Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
1969. március 19. 3 Szerda PJaig if é Hé kit 1919 mßs űfokttmeniitm kct*£iSi e/ó A Magyar Tanácsköztársaság dunántúli eseményeivel kapcsolatos nagy értékű dokumentum került elő a pécsi levéltárban: Megtalálták az egyetlen baranyai szocialista termelőszövetkezet megalakulás; jegyzőkönyvét. Az eddig ismert történelmi adatok szerint Baranyában nem voltak 1919-ben földfoglaló mozgalmak, nem alakultak termelőszövetkezetek. A most fellelt érdekes Irat módosítja a helytörténészek álláspontját Baranya északnyugati csücskében, amely ötven évvel ezelőtt nem került megszállás alá, fekszik Gödre falu, illetve a mai nevén: Gödrekeresztúr. Az itt működő Béke Tsz elnöke Weisz János amatőrtörténész már korábban tudomást szerzett arról, hogy 1919-ben szövetkezetei hoztak létre a Gödréhez tartozó Je- szenszky-uradalom cselédei. Hiteles bizonyítéka azonban nem volt az eseménynek. A járási művelődési ház igazgatójának, Banna Lajosnénak a segítségével kutatni kezdte a levéltári anyagot, s az a nem várt szerencse érte őket, hogy rábukkantak a gödrei „szocialista termelőszövetkezet” eredeti alakulási jegyzőkönyvére. A jegyzőkönyv tanúsága szerint 1919. március 27-én huszonnyolc cselédember birtokba vette az 1200 holdas Jeszensz- ky-uradalmat és megalakította a tejíanelőszövetkezetet. Az 1919-es termelőszövetkezet mai utódja — a 6350 holdas gödrekeresztúri Béke Tsz — hagyományai közé iktatja az ötven évvel ezelőtt alakult forradalmár közösséget. A szakmunkásképzés helyzetéről Beszélgetés Tóth Pállal, a Békéscsabai 811-es számú Ipari Szakmunkásképző-Intézet igazgatójával A szakmunkásképzés egyik nagy gondja az országnak, különösen pedig Békés megyének. Köztudott, hogy szűkebb hazánkban az ipar a felszabadulás óta mind rohamosabban fejlődik. A termelés növekedésének feltétele, hogy jól képzett szakmunkások álljanak rendelkezésre. Olyanok, akik nemcsak a jelenlegi körülmények között tudnak dolgozni, hanem — kellő megalapozottsággal — képesek a fejlődéssel is lépést tartani. Ennek feltétele a szakmunkásképzés színvonalának emelése, aminek az elérésére az utóbbi években — több iskolatípus ki- | nak kötelezettséget kell vállalnia, alakításával — kísérlet folyik. \ hogy a szakmunkásvizsga után a Erről a kérdésről beszélgettünk vállalatnál dolgozik tovább. PerEmlékkíállífás A Hazafias Népfront községi bizottsága Dévaványán a községi könyvtárban emlékkiállítást rendez a Tanácsköztársaság létrejöttének S0. évfordulója alkalmából. A kiállításon mintegy 50 tablón elevenítik fel a Tanács- köztársaság dicső napjait. A megnyitót március 20-án, törtökön délután 5 órakor tartják. Beszédet mond: Szűcs Lajos községi párttitkár. A kiállítást egy hétig tartják nyitva és vendégkönyvet is biztosítanak, hogy a látogatók ebben közölhessék véleményüket. Idény előtti öntözés — fillérekért Az elmúlt gazdasági év aszá- j tér, 1968. október 1 és 1969. feb- lyos időjárása nem kedvezett a ruár 28 között viszont csak 154 mezőgazdaságnak. Az öntözéses milliméter csapadék hullott, ötven gazdálkodás a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén mintegy 269 millió forint bruttó jövedelmet hozott. Ha az öntözést terhelő kiadásokat a bevétel 50 százalékában állapítjuk meg (bőven számoltunk), akkor is a 135 millió forint tiszta jövedelem jó eredmény. Bár az 1969. évi tavaszi időjárás csapadékosabb, mint az elmúlt két évi volt, a tavaszi öntözésekre való csü” felkészülést még sem szabad elmulasztani. Ez évben is sor kerülhet a gabona öntözésére és a kelesztő öntözésekre. Ha az ötven éves átlagos csapadékmennyiséget vizsgáljuk, az alábbiakat állapíthatjuk meg: területünkön október 1-től február 28-ig 50 év átlagában 199 rmllimé— Érdemes szabász, kisapám — mondja: — No, ami azt itletia a dülleszti kj mellét Acél. — Méghozzá az alsónemű-gyárban... De a terveket, régen, nem én szabtam eL — Az sem akármilyen meló — szól Molysán Lajos. — Ti is exportra dolgoztok, nem? — Most. Azelőtt meg főleg raktárra. És. te mi vagy, Lajos? szerb partizánok ezt meg is fo gadtak. Antal elkomorodik. — Mi is azt akartuk,, csak nem sikerült. *** A börtön melletti szobornáí már néhány perce beszél a szónok, amikor a tömeg háta mögötl Molysán végignéz saját civil- megáll a busz. Előtte, a járda ruháján. — Ezredes a BM-ben. Nem ismered a rangokat? — Érdekes, így kívülről egy szürke ürgének nézhet bárki. Egyébként, Sanyi, te is az voltál, ugye? Szegő Sándor kényszeredetten szélén parkolnak a Volgák, Zasztava és még néhány gépkocsi. Utasad már ott állnak valahot a sorban és az előadó szavai nyomán újra átélik a huszonöt éwei ezelőtt történteket. a párt információs alap« mosolyog: — Az. A Rajk-perig. ján értesültek arról, hogy küszö- Aztán, amikor Szalad Sándort le- bőn áll hazánk fasiszta megszál- tartóztatták, a kádereit is össze- lása. Ez 1944. március 19-én be is szedték. Most, tudod, hogy köz- következett. A börtön magyar, ro- gazdász vagyok, _ mán és szlovák politikai foglyai — Szegény Ervin. Spóner fő- a szerg> partizánok kezdeményező, hadnagy perén, emlékeztek, még Kére hosszú viták után végül is ő vezetett bennünket... úgy döntöttek, hogy nem várnak — Fiúk! Ez a Volga is odatart! tov^bb. Jól látták: a fasiszta meglassít mellettünk, kik ülnek ben- szúllás a lágereket, a gázkamrá- be? Nézd csak, Anti! kát, a halált jelenti számukra Kihajolnak az ablakon, s Antal jyjem Volit sok fegyverük. Ami volt rögtön felismeri^ az utasokat. azt a korábbi látogatásokkor Ahogy integet, mondja is a többi- csempészték be látogatóiktól; de eknek. — Ezek Kátiék. Káti egy nagy kiadó főnöke, a nő meg a felesége. És Beáta! A Roszik Beáta! Nem ismeritek meg? Az ő csoportja tartott ki legtovább a Koporsóhegy után... — Tényleg! Hogy megöregedett. Szevasz, Beáta! Te,... neki nem a Láng Mard lett a férje, a második emeleti házimunkásunk? — De, csak elváltak. Marci verseket is írt. Egyik kis ondrójára ma js emlékszem. Hallgassátok csak: „Hol van Tankréd^ az ős kretén? S a Bajuszos, ki lő, s — kaput. Ne hagyjátok ezt már haverok, zárjátok rá a Vaskaput!” Székercés letörli bajuszáról a morzsákat, s a versre utalva gyakorlatuk, főleg azoknak, aki két á délvidékről hurcoltak ide már volt a partizánharcokhoz. Valamennyiük célja az volt, hogy Vihorlátba jussanak, ahol már te vókenykedtek partizánegysógek Zárkáikban kifeszítették a vasrá csókát, a padlózatból ütőszerszá mókát készítettek a harc kezdeté hez, hogy aztán a lefegyverzett őrség puskáival vessék be magú kát az erdőbe. Ehhez át kellet menniük a város széle mellet! Koporsóhegyen. Hősi harcuk 1944 március 22-én délután négy óra kor kezdődött, amikor az őrök, kiblizéshez nyitották ki az ajtókat..? (Folytatjuk) éves átlagban a március havi csapadék 34 milliméter. Ha ez év márciusában az átlagnak megfelelő csapadékot kapunk, a nyári hidrológiai félévet mintegy 50 milliméteres csapadékhigannyal kezdjük. A talajvízkutak vizsgálatának eredményei sem jogosítanak fel különösebb derűlátásra. 1968 februárjában a talajvízmélység 295 centiméter volt, 1969 februárjában ugyanez az érték 260. Előreláthatólag ez évünk is aszályos jellegű lesz. Az illetékes vízügyi szervek a jelenlegi belvíz- védekezés mellett felkészültek a kora tavaszi öntözésekre. A termelők éljenek az adott lehetőségekkel és amennyiben szükségét látják, idényen kívül is öntözzenek. Az idény előtti öntözésekhez nem kell vízjogi engedély. Nem teli fizetni területi és alap vízdí- íat, csak a felhasznált vízmennyiség után számolnak el néhány fillért. Előzetes szerződéskötés viszont kötelező. Az idényen kívüli öntözési szakszerű krvitelezésé- íez a társulatoknál levő öntözéses szaktanácsadók segítséget adnak. Krasznai Ferenc öntözési agronámus Lovaskocsit borítottak fel a száguldó szarvasok A Zselicségben fekvő Almamelléken hihetetlennek tűnő eset játszódott le a minap: száguldó szarvasok felborították az úton haladó lovaskocsit. A helybeli termelőszövetkezet magtárosa, Hazlinger János a reggeli órákban lovaskocsijával a korcsánypusztai üzemegységbe igyekezett.. Amikor a vadrezervátum közelébe ért, hirtelen hat szarvasbika tört elő az erdőből s nagy iramban vágtattak a kocsi felé. A 76 éves embernek csak annyi ideje maradt, hogy a bakról le- ugorjék, a száguldó állatok máris odaértek és hatalmas szökelléssel átugrottak a járművön. Eközben azonban a kocsit és a lovat Ls feldöntöt- ték. Szerencsére sem az idős termelőszövetkezeti tagnak, sem a lónak és a kocsinak nem esett baja. Tóth Pállal, a Békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző-Intézet igazgatójával, ami azért is időszerű, mert már tavaly kevesen jelentkeztek ipari tanulónak, a vállalatok pedig a legtöbb szakmában jóval több fiatalt akarnak szerződtetni. — Milyen volt a „kínálat” és a „kereslet” aránya? — A mi intézetünkben 1966ban 231 szakmunkástanuló helyre még 441 jelentkezési lap érkezett, 1967-ben 291:454, 1968-ban 344:472 volt az arány, míg az idén 413 szakmunkástanuló helyre mindössze 374-en jelentkeztek. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál például a szobafestőtanuló mintegy 14-gyel, a kőműves 8-oal, az ács 8-cal kevesebb. — Milyen 'most a jelentkezési arány? — A tavalyi helyzet ismétlődik. Az 1960—70-es tanévre a 235 nyolc általános iskolai végzettséget követelő szakmunkástanuló helyre eddig mindössze 186 jelentkezési lap érkezett az iskolához. Várunk 58 érettségizett fiatalt is, de eddig csak 3 jelentkezett. Az üzemek közben újabb és újabb pótigényt jelentenek be. — Hogyan lehetne teljesíteni az igényeket? — Ha az otthonférőhelyet növelni tudnánk, talán megoldódna a helyzet. A vidéki fiatalok közül ugyanis 88-an jelentkeztek, de csak 32 otthonférőhely van Békéscsabán. Ezért az üzemek igényeit a helyben lakó fiatalokkal kell kielégíteni. — Tudjuk, hogy Békéscsabán új intézet és diákotthon is épül. Milyen ösztönzéssel segítik elő, hogy a fiatalok jelentkezzenek szakmunkástanulónak? — Valóban, Békéscsabán már épül az új intézet, amelyhez egy 200 személyes szakmunkástanuló-otthon is tartozik majd. Az otthonban a vidékiek kapnak helyet és bizonyára meg is telik, ösztönző a fiatalok számára, hogy a tanulmányi eredményüktől függően, 100—400 forint ösztöndíjban részesülnek havonta. Az utolsóéves tanulók a vállalat állományába vehetők és megkapják a teljesítménybér 60 százalékát. A vállalatok szerződést köthetnek a fiatalokkal társadalmi ösztöndíjra, ami havi 250 forint és a teljesítménybértől függetlenül is jár. A fiatalsze az is ösztönző a fiatalok számára, hogy 18 éves korukban már mint szakképzett munkások dolgozhatnak. Nem ritka az olyan fiatal szakmunkás az építőiparban, aki havonta az 1500—2000 forintot megkeresi. — És van-e lehetőségük a továbbtanulásra? — Az emelt szintű képzésben részesülők három év alatt a szakközépiskola I—II. osztályát is elvégzik. A szakmunkásvizsga letétele után tehát a szakközépiskola esti tagozatának III. osztályában folytathatják tanulmányaikat és két év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. A hagyományos szakmunkásképzésben részesült fiatalok különbözeti vizsgával kérhetik felvételüket a szakközépiskola esti tagozatára. Ilyen lehetőségek mellett végső soron a szakmunkástanulók 5 év alatt ugyanolyan szakközépiskolai érettségi bizonyítványt szerezhetnek, mint a szakközépiskolások, a szakmunkástanuló idő alatt átlag 300—400 forint ösztöndíjban részesülnek, az utolsó két évben pedig már mint szakmunkások komoly kereseti lehetőséggel rendelkeznek. Nem utolsó szempont, hogy közben felbecsülhetetlen értékű gyakorlati és termelési tapasztalatot szereznek a választott szakmában. — Ilyen — a társadalom és vl egyén szempontjából is előnyös — feltételek mellett mi okozza mégis, hogy kevesebben jelentkeznek szakmunkástanulónak, mint amire lehetőség van? — Szerintem az anyagi megbecsülés mellett nagyobb társadalmi megbecsülésben kellene részesíteni a szakmunkásképzést. Először is javítani szükséges a pályaválasztási tanácsadásit, ami főként az általános iskolák pedagógusain múlik. Jobb tájékoztatással, a szakmák jelentőségének megértetésével. bizonyára fel lehetne kelteni az érdeklődést a nem éppen divatos szakmák iránt is. Ilyen többek között a viz-, gáz- és központifűtés-szerelő. A gázprogram, megvalósításának már ma is komoly akadálya a szakemberhiány. Kevesen jelentkeznek villanyszerelőnek, marósnak, esztergályosnak, parkettázónak. Ki fogja helyettük elvégezni a munkát? — fejezte be a tájékoztatást Tóth Pál igazgató. P. B. Lesz magyar őrlőn és chasmillon A vegyiszál-gyártásunk késve indult meg és a termelés meny- nyisége elmaradt az európai átlagszínvonaltól. A fejlesztéssel minél előbb igyekezünk behozni az iparág lemaradását. Véglegesnek tekinthető, hogy körülbelül két éven belül üzemi korszerűsítéssel megkétszereződik a hazai viscosarost gyártása. A magyar viscosa-gyárban 500 millió forintos beruházással több mint 3000 tonna előállítására rendezkednek be. Döntés született arról Is, hogy miképpen használják , ki az osztrák—magyar műszálgyártási kooperációból adódó előnyöket. A nagyközönség számára is sokat jelentő termékekhez például az orlonhoz, chasmillonhoz és a ve- licrenhez hasonló anyagok új üzemben készülnek majd. Az évi 5000 tonnás teljesítményű gyár alapvető gépi felszereléseit az olasz Snia Viscosa cégtől vásároljuk meg. A nyersanyagot osztrák vállalat szállítja majd, a Nyergesújfalun előállított késztermék bizonyos hányadának ellenében. A munkálatok jövőre indulnak és a tervek szerint 1972-ben befejeződik a nagy beruházás, amely már komolyabb rangot ad a magyar vegyiszál- gyártásnak.
