — ennek ellenére is —, hogy a kommunista párt, majd az egyesült párt helyi szervei érté­kes, jelentős eredményt értek el: a megye területén elősegítették a proletárforradalom győzelmét. A forradalom vívmányait a me. gye dolgozó népe a megszállás után is tovább védelmezte, be­kapcsolódva az egész ország terü­letére kiterjedő harcba, beillesz­kedve annak szerves egészébe. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG leverése, a fehérterror ellenére a megmaradt kommunista csoport illegalitásban dolgozott tovább, a párt akkori célkitűzéseinek megfelelően. Molnár Pálné Rejtvény-tavasz, 69 4. rejtvényünk Nevcs francia festőművész egyik művének részletét látják a ké­pen. Kérdés: mi a művész neve? j V Rejtvény tavasz, 69 4. 1969. március 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom